Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

4 Somogyi Néplap 1986. január 31., péntek A legtöbben somogyiak Eredményes gazdálkodás, esztétikus termék A Siófoki Háziipari Szö­vetkezet 1985-ben 62 millió forint bevételt és 7 millió forint nyereséget ért el. Ex­porttervét 3 százalékkal túl­teljesítette, főként a Szov­jetunióba szállított gyer­mekruházati cikkek révén. A nyugati országok közül az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába szállítják termé­keiket, főként fonott és gyermekibútort, hímzett blú­zokat, somogyi motívumok­kal és hazai alapanyagtól készült úgynevezett felsőru­házati cikkeket. A szövetke­zet 1985-ben 10 százalékkal növelte termelékenységét, s ennek köszönhető, hogy a dolgozók jövedelme 6,4 szá­zalékkal emelkedett. A bú­toripari (fonott és népművé­szeti bútor), s a textilfeldol­gozói tevékenység (népmű­vészeti, hímzett konfekció), lakástextil és gyermekruhá­zat) mellett ajándék- és dísztárgyak készítésére is vállalkoztak. (Pécsen például 11 tagú ötvösrészlege van a szövetkezetnek, amely zsű­rizett iparművészeti mun­kákkal gyarapítja az áru­választékot. E tárgyak leg­nagyobb részét az Óra- és Ékszerkereskedelmi Válla­lat vásárolja meg.) Siófok kereskedelmi életében ked­velt színfolt a szövetkezet népművészeti boltjának min­dig gazdag áruválasztéka: tavaly öt százalékkal több bevételt ért el az üzlet, mint 1984-ben, s ez hatmil­lió forint forgalomnöveke­dést jelent. A szövetkezet — a piaci igényekhez igazodva — rendszeresen változtatja ter­mékösszetételét (1985-ben a termékek 60 százalékát cse­rélték ki tervezőik közre­működésével). Rendszeresen részt vesznek a különböző árubemutatókon. Tavaly pél­dául a budapesti nemzetkö­zi vásáron Okisz-plakettet nyert a szövetkezet, de je­len volt a hagyományos bu- zsáki búcsún, a Somogy be­mutatkozik című kiállítás Budapesten; sikeres termék- bemutató kiállítást rende­zett a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban, s részt vett az ipari szövetke­zetek Somogy megyei kiállí­tásán. JOGI TANÁCSOK Ki igazolja a szolgálati időt? — 1986-ban bevételben és nyereségben egyaránt hat- százalékos növekedést ter­veztünk — mondta Széli Ist­ván elnök. — Ezt főképp a textilfeldolgozó tevékeny­ségre alapozzuk; a ruháza­ti cikkekből az, eddiginél is változatosabb kínálatra tö­rekszünk. A termékek kor­szerűsítése folyton napiren­den van: az idén körülbelül az áruk 80 százalékát cserél­jük ki, a vevők igénye sze­rint. Lehetőség kínálkozott az export növelésére; az ed­digieknél is több gyermek- ruházati cikket szállítunk majd a Szovjetunióba, de valószínű, hogy a nyugati exportot is növelhetjük. A fejlesztésre felhasznál­ható pénzt a termelés kor­szerűsítését szolgáló beru­házásokra fordítjuk. Például olyan munkafolyamatokat gépesítenek az idén, ame­lyeket eddig kézzel végeztek a műhelyekben. — Bővítjük bedolgozóhá­lózatunkat is (310 dolgozója van a háziipari szövetkezet­nek, s ennek a fele bedolgo­zó). Száz kilométeres körzet­ben, négy megyében vannak dolgozóink, de a letöbben somogyiak. A kooperációs kapcsola­tok bővítését is tervezik: áruszállítási céllal tárgya­lást kezdtek a többi között a Fofex amerikai—magyar közös vállalattal, valamint h Habselyem-kötöttárugyár­ral. Az idén már a szövet­kezet fonott bútorai is zsűri­zett népművészeti termék­ként kerülnek forgalomba a bel- és