Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 19. szám Ara: 1,80 Ft 1986. január 23., csütörtök Áz OBT elnökségének állásfoglalása Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tar­tott. Megvitatta a magyar békemozgalomnak a nemzet­közi békeévre szóló prog­ramtervezetét, amelyet az Országos Béketanács febru­ár 4-re összehívott ülése élé terjeszt. Az OBT elnöksége állás- foglalást fogadott él az új szovjet leszerelési javasla­tokról. Ez kifejti: „a magyar bé­kemozgalom üdvözli a Mi­hail Gorbacsov nyilatkozatá­ban megfogalmazott új,, nagy­szabású szovjet akcióprogra­mot a békéért és a nukleáris leszerelésért. Ez a kezdemé­nyezés reményt keltő nyitá­nya az 1986. esztendőnek, amelyet az Egyesült Nemze­tek Szervezete nemzetközi békeévvé nyilvánított. A szovjet javaslat és lesze­relési program átfogó jelle­gű, egyszersmind konkrét is. A problémák fokozatos meg­oldását keresi és ésszerű kompromisszumok lehetősé­gét kínálja. A javaslatok megvalósítása a magyar nép érdeke is, ezért élvezik közvéleményünk egyértelmű támogatását. Er­ről tanúskodnak a Béketa­nácshoz naponta érkező le­velek, táviratok. Az OBT úgy ítéli meg, hogy minden kor­mánytól és politikai erőtől elvárható, hogy — felül­emelkedve a nemzeti önzé­sen — képességeihez mérten iparkodjék előmozdítani a szovjet akciótervben rejlő le­hetőségek kibontakozását. A magyar békemozgalom elégedetten nyugtázza, hogy a javaslatot az érintett ve­zető hatalmak fővárosainak többségében . fontosságának megfelelően tanulmányoz­zák. Ugyanakkor nyugtalan­ságának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban — egyes nyilatkozatokból ítélve — változatlanul ra­gaszkodnak az űrfegyverke­zési programihoz, amely már eddig is súlyos tehertétele volt a szovjet—amerikai tár­gyalásoknak. Az új szovjet kezdeményezés kedvező le­hetőségeket teremt a két és többoldalú leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgya­lások mielőbbi, eredményes befejezéséhez. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy sajátos eszközeink­kel mindent megtegyünk a leszerelési akciótervben fog­laltak minél szélesebb körű megismertetéséért és közvé­leményünk hozzájáruljon a javaslatok elfogadtatásához. A szovjet nyilatkozat egyér­telműsége, konkrétsága, köz- érthetősége nagy segítséget ad ehhez a munkához. A bé­kemozgalmak annál is in­kább aktívan támogathatják e kezdeményezést, mivel ab­ban saját követeléseiket is viszont látják. Bízunk benne, hogy olyan válaszok érkeznek a moszk­vai indítványra, amelyek le­hetővé teszik az eredményes tárgyalásokat az emberiség biztonságosabb holnapjáért, azért, hogy az atomfegyverek terhe nélkül léphessünk a harmadik évezredbe” — fe­jeződik be az Országos Bé­ketanács elnökségének állás- foglalása. Tanácskozás a távközlés fejlesztéséről 405 ezer új főállomás A Hazafias Népfront köz­lekedési és távközlési albi­zottsága szerdán az új Krisz­tina központ épületében a távközlés 1986—90. évi fej­lesztési céljairól tanácskozott. A posta vezető szakemberei elmondták, hogy jelenleg telefonellátottság szempont­jából Európa országai között az utolsó helyiek egyikét fog­lalja el Magyarország: 100 lakosra 14 telefon jut, bár az ország fejlettségi szint­jének jelenleg a 22-es tele­fonsűrűség felelne meg. A Posta 22 év alatt kap­csolt be annyi főállomást, aimennyi nyilvántartott vára­kozó van. Különösen .rossz a telefonok megoszlása: a mintegy másfél millió beszé­lőhelynek csaknem a fele a fővárosban Van, s nyolcmil­lió, vidéki