Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

1986. január 8., szerda Somogyi Néplap 3 Tv-komputer készül Tabon Ez lesz a magyar Commodore ? ni. Bár jelenleg még nem ké­szült el a teljes hardware- software kiépítés, a számítás­technikai gyár munkatársai folyamatosan fejlesztik a gé­pet. A legegyszerűbb kiépí­téshez csak egy televízióra van szükség! Az alapgép a népszerű basic nyelven prog­ramozható. A komputernek adott parancsok egyszerűen bevihetők a gépbe, ismételhe­tek, és kényelmesen javítha­tók. Ha csupán tv-készülék és egy közönséges kazettás magnónk van, akkor is dol­gozhatunk, tanulhatunk, szó­rakozhatunk a komputerrel. Várhatóan 1986 második fél­évében az üzletekben is megjelenik a kiegészítő egy­ség, amellyel bővül a gép memóriája. Ha írott doku­mentációra is szükség van, nyomtatóberendezést is csat­lakoztathatunk a számítógép­hez. Az általunk készített komputer adatátviteli felada­AZ ELÖLJÁRÓ Csonka Géza a harmincas évektől lakik Kastélyosdom- bón, s azóta meghatározó szerepe van a község életé­ben. Pedig már 78 éves, s az eltelt évek, évtizedek elég gorombán hányták-vetették életének hajóját. Ma elöljáró, a falu tanácstagi csoportve­zetője. iKastélyosdombó szélén, a baranyai Zádor felé vezető út mellett épített házat. A hely akár szimbolikusnak is tetszhet: Csonka Géza élete megoszlott Baranya — Szi­getvár és Zádor — s a kis dél-somogyi falucska, lakó­helye között. Amikor Vas megyéből ide szegődött dolgozni, még Erdő- dy Rudolf gróf volt az úr. Kétezer holdas gazdaságának kastélyosdombói központjá­ban szeszgyár és gőzmalom is működött. Csonka Géza — zsebében mezőgazdasági és tejipari szakvégzettséget iga­zoló papírral — itt kezdett dolgozni. Itt nősült, s ezzel sorsát végképp a kis faluéhoz kötötte. „A belső front ér­dekében” nem vitték el kato­nának, helyben érte a felsza­badulás. Mint a kevés számú tanult emberek egyike azon­nal a fortyogó változások közepébe került. A földigény­lő bizottság elnökeként osz­tották a gróf birtokát, szor­goskodott a nemzeti bizott­ságban — mint kisgazdapárti — és a termelési bizottság­ban is. Amikor a szeszgyár hasznosítására szövetkezetét alakítottak a kastélyosdom- bóiak, ő lett az igazgatósági elnök. — Milyen volt ez a szö­vetkezet? —• Tagjai a falusiakból áll­tak. Minden négy hold föld jelentett egy üzletrészt. A gyárat országos vállalatok bérelték, s gondoskodtak üzemeléséről. Minden tizen­kettedik liter szesz lett a miénk. S ezt vagy ennek hasznát év végén üzletré­szenként elosztottuk. A szeszgyár üzemelésére alapított szövetkezet nem maradhatott fenn sokáig, az államosítások idején meg­szűnt. Csonka Gézát képzett­sége, rengeteg tapasztalata kiemelte megszokott környe­zetéből. Mindmáig ezt a tu­dását kamatoztatja. Dolgozott a szigetvári járási tanács mezőgazdasági osztályán, egy évig falujában itsz-elnökként, majd a szomszédos (bara­nyai) Zádoron mint főagronó- mus. 1969-től, nyugdíjaztatá­sától sem hagyta abba a reggeli kerékpározást: átjár a szomszédos faluba, kisegítő munkaerő a tsz-irodán. Megalakulásától tagja a he­lyi tanácsnak, munkája mel­lett mindig élénken érdekel­ték a falu eseményei. Az öt­venes években — a túlköz- pontosított irányítás idején — kevés tér maradt a ta­nácstagnak, hogy beleszóljon az ügyekbe, később fokoza­tosan egyre több lett a lehe­tőség. Szívesen emlékszik a helyi kastély hasznosítása ér­dekében indított sikeres küz­delmére. — 1970-ben megszüntették a helyi iskolát a kastélyban. Az épület ezután tíz évig üresen