Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

T986. január 25., szombat Somogyi Néplap 3 FÓRUM A SZOVJETUNIÓRÓL SOKCÍMKÉS ÜVEGEK Az Barátságvonat indul Kalinyinba 25 éves a testvérmegyei kapcsolat A ragasztó korszerű, a mosógép elavult Sok érdekes program szer­vezői és résztvevői voltak a somogyi MSZBT-tagcsopor- tok tavaly. A hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­ja megfelelő alkalmat kí­nált, hogy minél mélyebben megismertessék a Szovjet­unió társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődését, a sze­mélyes találkozások és az utazások révén elmélyítsék a két nép közötti kapcsola­tokat. Ez az év szintén sok lehe­tőséget kínál a magyar- szovjet barátság erősítésére. Hifner Ferenc, az MSZBT országos elnökségének tagja, a megyei és városi koordi­nációs bizottság elnöke ezt mondta: — Hamarosan összeül az SZKP XXVII. kongresszu­sa. Arra kértük a tagcso­portokat, hogy kísérjék fi­gyelemmel e fórumot, majd pedig ismertessék meg a dolgozókkal az ott elfoga­dott határozatokat. A tag­csoportok igénye alapján egyébként megpróbálunk előadókat hívni a szovjet nagykövetségről, a budapes­ti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házából a Szovjet­unió gazdaságpolitikájának megismertetésére. — Készülnek-e valamilyen nagyobb programra? — Az idén ünnepli Kapos­vár és Kalinyin a testvér­városi és -megyei kapcsola­tok fennállásának .25. évfor­dulóját. Szeretnénk ezt a jubileumot felhasználni, hogy minél többet megtud­junk egymásról. Háromszáz résztvevővel barátságvonat indul március 9-én egy moszkva—k aliny in—len in- grádi útra. Ehhez az orszá­gos elnökség is hozzájárul: ő állja a költségek 40 száza­lékát. Most, a szervezés ide­jén nagyon fontosnak tart­juk, hogy az üzemek, a gaz­daságok, az intézmények azokat küldjék el erre a szép útra, akik e két és fél évtizedben sokat tettek a kapcsolatokért. Azt kérjük majd a barátságvonat uta­saitól, hogy minél több fényképet, prospektust, is­mertetőt és emléktárgyat hozzanak; ezekből ugyanis kis házi kiállításokat ren­dezhetnek a munkahelyükön. Élménybeszámolóikat is szí­nesíthetik majd velük. A jó ötletekről, a készsé­ges együttműködésről ismert a cukorgyári tagcsoport Ka­posváron. Miklós Ferencné ügyvezető elnök ' ismertette az idei elképzeléseket. — Szép hagyomány, hogy minden évben rendezünk egy-egy fórumot a Szovjet­unióról az Édosz kaposvári művelődési házában. Idei témául a belpolitikai hely­zetet és a gazdaságpolitikát választjuk. Szokás szerint a fővárosból hívunk előadót, a rendezvényre pedig elvár­juk a többi tagcsoportot is. Titkos vágyunk, hogy a cu­korgyár rendezhesse meg az ünnepséget Kalinyin felsza­badulásának tiszteletére. Nagy Lászlóné, a Kapos­vári Húskombinát MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető elnöke azzal kezdte, hogy találkozót terveznek a dol­gozók gyermekei és szovjet fiúk—lányok között. Az isko­lásoknak ez még az orosz nyelv gyakorlása szenmont- jából is hasznos. — Olyan elgondolásunk is van, milyen szép lenne egy magyar—orosz nyelvű kö­zös műsor megszervezése a Kalinyin—Kaposvár testvér- megyei kapcsolatok 25. év­fordulója tiszteletére. Oda­figyelünk az SZKP XXVII. kongresszusának tanácsko­zására, s mivel a szocialista brigádoknak, a tagcsoport­nak igen szoros a kapcsola­ta a moszkvai rádióval, megírjuk a benyomásainkat, a véleményünket. Egyéb­ként várjuk az újabb rádiós pályázatokat is, eddig két oklevelet nyertünk. — Fogad-e szovjet turis­tacsoportokat a húskombi­nát? — Jó volna, ha egy-kettő éllátogatna hozzánk. Az asszonyok mindenesetre már megkezdték az ajándé­kok készítését; szokás sze­rint kis hímzett térítőket csinálunk. L. G. Egyre több olyan sörös­üveg kerül a boltokba és a vendéglátóhelyekre, amelye­ken nincs címke vagy épp két-három is van, s mind­egyik különböző. Ez