külföldi piacokon. Az idén megrendezik ismét a Kis Jankó Bori hímzőpá­lyázatot, erre a szövetkezet ügyeskezű hímzőasszonyai is készülnek. Elmondták: szeretnének legalább olyan jó eredményt elérni, mint a legutóbbi pályázaton. Két éve ugyanis második díjat nyertek. Sz. A. Január elseje óta a mun­káltató kötelessége, hogy egy évvél az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérése előtt kérje a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság­tól annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító időt, illetőleg mennyi a be­számítható szolgálati ideje. A kötelező érvényű előírás miatt növekszik az öregségi korhatár előtti szolgálati idő megállapítások száma. Eddi­gi tapasztalat, hogy a kor­határt megelőzően mind többen jártak el a „bizonyí­tékok” megszerzése végett. Ez azt jelentette, hogy az érintett személy — meg sem várva a társadalombiztosítá­si szerv válaszát, felvilágo­sítását — felkereste volt munkáltatóját, munkatársait és olyan igazolásokat kért, amelyben bizonyítják, hogy meghatározott ideig együtt dolgoztak. Ezek az utazga­tások, kutatások a legtöbb esetben indokolatlanok és feleslegesek voltak. A kaposvári társadalom- biztosítási igazgatóság nyil­vántartási anyaga hűen bi­zonyítja, a társadalombizto­sításba bejelentett időket. Ezért az a helyes, ha a nyugdíjba készülők a mun­kaadón keresztül kérik az igazgatóságtól a szolgálati idő elismerését. Fontos tud­ni, hogy ez nem jelent nyug­díj-igénybejelentést: a nyug­díjba vonulás időpontja a dolgozó és a munkáltató kö­zös megegyezésétől függ. A szolgálati idő elismeré­sét nyomtatványon lehet kérni. Ez a nyomtatvány a munkahelyek rendelkezésére áll. A kérelemben valameny- nyi munkában töltött időt fel kell sorolni, akkor is, hja szerepel a munkakönyvben, és akkor is ha nem, függet­lenül attól, hogy társadalom- biztosítási bejelentéssel járt-e vagy sem. Indokolt feltün­tetni a munkakört is, mert sok esetben ennek ismerete alapján van lehetőség a be­számítani kért idő igazolá­sára. A megyei társadalom- biztosítási igazgatóság a nyilvántartásai alapján hoz határozatot a szolgálati idő­elismerési kérelemről. Az igazgatóság tovább foglalko­zik a jelzett, de a nyilván­tartásban nem szereplő időkkel: a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 110. parag­rafusa szerint ugyanis, a társadalombiztosítási szer­vek nyilvántartási alapján nem igazolt szolgálati idő­ket — ha a jogszabály más­ként nem rendelkezik — igazolni lehet. Az igazolási lehetőségek a következők: a munkakönyvinek a kiállítás napját követő időre vonat­kozó bejegyzései, az egykorú okirat, a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján ki­állított okirat, illetve egyéb hitelt érdemlő mód. (Utóbbi bizonyítási forrna lehet pl. a tanúkkal történő szolgálati igazolás.) A felsorolásból is kitűnik, hogy az igazolások előzetes beszerzésére nincs szükség. A társadalombiztosítási igaz­gatóság hivatalból vizsgálja a bizonyítás különböző le­hetőségeit, s közvetlenül együttműködik az ügyféllel. A szakszerű útbaigazítás sok felesleges utánjárástól, költségtől kímélheti meg az ügyfeleket. A társadalombiztosítási szerv határozata tartalmazza a nyugdíjjogosultság szem­pontjából figyelembe vehe­tő szolgálati időt (év, nap). A határozat külön rendelke­zik az el nem ismert idők­ről. indokolja, hogy a beszá­mításra miért nem volt le­hetőség. A határozat ellen a dol­gozó — ha azt sérelmesnek tartja — 15 napon belül fel­szólalhat a megyei társada­lombiztosítási tanácson. Te­hát még a munkaviszony (tagsági viszony) fennállása alatt lehetőség van a vita­tott idők tisztázására. Sárdi Gyula Antarktisz a jég és a remények birodalma Titokzatos fények, végte­len hó- és jégmező, sűrű ködök, vad szelek, fél évig csak nappal, fél évig csak éjszaka: Antarktisz, a hete­dik kontinens évszázadok óta megmozgatja az emberi képzeletet. Volt idő, amikor arról fantáziáitok, hogy mi­lyen mesés kincseket rejt a jégréteg. A nagy felfedező, James Cook ezzel szemben állította, hogy az emberiség­nek semmi hasznot nem fog hozni ez a földrész. Az Antarktisz megismeré­se századunkban teljesedett ki. Kezdetben csak a felfe­dezők viaskodtak az örök jég birodalmával. Az elmúlt évtizedek folyamán azon­ban egyre inkább megjelen­tek az oceanográfusok, bio­lógusok, meteorológusok, geológusok és jelentős ered­ményekkel gyarapították a különféle természettudomá­nyokat. 1961-bein 18 ország —köz­tük a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia, és Franciaország — megállapodott abban, 'hogy mellőz minden területi kö­vetelést a kontinensen, de előnyt élvez más országok­kal szemben a természeti kincsek kiaknázásában. Az aláíróknak kötelességük tu­dományos állomást létrehoz­ná, expedíciókat küldeni, vagy más módon bekapcso­lódni a kutatásokba. Az el­múlt néhány évben azonban egyre erősebben előtérbe került az Antarktisz gazda­sági kiaknázásának ügye és ez befolyásolja a tudomá­nyos jellegű kutatásokat is. A kutatók számos olyan eredményt hoztak nyilvá­nosságra, amelyek azt bizo­nyítják: világgazdasági szempontból érdemes számí­tásba venni az Antarktiszt. Egy amerikai tudós sze­rint az Antarktisz valamikor a Gondwaland szuperkonti­nens része volt, amely 200 millió évvel ezelőtt Indiára, Afrikára, Ausztráliára, és Dél-Amerikára szakadt. Ha e geológiai darabokat elmé­letben összeillesztik, akkor elképzelhető, hogy az An­tarktisz Dufek röghegységé­ben arany, platina, mangán, réz, valamint króm és ko­balt, azaz stratégiai fontos­ságú ércek találhatók. Ez ugyan csak elméleti feltéte­lezés, de találtak már az Antarktiszon ásványi kincse­ket, így — tizenhárom évvel ezelőtt — etánt, metánt és etilént. Nemrégiben nyugat­német kutatók olajra buk­kantak. A Transzantarktikus Hegység, amely átszeli a kontinenst, feltételezések szerint a vUág legnagyobb szénmedencéjét rejti, és ez a mai, energiagondokkal küszködő világban figyelem­re méltó dolog. A 18 aláíró állam próbálja minél ala­posabban feltérképezni a földrészt, annak ellenére, hogy egyelőre nem lenne gazdaságos a természeti kincsek kiaknázása. A kifejezetten tudományos munkát végző kutatók attól tartanak, hogy a jég alatti bányászat és egyéb ipari te­vékenység lehetetlenné ten­né működésüket az Antark­tiszon, nem is beszélve ar­ról, hogy a hetedik konti­nens is áldozatul esne a környezetszennyeződésnek. Göbölyös László Á MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL Breuer Marcel, a Torrington üzem igazgatási épülete (USA) Konstruktív Szeretnénk most röviden arra is feleletet keresni, va­jon mit jelentettek építé­szeink a tágabb világ szá­mára? A művészetben éppen úgy nincsenek merev határok, mint az életben, az első vi­lágháborút mégis úgy tekint­jük, mimt amikor lezárul a szecesszió kettőssége, s az új építészet elhagyja a lágy fonmaalakítást, a festői deko- rativitást, és tovább élteti már a szecesszió szerkezeti elemeiben jelentkező díszítés nélküli síkokat. Vagyis most előlép: a vasbeton, acél, az üveg nem eszköz többé, ha­nem cél. Hosszú korszak nyi­tánya ez a célszerű, új tech­nikai megoldásokhoz, tömeg- építkezésekhez alkalmazkodó építészetben. Mintha a hú­szas évek elején építészeink megéreznék, hogy hazai kö­rülmények 'között a bátor vállalkozásoknak nem nagy visszhangja lesz — sorra kül­földre mennek, s jelenlétük­kel is bekapcsolódnak az eu­rópai áramkörbe. Ha ponto­san figyelemmel kísértük építészetünk útját, módosít­hatunk azon a marcangoló önvádon, hogy mi mindennél elkéstünk legalább félévszá­zadot. Építészetünk, sem ké­sett el, ha sokszor szeré­nyebb vagy szegényebb is volt európa i_ rokonainál. Az- első világháborút köve­tő években építészeink ide­haza is jelét adhatták tudá­suknak (Kozma Lajos, Hajós racionalitás Alfréd, Lajta Béla, Árkay Aladár, Molnár Farkas, Fi­scher József, Weichinger Ká­roly, Gerlóczy Gedeon, Ri- manóczky Gyula, Gulyás Zoltán, Győri Dénes, Pogány Móric, Barát Béla, Novák Ede és még többen), s mun­kájuk nyomán elsősorban Budapest valóban új arcot kapott. Építészeink körülnéz­hettek a világban. A külföldi szakirodalom még nem figyelt fel, hogy milyen nagy szerepe volt építőművészetünknek száza­dunk megújulásában. Most Moholy-Nagylban a konst­ruktivizmus lényegét az épí­tészetben is látó, fárad­hatatlanul tanító mestert tisztelik. Breuer Marcel 1934- ben — Molnár Farkassal és Fischer Józseffel — elnyeri a Budapesti Nemzetközi Vá­sár pályatervének első díját, s berlini, bristoli, New- York-i, rotterdami, Bor- deaux-i építményei mellett Luigi Nenvivel a párizsi UNESCO-székház tervezője volt. (1953—58) Pierre Vágó, vagyis Vágó Péter a legna­gyobb nemzetközi és francia építészeti szervezetek tagja, vagy vezetője, kezdeménye­zője. Negyvennégy évig szer­kesztője a világhírű L’Archi- tecture d’Aujour’hui (A ma építészete) című folyóiratnak. Városrendezési, építészeti te­vékenysége igen sokoldalú. Tervez Tarasconba iskolát, Tuniszba bankot. La Mans­1965—66 ba lakótelepet és templomot. Berlinbe lakóházat, Bonnba könyvtárat, Lourdesfoa 25 000 zarándokot is befogadó templomot, Lille-be egyete­met, Názáretibe monostort, Jeruzsálembe kulturális inté­zetet. Bár szűkebb kereszt­metszetű, nem jelentéktelen Bodon Sándor euvre-je sem: amszterdami könyvesboltja, lakóházai, üzletháza, kiállí­tási és kongresszusi épület-, csoportja, az Apolló Hotel, reklámfilm-stúdió, a párizsi Beuningen. kibővítése, keres­kedelmi raktár s a nymege- ni acélipari konszern terve nemzetközileg elismert alko­tás. Ilyenformán népesítik be létesítményeikkel, tudásuk­kal építészeink a világot, bi­zonyítékául, hogy megálljuk helyünket a nagy világver­senyben, ahol nem a köny- nyel elszálló szó, hanem egyed® a szigorú fegyelmet, az emberi lét közvetlen ér­dekeit szolgáló alkotás, a korszerű előrelátás, a pontos felkészülés érvényesülhet. Kiváló építészeink hazai és külföldi részvételével szeret­tük volna a figyelmet fel­bízva. Koczogh Ákos (VÉGE) holland kiállítás (1948—50), a éleszteni építészeti értéke- rotterdami Museum Boyimans inkre, szűkszavú jelzéseink kiegészítését olvasóinkra

Next

/
Thumbnails
Contents