Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 31., péntek A legtöbben somogyiak Eredményes gazdálkodás, esztétikus termék A Siófoki Háziipari Szövetkezet 1985-ben 62 millió forint bevételt és 7 millió forint nyereséget ért el. Exporttervét 3 százalékkal túlteljesítette, főként a Szovjetunióba szállított gyermekruházati cikkek révén. A nyugati országok közül az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába szállítják termékeiket, főként fonott és gyermekibútort, hímzett blúzokat, somogyi motívumokkal és hazai alapanyagtól készült úgynevezett felsőruházati cikkeket. A szövetkezet 1985-ben 10 százalékkal növelte termelékenységét, s ennek köszönhető, hogy a dolgozók jövedelme 6,4 százalékkal emelkedett. A bútoripari (fonott és népművészeti bútor), s a textilfeldolgozói tevékenység (népművészeti, hímzett konfekció), lakástextil és gyermekruházat) mellett ajándék- és dísztárgyak készítésére is vállalkoztak. (Pécsen például 11 tagú ötvösrészlege van a szövetkezetnek, amely zsűrizett iparművészeti munkákkal gyarapítja az áruválasztékot. E tárgyak legnagyobb részét az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat vásárolja meg.) Siófok kereskedelmi életében kedvelt színfolt a szövetkezet népművészeti boltjának mindig gazdag áruválasztéka: tavaly öt százalékkal több bevételt ért el az üzlet, mint 1984-ben, s ez hatmillió forint forgalomnövekedést jelent. A szövetkezet — a piaci igényekhez igazodva — rendszeresen változtatja termékösszetételét (1985-ben a termékek 60 százalékát cserélték ki tervezőik közreműködésével). Rendszeresen részt vesznek a különböző árubemutatókon. Tavaly például a budapesti nemzetközi vásáron Okisz-plakettet nyert a szövetkezet, de jelen volt a hagyományos bu- zsáki búcsún, a Somogy bemutatkozik című kiállítás Budapesten; sikeres termék- bemutató kiállítást rendezett a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban, s részt vett az ipari szövetkezetek Somogy megyei kiállításán. JOGI TANÁCSOK Ki igazolja a szolgálati időt? — 1986-ban bevételben és nyereségben egyaránt hat- százalékos növekedést terveztünk — mondta Széli István elnök. — Ezt főképp a textilfeldolgozó tevékenységre alapozzuk; a ruházati cikkekből az, eddiginél is változatosabb kínálatra törekszünk. A termékek korszerűsítése folyton napirenden van: az idén körülbelül az áruk 80 százalékát cseréljük ki, a vevők igénye szerint. Lehetőség kínálkozott az export növelésére; az eddigieknél is több gyermek- ruházati cikket szállítunk majd a Szovjetunióba, de valószínű, hogy a nyugati exportot is növelhetjük. A fejlesztésre felhasználható pénzt a termelés korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordítjuk. Például olyan munkafolyamatokat gépesítenek az idén, amelyeket eddig kézzel végeztek a műhelyekben. — Bővítjük bedolgozóhálózatunkat is (310 dolgozója van a háziipari szövetkezetnek, s ennek a fele bedolgozó). Száz kilométeres körzetben, négy megyében vannak dolgozóink, de a letöbben somogyiak. A kooperációs kapcsolatok bővítését is tervezik: áruszállítási céllal tárgyalást kezdtek a többi között a Fofex amerikai—magyar közös vállalattal, valamint h Habselyem-kötöttárugyárral. Az idén már a szövetkezet fonott bútorai is zsűrizett népművészeti termékként kerülnek forgalomba a bel- és külföldi piacokon. Az idén megrendezik ismét a Kis Jankó Bori hímzőpályázatot, erre a szövetkezet ügyeskezű hímzőasszonyai is készülnek. Elmondták: szeretnének legalább olyan jó eredményt elérni, mint a legutóbbi pályázaton. Két éve ugyanis második díjat nyertek. Sz. A. Január elseje óta a munkáltató kötelessége, hogy egy évvél az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérése előtt kérje a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító időt, illetőleg mennyi a beszámítható szolgálati ideje. A kötelező érvényű előírás miatt növekszik az öregségi korhatár előtti szolgálati idő megállapítások száma. Eddigi tapasztalat, hogy a korhatárt megelőzően mind többen jártak el a „bizonyítékok” megszerzése végett. Ez azt jelentette, hogy az érintett személy — meg sem várva a társadalombiztosítási szerv válaszát, felvilágosítását — felkereste volt munkáltatóját, munkatársait és olyan igazolásokat kért, amelyben bizonyítják, hogy meghatározott ideig együtt dolgoztak. Ezek az utazgatások, kutatások a legtöbb esetben indokolatlanok és feleslegesek voltak. A kaposvári társadalom- biztosítási igazgatóság nyilvántartási anyaga hűen bizonyítja, a társadalombiztosításba bejelentett időket. Ezért az a helyes, ha a nyugdíjba készülők a munkaadón keresztül kérik az igazgatóságtól a szolgálati idő elismerését. Fontos tudni, hogy ez nem jelent nyugdíj-igénybejelentést: a nyugdíjba vonulás időpontja a dolgozó és a munkáltató közös megegyezésétől függ. A szolgálati idő elismerését nyomtatványon lehet kérni. Ez a nyomtatvány a munkahelyek rendelkezésére áll. A kérelemben valameny- nyi munkában töltött időt fel kell sorolni, akkor is, hja szerepel a munkakönyvben, és akkor is ha nem, függetlenül attól, hogy társadalom- biztosítási bejelentéssel járt-e vagy sem. Indokolt feltüntetni a munkakört is, mert sok esetben ennek ismerete alapján van lehetőség a beszámítani kért idő igazolására. A megyei társadalom- biztosítási igazgatóság a nyilvántartásai alapján hoz határozatot a szolgálati időelismerési kérelemről. Az igazgatóság tovább foglalkozik a jelzett, de a nyilvántartásban nem szereplő időkkel: a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 110. paragrafusa szerint ugyanis, a társadalombiztosítási szervek nyilvántartási alapján nem igazolt szolgálati időket — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — igazolni lehet. Az igazolási lehetőségek a következők: a munkakönyvinek a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzései, az egykorú okirat, a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirat, illetve egyéb hitelt érdemlő mód. (Utóbbi bizonyítási forrna lehet pl. a tanúkkal történő szolgálati igazolás.) A felsorolásból is kitűnik, hogy az igazolások előzetes beszerzésére nincs szükség. A társadalombiztosítási igazgatóság hivatalból vizsgálja a bizonyítás különböző lehetőségeit, s közvetlenül együttműködik az ügyféllel. A szakszerű útbaigazítás sok felesleges utánjárástól, költségtől kímélheti meg az ügyfeleket. A társadalombiztosítási szerv határozata tartalmazza a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt (év, nap). A határozat külön rendelkezik az el nem ismert időkről. indokolja, hogy a beszámításra miért nem volt lehetőség. A határozat ellen a dolgozó — ha azt sérelmesnek tartja — 15 napon belül felszólalhat a megyei társadalombiztosítási tanácson. Tehát még a munkaviszony (tagsági viszony) fennállása alatt lehetőség van a vitatott idők tisztázására. Sárdi Gyula Antarktisz a jég és a remények birodalma Titokzatos fények, végtelen hó- és jégmező, sűrű ködök, vad szelek, fél évig csak nappal, fél évig csak éjszaka: Antarktisz, a hetedik kontinens évszázadok óta megmozgatja az emberi képzeletet. Volt idő, amikor arról fantáziáitok, hogy milyen mesés kincseket rejt a jégréteg. A nagy felfedező, James Cook ezzel szemben állította, hogy az emberiségnek semmi hasznot nem fog hozni ez a földrész. Az Antarktisz megismerése századunkban teljesedett ki. Kezdetben csak a felfedezők viaskodtak az örök jég birodalmával. Az elmúlt évtizedek folyamán azonban egyre inkább megjelentek az oceanográfusok, biológusok, meteorológusok, geológusok és jelentős eredményekkel gyarapították a különféle természettudományokat. 1961-bein 18 ország —köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, és Franciaország — megállapodott abban, 'hogy mellőz minden területi követelést a kontinensen, de előnyt élvez más országokkal szemben a természeti kincsek kiaknázásában. Az aláíróknak kötelességük tudományos állomást létrehozná, expedíciókat küldeni, vagy más módon bekapcsolódni a kutatásokba. Az elmúlt néhány évben azonban egyre erősebben előtérbe került az Antarktisz gazdasági kiaknázásának ügye és ez befolyásolja a tudományos jellegű kutatásokat is. A kutatók számos olyan eredményt hoztak nyilvánosságra, amelyek azt bizonyítják: világgazdasági szempontból érdemes számításba venni az Antarktiszt. Egy amerikai tudós szerint az Antarktisz valamikor a Gondwaland szuperkontinens része volt, amely 200 millió évvel ezelőtt Indiára, Afrikára, Ausztráliára, és Dél-Amerikára szakadt. Ha e geológiai darabokat elméletben összeillesztik, akkor elképzelhető, hogy az Antarktisz Dufek röghegységében arany, platina, mangán, réz, valamint króm és kobalt, azaz stratégiai fontosságú ércek találhatók. Ez ugyan csak elméleti feltételezés, de találtak már az Antarktiszon ásványi kincseket, így — tizenhárom évvel ezelőtt — etánt, metánt és etilént. Nemrégiben nyugatnémet kutatók olajra bukkantak. A Transzantarktikus Hegység, amely átszeli a kontinenst, feltételezések szerint a vUág legnagyobb szénmedencéjét rejti, és ez a mai, energiagondokkal küszködő világban figyelemre méltó dolog. A 18 aláíró állam próbálja minél alaposabban feltérképezni a földrészt, annak ellenére, hogy egyelőre nem lenne gazdaságos a természeti kincsek kiaknázása. A kifejezetten tudományos munkát végző kutatók attól tartanak, hogy a jég alatti bányászat és egyéb ipari tevékenység lehetetlenné tenné működésüket az Antarktiszon, nem is beszélve arról, hogy a hetedik kontinens is áldozatul esne a környezetszennyeződésnek. Göbölyös László Á MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL Breuer Marcel, a Torrington üzem igazgatási épülete (USA) Konstruktív Szeretnénk most röviden arra is feleletet keresni, vajon mit jelentettek építészeink a tágabb világ számára? A művészetben éppen úgy nincsenek merev határok, mint az életben, az első világháborút mégis úgy tekintjük, mimt amikor lezárul a szecesszió kettőssége, s az új építészet elhagyja a lágy fonmaalakítást, a festői deko- rativitást, és tovább élteti már a szecesszió szerkezeti elemeiben jelentkező díszítés nélküli síkokat. Vagyis most előlép: a vasbeton, acél, az üveg nem eszköz többé, hanem cél. Hosszú korszak nyitánya ez a célszerű, új technikai megoldásokhoz, tömeg- építkezésekhez alkalmazkodó építészetben. Mintha a húszas évek elején építészeink megéreznék, hogy hazai körülmények 'között a bátor vállalkozásoknak nem nagy visszhangja lesz — sorra külföldre mennek, s jelenlétükkel is bekapcsolódnak az európai áramkörbe. Ha pontosan figyelemmel kísértük építészetünk útját, módosíthatunk azon a marcangoló önvádon, hogy mi mindennél elkéstünk legalább félévszázadot. Építészetünk, sem késett el, ha sokszor szerényebb vagy szegényebb is volt európa i_ rokonainál. Az- első világháborút követő években építészeink idehaza is jelét adhatták tudásuknak (Kozma Lajos, Hajós racionalitás Alfréd, Lajta Béla, Árkay Aladár, Molnár Farkas, Fischer József, Weichinger Károly, Gerlóczy Gedeon, Ri- manóczky Gyula, Gulyás Zoltán, Győri Dénes, Pogány Móric, Barát Béla, Novák Ede és még többen), s munkájuk nyomán elsősorban Budapest valóban új arcot kapott. Építészeink körülnézhettek a világban. A külföldi szakirodalom még nem figyelt fel, hogy milyen nagy szerepe volt építőművészetünknek századunk megújulásában. Most Moholy-Nagylban a konstruktivizmus lényegét az építészetben is látó, fáradhatatlanul tanító mestert tisztelik. Breuer Marcel 1934- ben — Molnár Farkassal és Fischer Józseffel — elnyeri a Budapesti Nemzetközi Vásár pályatervének első díját, s berlini, bristoli, New- York-i, rotterdami, Bor- deaux-i építményei mellett Luigi Nenvivel a párizsi UNESCO-székház tervezője volt. (1953—58) Pierre Vágó, vagyis Vágó Péter a legnagyobb nemzetközi és francia építészeti szervezetek tagja, vagy vezetője, kezdeményezője. Negyvennégy évig szerkesztője a világhírű L’Archi- tecture d’Aujour’hui (A ma építészete) című folyóiratnak. Városrendezési, építészeti tevékenysége igen sokoldalú. Tervez Tarasconba iskolát, Tuniszba bankot. La Mans1965—66 ba lakótelepet és templomot. Berlinbe lakóházat, Bonnba könyvtárat, Lourdesfoa 25 000 zarándokot is befogadó templomot, Lille-be egyetemet, Názáretibe monostort, Jeruzsálembe kulturális intézetet. Bár szűkebb keresztmetszetű, nem jelentéktelen Bodon Sándor euvre-je sem: amszterdami könyvesboltja, lakóházai, üzletháza, kiállítási és kongresszusi épület-, csoportja, az Apolló Hotel, reklámfilm-stúdió, a párizsi Beuningen. kibővítése, kereskedelmi raktár s a nymege- ni acélipari konszern terve nemzetközileg elismert alkotás. Ilyenformán népesítik be létesítményeikkel, tudásukkal építészeink a világot, bizonyítékául, hogy megálljuk helyünket a nagy világversenyben, ahol nem a köny- nyel elszálló szó, hanem egyed® a szigorú fegyelmet, az emberi lét közvetlen érdekeit szolgáló alkotás, a korszerű előrelátás, a pontos felkészülés érvényesülhet. Kiváló építészeink hazai és külföldi részvételével szerettük volna a figyelmet felbízva. Koczogh Ákos (VÉGE) holland kiállítás (1948—50), a éleszteni építészeti értéke- rotterdami Museum Boyimans inkre, szűkszavú jelzéseink kiegészítését olvasóinkra