nem­csak szépséghiba: sok eset­ben visszaélésekre is alkal­mat ad, az olcsóbb árú Ba­latoni világost tartalmazó üveg Holstein címkével már­is „nyereséges üzlet” eladó­jának. Sokan gondolnak ar­ra is, hogy milyen tiszta le­het belülről az az üveg, ame­lyiken a címkekiállítás lát­ható. .. A Nagykanizsai Sörgyár ■ kaposvári kirendeltségén utánanéztünk ennek. Az üzemegységben nem tagad­ják: úgy, ahogy Van, lehan­goló a kép. Az udvaron na­ponta fordulnak meg a te­herautók, a kerekek által felvert sárban csak gumi­csizmával léhet közleked­ni. Az üzemben egy helyen található a mosógép, a fejtő, a kupakoló és a címkéző. Ott rakják rekeszekbe az asszonyok a készterméket is. Muzeális értéke van csak a gépsoroknak,, ahol Gieszler Kálmán, a kirendeltség ve­zetője elmondta, hogy a mos­toha körülmények ellenére az üzemben dolgozó 51 em­ber képes a tervnek megfe­lelően végezni a munkát, minőségromlás nélkül. A mosógép mellett két asszony tevékenykedik; 60— 80 Celsius-fokos vízzel, mo­sószódával tisztítják az üve­geket. Naponta mintegy negyvenezer üveget mosnak, s 220 hektoliter sört fejte­nek. A kirendeltség napi üdítőforgalma száz hektoli­ter. Az innen forgalomba kerü­lő üdítős- és sörösüvegek a telepre kerülnek vissza. Szám szerint megvan a gön­gyöleg, azt azonban már nem lehet különválasztani, hogy ezek csakis Balatoni vi­lágos címkéjű üvegek legye­nek. A Nagykanizsán fejtett minőségi sörök címkéjét a külföldi partner által szállí­tott ragasztóval rögzítik, s ez a ragasztó túl jó a kapos­vári elavult mosógépekhez. A víz, a mosószer nem old­Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Lelkes öreg nénik árultak a héten Kaposváron a sétáló­utca kapualjaiban a hóvirá­got, a barkacsokrokat és a duzzadt szemű aranyesőága­kat. A kellemes idő hírnökei­ről nemcsak ők tudnak, ha­nem megyénk mezőgazdászai is. A Siófoki Állami Gazda­ságban — kihasználva a jó időt — az 530 hektáros gyü­mölcsösben elkezdték a fák metszését. Az egyéni gazdák azonban inkább boronganak, a szépen érett szőlővesszőkön duzzadnak a rügyek s félő, hogy a zordra forduló idő majd az idén is karóikat okoz a szőlőiben és a gyü­mölcsösben. Kapós a prézli; az orszá­gos prézli „termés” 15 száza­lékát tavaly a megyeszékhe­lyen darálták. Hétfőn — a piaci lehetőségeket meglova­golva — modern üzemrészt adtak át, s ott már hatvan mázsa prézli kerül naponta a zacskókba. Hogy jobb minő­ségű morzsát kapjunk, arról a kenyérgyár kezeskedik: szinte minden gépet, amely az új üzemrészben dolgozik, saját maguk építették. A VII. ötéves terv a lassú gyorsítás időszakának ígérke­zik. Szinte naponta beszá­moltun.k-'a fejüket törő ipa- riágazat-vezetőkről, a gyá­rakról s vállalatokról, ame­lyek a fejlődés és a nyeresé­gesség zálogaként beruházá­sokon töprengenek. Hogy csak néhányat soroljunk:sű­rítő- és sterilizálógépeket ter­vez a Nagyatádi Konzerv­gyár, autósáruházon gondol­kodik a Fűszért, kereskedel­mi pályaudvart ad át a vas­út, és még hosszan lehetne sorolni a biztató gazdago­dást. Az ipari beruházások fej­lődése mellett a VII. ötéves tervben a mezőgazdaság több ágazata is ösztönzést kapott. Az Oviscoop Juhtenyésztési Gazdasági Társaság taggaz­daságaiban tavaly ugyan visszaesett az anyajuhok szá­ma, de az idén sikeres te­nyésztési programmal szá­molnak. A múlt évtől érvé­nyes árkiegészítés segíti az ágazatot. Az idén az élő állatoknál 29-ről 42, a juh­húsnál pedig 50-ről 72 száza­lékra nő konvertibilis export- támogatás — visszamenőleg, az év elejétől. Mind fontosabb szerepet töl t be a dolgozói munkavé­delem. A héten a Sefag csurgói gyárában külön ér­tekezletet hívtak össze, hogy megvitassák a munkavédel­mi tapasztalatokat. E hónapban huszonötezer somogyi XlSZ-fiatal összegzi a közösség —tavalyi eredmé­nyét. A cél: minél több hasznos módszerrel segítsék, ötlettel