Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
1986. január 25., szombat 5 Új kiállítások Nagycenken A közelmúltban új kiáillí- tóterimekkel gazdagodott a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. A kastély újjáépített nyugati szárnyépületét Széchenyi István hajdani rezidenciáját birtokba vették a látogatók. Széchenyi István 1840. augusztus 20-án — István napon — tartotta új laikosz- tálya házszentelőjét. Ezen alkalomból az országgyűlés küldöttsége — Deák Ferenc, Eötvös József és Klauzál Gábor köszöntötte Cenken a házigazdát. Az ünnepelt a nevezetes napon — szeretettől és országos megbecsüléstől övezve — joggal érezhette, hogy politikai pályája zenitjén áll: reformeszméi, megfogantak a magyar talajon. Sikeres gyakorlati politikus, és az ország hajója — az általa vágyott úton. — jó irányban hated. Élete e rövid pillanatában tán’ megállapodott, elégedett is. A gróf a soproni Hild Ferdinánddal építtette föl korai romantikus stílusú rezidenciáját. Angliai tapasztalatait fölhasználva már gázzal világíttat, s fürdőszobát is építtet, Magyarországon elsőiként. (Abban az időben még a bécsi Burgban sincs Széchenyiéhez mérhető fürdőszoba.) A kastélyparkot az angol kert divat szerint átépíttéti, és mai méretűvé bővíti, melybe majd fia — gróf Széchenyi Béla, a cen- ki kastély és birtok későbbi gazdája — hoz kelet-ázsiai útjáról egzotikus növényritkaságokat. A gondosan helyreállított Széchenyi István-számy termeiben három új kiállítás nyílott: A magyar ipar Széchenyitől századunkig, az Országos Műszaki Múzeum; a Pénzverés és pénzforgalom Magyarországon. Egy teremben pedig reményteljes reformkorunk (1825—1848) nagyjainak arcképei sorakoznak a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A kiállítótermek között, a folyosón a magyar ipar és a tudományos élet múlt századbeli, kiemelkedő személyiségei fényképei láthatók. Egy-egy — a korban jelentős műszaki alkotás „eredetiben” is megtekinthető itt: például a dugattyús gőzgép modellje, a Bánki— Csonika-féle benzinmotor, Ganz gyári transzformátor modellek, korabeli vasúti kerék és sín, Zipemowsky- féle Delta típusú dinamó, a Hollós rendszerű, Hughes típusú betűíró távíró ... Az első terem tíz vitrinje a mezőgazdasági gépgyártás, a kiegyezést követő világszínvonalú magyar malomipar (a malomipar forradalmasító Mechwart-féle kéreg- öntésű vashengerszék gyártása 1874-ben kezdődött a Gamz-művekben), a cukor - és szeszipar, a bányászat, kohászat és félkészáru feldolgozás, valamint a gőzgép, a robbanómotor- és a szerszámgépgyártás fejlődését szemlélteti. A második terem a közlekedés rohamos fejlődését a vasúti, vízi, valamint nagyvárosi tömegközlekedést mutatja be. 1873-ban az Államvasutak Gépgyárában készül az első hazai gyártású gőzmozdony. Két évvel a kiegyezést követőn (18.69). A magyar kereskedelem, a bankrendszer kialakulásából is kapunk kóstolót, valamint a távíró, a telefon, a világítástechnika, az erősáramú elektronikai ipar fellendülését is bemutatják. A harmadik terem a finommechanikai iparé, a fényképezésé és a vegyiparé, a felsőfokú műszaki és iparoktatásé. (1871 július 10-én alakult a pesti József Nádor Műegyetem.) A másik neves műszaiki intézmény a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia. Jogutódai, a Miskolci Nehézipari Műszáki Egyetem és a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem idén ünnepelték alapításuk 250. évfordulóját. (1763-ban Mária Terézia királynő alapította a selmeci Bányászati Akadémiát, mely a matematikai és természet- tudományi alapokon álló haza, és egyben európai bányamérnök-szakképzés kezdetét jelenítette. 1809-ben a selmeci akadémián megkezdték az erdészeti tudományok önálló művelését is.) A magyar pénzverés és pénzforgalom története című kiállítás ezer évet átfogva, I. István tallérjaitól a mai Széchenyi empire szobája Nagycenken forintig mutatja be a magyar arany-ezüst és más pénzvereteket, majd a papírpénz megjelenésével a honi bankóforgalmat. Pénzverésünk nagy korszakai — Szent István pénzei, Károly Róbert litliomos aranyforintjai, Nagy Lajos, Mátyás értékálló pénzei, az erdélyi fejedelmek aranyai — melyek Európa-szerte elismert és keresett fizetőeszközök voltak — e kiállításon is kiemelt helyet kapnak. Érdekesek a különböző zavaros-háborús korok pénzmizériáit bemutató pénzek: a Kossuth-bankók, az első világháborús hadipénzek, az inflációs koronák, a Tanácsköztársaság pénztervei, és a mindmáig világrekord peng öiin.f Iáéi ó bankjegyei. Az érmék zöme a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdona, közöttük a sók aranypénz, az igen értékes aranydüká- tok (például Apafi Mihály fejedelem veretei) az erdélyi fejedelemségből... B. J. RÁDIÓSZEMLE Zöld föld A rádió havonta megjelenő környezetvédelmi műsora a Zöld telefon. A fölismerés üdvözlendő ugyanis, hogy elsősorban a lakosság szemetelő, környezetromboló tudatának megváltoztatását kell elérni, s ez minden híresztelés ellenére sem reménytelen, hiszen annyi példában láttuk már: az emberek tudata befolyásolható. Az egyórás, magazin- jellegű műsor elsősorban mint lehetőség érdemel említést. Van hatvan perce arra a szerkesztőknek, hogy felelősen átgondolják hónapról hónapra a legfontosabb tennivalókat és komplex módon foglalkozzanak az emberiség jövője szempontjából csöppet sem közömbös kérdésekkel. Épp ezért nem szerencsés, hogy egyéb, már más műsorokban bejáratott sztereotípiákat alkalmaznak a Zöld telefonban. Mert ugye, ismerős recept: van egy telefonszám, ami állandóan (?) hívható (177- 177) s ezen aztán érkeznek a panaszok; a rádió száguldó riportere nyomban ott terem, a panaszossal találkozik, az illetékes azonr ban addigra már (azért illetékes) megneszel valamit és híre-ihamva sincs... Ezt a rádió sem hagyhatja any- nyiban, s addig megy, amíg nem talál egy kisebb illetékest. Amikor az megvan, nyilatkozatra bírja, A nyilatkozat természetesen nem tartalmaz semmiféle konkrétumot, de nyilatkozat, s ebben mindenki megnyugszik. A panasz azonban, gyaníthatóan, nem szűnik meg... A nagy izgalmakra aztán valamilyen laza zene következik. Az egyébként sok műsorban bosszantó Komoly beszélgetések után már-már szükségszerű néhány perc zene — nehogy a nagyérdemű elfáradjon. Pedig sok esetben komolytalanabbá teszi a műsort, hiszen felnőtt embertől a pszichológia jelenlegi nem lebecsülendő eredményei alapján joggal reméljük, hogy az őt érdeklő beszélgetésekre képes harminc-negyven percig koncentrálni, s nem szükséges, hogy például a lengyel folyóvizek tragikus állapotának ismertetése után vidám zenével feledtesse búját. Mert azt, hogy komoly, jövőnket érintő kérdésekről van szó, nem vitathatjuk. Ha megóvjuk ugyanis környezetünket, tisztává tesz- szük a természetet, igényünk lehet arra is, hogy gondolatainkat, életünket is szennyeződésmentesen megőrizhessük. Erre is gondolnunk kell, ha elindulunk az utcán elhasznált papírzsebkendőnkkel', hogy valahol találjunk végre egy szemetesládát. Varga István JAN PODGRADSKI A lelkiismeret szava — Kár, hogy nem ihatok veled, sógor. Az orvos eltiltott a szeszes italtól. — Akkor miért tettél egy üveget az asztalra? — De hiszen a sógorom vagy! Azonkívül a vendégem is. IMeg kell kínáljalak valamivel. — Egyedül nem iszom. — (Nos, akkor talán én is kortyolok belőle. — iHogyhogy? Hiszen neked 'nem szabad. — Nem szabad, de egy feltétellel mégis lehet. — /Valóban? — Igen. Ha kitalálod, melyik kezemben van a pénz, akkor, ám legyen, én is felhajtok veled egy pohárkával . .. Másként nem engedi a jlelkiismeretem, és az orvos is megtiltotta ... Nosza, próbáld csak kitalálni! — A jobb kezedben van. — Próbáld meg, pajtás, még egyszer! — A balban. — ördögöd van! És milyen hamar kitaláltad; már másodszorra ... Akkor hát nincs mit tenni: tölts! Fordította: Gellért György A MIKROSZKÓP Á Szépirodalmi kiadó tervei Julianus barát beszámolója — Napló a szabadságharc idejéből Már Harvey, a vérkeringés felfedezője rájött, hogy az artériák és vénák között ösz- szeköttetés van. Arra azonban, hogy milyen ez a kapcsolat, nem talált magyarázatot. Ezért szükségesnek tartotta egy olyan műszer létrehozását, amelynek a segítségével megfigyelhető a szövetek felépítése. Harvey halála után Marcello Malpighi olasz tudósnak sikerült igazolnia Harvey állítását. Egy alkalommal, amikor nagyítóüveggel tanulmányozta a béka tüdejét, észrevette a vérsejtek mozgását, felismerte az artériák és vénákat összekötő hajszálereket, az úgynevezett kapillárisokat. Egy évvel később, kimutatta a tü- dőalveolusokat (tüdőhólya- gocskákat), a vesestruktúrát, a bőr, a lép és más szervek alkotó elemeit. A XVI. században a Jansen által szerkesztett lencse- rendszer segítségével Malpighi megfejti a szervek struktúrájának rejtélyét —, hogy szövetek és sejtekből vannak felépítve, s így a szervezet működésének alapját képezik. Ezzel új kor kezdődött az emberi test további kutatásában. A XVII. században Lee- uwenshock holland textilkereskedő hobbiból üveglencsék politúrozásával foglalkozott, s megszerkesztette és továbbfejlesztette a mikroszkópot. Híre egész Európában elterjedt. Nagy Péter orosz cár is, aki akkoriban Hollandiában tartózkodott, megnézte, mert kíváncsi volt a találmányra. Leeuwenshock élete végéig kísérletezett mindazokkal a szerves és szervetlen anyagokkal, amelyeket mikroszkóp alá lehet tenni. 1673-ban saját vérének a vörösvérsejt- jeit is észlelte. Ezek „olyan parányi részecskék — állította —, amikből 100 000 nem tesz ki egy homokszemcsét”. Ez a zseniális polihisztor megfigyelte és leírta a véredények falát, a szem üvegtestét. a spermiumokat stb., s ezzel megírta az első szövettani atlaszt. Az ő érdeme, hogy olyan addig nem látható világot tárt fél az emberi szem számára. Fölfedezésére az orvostudomány nem reagált különösebben majdnem két évszázadig. A XIX. század második felében azonban a mikroszkópot egyre többször modernizálták, így sokkal több és jobb információt nyújtott a kutatóknak, s lehetővé vált a mikroorganizmusok alaposabb tanulmányozása. A ma használatban levő elektro- mikroszkóp új elveken alapszik, és milliós nagyításával beláthatatlan lehetőséget nyújt a tudomány további fejlődéséhez. Dr. Hiev Ilia Nem csupán „tervről” van szó... Ha egy kéziratot nyomdába adunk, általában egy év múlva jelenik meg. Ami tehát karácsonyra várható, többnyire már a nyomdában van. Ilyen értelemben a Szépirodalmi Könyvkiadó 1986-os terveiről szólva jórészt már a megvalósulás útján levő művekről szólunk. Persze lesz, ami „elúszik” — egy év alatt sem jelenik meg. Ha viszont egy-egy kiváló új mű készül el s a kiadóhoz kerül, az igencsak zöld utat kap — soronkívüliséget élvez. Szemlénket a klasszikusokkal kezdjük, hiszen ide tartozik a Szépirodalmi évtizedekre szóló hatalmas vállalkozása, a Magyar remekírók bibliapapíron kiadott szép kötésű sorozata. Az eddig napvilágot látott több tucat kötet máris valóságos alap- könyvtár — egész nemzedékek számára. 1986-ban a következő kötetek várhatók: Magyar elbeszélők 16—18. század, Magyar drámaírók 20. század, Erdélyi János válogatott művei. Az első gyűjtemény voltaképpen prózánk kialakulásának tükre: a késő középkor, a reneszánsz, protestantizmus, és a barokk világi olvasmányaiból lassan kibontakoznak a mai műfajok: az elbeszélés és a regény . .. Erdélyi János műveinek közreadása pedig egy máig alig méltányolt, pedig páratlanul sokoldalú alkotó személyiségnek az újrafelfedezését teszi lehetőivé. Egymaga egész intézmény volt: pedagógus, irodalomszervező, népdalgyűjtő, útirajzíró, esztéta, úttörő filozófus, valóságos polihisztor, s mindezekben és mindezek mellett: a „népi gondolat” tán legelső hazai herderi harcosa ... A kiadó másik óriási vállalkozása a már három évtizedes Olcsó könyvtár, amely valóban könyvtárnyi remekművet juttatott el — sok milliónyi összpéldányszámban — százezrekhez, mégpedig mindmáig világviszonylatban páratlanul olcsón, ami a mostani könyváremelkedés idején igazi misszió. A Magyar ritkaságok között Julianus barát beszámolója, Ungnád Dávid Konstantinápolyi utazása és Hunfal- vy Pál szabadságharckori naplója jelenik meg. Berzsenyi Dániel halálának 150. évfordulójára emlékezünk az idén: ez alkalomra hagyja el a sajtót a költő minden verse, valamint Németh László Berzsenyiről szóló összes írása is. A klasszikusok sorában újra lesz Balassi, Petőfi, Arany és Tóth Árpád összes verse, külön is a Toldi trilógia és Petőfi három elbeszélő költeménye. S Babits Dante-fordítása! Sajnos, már lezárult, klasszikus életpályának számít Illyés Gyuláé, de még mindig meglepetésekkel szolgál. Eljut az olvasókhoz eddig kiadatlan naplóinak két kötete, valamint különféle interjúinak, nyilatkozatainak gyűjteménye. Ezekhez csatlakozik a iharosvásárhelyi Izsák József lllyés-könyve. Illyés Gyula (és Déry Tibor) életművének elemzése áll Béládi Miklós posztumusz kötetének tengelyében is. Megindul és pár éven belül le is zárul egy régi-új sorozat: két talán legnépszerűbb írónk tíz-tíz fő műve: Jókai és Mikszáth válogatott regényei. S a minden eddiginél pontosabb, teljesebb új életműsorozatokon belül egy Krúdy (A XIX. század vizitkártyái), agy Móra-, egy Mó- ricz-kötet jön. Folytatódik Veres Péter izgalmasan elfogult Olvasónaplója az 1953 —56-os évekből. Megjelennek Gelléri A. Endre novellái, Örkény István Párbeszéd a groteszkről című gyűjteményének új, bővített kiadósa — az Örkény-sorozat záró kötete. S nem szóltam még a mai költőkről: a beérkezettekről, mint Csanády János, Garai Gábor, Győré Imre, Simonyi Imre (válogatott kötet), Ta- káts Gyula (összegyűjtött versek); a „botránykeltő” vagy egyszerűen csak új költőkről, mint Géczi János, Za. Ián Tibor, Benyó Judit, Gáspár Katalin, Tábori Ottó, Turcsány Péter, Zászlós Levente ... Érdekes, sokak által vitatott vállalkozás Révai nagy lexikonénak reprint kiadósa. Én nem tudom oly dühösen elítélni ezt, mint több kritikus kolléga teszi. Hiszen most is használjuk, ha némely vonatkozásban elavult is. S utóvégre sem a messzi múltak megannyi történelmi (vagy akár életrajzi-családtörténeti) adaléka nem avul el, sem a természet rajza, s addig is, míg a korszerű, új nagylexikon megszületik (az ezredfordulóra?), jobb híján ezt fogjuk forgatni... K. N. I.
