Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
2 Somogyi Néplap 1986. január 23;, csütörtök Londonban tárgyal Peresz Londonban szerdán megkezdte tárgyalásait Margaret Thatcher miniszterelnökkel és Geoffrey Howe külügyminiszterrel Simon Peresz izraeli miniszterelnök. Peresz kedden késő este Hágából érkezett az angol fővárosba, a iközel-keletli rendezéssel kapcsolatos sajátos Tel-Aviv-i „béketerv” megvitatását szolgáló nyugateurópai körutazása keretében. Londonban — ahol hivatalos helyről figyelmeztették az egész sajtót, ne várjon -részleteket, és biztonsági megfontolásokból az izraeli miniszterelnök programját sem jelentik be előre — annyit minden esetre sejtettek, hogy amennyiben Peresz ragaszkodik a PFSZ- szel kapcsolatos mereven elutasító állásponthoz, nem remélhet ebben angol támogatást. Londoniban hosszú idő óta a nemzetközi -részvétellel való békatárgyalásokra vonatkozó jordániai tervet támogatják, amely előírná a Pálesztin Felszabad ítási Szervezet jelenlétét is. Londont kiterjedt arab világbeli érdekeltségei és kapcsolatai, az angol olajipar gazdasági Margaret Thatcher brit és Simon mányfő. Peresz izraeli korjelentősége óvatosságra inti a köizel-keleti ügyekben. Wa- sihigtonból ugyanakkor erős nyomást gyakorolnak, hogy Londonban tegyenek engedményeket az izraeli álláspont irányába. London szoros kapcsolatot tart fenn Husszein jordániai királlyal, aki épp Peresz megérkézését - megelőzően utazott el magánjellegűnek minősített látogatásáról Londonból, ahol azonban mind a kormányfővel, mind a külügyminiszterrel tárgyalt. Peresz ugyanakkor szaros amerikai „felügyelet” mellett utazgat: Hágában is, Londonban is élvezi Richard Murphy közel-keleti ügyekben illetékes amerikai államtitkár közelségét. Peresz, aki öt napot tölt Londoniban, szerdán délben a sajtónak nyilatkozva „új megközelítésekről” beszélt és ismételten közölte: kész a közvetlen tárgyalásra Husz- szein uralkodóval. Londonban sem tudják azonban, hogy az izraeli miniszterelnök mi újat tudna mondani az általa egyedül elfogadhatónak tartott arab partnernek. Visszahívott kínai képviselők Három kínai képviselőt megfosztottak mentelmi jo: gától és visszahívták a kínai országos népi gyűlésből, miután büntetőjogi eljárást indítottak ellenük pozíciójukkal való visszaélés, nyerészkedés és az állami törvények megszegése miatt. Az országos népi gyűlés állandó bizottsága azután döntött a képviselők menesztéséről, hogy az azokat kiküldő három tartomány — Csiangszu, Hupej és Kuj- csou — helyi népi gyűlése a választók követelésének eleget téve megfosztotta mandátumuktól a rossz útra tért képviselőket. Megfigyelők rámutatnak, hogy az ONGY Állandó Bizottságának most lezajlott ülésszakán különös figyelmet szenteltek a gazdasági bűnözés visszaszorítása kérdésének. Több képviselő sürgette a központi kormányt, hogy vizsgálja ki a mind nagyobb méreteket öltő gazdasági bűnözés okait és tegyen az eddigieknél szigorúbb és hatékonyabb lépéseket azok felszámolása érdekében. A tokiói iránytű Meglehetősen szeszélyesen mozog ide-oda a politikai iránytű a japán fővárosban, az elmúlt napokban némileg ellentmondásos jelentések láttak napvilágot a távol-keleti szigetország diplomáciai célkitűzéseiről. Nyilatkozatban erősítette meg például a Nakaszone-kormány szóvivője, ihogy országa továbbra is érdekelt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok javításában, is hogy Tokió elégedett Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatásának eredményeivel. Ugyanakkor ,szinte ezzel egyidőben hozták nyilvánosságra azt a hírt, hogy Japán egyezteti részvételét az amerikai űrfegyverkezési programban Nagy-Britarnniával és az NSZK-val. Márpedig a csillagháborús tervekhez való közeledés aligha szolgálhatja a iMoszkva—Tokió viszony erősödését. Érdekes ingadozásokat mutat a ,politikai barométer Japán belpolitikai életével kapcsolatban is. Nagy figyelmet keltett, hogy — egy teljes hónapi halasztás után — felújította, majd befejezte kongresszusát az ellenzék legnagyobb erejét képező szocialista párt, amely heves támadásokat intézett a fegyverkezési korlátok feloldása és a fokozott japán—amerikai katonai együttműködés ellen. Megélénkültek azok a találgatások is, hogy kik és milyen feltételekkel lennének hajlandók létrehozni egy esetleges ellen-koalíciót, s hogy milyen fogadtatásra számíthatnak e tervek a kormánypárt, a liberális demokraták egyes csoportjai részéről. Az UDP ténykedését ugyanis változatlanul a frakciók közötti állandó, többnyire elfojtott, ám nemritkán felszínre törő heves véleménykülönbségek jellmezik. Ez általában persze nem akadályozza meg (az érdekek egybeesése esetén) a kormánypárt vezető posztjain álló politikusokat a közös nevező megtalálásában, más alkalmakkor azonban elkeseredett, hatalmi kötélhúzásra emlékeztető csatározásokhoz vezet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Nakaszone posztjára — jóllehet [a miniszterelnök megbízatása előreláthatólag csak októberben jár le — máris három vetélytársa jelentette be igényét. Ezek az ellentétek egyelőre nem érezhetők a mindennapi eseményekben, de a közeljövőben várhatóan egyre inkább hozzájárulnak majd a politikai iránytű kilengéséhez. Sz. G. Áttekinthetetlen adeni helyzet A legfrissebb jelentések szerint szerdán is harcok folytak Dél-Jemenben. Arab és nyugati diplomaták szerint a helyzet teljesen áttekinthetetlen. Áden- ből Dzsibutiba menekült külföldi állampolgárokat idézve a nyugati hírügynökségek beszámoltak arról, hogy az egymással szemben álló felelt harckocsikkal és tüzérséggel támadták egymást. A szemtanúik szerint az Ali Nasszer Mohammed elnök ellen fellépő úgynevezett kollektív vezetés hívéi tért nyertek a főváros több körzetében, míg a /kormányhoz hű erőik Ádentöl keletre eső területeket ellenőriznek. A „kollektív vezetés” kezében levő rádió szerint a helyzet fokozatosan normalizálódik. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az egymás ellen küzdő, különböző törzsekhez tartozó fegyveresek naponta változtatnák tábort. A kikötő környékén dúló véres harcok miatt egyelőre szünetel a külföldiek elszállítása. Szovjet, brit és francia hajók várják a lehetőséget, hogy elszállíthassák a még Ádeniben rekedt többszáz külföldi állampolgárt. Ali Nasszer Mohammed, aki Észak-Jemenbe áklknedi- tált diplomatáik szerint jelenleg a d él-jemeni Ab ián tartományban tartózkodik, a hívei kezében levő rádióadón közleményt olvasott be. A dél-jemeni államfő fegyverletételre szólította fel az ellene fellépő erőket, s amnesztiát ígért mindenkinek, aki megadja magát. A „kollektív vezetés” rádiója a maga részéről is hasonló jellegű közleményt adott le. A TASZSZ szovjet hírügynökség Kuvaitból keltezett jelentésében arról számolt be, hogy Dél-Jemenben bizonyos mértékig alábbhagytak a szembenálló erők harci cselekményei. Intézkedéseiket tesznek a vitás kérdések politikai megállapodással történő rendezésére. Más jelentések szerint az ország egyes vidékein folytatódnak különböző tartományokból a csapatösszevonások. Noha az összetűzések hevessége az elmúlt két-három napban gyengült, "z országban továbbra is feszült a helyzet. Mindlkét fél az általa ellenőrzött rádióadókon fegyverletételre ihívita fel a vele szembenállóikat, amnesztiát ígérve, ha leteszik a fegyvert és beszüntetik az ellenállást. Az eddigi harcok nyomán •kialakult helyzetről továbbra is ellentmondásos értesülések érkeznek. Az AFP Dzsibutiban élő, jól tájékozott jemeniekre hivatkozva azt jelenti, hogy Ali Nasszer Mohammed erői állítólag Aden egy részét hatalmukban tartják. Kadhafiinterjú Líbia arra kérte a palesztin vezetőket, hogy Ausztriában ne kövessenek el akciókat; a bécsi merénylethez egyetlen. arab országnak sincs köze. Ezt mondotta Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője a Ku- rierban szerdán megjelent nyilatkozatában. Osztrák részről korábban tájékoztatták arról az értesülésről, hogy palesztin akciók készülnek a korábbi bécsi merényletek miatt elítélt s börtönbüntetésüket töltő palesztinok kiszabadítására — mondotta Kadhafi. A líbiai vezető azonban ellenezte ezeket a terveket, amelyeket végül mégis megpróbáltak végrehajtani. Eddig nem volt utalás arra, hogy a december 27-i bécsi repülőtéri merényletnek foglyok kiszabadítása lett volna a célja, nem beszélt erről a két sebesülten elfogott terrorista sem. Kadhafi egyébként kijelentette: változatlanul semmi bizonyíték nincs arra, hogy az Abu Nidal féle palesztin csoport lenne felelős a bécsi merényletért. A líbiai vezető kifejtette: a terrorizmus ellen van, hiszen a „valódi terroristák az izraeliek”, de amíg a palesztinok igazságos ügyükért harcolnak, Líbia támogatni fogja őket. Az akciók taktikáját, részleteit nem tárgyalják meg a palesztinokkal; „ami történik, azért a palesztinok a felelősek” — mondta. Ausztria és Líbia még Bruno Kréislky kancellársága idején alakult ki jó viszony. Halálra ítélték Gandhi gyilkosait A bíró halálra ítélte az Indira Gandhi ellen elkövetett gyilkos merénylet ügyében vádolt szikh Szatvant Szinghet, Kehar Szinghet és Balbir Szinghet. Manes Csandra bíró a szigorúan őrzött delhi Tiihar központi börtönben hirdette ki szerdán az ítéletet. Az indiai büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusai alapján a három vádlottat bűnösnek találta többek között összeesküvés, emberölés és gyilkossági kísérlet vádpontjában. A néhai' Indira Gandhi miniszterelnök-asszonyt 1984. október 31-én, nem sokkal reggel kilenc óra után ölték meg. A merényletet Szatfant Szingh és Beant Szingh, a kormányfői te&tőrség ké.t tagja hajtotta végre. Mindketten őrséget álltak a miniszterelnöki rezidenciát és a kormányfői hivatalt összeköHarc Costa Ricában a bársonyszékért I M <■ Guatemala és Honduras után Közép-Amerika egy újabb országában Costa Ricában is elnökválasztás lesz. E február 2-i voksolás annak mérlegelésekor külön figyelmet érdemel, hogy Vinicio Cerezo guatemalai elnök, és beiktatásra váró hondurasi kollégája, Jósé Azcona del Hoyo eddigi megnyilatkozásaikban pozitívabban. közelítették meg a térség feszítő problémáit. Kérdés, hogy mennyi változást hoz majd a megválasztandó államfő Costa Rica politikájában, mely kulcsállamnak számít ebben a térségben, lévén, hogy hosszasan határos Nicaraguával. Közismert, hogy a két ország között, elsősorban az ellen forradalmárok tevékenysége miatt komoly ellentétek vannak. Mivel Costa Rica neve jószerivel csak külpolitikai aspektusokban szerepel a híradásokban, az elnökválasztás előtt érdemes egy pillantást vetni a belső helyzetre is. Costa Ricát a térség mintaállamának, Közép-Amerika Svájcának nevezték a legutóbbi időkig. Ezt elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a mintegy 60 ezer négyzetkilométeren elterülő, két és fél milliós ország az 1949-es alkotmány értelmében nem tart fenn hadsereget — csak egy ötezer fős karhatalmat —, az életszínvonal mutatói a térség többi államához képest imponálóak. A leköszönő elnök, Luis Alberto Monge hivatali. ideje alatt többször is kinyilvánította országa eltökélt semlegességi szándéPís ifié Oc fia $ mm is* A térség térképe és Monge elnök, a kötéltáncos. kát. Persze ez utóbbit köny- nyebb kijelenteni, mint megtartani, különösen az adott körülmények között. Elég csak arra gondolnunk, hogy Washingtonban nem nagyon veszik figyelembe az efféle kinyilatkoztatásokat, ha'a dolog az USA érdekeit érinti. Konkrétan; arról van szó, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik Costa Rica vezetésére azért, hogy engedélyezze területén az amerikai jelenlétet a Managua elleni ellenforradalmi akciók koordinálására. Ha engednek a nyomásnak, amire a fokozódó gazdasági gondok rászoríthatják, akkor ugye, máris oda a semlegesség. D. L. (Folytatjuk) Szatvan Szingh védője, aki bejelentette, hogy szándékában áll fellebbezni a legfelsőbb bíróságnál. tő kapunál. Beant Szinghet a testőrség többi tagja a gyilkosság elkövetése után agyonlőtte. Szatvant Szingh súlyosan megsérült. Kehar Szinghet és Balbir Szinghet november végén tartóztatták le a merényletre szőtt összeesküvés gyanújával. A vádirat szerint Indira Gandhi megölésére a négy szikh azért szervezkedett, mert „felelősnek találták” az amritszári Aranytemplom elleni ostromért. (A kormány hadserege 1984 júniusában támadt rá a szikhek szentélyére, amely akkor a terroristák rejtekhelyéül szolgált.) A vádlottak védői a tárgyalás során azt állították, hogy a gyanúsítottak ártatlanok, a merénylet nem az ő leikükön szárad1. A vádlottak is ártatlanoknak mondták magukat. A tárgyalás május közepén kezdődött meg a Tihar börtönben. A bíró több mint száz ülést rendelt el az ügyészség és a védelem meghallgatására, a szemtanúik és a vádlótták vallóim,ásánák jegyzőikönyvhe vételére. Az ügyiratok több ezer oldalt tesznek ki. Manes Csandra bíró kétszázhatvan oldalas okiratban indokolta meg döntését. A három vádlott az ítélet kihirdetése előtt arra a kérdésre, hogy bűnösnék érzi-e magát, „nemmel” válaszolt. Szatvant Szingh védőügyvédé közölte, hogy szándékában áll fellebbezni a legfelsőbb bíróságinál. Az ítélethirdetés napjára, szerdára rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a hatóságok az esetleges zavargások megelőzésére a Tihar börtön környékén. Két évvel ezelőtt, Indira Gandhi meggyilkolása után Delhiben elszabadult a pokol; a felzaklatott tömeg a szikhek elleni pogromokban több mint kétezer embert mészárolt le.