gazdagítsák, de a problémákat is nyíltan tol­mácsolják a hamarosan ösz- szeülő XI. KlSZ-kongresszu- son. A héten a kaposvári mű­velődési házak a farsangi előkészületek jegyében dolgoztak. Egy hét múlva megkezdődik az egy­hónapos eseménysorozat. Ugyancsak a héten tekintet­te át a mozgalomra váró fel­adatokat a megyei honisme­reti bizottság. Megegyezik a szőkébb pátriát nemcsak is­merő, hanem szerető embe­rek véleménye abban is, hogy minél fiatalabb korban meg kell ismertetni a megye értékeivel az ifjúságot. A ha­zafias nevelés csak úgy va­lósulhat meg, ha fiataljaink a szülőföld múltjának, tár­gyainak felkutatásában, ápo­lásában és őrzésében is elöl járnak. Békés József Kiskertek növény­védelme A Budapesti Vegyi Művek­ben több mint száz féle nö- vényvédőszer.t, illetve műtrá­gyát állítanak elő, részben saját fejlesztéseik alapján, részben pedig neves külföldi cégekkel együttműködve. Ezeknek csaknem egyharma- dához a kiskerttulajdonosok is hozzájuthatnák, s az idén a kínálat várhatóan további öt nagyhatású rovar-, illetve gombaölő készítménnyel bő­vül. Ezeknek a szereknek a többségét a gazdaságok már sikerrel kipróbálták, s a ked­vező tapasztalatok alapján kezdik meg az idén kiskeres­kedelmi forgalmazii.su kát. Az újdonságok új hatóanyagokat tartalmaznak, hogy a külön­féle hasonló célú készítmé­nyek váltogatásával a kisker­tekben is megelőzhető legyen a kártevők ellenállóképessé­gének kialakulása a megszo­kott szerekkel szemben. Néhány készítményükből a korábbi egy kilogramm he­lyett már most is vásárolha­tó ennél kevesebb, s tovább növelik a 10—20 dekagram­mos csomagolású termékek arányát, mert a tapasztala­tok szerint a házi kertek jó részében ennyi is elegendő egy-egy szezonban, a többi csák veszendőbe menne. ja, körömmel kell(ene) leka­parni — s néha még úgysem engedelmeskedik a megátal­kodott címke. Ezért aztán, ha egyáltalán megmarad, új címke kerül az üvegre, félig vagy sehogysem takarva a régit. A kirendeltség munkáját, a sör minőségét rendszere­sen ellenőrzik. Évek óta nem volt kifogás. A Balatoni vi­lágos címkéjén, baloldalt látható számok a kirendelt­séget jelölik. A hármas pél­dául Kaposvárt jelenti, a hetes Vését. Így pontosan lehet tudni, melyik egység­ben hogyan dolgoznak, s a reklamációk is célzottak le­hetnek. A kaposvári sörös­üvegek belseje tehát tiszta. Könnyű felismerni a vásár­lónak azt is, hogy milyen minőségű sör van az üveg­ben: a világos sör záróku- pakja fehér, a minőségi sö­ré sárga. A napokban volt szó az üzemegységfejlesztésről. Két éven belül — az ígéret sze­rint — új és korszerű tele­pet alakítanak ki a város­ban. K. Á. tervei Jó eredménnyel zárták a hatodik ötéves tervet az IKR taggazdaségai. A közös vál­lalat összegezése szerint az elmúlt öt év alatt 12,5 millió tonna kukoricát és búzát ter­melték a taggazdaságok. Mindkét növényből az eddigi legnagyobb termésátlagot ér­ték el annak ellenére, hogy az öt évből három aszályos volt. Az új ötéves tervben to­vábbi intenzív fejlesztéssel megteremtik az alapjait an­nak, hogy az eddiginél is nagyobb terméshozamokat érjenek el az IKR taggazda­ságaiban. Most a cél az, hogy a termelési rendszer megőrizze versenyképességét idehaza és külföldön is. En­nek érdekében a vállalat ja­vítja szolgáltatásainak minő­ségét. Az IKR már ebben az év­ben 1,7 milliárd forintot költ az újabb fejlesztésekre. Eb­ből 900 millió forintot fordít gépek vásárlására. A közös vállalatnak a taggazdaságok 100 millió forintot kölcsö­nöznek. Nem lehet rajt meggazdagodni Áz újítások újra előkerülnek — Hány újítást adott be eddig? A kérdéssel egy ideig el kellett bajlódnia Kenyeres Tibornak, aki a Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyárában a mérőüzem cso­portvezetője. Azután így fe­lelt: — Fogalmam sincs. Lehe­tett egy tucat. Kötelességem- nem