lakosra jut a má­sik fele. Sok gondot okoz az is, hogy igen magas — 50 százalékos — a mellék- állomások aránya, ez az arány az európai átlag­ban mindössze 30 százalék. Fokozza a nehézségeket, hogy a központoknak csak­nem egyharmada elavult, korszerűtlen, s a kábelháló­zat 20 százaléka elöregedett, alkalmatlan a nagy forgalom lebonyolítására. Jellemző még a krónikus lakástelefon hiány, az országban átlago­san csak minden nyolcadik lakásra jut egy telefon. Évente több mint 12 mil­lió táviratot adnak fel Ma­gyarországon, s ezzel a vi­lágrangsor elején állunk, de a táviratfelvétel és -feldol­gozás gépesítése nem meg­felelő. A telexhálózat vi­szont teljesen automatikus, több mint 160 országot lehet közvetlenül elérni. A telex­előfizetők száma 10 700, a várakozók száma pedig meg­haladja az ezret. A telex- ellátottság az európai átlag felére tehető. Az utóbbi években már jelentősen kor­szerűsödtek az adatátvitel lehetőségei hazánkban. A tanácskozáson megálla­pították: a vázolt gondok Oka elsősorban abban kere­sendő, hogy hosszú időn át a táviközlés' fejlesztésére a népgazdaság beruházásainak mindössze 1—1,5 százalékát fordították, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok sze­rint tartósan legalább 2—4 százalékot kell erre a célra fordítani, hogy a távközlés elmaradása ne váljon a töb­bi népgazdasági ágazat fej­lődésének gátjává. A számí­tások szerint igen jelentős károk keletkeznek a távköz­lési szolgáltatásók elmara­dottsága miatt, ez népgazda­sági szinten évente mintegy 11—12 milliárd forintra tehe­tő, ami jóval meghaladja a távközlés fejlesztésére for­dítható éves beruházási ke­leteket. A VII. ötéves tervi táv­közlőm fejlesztésekre több változat is készült. A me­részebb, s egyben az Álla­mi Tervbizottság által jóvá­hagyott fejlesztési elképzelé­sek szerint összesen 405 ezer főállomást létesítenek; ebből mintegy 150 ezret az elavult központok pótlására fordítanák, s csak a fenn­maradó rész szolgál kapaci­tásbővítésként. A tervek sze­rint 735 helységben automa­tizálják a telefonközponto­kat, így megmarad a lehető­ség arra, hogy 1995-ig tel­jesen befejeződjék az auto­matizálás. Mindezek ellené­re, még ilyen arányú fej­lesztések mellett is tovább nőnek a kielégítetlen igé­nyek, a számítások szerint a várakozók száma a tervidő­szak végére meghaladja a félmilliót. A VII. ötéves tervidőszak­ban folytatódik az elavult táviröközpontok felváltása korszem elektronikus rend­szerekkel és sor kerül a legfontosabb telex- és adat- állomásii .igények kielégítésé­re. Ez utóbbi fejlesztése különösen azért (indokolt, mert az elektronizálás széle­sebb körű elterjesztéséhez a számítástechnika hatékony alkalmazásiához szükséges adatátviteli igények csak ott lesznek kielégítők, ahol eh­hez rendelkezésre áll a pos­tai távközlési alaphálózat. Új szolgáltatásokat is beve­zetnek, illetve .meglévőt ki­terjesztenek, így például a gyorstelexet és a távmáso- íóst. A fejlesztési tervek meg­valósításéihoz körülbelül 40 .milliárd forintra van szük­ség. Ez az összeg több for­rásból tevődik össze, minde­nekelőtt a postai fejlesztési pénzeszközökből és a költ­ségvetési támogatásból. Emellett azonban az eddigi­nél nagyobb arányú külső forrásokra is számít a pos­ta. Továbbra, ás élnek majd .a kötvénykibocsátás lehető­ségével, emellett igyekeznek különféle hiteleket bevonni a fejlesztés gyorsításába. Ezt szolgálja a tanácsoknak ki­írt pályázat is, amely lehető­séget ad arra, hogy a taná­csok is hozzájáruljanak