Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 25., szombat Két éy és négy hónap börtön Csecsemő a dobozon A negyvenéves bolhái Laklia Györgyné nyolc általános iskolát végzett és tíz éve a babócsai termelőszövetkezetben dolgozik állat- gondozóiként. Házasságából két gyermeke született: a 12 éves Márta, valamint a 20 éves néma, szellemi fogyatékos Ferenc. Férjétől is különváltan, szülei házában élt együtt anyjával és vak apjával. Csoda-e, ha emberi gondjaira gyógyírt sokszor az alkoholban keresett? S más férfi ismerettségét sem utasította vissza — annak ellenére, hogy édesanyja határozottan ellenezte és tiltotta ezt a kapcsolatát? Lakba Györgyné egyéni balsorsa nyilvánvaló, ez azonban nem lehet mentség arra, amit elkövetett. — 1984 decemberében észrevettem a terhesség jeleit — vallotta a vizsgálat során. — Mondtam is a férfinak, akitől teherbe estem, orvoshoz azonban nem mentem el... Az asszony várt. Hogy mire, talán maga sem tud- t^. Lehet, hogy abban reménykedett: majd csak megoldódik a dolog valahogyan. Télidő volt, így ruházatával takarni tudta terhességét. Anyja azért sejthetett valamit, mert kijelentette, hogy ha e másik férfival való kapcsolata kitudódik, annak következménye lesz. Még öngyilkossággal is fenyegetőzött. Lakliáné pedig várt, és számolgatott. Szülési fájdalmai mégis váratlanul kezdődtek. 1985. április 27-én hajnali fél három körül arra ébredt, hogy fáj a dereka és tolófájásai vannak. — Tudtam, hogy mi az — mondta az asszony. — Amikor éreztem, hogy jön a gyerek, húztam és szorítottam; kiesett a kezemből a földre. Ekkor, és később is, teljesen mozdulatlan volt, nem sírt. Az orvosszakértő mást állapított meg. Azt, hogy a csecsemőnek legalább hatvan percig (!) élnie kellett. A megyei bíróságon dr. Ma- teevics Lászlóné tanácsa ezek figyelembe vételével állapította meg: Lakliáné terhessége 8—9. hónapjában egyedül megszülte életképes, élő leánygyermekét — úgy, hogy a mellette levő ágyon alvó 12 éves kislánya ezt észre sem vette. A szülés után az asszony rádöbbent, hogy élettársi kapcsolata kitudódik. Ügy határozott, hogy a csecsemőt megöli. Utána a tetemet a sarokban egy dobozra tette, s ruhákkal letakarta. Rosszul léte reggelre sem múlott el, s a vizsgáló orvos megállapította, hogy szült. A bűntettre így derült fény. A megyei bíróság Laklia Györgynét bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében, s ezért 2 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője enyhítésért föllebbezett. Gy. L. Segít a szakbizottság Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének tanácsadó testületéként, illetve a tagvállalatok szakmai érdek- védelmi és érdekképviseleti szerveként megalakult a szarvasmarha-tenyésztési szakbizottság. Az alapítók abból indultak ki. hogy az ágazat egész tevékenységét magában foglaló. rendszerezett és szervezett szakmai munka jó alapot nyújthat a hozamok további növeléséhez, a termelés gazdaságosságának javításához. Az elmúlt időszakban kimagasló eredményeket értek el az állami gazdaságok tehenészeteiben: az országos átlag egy tehénre számolva 5500 liter tej évente. Ám a szakemberek lehetőséget látnak arra, hogy ezt a teljesítményt 6000 literre fokozzák, a fajtatiszta hols- tein-fríz tehenészetekben pedig a 7000 literes átlag elérését irányozták elő. Egy-egy gazdaság is sokat tehet az állomány termelésének fokozásáért, ám a szakbizottsági munka révén a gyakorlati tapasztalatokat könnyebben kicserélhetik. Á MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL Az egyensúly A „reneszánsz” időben fele a középkornak, de építészeti fehér foltjai csaknem akkorák. Miit tudhatunk „általános műveltséggel” reneszánsz építészetünkről Mátyás királlyá választásától, 1458-tól Buda visszafoglalásáig, 1868-ig? Buda vára, Vi- segrád, Esztergom, feltétlenül ismeretes. Aztán Gyulafehérvár (Lázói-kápolna), Kolozsvár (Szt. Mihály templom), Sopronkeresztúr (Ná- dasdy kastély), Kistapolcsány (Rákóczi várkastély), Egervár (Nádasdy várkastély), Pozsony (városháza), Késmárk (Thököly várkastély), Lőcse (városháza), Besztercebánya (Fugger-ház és Be- miczkii-ház) stib., hogy csak a fontosabbak közül említsünk néhányat. A túlvilágba vetett hit gótikus építészetében még századokig tovább él, de az egyre inikáb felvilágosuló ember keresi önmagát igyekszik megismerni az anyagi