éreztem, hogy azon tör­jem a fejem, hogyan lehet olcsóbban, praktikusabban előállítani egy terméket. Az erkölcsi elismerés mellett a csúcsösszeget, ha jól emlék­szem, 1979-ben kaptam — 14 546 forintot — egy auto­matizálási újításért. Volt olyan is, hogy bevittem hét­főn egy újítást szépen fölve­zetve, és egy-'két hét múlva leesett ötszáz forint. Az igaz­gatói jogkör lehetővé tette, hogy ne kelljen egy év hasz­nosítási eredményt kivárni. Ezek természetesen kisebb dolgok voltak, de sokszor ezek miatt is bent marad­tunk munkaidő után. Annak idején az elektron­csőgyártás fénykorában job­bára a csapatok, kisebb al­kotógárdák nyújtottak be újításokat. S egy csomó dol­got, ami szintén újítás lehe­tett volna, be sem adtunk. Az mégsem újítás, hogy egy lépéssel közelebb kell állni a műhelypadhoz... Hódosi Péter, a gyár be­ruházási csoportvezetője ép­pen tíz éve újítási előadó. — Az idén még nem volt újítás; tavaly 12-t nyújtottak be hozzám, s ebből hetet el­fogadtunk. 1985-ben 16 mil­lió forint megtakarítást ered­ményeztek a gyárnak az újí­tások. S ugyancsak 1985-ben, 645 ezer forintot osztottunk fel 24 újító között. A legma­gasabb összeg ötvenezer fo­rint körül volt, a megtakarí­tás arányában, a díjkulcs alapján. A hetvenes évek­ben egy évben negyven újí­tásunk is volt. — Nehezebb-e ma újítani? Azért kérdem ezt, mert az idén májusban kifut az utol­só elektroncső is, ami a gyár hírét-nevét, eredmé­nyeit megalapozta, s ma az átállás időszakáról van Iszó. — > Nehezebb is, könnyebb is. A hetvenes évek végére már mindent megújítottak itt, amit csak az elektroncső­gyártásban lehetett. Az új termékek — a higany- és kevertfényű lámpák, orvosi égők, feszültségszabályzók, áramszaggatók és fénycső­gyújtók, és sorolhatnám még — megkövetelnék egy bizo­nyos kivárási időt, amíg a szakemberek és a munkások, mérnökök és technikusok teljesen feltérképezik a gyár­tásét. Ugyanakkor már most vannak olyan újítások, ame­lyek szinte jóval korszako- sab-bak, mint a régi gyár addigi újításai. Például túl- áramvédő biztonsági rend­szer kialakítása, az Ikarus lámpatestek felváltása vagy akár a feszültségszabályozási konstrukciók kialakítása. Meg szeretném említeni Köcski Lajos, Marosi Ernő, Ottó István, Villányi Antal nevét, akik már az új profi­lok olcsóbb, könnyebb, gaz­daságosabb gyártásához ad­tak segítséget újításaikkal. — \Sokan vélekednek úgy, ma kevésbé népszerűbbek a újítások, hiszen kissé bürok­ratikus úton fogadják csak el őket. Ugyanakkor egy évet is kell várni a pénzre. Más­részről a vásárló kevésbé érzi a pénztárcáján, hogy olcsóbb terméket kap. Az újítás csak a gyártónak megtakarítás? — Minden eladó vásárló is egyben, és megfordítva is. Egy példával, az Ikarus bu­szok lámpatestei eddig bér­munkában, importanyagból vákuumformázással készül­tek. Meglehetősen drágán. Egy gyári újítócsapat kita­lálta. hogy bizonyos hazai granulátumból fröccsöntés­sel is lehet készíteni ilyen búratestet. Ezen most sorra lehetne venni, ki mindenki nyert, s megkockáztatom: ta­lán a legkevesebbet mi, a -ka­posvári gyár és az újítók. A kérdés első felére azt vála­szolom: egy ötlet még nem újítás. Ha nincsenek meg a pontos leírások, műszaki raj­zok, véleményezések, ered­ményességi garanciák, akkor hiábavaló a legjobb ötlet is. Pont ezzel kapcsolatos az egyévi gazdaságossági kivá­rás is. A puding próbája az, ha megeszik, s ez áll az újí­tásokra is. — ön a termelésben kezd­te, később lett újítási előadó, majd csoportvezető. Volt-e újítása? — Talán lehetett volna, de engem jobban izgatott az újításgondozás. Ezt szerettem úgy alakítani, hogy minél ru­galmasabban, minél gyor­sabban illeszkedjék az újí­tás a gyár termelésébe. Ma amikor nem hangoztatjuk úgy a szakmaszeretetét én bátran kimondom — szív­ügyem az újítás. Békés József

Next

/
Thumbnails
Contents