a helyi távközlési fejleszté­sekhez. Várkonyi Péter Varsóban Várkonyi Péter külügymi­niszter tegnap hivatalos ba­ráti látogatásra Lengyelor­szágba érkezett. A varsói re­pülőtéren a magyar vendéget Marian Orzechowski len­gyel külügyminiszter fogad­ta. A két külügyminiszter alá­írta az 1986—90-es magyar— lengyel kulturális és tudo­mányos együttműködési munkatervet. Várkonyi Péter megkoszo­rúzta a varsói ismeretlen katona sírját, majd négy- szemközti megbeszéléseket folytatott lengyel kollégájá­val. Ezt a két küldöttség plenáris tárgyalása követte, amelyen jelen volt Biczó György, hazánk varsói nagy­követe. Marian Orzechowski este díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Vasúti korszerűsítések íSÉÉIÉÉ? jy fii| i: ■lllli Az idén Somogybán több vasúti korszerűsítés folyta­tódik, illetve kezdődik el, s átadnak néhány új létesít­ményt is. A MÁV korszerűsíti a Murakeresztúr és Gyéké­nyes közti vonalat, meg­újul a vasúti pálya és a biztonsági berendezéseket is fölújítják, illetve kicserélik. A siófok—kaposvári vona­lon az idén is több szaka­szon kicserélik a sínekét. Fonyódon átadják az új állomásépületet, a biztosító berendezések cseréje is meg­kezdődik. Meghosszabbítják a Bala- tonfenyvesről induló kisvas­út pályáját; egy kilométer hosszú szakaszt építenek hozzá úgy, hogy a csiszta- pusztai fürdő közlekedik majd nat. Balatonmárián gyalogos- felüljáró épül. Több kisebb állomásépületet is tataroz­nak a megyéiben, s megkez­dődik Kaposváron a József bejáratáig a kis vo­Kaposvár épülő kereskedel­mi pályaudvara. Attila utcai MÁV-bérház rekonstrukciója. 1986 egyik nagy feladata, hogy el kell készíteni a sió­foki állomás korszerűsítésé­nek beruházási programját és kiviteli terveit Ez az át­építés később kezdődik; ter­vezése igen nagy értékű és bonyolult munka. Az idén Somogybán át­adandó legnagyobb vasúti létesítmény a kaposvári kör­zeti kereskedelmi pályaud­var, amely már jó ideje épül. A munka mai állapo­tából megjósolható, hogy az eredetileg tervezett határ­időnél hamarabb, 1986 har-' madik negyedévében átad­hatják a létesítményt az éoítők a MÁV-inak. Ez a ke­reskedelmi pályaudvar a vasút országosan is fontos beruházásai közé tartozik, mert a később építendő kö­zepes nagyságú áruforgalmi állomásokhoz mintaként szolgál. Szövetkezeti lakásépítés és -gazdálkodás Hitel a terület előkészítéséhez Az elkövetkező időszakban a SZÖVOSZ-nál arra számí­tanak, hogy a VII. ötéves terv idején folyamatosan nö­vekszik a szövetkezeti for­mában épített és fenntartott otthonok száma. Négy-öt év múlva — az idei kétezerrel szemben — évente már 9— 10 ezer lakást hoznak tető alá. Az idén január 1-jével megszűnt a tanácsok szövet­Az évkezdés ipari tapasztalatai Tegnap az Ipari Miniszté­riumban á legfontosabb idei feladatokról és az évindítás tapasztalatairól tájékoztatták az újságírókat. 1986-ban a népgazdasági terv az ipari termelés 2,8 százalékos növekedésével szá­mol, az ipari termékek ru­belelszámolású kivitelét 4, a konvertibilis elszámolású ex­portot 4—5 százalékkal szük­séges bővíteni. Azok a válla­latok, amelyek akár hosszú távon, tehát több évre előre, akár erre az évre többlet konvertibilis exportra vállal­koznak, pályázat útján bizo­nyos adó és hitelkedvezmé­nyekhez juthatnak. Az export széles körű növelésére azon­ban csak versenyképes és jövedelmezően értékesíthető termékekkel nyílik lehető­ség, ezért a minisztériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási progra­mot. A