állt. Falai, ajtói, ab­lakai gyorsan romlottak, a park elvadult. Én már kez­dettől azt akartam, kezdjünk vele valamit. Idegenforgalmi hasznosítását javasoltam, s minden fórumon, ülésen fel­szólaltam ennek érdekében. A végén csak legyintettek, ha szólásra jelentkeztem: „Már megint a kastély.” De a végén igazam lett. Felújítot­ták az épületet, és szociális otthon lett. Érdemes volt. tokra is használható. Együtt pedig már sokoldalú munka­eszköz. Fejlesztés alatt van egy olyan operációs rendszer is, amelynek segítségével a felhasználói programok szé­les skálája is futtatható lesz a gépen. A fejlesztők terve­zik, hogy adatrögzítő, szöveg- szerkesztő, formanyomtat­ványt kezelő, levélnyiilván- tartó programokat is adunk majd a vásárlók kezébe. A Videoton tabi gyáregysé­gében készülő új tv-kompu­ter hangerősségét 16 fokozat­ban lehet programozni. Ez biztosítja, hogy akár egy egy­szerű szintetizátorral is föl­vegye a versenyt. A számító­gép a televízió képernyőjén — a felbontástól függően — két-, négy- vagy 15-féle szín megjelenítésére alkalmas. A géphez egy demonstrációs ka­zetta is tartozik (grafikonok­kal, különféle játékokkal) programokkal, de játékkazet­tát is árusítanak majd hozzá. A tabi gyáregységben az idén várhatóan ötezer tv-kompu- tert gyártanak. Krutek József — Milyen a viszonya a da­rányi tanáccsal? — Vitatkozunk néha de haladunk. Örömmel látom, hogy Kastélyosdomibón is lassacskán megjött az embe­rek építkezési kedve. Né­hány új házat mór emeltek, s többet átépítettek. Ez a fa­lu életerejét bizonyítja. Augusztus 20-án népfront- kitüntetést kapott Csonka Géza. Az ünnepség után a darányi tanács képviselőjé­vel megnézték a megyei ta­nács új székházát. S ha már ott voltak, be is mentek. In­tézkedni ... Géza bácsi rég­óta szeretett volna öregek napközi otthonát a faluban. Ott állt a volt tanácsháza épülete, kitűnően megfelel­ne — vélte — erre a célra. Előterjesztését a megyén in­dokoltnak találták. Géza bá­csi otthon örömmel újságol­hatta: — Lesz öregek napkö­zi otthona! — A régi épüle­tet átalakítja a helyi ta­nács, a berendezést pedig a megye adja. A tervek szerint májusban megnyithatják a kapukat. Jó érzés a siker annak, aki tesz érte valamit. Cs. T. A mozgalom megújítását tűzte célul a KISZ most, amikor kongresszusára ké­szül. Somogybán a több mánt ezerszáahatvan alapszervezet vezetőit már mindenhol föl­készítették a január 15-e és március 15-e közötti taggyű­lések megtartására. A KISZ Központi Bizott­sága már tavaly nyilvános vitáira ösztönözte a fiatalo­kat, a szövetség tagjait. Felhívásáét mindenhová el­juttatta. Ez jó alapot szol­gáltat ezekben a hetekben a megye több mint huszonöt­ezer KlSZ-tagjávail folyta­tandó egyéni beszélgetéseik­hez is. Bizonyos, hogy az egyének, az alapszervezetek tevékenységének értékelése, a szervezetek előtt álló fel­adatok sorra vétele alkalmá­val soikan véleményt monda­nak a vitadokumentumróL Ebben ugyanis oilyan kér­désekre vár választ a köz­ponti bizottság, hogy miért nem vonzó sokak számára a KISZ? Miért váltak közöm­bösekké a korábban aktív fiatalok? Megtalálják-e má­sutt a bekapcsolódás lehető­ségét a közéletbe? Hogyan köthetők szorosabban az if­júsági szövetséghez? Az eddigi vélemények azt tükrözik: a fiúk és a lányok többsége egyetért azzal, hogy eredményesebb, vonzóbb szervezetté váljon a KISZ, erősödjön hatása a környe­zetre, a társadalomira. A mérce is magasabb lesz. A központi bizottság arra ser­kent, hogy a fiatalok -találják meg az érdeklődésük, igé­nyeik, elképzelésik kielégíté­sének színterét a KlSZ-szer- vezetekben. Sok vitát, sőt félreértést szült az az elképzelés, hogy a tagfelvétel korhatára 14— 20 év legyen. Ez azt a célt szolgálja majd, hogy az ifjú­sági szövetség a fiatalabb korosztályokra összpontosít­hassa figyelmét. Noha a fel­hívás tartalmazza, hogy a tagisági viszony 26 év fölött továbbra is fenntartható, so­kan mégis aggódnák. Az el­képzelés lényege az, hogy 26 év után már ne lehessen be­lépni a KISZ-be. Az ifjúsági szövetség hosszú távon ugyanis a diákokra, a pálya­kezdő és a családalapító fia­talókra szeretné összpontosí­tani erejét és figyelmét. Ter­mészetesen továbbra is szá­mít azoknak a tevékenységé­re, akiknek nagy a mozgalmi tapasztalatuk. Ugyanakkor a KISZ támo­gatja azt, hogy a huszonhat évnél idősebbek megtalál­hassák közéleti terepüket, így a sízákmai, a tudományos egyesületekben és máshol. Egyetértés fogadta azt, hogy a KlSZ-szervezetet min­den tartósan működő ifjúsá­gi közösségben meg lehet alakítaná. Az is fontos, hogy minden KISZ-tag maga dönt­heti el;, melyik alapszervezet­ben kíván tag lenini. Sok ed­digi vitát megszüntet majd, ha ezt a jogot tiszteletben tartják. A KISZ XI. kongresszusá­ra készülve a mozgalom a szervezethez tartozás érzését új tagsági könyv bevezetésé­vel is erősíteni akarja. Ezt csak azok kaphatják meg, akik vállalják a magasabb követelményeket. A tagsági viszony további fenntartásá­nál, illetve az indokolt tör­lésről csak a KISZ-taggyűlés dönthet. Az úgynevezett dolgozói alapszer vezetőkben január 15-én kezdődnek a taggyű­lések, s március ,15-ig tar­tanak. Az értékelő-vezető- ségválasztó .taggyűlésen mérlegre .teszik a tavalyi mozgalmi évet és a KISZ- tagók munkáját, majd kö­vetkezik a választás. A kö­vetkező taggyűlésen elfogad­ják az akcióprogramot, véle­ményt mondanak a kong­resszusi vitedokumen tu mr ól, majd átadják az új tagsági könyveket. Az iskolákban csak egy taggyűlést tarta­nak, ezek február 1-én kez­dődnek. A következő hetekben min­den remény megvan arra, hogy az alapszervezetekben pezsgőbb, elevenebb legyen a politikai élet. Li. G. A számítógép napjaink ré­szévé vált. Aki figyelemmel kísérte a számítástechnika fejlődését azt is tudja, hogy ebben az iparágban a kicsi­nyítés a műszaki haladás ve­lejárója. A Videoton tabi gyáregységének új terméke — a ,tv-komputer — a Videoton legkisebb számítógépe, még­is több olyan tulajdonsága van, amellyel sok nagyobb számítógép sem rendelkezik. Alkalmas például színes szö­veges és grafikus információk megjelenítésére a képernyőn, s van programozható, hangja is. Kezelését gyorsan, köny- nyen el lehet sajátítani, és egyszerűen működtethető ... Sárfalvi Dezső, a Videoton tabi gyáregységének főmér­nöke mondta: — Űj termékünket, a tv- komputent alapkiépítésben a tavaszi BNV-n mutatta be a Videoton. Ezzel a belföldi piacon tapasztalható hiányt kívántuk pótolni. Gépünk megfelelő teljesítőképességű és színvonalú; megítélésünk szerint a Commodore—64-es típusú gép kategóriájába tar­tozik, de bizonyos tekintet­ben felül is múlja. A gyár­tásról a múlt év második félévében született döntés. Augusztusban érkeztek meg a dokumentációk, s az érde­mi munka szeptemberben már megkezdődött. Az erede­ti elképzelések szerint 1985- ben kétezer darabot kellett volna a piacra küldeni, de egy tőkés-alkatrész csak de­cember elején érkezett meg, ezért mindössze 150 darab került piacra. Előtte elvégez­tük a szükséges minőségi vizsgálatokat ds. — Ha van egy, lehetőleg színes televízióm (jó a feke­te-fehér is), hozzáteszek egy tv-ikomputert, máris rajzol­hatok, játszhatok, programo­kat futtathatok? — Igen. Ezért állítom azt, hogy a tv-komputer a fiata­labb generáció kedvence lesz: segítségével el lehet sajátíta­ni a számítástechnikai alap­ismereteket, de a gépet a napi feladatok megoldásában is hasznosan lehet alkalmaz­MINŐSÉGILEG ÚJ SZAKASZ KEZDŐDÖTT Szorosabb érdekközösségben A döntés még 1985 végén született: ez évtől önálló Agrárfejlesztő Közös Válla­latként működik a KSZE rendszer. Űj és minőségileg is más szakasz kezdődött ez­zel az 1972 óta létező rend­szer történetében. A csaknem mástel évti­zedes út során lépésről lé­pésre bővült integrátori te­vékenysége, mind teljesebbé, sokoldalúbbá vált a partne­rek érdekében végzett mun­kája. A részletek felsorolá­sánál többet mond, hogy ez idő alatt a KSZE az ország második legnagyobb terme­lési rendszerévé fejlődött — akár partnerei számát, akár a területet tekintjük. Ma az ország szántóterületének 11,5 százalékán, kétszázkilenc­vennyolc nagyüzemben se­gíti, szervezi a növényterme­lést. Az ország búza- és ku­koricaterületének tizenhat- tizenhét százaléka, a napra­forgó-terület huszonöt száza­léka tartozik hozzá. A kez­déskor két, ma már tizenhá­rom növény termeléséhez ad a szakmai tanácsokon túl sokoldalú segítséget. A rendszervezető közre­működése iránti igényt a Somogy megyei tények is jelzik. Az alakuláskor négy megyei nagyüzem csatlako­zott hozzá; ma a megyei al­központ harminckét gazda­ság hatvanezer hektár terü­letén működik közre a nö­vekvő termelési célok el­érésében. Mivel magyarázható a tö­retlen fejlődés? Elsősorban azzal, hogy a rendszer tag­gazdaságai érik el évek óta a legmagasabb búza- és ku­korica-termésátlagokat. Am ez önmagában kevés lenne, hiszen az utóbbi évtized közgazdasági körülményei mindinkább arra tanítanak, hogy a mennyiség mellett egyenrangúan fontosnak tartsuk a „mennyiért” té­nyét. A KSZE a költségek alakulásában, a jövedelme­zőségben is az elsők között van a rendszerek között. Méghozzá olyan földeken se­gítve a termelést, melyek többségükben gyengébb mi­nőségűek. Mind több és több, ma már csaknem félszáz külön­böző szolgáltatást végez a rendszer, érzékenyen reagál­va partnereinek újabb és újabb igényeire. Közös vál­lalkozásba kezdtek, egyes partnerek tőkéjével a másik tevékenységét segítették a rendszer, végső soron pedig a fő cél, az ágazat feladatai­nak sikeres végrehajtása érdekében. Ez a dinamikus fejlődési folyamat vezetett el ahhoz, hogy a régi gesztorgazdaság irányította rendszer nem bizonyult megfelelő formá­nak, elsősorban a nyereség felosztása és annak felhasz­nálása tekintetében. A közös célok megvalósítására csak kevés anyagi jutott, s a nye­reségből is csak igen mérsé­kelten csordogált valami a tagoknak. Ezek a gondok már a múlt év tavaszán fel­színre jutottak, és voltakép­pen csaknem háromnegyed évi gondos előkészítés előzte meg a mostani döntést. Az év elejétől működő közös vállalat kétszázhu- szanöitmilliás közös vagyon­nal és azzal az elhatározás­sal kezdi meg működését, hogy a vagyoni betétek alap­ján az évente képződő nye­reség negyven százalékát osztják a tagoknak. A nye­reség hatvan százalékát fej­lesztésre, kutatásra, az üze­mi igények kielégítésére, egyszóval a közös célokra fordítják. A KSZE vala­mennyi taggazdasága a vállalattá alakulás mellett döntött. Vörös Márta Vita és akcióprogram Új követelmények a KISZ-ben KEZDŐDNEK A TAGGYŰLÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents