Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
1986. január 31., péntek Somogyi Néplap 3 Az SZKP kongresszusa elé Érettségi és szakma, az oktatás reformja A Szovjetunióra is igaz: diplomás szakemberek ezrei nem a képesítésüknek megfelelő helyen dolgoznak. Bizonyos szakmákban érezhető túlképzés mutatkozik, másutt a végzettek tudásának színvonalában van a hiba. Sok főiskola van, ahova úgyszólván akárki bejuthat. Ugyanakkor nőnek a szakemberekkel szemben támasztott követelmények. A gondok megoldását az alapoknál kell kezdeni. Második évébe lépett az iskolareform. Általános vélemény szerint máris erősödött az eredményközpontú szemlélet, a követelmények nőttek. A reformot a tudományos- műszaki haladás meggyorsításának igénye, a komputeres termelés-automatizálás terjedése, a gazdaság intenzív fejlesztésének szükségessége hívta létre. A reform három kulcseleme: a hatéves kortól kezdődő oktatás, a tanulás és a termelőmunka összekapcsolása, a színvonalasabb tanárképzés. Míg korábban csak a gyerekek hetven százaléka járt óvodába, a reform keretében hatéves korban mindenki megkezdi az iskolát. A felsőbb osztályokban heti négy órát fordítanak a gyakorlati szakmai oktatásra. Végeredményben nem az iskola ad szakmát, hanem az iskolai tanulás ideje alatt tanműhelyekben, laboratóriumokban, klinikákon és másutt ismerik meg a szakmai fogásokat a tanulók. Ráadásul az így szerzett szakma nem feltétlenül élethivatás. Ez az első erőpróba, a második, az egyetemi felvételi vizsga nem sikerül, nincs gond, a fiatalok szakmunkásként dolgozhatnak. A cél az, hogy a Szovjetunióban általánossá váljék a középfokú és a szakirányú végzettség egyaránt, ne legyen különbség a fiatalbk tudásszintjében attól függően, hogy az általános tantervű, vagy szakmunkásképző középfokú intézetekben szereztek bizonyítványt. A reform keretében négy új tantárgyat vezetnek be. A legkisebbek számára ilyen a környezetismeret. Az idősebbek „a termelés alapjai, szakmaválasztás” elnevezésű tárgy keretében tudatosan választhatnak szakmát, „a családi élet etikája és lélektana” elnevezésű tárgy ■képet ad a családról, mint társadalmi intézményről, a házastársi kapcsolatról, a gyermeknevelésről. Erkölcsi és jogi kérdéseket egyaránt érint. A legtöbb szó mégis „az informatika és számítástechnika alapjai” elnevezésű tantárgyról esik. A programozás ismeretének fontosságát mára az írni-olvasni tudással hasonlítják a Szovjetunióban, A számítógépekkel beszélni tudó nemzedék nevelésévé! egyidejűleg kell megoldani a géppel való ellátást, a szakemberképzést is. A Szovjetunióban a matematika tagozatos osztályokban már a 60-as években tanították a programozás elméletét. A 70-es években a 8. osztályosok algebra tananyagába épültek be ezek az ismeretek. Gyakorlati programozásra csak az évtized vége óta van néhol lehetőség. Sokat segítenek az Agat nevű szovjet iskolai számítógépek. Az elmúlt nyáron matematika- és fizikatanárok tízezreit készítették fel a programozás oktatására. Az új tárgyat két évig tanulják a középiskolások. A következő öt évben néhány száz iskolában hoznak létre olyan tantermeket, amelyekben 15—20 egymással összekapcsolt korszerű gép működik. Az ezredfordulóig az ilyen tantermek száma hetvenezerre nő, vagyis gyakorlatilag minden iskolában lesz ilyen. Jelenleg kétszázezer felső és középfokú szakmai végzettséggel rendelkező pedagógust képeznek évente a Szovjetunióban. Számuk hamarosan jelentősen nőni fog. A létszám csökkentésével növelik az osztályok számát, újabb tantárgyakat vezetnek be, terjed az egész napos oktatási forma, és a hatéveseknek is tanítókra van szükségük. Tizenegy évre nőtt az alap- és középfokú oktatás időtartama. Az iskolareformot kísérő vitáik nem hallgatnak a gondokról sem: a formai-tartalmi változások nem automatikusan vezetnek az oktatás és a nevelés minőségének javulásához. A bújtatott bukások és* a százalékmánde gyakorta a tanárok módszertani tehetetlenségét leplezik. A hatévesekkel foglakozó tanítók felkészítésének problémája különösen élesen vetődik fel. A számítástechnika Oktatásához nincs egységes tanterv, kidolgozott, megfelelő módszertan, tanári és tanulói segédeszköz. Az iskolareform mind újabb és újabb feladatokat szab meg. Ezek megoldásához józan értékelésre és szárnyaló fantáziára van szükség. Gépszerelők a mezőgazdaságnak a tahi „szakközépből" Nem gond a beiskolázás Miközben az igazgatót és a diákokat hallgattam, arra gondoltam: bácsak a somogyi termelőszövetkezetek erő- és munkagépparkja is olyan „fiaitalos lendülettel” venné az akadályokat, mint azok, akik a mezőgazdasági gépszerelés tudományát sajátítják el itt, Tabon a szakközépiskolában. A közös gazdaságok eszközparkja ugyanis mára igen megöregedett: sok a papíron már értéktelen, valójában azonban az idén tavasszal is munkába induló traktor, s érthető, hogy ezek gyakrabban „orvoslásra” szorulnak, mint az újak. S ha „lerobbannak”, a műhelyekben találják majd azok a fiatal szakemberek, akik Tabon érettségiznek, s a négy év elteltével a szakmunkás-bizonyítványt is megkapják. — Tavaly múlt negyed- százada, hogy az akkori gimnáziumra építve elkezdődött az oktatás a mezőgazdasági gépszerelő-szakközépiskolában — mondja Frányó László igazgató. — Hetvenkilencig működött együtt a két intézmény, akkor a gimnázium megszűnt, a szakközépiskola viszont maradt. Időközben hozzácsatolták a sakmunkáskép- zőt is... Az évek során több száz szakközépiskolás indult Tab- ról érettségi és szakmunkás- bizonyítvánnyal a mezőgazdasági üzemekbe, illetve felsőoktatási intézményekbe, hogy a négy év alatt tanultakat hasznosítsa. A tanulók zöme somogyi — a legtöbben tabiak és a nagyközség vonzáskörzetéből valók —, a többiek Tolnából, Baranyából érkeztek. Mind több elsős már úgy jön a „szakközépbe”, hogy előzőleg tanulmányi szerződést kötött valamelyik mezőgazda- sági üzemmel — megyénkmm. ben például a zamárdi termelőszövetkezet alkalmazza következetesen ezt a módszert. — Nincs gondunk a felvételi létszám betöltésével, nem szűkölködünk jelentkezőkben — tájékoztatott Frányó László. — Iskolánkat a végzett hallgatók népszerűsítik: ahonnan volt már diákunk, onnan később is jönnek fiatalok. Ami a munkában való helytállást illeti: a szakközépiskolások kevesebb szakmai képzésben részesülnek, mint a szakmunkástanulók, de a .munkáltatóktól szerzett taapszta- latok szerint ezt a hátrányt — természetesen üzemi segítséggel — viszonylag rövid idő alatt behozzák. A Tabon érettségizett szakközépiskolások a műhelyek értékes dolgozóivá lesznek. Most javításokat, karbantartásokat végeznek, s elméleti foglalkozásokon vesznek részt az iskolában, illetve a tabi téeszben és a Tamási Állami Gazdaságban szereznek kellő gyakorlati ismereteket. A harmadéves Móri Róbertét például, aki Vis- nyéről érkezett, a hedrehe- lyi termelőszövetkezet várja vissza. — A téesz tanulmányi szerződést kötött velem, havonta négyszáz forint ösztöndíjjal támogat, A nyári termelési gyakorlatot otthon töltöm; jól ismerem már a műhelyft és vezetőjét, Pajzs Istvánt. Több fiatal is dolgozik ott, jól érzem ma- magam... Pista édesapja gépkocsivezető, akárcsak osztálytársáé, Spanics Jánosé. János Miklósiból jött; ő is kollégista. — Ismerőseim ajánlották, hogy ide jöjjek, mert ez jó, kemény iskola. A keménység alatt azt értem, hogy itt alaposan el lelhet sajátítani a tudnivalókat, amikre egy mezőgazdasági gépszerelőnek szüksége van. Nem csalódtam az elmúlt két és fél évben. Kedvet kaptam ahhoz is, hogy ezt a szakmát még jobban megtanuljam: ha a tanulmányi eredményem is olyan jó lesz — tavaly 4,2-vel fejezte be az évet —, a mezőtúri főiskolán szeretném folytatni, hogy üzemmérnök lehessek... A tanulók fölkészülését jól fölszerelt iskola segíti, a gyakorlati „fogásokat” a gazdaságoktól kapott gépeken sajátítják el. Őrjártunkkor permetlékeverőt, szervest rágya-szóró pótkocsit javítottak, a műszerek alkalmazásával ismerkedtek, a negyedikesek pedig Meren- csics József műszaki tanár óráján elméleti fölkészültségükről adtak számot. Mint az iskola igazgatója tájékoztatott, a gyakorlati oktatás feltételei a közeljövőben jelentősen javulnak: ha valóra válik tervük, a mostani nyitott gépszín lefedésével, körbefalazásával bővül a tanműhelyük. Hernesz Ferenc Bővítik az úrkúti mangánbányát A tsz-szövetség küldöttértekezletén mondták Továbblépni az üzemben lehet A somogyi termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait értékelték és az idei feladatokról tanácskoztak a téeszek képviselői tegnap Kaposváron a tsz-szövetség küldött- közgyűlésén. A tanácskozáson részt vett dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, Szél Ferenc, a TOT főosztályvezetője, dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Bernéth Ferenc nek, a szövetség elnökének köszöntőjét követően, Pfeiffer Elemér, a Teszöv titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Eredmények, külső és belső körülmények okozta feszültségek, leküzdött és elháríthatatlan akadályok teszik emlékezetessé az 1985-ös esztendőt a somogyi közös gazdaságokban. A növénytermesztésben például ígéretes átlagtermések apadtak el, mire elérkezett a betakarítás ideje. Harminc téeszt érintett hátrányosan az árkiegészítés-csökkenés, köztük különösen súlyosan tizenhét gyenge földminőségű gazdaságot. Végül is a termelőszövetkezetek nettó eredménye az előző évihez képest mintegy 40 százalékkal esett vissza, miközben a termelés értéke és költsége alig változott. A termelőszövetkezetek a tartalékaikhoz is „hozzányúltak” az eredményesebb évzárás érdekében, ám a siker vagy sikertelenség kérdésében nem mindig az üzemi szándék döntött: beleszólt abba — méghozzá időnként igen keményen — az időjárás is. A tegnapi küldöttközgyűlés vitájában szó volt o géppark elöregedéséről és ezzel összefüggésben a költségek, a termelés kockázatának növekedéséről és több, a gazdálkodással közvetlenül vagy közvetve összefüggő kérdésről. A felszólalásokból kitűnt, hogy ami az elnököket ma foglalkoztatja, nem helyi gond, hanem a legtöbb somogyi közös gazdaság ügye. Dr. Fenyő István felhívta a figyelmet arra : éljenek a somogyi szövetkezetek a központi támogatás kínálta lehetőségekkel, de a fejlődés, az erősödés érdekében az első lépéseket üzemen belül tegyék meg. Fokozzák az új módszerek, technológiák befogadása iránti készségüket és képességüket, mozgósítsák tartalékaikat, szilárdítsák és szélesítsék egymás és az ipari üzemek közti kapcsolataikat a jogos és kölcsönös gazdasági érdekeknek megfelelően. A munkahelyi, szervezési fegyelem előfeltétele a termelés egyenletes fejlődésének már az idén, s ezt követően a következő esztendőkben. Dr. Győri József elmondta: a megtett út tárgyilagos elemzése jó alap az újabb feladatok sikeres teljesítéséhez. A VI. ötéves tervben — s ezt nem szabad elfelejteni — szép eredmények, sőt rekordok is születtek a somogyi téeszekben, s ezeket még a múlt évi rosszabb tapasztalatok sem homályosít- hatják el. Most a figyelem a jövő tennivalóira összpontosul: a szövetkezeti vezetők ismerik az idén élétbe lépett közgazdasági szabályozókat, ezekhez igazodva elkerülhetik a gazdálkodás buktatóit, felelősséggel oldhatják meg az ágazat előtt álló feladatokat. A vitát követő összegezés után a résztvevők az idei célok megvalósítását segítő ajánlásokat fogadtak el. Mezőkapcsolással hosszabbítják meg az úrkúti mangánbánya élettartamát. E célból együttesen 1800 méter hosszú feltáró vágatot építenek. Ezekkel majd ösz- szekötik a bányát az újabb mangán-teleppel. Csak ily- módon tudják biztosítani hosszú távon a hazai és export igények kielégítését. A jelenlegi bányában ugyanis rohamosan csökkennek, és a szakemberek szerint legfeljebb 1990-ig tartanak ki az eddig feltárt készletek. Az új vágatok egyre mélyebben fekvő — már 225—250 méter mélységben elhelyezkedő — ásvány-rétegekhez nyitnak utat. A mezőljapcsolással az ezredfordulóig meghosszabbíthatják a bánya folyamatos >termelését. Ezzel párhuzamosan megkezdték további készletek feltárását. Ürkút, Szentgál és Városlőd körzetében végeznek földtani kutatásokat részben a Központi Földtani Hivatal költségén, részben saját erőből. A földtani kutatásokban együttműködnek a bauxit- kutatókkal is, akik szintén ezen a területen keresik az utánpótlást.
