Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

2 Somogyi Néplap 1986. január 3., péntek A két elnök köszöntője Üzenet az éteren Az Egyessült Államokban nagy érdeklődéssel fogadták Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az amerikai néphez intézett új­évi üzenetét; az első becslé­sek szerint a nézők száma meghaladta a száz milliót. Az első kommentárok a televíziós hírműsorokban azt szögezték le, hogy a szovjet vezető és Ronald Reagan amerikai elnök újévi üdvöz­lete — mind hangvételében, mind pedig azzal, hogy egy­általán sor került erre a szovjet—amerikai kapcsola­tok történetében példa nél­kül álló eseményre — a két ország közötti légkör kedve­ző változását jelezte. Ame­rikai elnök 13, szovjet veze­tő 12 év óta nem mondott beszédet egymás országának televíziós adásaiban. * annak jeleként, hogy az amerikai álláspontban a csúcstalálkozóhoz képest nincs változás. Az amerikai értékelések szerint Gorbacsov és Reagan egyaránt mértéktartóan fej­tette ki azt az álláspontot, amelyet már a genfi csúcs- találkozón is képviselt. Je­lentősnek tartják azonban, hogy mindkét vezető fontos fejleménynek és továbbfej­leszthető lehetőségnek te­kintette újévi üdvözletében a genfi kezdetet, s a meg­állapodás szükségességét húzta alá. Reagan külön is szólt az újabb csúcstalálko­zókról, Gorbacsov viszont a rövidesen újra kezdődő gen­fi leszerelési tárgyalás je­lentőségét emelte ki televí­ziós beszédében. Ronald Reagan a Szovjet Televízióban. Vjacseszlav Kop- tyev szovjet öntőmunkás és családja nagy érdeklődéssel fi­gyeli az amerikai elnök újévi köszöntőjét. „Erőszak erőszakot szül“ Kadhafi a terrorizmus ellen Gorbacsov állásfoglalásá­ból a kommentátorok ki­emelték: a szovjet vezető ismételten országa békevá­gyát húzta alá, a bizalom megnövelését sürgette. Ugyanakkor azt is megálla­pították az amerikai jelen­tések, hogy Gorbacsov nyo­matékosan szólt arról a ve­szélyről, amit egy új fegy­verkezési verseny jelenthet, bár nem nevezte meg az Egyesült Államok űrfegyver­kezési programját. Reagan ugyancsak említés nélkül hagyta az úgynevezett ha­dászati védelmi kezdemé­nyezést, de beszédében igen fontos helyre tette azt — Az amerikai sajtó egyéb­ként szerdán azt jelentette, hogy a csúcstalálkozó idő­pontja még bizonytalan, de lehetséges, hogy arra csak szeptember elején kerül sor. Ez lehetőséget ad arra, hogy a genfi tárgyalásokon előké­szítsenek olyan megállapo­dásokat, amelyet már a két vezető hagyhatna jóvá. Bár az ilyen megállapodások nyilván nem a legbonyolul­tabb kérdésekre vonatkoz­nának, fontos előrelépést je­lenthetnének a genfi csúcs- találkozóhoz képest — hang­súlyozták a hírt kommentál­va washingtoni politikai kö­rökben. ttjév első napján Mihail Gorbacsov az amerikai, Ronald Reagan pedig a szovjet néphez intézett televíziós köszöntőt. A képen a beszédek elmondása közben az SZKP KB főtit­kára és az amerikai elnök. Líbia határozott választ adna mindenféle ellene irá­nyuló amerikai és izraeli ag- ressziós cselekményre és „nem hagyatkozna korláto­zott visszavágásra, hanem a Közel-IKelet egész térségében és a Földíközi-tenger meden­céjében felvenné a harcot az imperializmus és cionizmus ellen” — jelentette ki szer­dán Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője Tripoliban tartott sajtóérte­kezletén. Izrael és az Egyesült Álla­mok a békét fenyegető ter- ronpolitikát folytat — mond­ta Kadhafi, követelve az ag­resszív és ellenséges ameri­kai 6. hadiflotta távozását a Földközi-tenger vizeiről. A líbiai vezető hangsúlyozta: országa semmiféle fenyegetés hatására sem mond le a ha­zájától erőszakkal megfosz­tott palesztin nép igazságos felszabadító harcának támo­gatásáról. A palesztinok har­ca válasz az izraeli terrorra, mint amilyen a múlt év ok­tóber elsején a PFSZ tuné­ziai központja ellen végre­hajtott, hatvan halálos áldo­zatot követelő légitámadás volt. „Nem szabad összeke­verni a palesztinok jogos ak­cióit és a terrorcselekménye­ket” — hangoztatta Kadhafi, a bécsi és a római merény­letekre utalva. Kadhafi szavai szerint újabb izraeli erőszakos cse­lekmények újabb erőszakot szülnének a szemet szemért, fogat fogért elv alapján, és „ebiben a versenyben Izrael nem bírná az iramot”. Az Egyesült Államokat és Izra­elt „háborús uszítóknak és terrorista központoknak” minősítette. Elsején megszólaltak a fegyverek IRAK—IRÁN Üjév napján az iraki és az irámii légierő egyaránt fel­újította támadásait, s a szem­benálló felék tüzérsége is több ízben akcióba lépett a front különböző szakaszain. Január elsején, szerdán az iraki légierő támadást inté­zett a Harg-szigeten lévő iráni olajlétesítmények el­len, s a bagdadi bejelentés szerint a bombázás követ­keztében „lángba borultak a kikötői berendezések”. Iráni részről ezen a napon közöl­ték, hogy légvédelmük előző nap a front déli szakaszán lelőtt egy támadó iraki va­dászigépet, Bagdadiban a hírt cáfolták, s hangoztatták, hogy a keddi több száz be­vetésiben részt vett iraki re­pülőgépek hiánytalanul visz- szatérték bázisúikra. A teheráni rádió ugyan­csak szerdán jelenítette, hogy iráni gépek aznap az iraki Szuleimánija térségében, ko­rábbi iraki támadásokra vá­laszként, bombázták az iraki hadsereg egyik távközlési központját. Bagdad szerint az iráni akció polgári cél­pontok ellen irányult, s két személy halálát okozta. Egy bagdadi katonai szóvi­vő csütörtökön összesítést közölt az Irán ellen 1985 fo­lyamán végrehajtott iraki lé­giakciókról. Mint közölte: az iraki légierő pilótái az elő­ző évben több mint 24 000 bevetésben vették részt iráni csapatok, illetve gazdasági célpontok ellen. Ezen belül Hang-szigetét 77 esetben tá­madta az iraki légierő, 124 esetben irányultak a légiak- oiők „nagy tengeri célpon­tok” — azaz általában olaj- szállító tankhajók — ellen. I_________________________A CENTROPRESS KOMMENTÁRJA VÉRES ÉVKEZDET Dél-Afriikában a rendőrök az új évben ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták. Ti­zenegy fekete tüntetőt öltek meg a rendfenntartó erők, s egész január elsején tartot­tak a zavargások, tiltakozó megmozdulások. Durban városában sortüzet nyitottak a felvonulókra, máshol meg­elégedtek a könnygázzal és a gumilövedékekkel. Az indulatok tehát egyet­len másodpercre sem csilla­podnak, a „fékete kará­csonyt” véres évkezdet kö­vette. Immár ezerre rúg a tavaly kiéleződött válság ál­dozatainak száma, s egyre messzebbre kerül a békés rendezés lehetősége. Az apartheid hívei nem csak hogy nem tárgyalnak a leg­jelentősebb fekete politiku­sokkal, de elnyomó intézke­dések sorával sújtják még a mérsékeltnek számító szer­vezetek vezetőit is. Winnie Mandela például most búj- kálni kényszerül, mert meg­győződése szerint a hatósá­gok az életére törnek. Előbb sowetói otthonából száműz­ték, majd felgyújtották a la­kóhelyéül kijelölt házat. A fajüldöző rezsim kétség­kívül óriási elnyomó gépeze­tet tart fenn. A korszerűen felszerelt fegyveres erők mellett széles körben alkal­mazzák a tömegtájékoztatás manipulálását — nem nehéz, hiszen minden jelentős esz­köz a fehérek kezében van —, s nem lebecsülhető a tit­kosrendőrség szerepe sem. A törzsi ellentétek mögött is gyakran a megosztási politi­ka, vagy éppen titkos ügynö­kök provokációi sejthetők. Amíg Eretória legnagyobb tőkés kereskedelmi partnerei nem gyakorolnak nagyobb nyomást a Botha-kabinetre, a feketék ügye aligha talál meghallgatásra. Az állandó ostromállapot, a vég nélküli feszültség azonban eddig is gyengítette a dél-afrikai vál­lalatok üzleti hitelét, s ma már nem vall józan előre­látásra komolyabb összeget befektetni mondjuk egy na- miíbiai aranybányába... A forradalmi helyzethez az elmélet szerint két dolog kell. Az egyik, hogy a töme­gek ne akarjanak a régi mó­don élni — ez Dél-Afrikában már adott. A másik, hogy az uralkodó osztály már ne tud­jon a régi módon kormá­nyozni. Ha a dolgok menete nem vesz gyökeres fordula­tot, elképzelhető, hogy ez a feltétel is hamarosan telje­sül. Horváth Gábor Brit—szovjet viszony KÖLCSÖNÖS MEGÁLLAPODÁSOK Elfogadható megoldások előtt Ha Nagy-Britannia telje­sen lemondana a nukleáris fegyver birtoklásáról, és el- távolítaná a területéről a külföldi nukleáris támasz­pontokat, akkor a Szovjet­unió garantálná, hogy szov­jet atomfegyver sohasem irá­nyulna brit területre, és soha sem alkalmaznák azt Nagy- Britanniával szemben; eze­ket a garanciákat — a kér­dés összes katonai vonatko­zásait is számba vevő — hi­vatalos megái lap í tás,ban is rögzíteni lőhetne — írta a többi között Mihail Gorba­csov Ken Livingstone-nak, a nagy-iondoni tanács vezető­jének. Az SZKP KB főtitkára Livingstone felhívására vá­laszolt. A válasz szövegét csütörtökön hozták nyilvá­nosságra Moszkvában. — A Szovjetunió olyan elő­remutató lépéséket is tesz, amelyek szükségességéről ön felhívásában szól. A Szovjet­unió már kötelezettséget vál­lalt arra vonatkozólag, hogy nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert, egyoldalú mo­ratóriumot hirdetett meg az összes atomirobbantásra. Az Egyesült Államók kormány­zatától függ, hoigy ez az egy­oldalú intézkedés kölcsönös megállapodássá váljék — emlékeztetett Mihail Gorba­csov. — A Szovjetunió egyértel­mű, következetes békepoliti­kát folytat, s mindent meg­tesz fegyverek Világűrbe va­ló kijutásának megakadályo­zásáért, az atomfegyverzet radikális csökkentéséért, végső soron teljes felszámo­lásáért. A Szovjetunió az atomfegyverkészletek hala­déktalan befagyasztásáért, az atomfegyver-kísérletek teljes és határidő nélküli be­tiltásáért száll síkra, mégpe­dig a leghatékonyabb ellen­őrzés mellett; kész a lehető legközelebbi jövőben ismét leülni a háromoldalú tárgya­lások asztalához, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Briitanmia kormányával kö­zösen megtalálják a problé­ma kölcsönösen elfogadható megoldását. Gorbacsov emlékeztetett, hogy a Szovjetunió javasol­ta: csökkentsék felére a megfelelő szovjet és arneri­Winnie Mandela, a bebörtönzött Nelson Mandela felesége a bíróságon, ahová azért állították, mert a tilalom ellenére hazatért sowetói otthonába, óvadék ellenében Winnie Man­delát szabadon bocsátották. kai nukleáris eszközök szá­mát. Természetesen a genfi tárgyalásokon csak akkor képzelhető el előrehaladás, ha teljesen betiltják a csa­pásmérő kozmikus fegyvere­ket. Más szavakkal, csak ak­kor, ha az Egy esül t Ál lámák lemond a „csillagháborús” programról, amelynek meg­valósítása hadászati 'káoszt idézne elő, és a fegyverkezé­si hajsza minőségileg új, el­lenőrizhetetlen szákaszára vezetne. Sajnos, úgy látszik, hogy a „csillagháborús” ter­vekhez való csatlakozás vég­zetes következményeit még nem ismerték fel teljes mér­tékben sem Nagy-Britaminiia, sem az Egyesült Államok egyes más közeli szövetsége­sei kormányzó köreiben. — A nukleáris készülődés szféráinak szűkítéséért ví­vott harcban fontos szerepük van a nukleáris fegyverek továbbterjedését gátló intéz­kedéseknek, az atommentes területék létrehozásának a világ különböző térségeiben. Ebbe az irányba mutat az is, hogy egyes területeken és városokat atomfegyvermen- tes övezetté nyilvánítanak — állapította meg Mihail Gor­bacsov. — örvendetes, hogy nő és erősödik a helyhatóságok és más szervezetek mozgalma ilyen övezetek létrehozásá­nak támogatása céljából. A Szovjetunió véleménye sze­rint nem puszta jókívánsá­gokról, nem idealista álmo­dozásokról van szó; ezek az övezetek olyan pozitív jelen­ségek a nemzetközi életben, amelyek azt bizonyítják, hogy az egyszerű emberek békét, együttműködést és nemzetközi enyhülést óhajta­nák. — Az említett övezetekhez való viszonyában a Szovjet­unió nem különbözteti meg az egyes államokat aszerint, hogy azok tagjai vagy nem tagjai valamely katonai szö­vetségnek. Csak egy feltétel érvényesülhet; ha egy ország lemond arról, hogy atom­fegyverhez jusson, és nincs ilyen fegyver a területén, ak­kor szilárd és hatékony biz­tosítékokat kap a Szovjet­uniótól.

Next

/
Thumbnails
Contents