Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 29., szerda TÜZEK, VIZEK, BALESETEK Szolgálat szürke ruhában Évről-évre nő a tűzesetek nyomán keletkező kár hazánkban. Az utóbbi öt évben csaknem 2,5 milliárd forint érték vált füstté, hamuvá. Évente több, mint másfélszáz ember leli halálát a lángok között, és aggasztóan meredeken tör magasba az égési sérültek számát jelző grafikon is. Az 1985-ben feljegyzett károk nagysága sem ígér lényeges javulást a korábbiakhoz képest. A kedvezőtlen tendencia oka, hogy változik környezetünk, változnak a veszélyforrások, és egyre nő a pusztulástól fenyegetett jajvak értéke is. A veszélyforrások szerkezeti és nagyságrendi változásaihoz igazítja tevékenységét a veszély elhárításáról gondoskodó szervezet, a tűzoltóság. A ma tűzoltója számtalan meglepetéssel találhatná szemben magát, ha nem volna kellően felkészült szerteágazó feladatainak megoldására. Más beavatkozást igényel a lángokban álló szálloda, a porrobbanás sújtotta bútorgyár, a villamos alállo- rnás, mást, ha vegyi üzemben támad zavar a technológiában, ha juh-hodályt villám sújt, ha közúti baleset következtéiben mérgező, tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag ömlik szét az úton, ha vasúti tartálykocsiból veszélyes folyadék, vagy gáz szivárog forgalmas pályaudvaron, mást, ha kis tanya, vagy egy lakótelepi lakás ablakain csapnak ki a lángok, mást, ha súlyos sérülteket kell kimenteni gépjárművek összegyűrődött roncsaiból, mást, ha öngyilkosjelöltet kell lecsalogátni, lehozni a Szabadság-híd turuljáról, vagy felhozni egy kút mélyéről. Tűz hatására másként viselkedik egy acél- szerkezetes épület, másként a téglafal, másként a beton- szerkezet. Más veszélyt rejt, ha cserép van a tetőn, más ha pala, vagy a reneszánszát élő nádfedés. Nem mindegy, hogy adott tűz-, vagy káresetihez milyen eszközökkel vonul fel a tűzoltóság (végzetes mulasztás lenne, ha a helyszínen derülne ki, hogy olyan eszköz nincs, ami a beavatkozásihoz szükséges), nem mindegy, hogy mikor, hol milyen oltóanyagot alkalmaznak. Nemi oltható hatékonyan repülőgéptűz, vagy egy föMgázkút-kitörés ugyanazzal az eszközzel, vagy oltóanyaggal, mint egy bozóttűz, vagy egy égő számítógép. A ma tűzivédelme fizika és kémia, jogtudomány és fizikai-pszichikai felkészültség összessége; komoly műszaki (elméleti- és tárgyi) há tteret, naprakész helyismeretet, nagyfokú szervezettséget, készség szintre fejlesztett begyakorlottságot igényel.Hazánkban a tűzvédelmet a jog szabályozza. A tűzvédelem feladata a tűzkárok megelőzése, a tüzek eloltása, és keletkezésük körülményeinek vizsgálata, ezen túlmenően pedig a tűzoltóság dolga természeti katasztrófák, balesetek,—egyéb káresetek alkalmával szükségessé váló mentési munkálatokban való közreműködés is. ▲ MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL Rend, mérték, egyensúly Csokonai Vitéz Mihály 1805-ben hal meg, s ebben az esztendőben kezdik építeni a debreceni Nagytemplomot. 1802-ben leég a debreceni régi Kollégium, s 1804-ben megindul az új, a mai Református Kollégium építkezése. A Kollégiummal megszületik az első monumentális magyar klasszicista épület. Jóformán előzmények nélkül, s olyan közegben, melyben a művészi igénynek addig nem sok nyomát találjuk. Mondhatnánk azt is, hogy a Kollégium és a Nagytemplom éppen a kor művészeti értékeinek fel nem ismerése következtében, az igénytelenség következtében lett a magyar klasszicizmus két első, monumentális, városképet meghatározó alkotása. Az építő — Péchy Mihály — tervei merészek voltak építészeti hagyományainkhoz képest. De ha kupolás elképzelése valósul meg, a hangsúly a római Szt. Péter bazilikából és a londoni Szt. Pál katedirálisból ismert megoldásra tolódik el. Mai formájában viszont a homlokzati kiterjedés, a háromszögű oromzat alatti féloszlopok harmonikus ritmusa a nagyság, egyszerűség és közvetlenség varázsával feloldja azt a hűvös és tartózkodó ünnepélyességet, amely az európai klasszicizmus jellemzője. Az antik eszményekhez forduló művészet józan mértéktartását, nyugalmát, egyszerűségét szívesen fogadta az önállóságáért küzdő rendi Magyarország. A reformkor szellemében inkább valami máshoz, az uralkodótól elütő nemzeti stílus kialakításához ragaszkodtak. Puritán egyszerűségével a nyugodt tagolású, sírna felületű, nagyvonalúságával tekintélyt sugárzó ókori építészet kínálkozott követendőnek. Azonban nem csupán az egyház s a rendi társadalom vezető rétegei • építkeztek, de az önállósághoz jutott vármegyék, középületek, gazdasági érdekeltségek, nem említve az alföldi és tiszántúli kúriák gazdag sorát. Számunkra fontos, hogy a klasszicizmust a magyar vidék . is magáénak tudta, s azok az utcák, terek, melyeket. a barokk illúziótól mentesen a célszerű egyszerűség és harmónia jellemzett, vonzó jellemzői településeinknek. • A kisnemesi kúriák és A tűzoltóság tehát mindenekelőtt megelőzni igyekszik a bajt. E feladat ellátására a megelőző szakág szervezete hivatott. Ezt a szervezetet olyan tűzoltók — zömmel tisztek — alkotják, akik jártasak a jogalkalmazásban, és illetékességi területükön alapos helyismerettel rendelkeznek. Munkájukat jogszabályok, szabályzatok és szabványok segítik. A megelőző ágazat hatósági szerepkörén túl szakhatósági feladatokat is ellát, ami leggyakrabban használatbavételi eljárások alkalmával jelenik meg. A tűzoltás, a műszaki mentés a tűzoltási szolgálati ág készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóinak feladata. Eredményes fellépésük titka a folyamatos képzés és továbbképzés, valamint az állandó gyakorlás. A jogszabályokból adódóan a tűzoltóság milnden esetiben vizsgálja a tűz keletkezésének okát. E tevékenységre speciálisan képzett tisztekből szerveződött a tűz- vizsgáló ágazat. A tűz okának kiderítése nemcsak a felelősség megállapításához szükséges. A tűzvizsgálati eredményék fontos információhoz juttatják a megelőzés szakembereit, gyákran tervezési, építési hibákra is fényt derítenek. A tűzvédelem hazai szervezete persze jóval szélesebb az állami tűzoltóság kereteinél. A tűz elleni védekezés fontos társadalmi bázisát jelentik az önkéntes, és a vállalati tűzoltóságok, az ifjúsági tűzoltó mozgalom, önkéntes tűzoltóegyesületek a helyi tanácsok tűzvédelmi szerveiként a 100 lakosnál nagyobb településeken működnek. Vállalati tűzoltóság az 50 dolgozónál többet foglalkoztató gazdálkodó szervezőteknél található. Ma hazánk 2933 településén 1550 önkéntestűzoltó-egyesületben 53 413 egyesületi tag tekinti lelkiismereti kötelességének bajba jutott embertársai megsegítését, nem kevésbé a baj léhetőség szerinti megelőzését, az állami tűzoltóság munkájának támogatását. Hasonló munkát végez —elsősorban azonban vállalati, szövetkezeti, intézményi keretek között — az ország közel ötvenezer vállalati tűzoltója, gazdasági munkája mellett. Törekvéseik eredményességét azonban lényegesen javíthatná, ha ki-ki a maga környezetiében illő gondossággal bánna a tűz melegét magukban rejtő energiahordozókkal, és a gyúlékony anyagokkal. Mert a fejlődés már eljuttatta az embert ódáig, hogy egy mozdulattal életre tudja kelteni a tüzet. De odáig még nem, hogy ugyanilyen könnyen el is tudja oltani azt. Tarpai lakóház (19. század) tehetősebb parasztházak között aligha tudnánk különbséget tenni. Későn, s még mindig nem eléggé ismertük fel hazánk építészeti arculatában a klasszicizmus döntő szerepét. Nem véletlenül vált a múlt század elején a nemzeti öntudat, a polgárság és intézményei erősödésével éppen a klasszicizmus otthonossá nálunk, szinte ellenkezőjére formálva át az európai előzményeket. Ami a francia, német építészetben merev, zárt, sokszor riasztóan tartózkodó, az nálunk oldottabb és közvetlen. Van valami természetes tisztaság klasszicizmusunkban, s ez Pollack Mihály Nemzeti Múzeumának ünnepélyességét csakúgy nem csorbítja, mint ahogy ugyanúgy . ott van az Ybl Miklós tervezte Kazinczy. mauzóleumban, Széphalmon. Nem véletlen, hogy a 19. század elejének érdeklődése az an-, tikvitás iránt a görög humanitás-eszményben, a minőség, érték, tökéletesség klasszicitásában találta meg célját. Koczogh Ákos (Folytatjuk.) Statisztikai adatok a nemzetközi gazdasági életről A KSH a rendelkezésre álló adatok felhasználásával átfogó ismertetőt állított ösz- sze a világ gazdasági életéről. Az adatok szerint a föld 4 milliárd 763 millió lakójának jelenleg 32,5 százaléka él a szocialista országokban, 16,5 százaléka a fejlett tőkés országokban, 51 százaléka pedig a fejlődő világ államaiban. A gazdasági adatok szerint a szocialista országok termelése az ötvenes években kiemelkedően gyorsan nőtt; ám a hetvenes években 5 százalék körülire mérséklődött; ettől kezdve tovább lassult a mennyiségi növekedés. A fejlett tőkés országok gazdasági növekedésének üteme az ötvenes években csaknem fele, a hatvanas években pedig körülbelül kétharmada volt a szocialista országokénak. A hetvenes évék elején gyorsulás következett, amely a későbbiekben megtorpant, s a recesszió 1982-ben érte el mélypontját. A válságból való kilábalás jelei csak 1983-ban kezdtek mutatkozni. A fejlődő vüág gazdasági növekedése rendkívül változatos képet mutat, ide tartozik számos, igen kedvező természeti adottságú állam, ugyanjaikkor ide sorolhatók a föld legszegényebb országai is. A növékedés lassulása ellenére 1970—1984 között több mint kétszeresére emelkedett az európai KGST-országok ipari termelése. A feldolgozóiparon belül az elmúlt évtizedekben valamennyi országban a gépipar és a vegyipar fejlődött a leggyorsabban. A gépipar átlagosnál jóval erőteljesebb növekedése a szocialista és a fejjilődő országokat jellemezte. A fejlett tőkés országokban a vegyipar fejlődése volt nagyobb mértékű. 1973—1980 között évi átlagban 3,8 százalékkal gyarapodott az országok közötti áruforgalom mennyisége. Ugyanezen idő alatt az árszínvonal növekedése évi átlagban mintegy 16 százalék volt, elsősorban az energia- hordozók és a nyersanyagok világpiaci árának erőteljes emelkedése következtében. A nyolcvanas évek elején a világexport mennyisége lényegében változatlan maradt, a nemzetközi forgalomba kerülő termékmennyiség csak 1984-ben kezdett újból növekedni. Ugyanebben az időszakban — 1981 és 1983 között — az árszínvonal évi átlagban 3,4 százalékkal csökkent világméretekben. A világkereskedelem mintegy egyhanmadát a szocialista és a fejlődő országok együttesen bonyolítják le, kétharmad a fejlett tőkés országokra jut. A KGST-államo- kon kívüli szocialista országok közül Kína kezd az utóbbi évékben fokozottabban bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe, bár aránya a világkereskédelem- ben ma még elenyésző, mintegy 1,5 százalék. Jól mutatja a világkereskedelemben való részesedését az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom, amely a világátlagot egynék véve Magyarországon 1,9, ennél alacsonyabb néhány_ más szocialista országban, valamint a fejlődő országok egy részében, jóval magasabb viszont például Belgiumban és Luxemburgban, ahol meghaladja a tizet. A külpiaci forgalom árarányai — a cserearányok — a 70-es évek elejéig előnyösek voltak az iparilag fejlett országoknak, hiszen a feldolgozott termékek világpiaci ára jobban emelkedett, mint az alapanyagoké. 1973 után ez a helyzet megváltozott; a főként készterméket exportáló és nyersanyagokat importáló országok — ide tartozik a szocialista és tőkés államok nagy része — hosszabb- rövidébb időn keresztül cserearány-veszteséget kénytelenek elviselni. Ennek mértéke Japánbán volt a legnagyobb. Bár a 80-as évek elején 'kisebb javulás következett be, Japán cserearányai 1984-iben még mindig 40 százalékkal kedvezőtlenebbek voltak az 1970. évinél. A cserearány-romlás Japán után Spanyolországban, Olaszországban és az USA-ban a legnagyobb. Magyarország 1984. évi cserearányai az amerikaihoz hasonló mértékben, 26 százalékkal voltak kedvezőtlenebbek 1984-ben, mint 1970-ben. A BUZSÁKI MGTSZ fölvételre keres ÜZEMGAZDÁSZT, SZTK-ÜGYINTÉZÖT, BÉRSZÁMFEJTŐT, ADMINISZTRÁTORT ÉS GÉPÍRÖNŐKET A bejárásit Bogi ári elTéről, Lengyeltótiból és Marcaliból biztosítjuk, az étkezés megoldott. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet elnökénél, vagy a főkönyvelőjénél. Buzsák, Arany János u. 1. (89635)