vállalatok piaci gondjainak enyhítése céljá­ból az Ipari, a Külkereske­delmi Minisztérium és a Ke­reskedelmi Kamara közös marketing vállalat létrehozá­sán fáradozik. Ez a kisválla­lat ipari partnereinek piaci információkat szolgáltat, pia­cot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, részese­dik a vállalat árbevételéből. Fontos feladat a lakosság iparcikkekkel való jobb ellá­tása. Már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a hi­ánycikkek körének csökken­tésére, időszakonként azon­ban hiányzott az üzletekből a színes televízió, a fagyasztó- szekrény, sok esetben az automata mosógép, az elekt­romos forróvíztároló és többféle villamosszerelési anyag. Lekerültek a hiány­cikk listáról a mezőgazdasá­gi szeráruk (kapa. kasza, ko­vácsolt termékek stb.), a csavarok, szögek, és sokféle ruházati divatáru. ' Az idén várhatóan tovább szűkül majd a hiánycikkek köre. Ennek érdekében a miniszté­rium kérte a televíziógyár­tókat, hogy megfelelő mun­kaátcsoportosítással az év első felében a tervezettnél is több korszerű készüléket szállítsanak a kereskedelem­nek, mert egyebek között a nyári labdarúgó VB miatt minden bizonnyal számotte­vően nő majd az igény a színes tv-k iránt. Az évindításról szólva el­mondták, hogy az ipari üze­mek most 10 százalékkal ma­gasabb rendelésállománnyal kezdhették meg terveik meg­valósítását, mint egy évvel ezelőtt, s az is örvendetes, hogy mérséklődött a válla­latnál a létszám csökkenése. kezeti lakásépítési kiutalása, ám továbbra is léteznek és életképiesen működnek a la­kásépítő és -fenntartó szö­vetkezetek, amelyek egyre bátrabban vállalkoznak nem­csak lakások, hanem műhe­lyek, garázsok és üdülök épí­tésére. Az országban csaknem 1400 lakásszövetkezet tevé­kenykedik. Közülük 1080 a fenntartó-, 54 az építő-, 190 a garázs- és 17—17 az üdü­lő-, illetve műhélyfenn tartó szövetkezet. A szövetkezetek által fenntartott lakások szá­ma eléri a 260 ezret, s ke­zelésükben van 1300 üdülő. 48 ezer garázs és 140 mű­hely. . ^. A jelenlegi lakásállomány több mint 70 százaléka szár­mazik még tanácsi értékesí­tésből. Az adatok szerint csaknem 50 ezer az olyan ott­hon, amelyet maguk a szö­vetkezetek építettek. A jövő­ben nemcsak az építőkedvet kell fokozni, hanem a kar­bantartásokat is, mivel a ta­gok birtokában lévő 25—30 éves épületek is tatarozásra szorulnak. A szövetkezetek karbantar­tó tevékenységére egyébként jellemző, hogy a lakások két­harmadánál a kisebb-nagyoibb felújításokat saját brigádjaik végzik, önköltségesen 20—30 százalékkal olcsóbban dol­goznak, mint a szakvállala­tok. Szintén a szövetkezetek dolgozói foglalatoskodnak összesen több mint 300 park és játszótér, 200 klubhelyiség, valamint számos kondicioná­ló helyiség állagának meg­óvásával is. Az elmúlt években csök­kent a szövetkezeti lakásépí­tés teljesítménye. Gondot okozott — részben még ma is —„ hogy az építkezők ne­hezen jutottak telekhez. Esé­lyeik január 1-jétől javultak, mivel immár a lakásépítő szövetkezetek hitelt kaphat­nak a területelőkészítéshez is. A SZÖVOSZ-ban és a la­kásépítő szövetkezetek mun­káját irányító fővárosi, va­lamint megyei szervezetek­ben keresik azokat a megol­dásokat, amelyekkel jobban, korszerűbben lehet építkez­ni. Igyekeznek olyan, vi­szonylag olcsó technológiákat megalapozni, amelyek beve­zetésével a tagok, ezen belül is elsősorban a fiatalok mun­káját az építkezés során na­gyobb arányban képesek igénybevenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents