Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
2 Somogyi Néplap 1986. január 7., kedd amerikai politika iránya Az Szerkesztőségi cikk a Pravdában Az Egyesült Államoknak a regionális konfliktusokban tanúsított magatartását, más államok belügyeibe történő durva beavatkozásra épülő politikáját bírálja mai számának éles hangú szerkesztőségi cikkében a Pravda. Az írás szövegét már tegnap ismertette a TASZSZ. A jelenlegi feszült, egyes térségekben predig kimondottan veszélyes helyzet felszámolására törekszenek következetesen a Szovjetunió és más szocialista országok, s egyre kaitegorikusabban követelik a regionális problémák békés megoldását az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjai is — állapítja meg a többi között a cikk, majd kifejti, hogy a világban korábban keletkezett feszültséggócokat azért nem sikerült mindmáig felszámolni, s azért támadnak újabb és újabb feszültségforrások, mert az Egyesült Államoknak ez az érdeke. A Pravda megállapítja: Washingtonban nem fogadják el, hogy valamely ország népre másképp kívánja berendezni életét, mint azt az Egyesült Államok előírja neki. Támadásoknak és fenyegetéseknek vannak kitéve azok az államok, amelyek megelégelték a kolonializ- must, az imperialista kizsákmányolást és elutasítják a fejlődés kapitalista útját. Dühkitörést vált ki Washingtonból, ha valamely ország szuverén módon úgy dönt, hogy szabadulni akar az amerikai katonai támaszpron- tok pókhálójából, s el akarja távolítani területéről az amerikai nukleáris fegyvereket. Áz ilyen döntést késedelem nélkül követik az Egyesült Államok szankciói. Amerikai mérce szerint csak az az ország számít szuverénnek és függetlennek, amely megingathatatlanul támogatja az Egyesült Államokat. A helyzet ma már odáig fajult, hogy egyenesen bűntettnek tartják, ha valamely állam az ENSZ-ben a béke és a leszerelés, a nukleáris fenyegetés kiküszöbölése mellett szavaz. Azok az országok, amelyek elég bátrak ezt megtenni, a megbízhatatlanok listájára kerülnek Washingtonban — írja a Pravda. Az amerikai fővárosban az utóbbi időben, mint valami nagy felfedezésről, kezdtek beszélni az Egyesült Államok külpolitikájában jelen levő „új globalizmus” koncepciójáról. E jelszó mögöitt lényegében az a törekvés húzódik meg, hogy az Egyesült Államok globális méretékben beavatkozzon a szuverén államok ügyeibe. Ebben az újnak feltüntetett politikában csupán annyi az újdonság, írja a lap, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi önkényt és erőszakot a Nyugat közös ügyévé próbálja tenni. Erőteljesen törekszik arra, hogy politikájába bevonja szövetségeseit. E cél elérése, úgy tűnik nem könnyű. Még az Egyesült Államok megbízható szövetségesei is vonakodnak attól, hogy közösséget vállaljanak olyan lépésekkel, mint a békés libanoni városok löveté- se, vagy a védtelen Grenada lerohanása. Ezért kényszerül arra Washington, hogy magatartását „a kommunizmus ellen vívott szent háborúként” tüntesse fél. Másik alapvető vonása a harcos szovjetéi lenesség, a Szovjetunióval szembeni katonái fölény lázas hajszolása. A szerkesztőségi cikk emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Államokon eddig minden esetben akikor lett úrrá ez a sajátos „regionális nyugtalanság”, amikor a szovjet— amerikai kapcsolatokban kezdtek kirajzolódni a javulás lehetőségének jelei, s kialakult az esélye annak, hogy bizonyos intézkedéseket hoznak a meghatározó jellegű biztonsági kérdésekben. Az Egyesült Államokban ma is egyre aktívabbá válnak azok a befolyásos erők, amelyek meg akarják akadályozni a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását. Ezeket a köröket megrémítette a genfi csúcstalálkozó kedvező végkifejlete, s ma e találkozó következményéit támadják. A csúcstalálkozó kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy építő szellemű pmrbe- széd alakuljon ki a regionális problémákról. Szovjet részről Genfber világosan kifejtették, hogy az egyes konfliktushelyzetek rendezésében is újfajta politikára van szükség. Az Egyesült Államoknak szakítania kell a lét- fontosságú érdekszféráiról alkotott beteges elképzeléseivel. Szovjet részről hangsúlyozták azt is, hogy készek építő szellemben együttműködni minden országgal, köztük az Egyesült Államokkal is a regionális problémák igazságos és becsületes politikái megoldásának kidolgozása érdekében. Ez kivétel nélkül minden államnak, nagy, közepes és kis országnak is kötelessége. Ha ebbe az irányba sikerülne