világot, szemlélete a látható világihoz igazodik, s a magasság felé törő gótikát a reneszánszban felváltja a kiterjeszkedés, a zárt téralakítást a napfényre nyílás, a nyugtalanságot az egyensúly nyugalma. Mátyás király meghonosította nálunk az olasz kazettás mennyezeteket, a krónikás Bonifimi is megcsodálta, híre — példája eljutott Lengyelországba, s nálunk továbbörökítették egyszerű kis vidéki templomok, városházák, ‘kastélyok, udvarházak. A magyar vidéki építkezésiben a reneszánsz nagy példái élniek tovább, s hogy milyen széles körben, azt a következetesen felkutatott erdélyi emlékek mutatják. A balatonlfelvidéki parasztházak, erdélyi udvarházak félköríves vagy kosáríves árkádos tornácaiban is felismerjük az itáliai loggiák mintájára képzett kastélyaink erkélyeit. Ám helytelen volna ezt utánzásnak minősíteni. Udvarházaink, parasztházaink építői ácsok, jobbágy mesterek, s ezek a körülményeket figyelembe vevő, fejlett ízlésű és tudású, alkalmazkodni és alkalmazni képes kézművesek felismerték, hogy a loggiákon látott boltíves tornácnak iigen nagy megtartó ereje van, elbírja udvarház, parasztház megterhelt födémét, tágas terében pedig elfér gabonatároló szuszék, szerszám, asztal, lóca. A félkörív tökéletes védelmet nyújt az erős napfény, a szél, eső és hó ellen. Ugyanakkor a legalkalmasabb építészeti forma arra, hogy a lehető legtöbb fényt bocsássa be. A legrégib tornácok feltehetően a ,könyöklő” hosszú tornácok voltak, határesetei Tahi szolgáltatások □ Ellentmondások A hosszú tabi Fő utcán valamikor egymást érték a kereskedők és kisiparosok üzletei. Ezek jó része azonban mára elavult, önmagától megszűnt, vagy fölszámolták a lakásépítésekkel járó telekalakítások során. A nyolcvanas évek derekán a nagyközségnek új alapokon kell megszerveznie (és fejlesztenie) a szolgáltatásokat. Az igények, a helyi szükségletek nem kicsik. Ta- bon és az itteni tanács irányítása alá tartozó tizenkét községben 11—12 ezer ember él. A hagyományos életforma jórészt széttöredezett, s egyre jobban növekszik a szolgáltatások szerepe. Milyen kép rajzolható föl ma Tabon? — kérdeztük a nagyközségi tanács hatósági osztályvezetőjétől, Meinhardt Sándortól. nában, s ennél jóval több kellene. A meglévők egy része is elavult, korszerűtlen. Különösen a régi, a gyógyszertár melletti üzletsorral van gond, rosszul szigetelt, beázik. A tanács évek óta ösztönzi a vállalatokat, szövetkezeteket egy új, korszerű üzletsor építésére, de eddig még — megfelelő anyagiak híján — ez nem sikerült. Több fórumon is foglalkoztak már a tabi vendéglátás helyzetével. Egészen a közelmúltig — amikor megnyílt egy magánpanzió — nem volt a nagyközségben szálloda. A Csalogány étterem régi, korszerűtlen épületben üzemel. A tanács szanált egy megfelelő területet (az Regszemcse felé ágazó út mellett) és az áfész 1980 előtt pályázatot adott be egy szálló és étterem építésére. Az ehhez szükséges támogatást azonban nem kapta meg, s azóta is áll a fejlesztés ügye. A mostani ötéves időszakban szintén tervbe vették egy vendéglátó egység fölépítését, de megmondani, hogy ebből mi valósulhat meg, most még nem lehet. Míg a társközségekben a kereskedelmi alapellátás jó, Tabról ezt aligha lehet elmondani: az utóbbi 10—12 évben mindössze egy Abc épült. Tab így csak részben tudja ellátni középfokú társközpont szerepéből következő feladatait. A tanács ingyen vagy kedvezményes telekkel igyekszik segíteni a beruházó-vállalkozó kedvű szövetkezeteknek, kisiparosoknak. Adókedvezményt is kínál. A jelenlegi pénzszűkében azonban nem látszik közelinek egy átfogó, s alapvető változás. Gs.T. Olcsóbb a tojás A végrehajtó bizottság a múlt év derekán összegezte tapasztalatait, s az osztály- vezető erre támaszkodva a legfrissebb adatokkal szolgál. A nagyközségben a lakossági szolgáltatások zömét a kisiparosok látják el. Feltűnő, hogy milyen kicsi az állami és a szövetkezeti szolgáltatók részaránya. Hiányzik egy kifejezetten szolgáltatásokra szakosodott szövetkezet. Működik a Sió ISZ fodrász—kozmetikus— cipész részlege, a Kaposvill mini javító egysége, a Patyolat és a Temetkezési Vállalatnak egy-egy felvevőhelye, a helyi tsz gumijavító és centírozó üzeme és az Évisz végez még építőipari szolgáltatást. Ez meglehetősen kevésnek látszik ott, ahol csak az anyaközségben (Tabon) ötezer ember él. Ráadásul az utóbbi években megszűnt a Ramovill szerviz — a Béke tsz melléküzemágaként működött — és bezárták a Lady Ruházati Szövetkezet méretes szabóságát is. Ezért a kisiparnak mia döntő súlya van a tabi szolgáltatóiparban. Ezt mutatja a létszámnövekedésük is. 1985 végén 213 kisiparos működött Tabon és társközségeiben, ez az 1980. évinek a 217 százaléka. A növekedés azonban nem egyenletes és szakmánként erősen eltérő. Vannak területek, ahol jó a helyzet, sőt egészséges verseny is kialakult. Ugyanakkor akadnak fontos, Alsóörsi kúria (XIX. század) a népi és kuriális nemesi építkezésnek. A XVI—XVIII. században a reneszánsz kastélyépítészet vonzásában kialakult udvarházak és pa- raSzt'házak (hármas osztásuk szabályosan követi a reneszánsz építkezés alaprajzát) benépesítették az országot, s feltehetően úgy adtálk meg településeink fő vonásait, mint később a barokk, a klasszicizmus vagy a szecesszió. Őrzik reneszánsz jegyeiket a székelykapuk is. Az erdélyi kutatás megerősítette, hogy udvarházak kapuiból származtathatók, s elterjedtek egész Erdélyben, nem csupán a Székelyföldön. fFolytatjuk.) Koczögh Ákos Kevesen voltak tegnap a kaposvári hetipiacon; nem kellett lökdösődni az áruért. Némileg mérséklődtek az árak is: a tojás nemrég még háromforintos ára is veszített merevségéből — most kettő öt- vénért lehetett kapni. Nem lehetett panaszunk a zöldségpiacra. Hat forint volt a burgonya, s kilenctíz a fejesképoszta kilója. Volt hagyma bőven, 12 forinttól 16-ig lehetett válogatni szín és minőség szerint. Sem darabra, sem kilóra nem egyeztek a fok- hagymaáralk. A vegyes zöldség húsz forintba került kilónként, de aki ráért körülnézni az néhány forinttal olcsóbban is kaphatott. Majdnem egy százast kértek egy liter mákért. Ugyanott a karalábé darabonként öt forintért kelt el. Nem nagyon érdeklődték a spenót iránt — szintén öt forint volt csomója —, s az eső fényesre mosta kelbimbó is ott volt a legtöbb árus asztalán: nyolcért kínáltak belőle fél tucatot. Volt savanyúság bőven : üvegekben, kimérve és literes zacskókban is. Harminc forintért adták literjét — az uborka híján —, s a céklát, amelyből bőven lehetett kapni, nyolc forintért kínálták. Sosem látott almadömping vplt a piacon, most akadt vöröslőén egészséges és bánatosan redőnyös bőrű. Tíz és húsz forint között lehetett minőség szerint válogatni. A rossz szőlőtermés ellenére is hagytak szőlőt a gazdák, s a megaszalódott portékán most akarnak túladni, kilónként ötven forintért. Drága — így lehet jellemezni a baromfipiacot. A kacsa is — élve három százason felül —, a csirke is — élve 200—220-ért párban — jól tartotta az árát. Még fél kilenckor is a virágpiacot böngészték az élő halra várók. S aki drágállot- ta az út mellől letördelt barkacsokrot nyolcért, az öt forintért akár zsebbe is tehetett néhány szál — közeli tavaszt jósoló — hóvirágot. B. J. dett a társadalombiztosítási járulék. Ez egy jól menő műhellyel rendelkező kisiparosnál elviselhető teher. Á kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó tabi és Tab környéki szakembereknél azonban már súlyos jövedelemcsökkentő tényező. Sokan visszaadták iparjogosítványukat, mások vállalatoknál, szövetkezeteknél kerestek nyolcórás elfoglaltságot, s csak műszak után vállalnak javításokat. Így azonban erre csak jóval kevesebb idő jut. 1982 óta 32 vállalati és 8 önálló gazdasági munkaközösség alakult. Sajnos, ezek sem igazolták a kezdeti várakozásokat. Ugyanis döntően közületi igényeket elégítenek ki. Vállalatoknak, szövetkezeteknek végeznek árutermelést és a lakossági szolgáltatásból nemigen veszik ki a részüket. Nincs elegendő tanácsi tulajdonba tartozó helyiség sem. A tizenkét községben összesen negyvennégy bérlemény van a tanács tulajdohiányzó szakmák, s másutt az ellátás kifejezetten gyenge. A kisiparosok között különösen a fuvarozók (24-en kaptak engedélyt) és a kőművesek száma növekedett. Ugyanakkor a 12 településen csak 2 főfoglalkozású és 2 nyugdíjas szabó dolgozik. Nagyon kevés a cipész, a fodrász, nincs főfoglalkozású asztalos, kovács és kárpitos is hiányzik. Kevés a vízvezetékszerelő, s egyre több gondot okoz a gépjárművek javítása. Például nincs motorkerékpár-javításra szakosodott kisiparos. A kisipari szolgáltatások időalapja sem emelkedett az iparosok számának változásával arányosan. Az utóbbi években erősen megnövekePIACI KÖRKÉP