előrelépni, az lehetővé tenné a nemzetközi helyzet nagymértékű javítását, a tartós béke elérését gátló akadályok megszüntetését — mutat rá végezetül a Pravda cikke. terv Kambodzsa nemzeti ünnepén Brüsszel és Madrid „Fogoly - szöktető“ Senki nem vitatja, hogy ezekben \a napokban a brüsz- szeli NATO- és EGK-köz- pomt elsősorban a viszonylag távoli Madridra veti „vigyázó iszemét”. Ami a Közös Piacot illeti, évtizedes, viharoktól nem mentes előkészítés után 1986. január elsején lett a két ibériai ország, Portugália és Spanyolország a szervezet teljes jogú tagja. Portugália már nagyon régen, a salazari időkben csatlakozott az atlanti szövetséghez, 'a minden szempontból sokkal jelentősebb Spanyol- ország helyzete azonban felemás és bizonytalan a nyugat katonapolitikai tömbjében. Ez az az eset, amikor Madridra komoly nyomás nehezedik annak érdekében, hogy fogadjon el egyfajta sajátos „árukapcsolást", vagyis az Európai Gazdasági Közösség mellett legyen teljes tagja az Észak-atlanti Szövetségnek is. Hogy ez mennyire fontos a NATO-nak, arra jellemző, hogy főtitkára, Lord Carrington éppen \egy olyan háromnapos madridi látogatással kezdte az új esztendőt, amelynek jelentőségét talán csak kényessége múlja felül. A politikus útjának célja egyértelmű volt: a közös piaci belépés ünnepi pillanatában személyes jelenlétével (és persze érveivel is) emlékeztetni arra, hogy SjMnyol- ország számára egy NATO-n kívüli EGK-tagság „féloldalas, felemás állapot" lenne. Ma még nehéz sommás választ adni arra a kérdésre, milyen kilátásokkal kecsegtet a főtitkár most véget ért madridi missziója. A nehézségek nem utolsósorban belpolitikai természetűek. A fiatal, népszerű, szocialista párti miniszterelnök még a bársonyszékért folytatott politikai kampányában azt ígérte, hogy győzelme esetén hazája kilépne a NATO politikai szervezetéből. Vagy az akkori ígéret volt taktikai Magyar vezetők üdvözlő távirata HENG SAMRIN elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Közpxmti Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, HUN SEN elvtársnak, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének PHNOM PENH Kedves Elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepje alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk és a magunk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, minisztertanácsának és a baráti kambodzsai népnek. Népünk nagyra értékeli a kambodzsai népnek az országépítő munkájában elért eredményeit. Meggyőződésünk, hogy forradalmi vívmányaink megszilárdítására, az új társadalom építésére irányuló erőfeszítések újabb sikereket hoznak, és eredményesen járulnak hozzá pártjuk közelmúltban tartott V. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításához. Támogatásunkról biztosítjuk a Kambodzsai Népköztársaság kormányának a dólkelet-ázsaiai térség békéjének és biztonságának erősítésére irányuló politikáját. Örömmel állapítjuk meg, hogy hazánk és a Kambodzsai Népiköztársaság kapcsolatai nép>eink törekvéseivel összhangban, a béke és a szocializmus közös ügye javára töretlenül fejlődnek. További sikereket kívánunk Önöknek és a kambodzsai népnek az ország előtt álló feladatok, az első ötéves nép- gazdasági terv valóra váltásához. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnep>e alkalmából Sarlós István, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Chea Sim-eá, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte kambodzsai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tapést, az Arab Liga pedig — a most véget ért ülésről ki- szivárgott hírek szerint — messzemenően elítélne egy ilyen akciót, Washington egyelőre magáira maradt. Az amerikai vezetőknek ugyanis lassan kínossá kezd válni, hogy a több ízben is kilátásba helyezett „megtorlás” eddig egyetlen alkalommal sem következett be. Az amerikai televíziós há- lózaltok is közvetítették azt a nyilatkozatéit is, amelyet Líbia államfője, Moamer el- Kadhafi adott nyugati újságíróknak. Az interjúra meglehetősen rendkívüli körülmények köizött került sor: a líbiai államfő egy Tripoli köziedében levő gazdaságban a helyi parasztokkal együtt traktorral sízántott, s a traktor üléséből válaszolt az odaszállított tudósítók kérdéseire. Kadhafi határozottan tagadta, hogy Líbia területén bármiféle központja, vagy kiképző tálbora volna Abu Nidal szervezetének. Hangsúlyozta: konfliktus esetéin Líbia kész a legerélyesébb védekezésre, s egy ilyen konfliktus rendkívül súlyos kö- vetkezmónyékkel járna a támadókra nézve is. Ugyanakkor leszögezte, hogy országa — bár jogosnak ismeri el a Hétfőre tervezték a Columbia amerikai űrrepülőgép rajtját, ezt azonban egy szelep hibája miatt ma reggelre halasztották. A képen: az űrrepülőgép legénysége a rajtra indul. (Telefotő — AP—MTI—KS) Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője nyilatkozik újságíróknak az országát ért vádakról. Az interjú érdekessége, hogy Kadhafi egy Tripoli közelében lévő gazdaságban a helyi parasztokkal együtt szántott, s egy traktor üléséből válaszolt az odaszállított tudósítók kérdéseire. palesztinok mindenféle esz- közizél történő harcát hazájuk felszabadításáért, — nem tekinti feltétlenül jogosmák a merényleteket. Kadhafi a leghatározottabban elutasította azt az állítást, hogy a különböző arab csoportok az oirsizág területén „terrorista kiképző-központokat” tartanának fenn, — bár ki jelenítette, ha ilyen kérésit intéznének hozzá, megadná a szükséges segítséget, — s tagadta azt a hírt is, hogy a bécsi és római merénylet elkövetésének megszervezésével váriólt palesztin csopjort vezetője, Ábu Nidall az országban élne. Kifejtette, hogy Líbia támogatja a palesztinok harcát Izrael elleni, de nem nyilatkozott arról, adott-e bármiféle konkrét segítséget annak a csoportnak, amely a két merénylet végrehajtója volt. Kadhafi kijelentette: az Egyesült Államoknak semlegesnek kellene maradnia Izrael és a palesztinok viszályában. Aláhúzta: országa felkészült az esetleges támadásra, fegyveres erői riadó- készültségben vannak. Madridban sokan tüntettek Spanyolország NATO-tagsága ellen. természetű, vagy a geopolitikai realitásokból következő nyugati nyomás kényszerítette Gonzálezt változtatásra, de az egyértelmű kilépési szándékból mára egy tavaszra tervezett népszavazás ígérete maradt. Ehhez viszont már a kormányfőnek, ugyancsak belpolitikai okokból tartania kell magát, igaz, az új helyzetnek megfelelő, „rugalmas” fogalmazásban. Bár a szavazásra — mondja a miniszterelnök — sor kerül, és a kabinet tartja is magát annak kimeneteléhez, ö hisz abban, hogy az ország érdekei a NATO-tagság fenntartását kívánják.” A papírforma kompromisszum felé mutat: Madrid tagja marad a politikai szervezetnek, de nem lép be a katonai szervezetbe. E koordináták között nyilvánvaló, hogy a tavaszi voksolás az új év egyik nagy politikai csatájának ígérkezik Spanyolországban. H. E. Miközben az Egyesült Államok hétfőn megkezdte a Vietnami Demokratikus Köztársasággal az eddigi legmagasabb szintű tárgyalást a vietnami háború idején eltűntnek nyilvánított amerikai katonák maradványainak felkutatásáról, egy jobboldali csoport- terrorakciókat tervez a három indokínai ország ellen, a „hadifoglyok kiszabadítására”. A jobboldali irányzatú washingtoni lap, a The Washington Times jelentése szerint a húsztagú csoport „még húsvét előtt be akar törni Laosz területére” s a későbbi időszakokban hasonló támadást tervez Kambodzsa és a VDK ellen is. Az Egyesült Államokban egyes szélsőjobboldali csoportok változatlanul azt a vádat terjesztik, hogy a három indokínai országban „amerikai hadifoglyok” vannak, még a vietnami háború idejéből. Mind Vietnam, mind Laosz és Kambodzsa több ízben is leszögezte, hogy valamennyi életben maradt hadifoglyot szabadon bocsátották. A harcok idején nyomtalanul eltűnt mintegy kétezer amerikai maradványainak felkutatására Vietnam és Laosz már jelentős erőfeszítéseket tett, több elesett amerikai katona földi maradványait megtalálták és visszaszolgáltatták. A hétfőn Hanoiban megkezdett tárgyalásokon, amelyeken az Egyesült Államok miniszterhelyettesi szinten képviselteti magát, a további erőfeszítések összehangolásáról van szó. Kadhafi- interjú a traktor nyergéből A sajtóban és a tömegkommunikációs eszközökben alábbhagyott ugyan az Egyesült Államokban a Líbia-el- lenes hangulatkeltés, a kormányzat azonban a hét végén nem nyilatkozott terveiről. Koraibban a Pentagon azt közölte, hogy a Földközd- tenigeren, Líbia partjai közelében nagyobb szabású flot- taösszponitosiításit hajtanak végre, s oda vezényelték a Coral Sea repülőgépianyaha- jót. Azt is jelezték a hadügyminisztériumban, hogy készenlétbe helyezték az atlanti flotta egyes egységeit, s a radarflgyelést és felderítést zavaró berendezésekkel ellátott gépeket vezényeltek a Földközi-tenger térségébe. Mivel az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei is határozottan elleneznek mindenfajta katonai lé-
