Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

2 Somogyi Néplap 1985. december 9., hétfő Bombamerényietek A lengyel-nyugatnémet szerződés évfordulója Brandt Varsóban Magyar—jugoszláv kapcsolatok Határ menti példák Előrelépésre van szükség az európai és a lengyel— nyugatnémet együttműködés­ben — jelentette ki Varsó­ban Willy Brandt, a nyugat­német ellenzéki szociálde­mokrata párt elnöke, aki péntek este érkezett a len­gyel fővárosba Wojciech Ja- ruzelskinek, a LEMP KB ei- ső titkárának, a lengyel Ál lamtanács elnökének meghí­vására. B randi látogatása egybeesik a lengyel—nyu­gatnémet kapcsolatokat nor- rmalizáló 1970-es szerződés aláírásának 15. évfordulójá­val. Ez a szerződés indította el a két ország viszonyának háború utáni rendezését, s az egész európai együttmű­ködés fellendülését a hetve­nes években. A dokumentu­mot — akkori kancellárként — éppen Willi Brandt írta alá a nyugatnémet kormány nevében. Varsóba érkezte után Brandt a lengyel televízió­nak adott nyilatkozatában emlékeztetett rá, hogy a Varsóban 1970. december 7- én aláírt szerződés megte­remtette az együttműködés alapjait. A történelmi jelentőségű szerződés aláírásának évfor­dulóján táviratban üdvözölte egymást Wojciech Jaruzels­ki, a Lengyel Államtanács el­nöke és Richard von Weiz- sädker, az NSZK elnöke. Mindketten meggyőződésük­nek adtak hangot, hogy a Hírek a világból — Rendőrgyilkosság. Szom­baton este Észak-lrország- ban lelőttek két rendőrt az Ír Köztársasági Hadsereg ne­vű illegális szervezet tagjai. Belfasttól közel száz kilomé­terre, Ballygawley városban támadták meg a rendőröket és néhány perccel később pokolgéppel súlyos károkat okoztak egy kis rendőrőrs épületében. Ezzel már hétre emelkedett azoknak az áldo­zatoknak a száma, akik a november 15-én kötött ír— brit megállapodás óta vesz­tették életüket merénylet kö­vetkeztében. — Áradások Venezuelá­ban. Az utóbbi napok ha­talmas esőzései miatt kelet­kezett árvizek szombatig 38 ember halálát okozták ’Ve­nezuelában. Az áldozatok kö­zött 20 gyermek van. A hi­vatalos jelentések szerint több mint 15 ezer ember hajléktalanná vált. — Az angolai hadsereg alakulatai november máso­dik felében 107 ellenforra­dalmárt tettek harcképtelen­né — jelentette az ANGOP angolai hírügynökség. A leg­hevesebb összecsapások szín­helye Cazombo tartomány volt, ahol már második hó­napja folyik a kormányerők sikeres támadása az ellen­forradalmárok ellen. — A szinódus üzenete. A II. Vatikáni Zsinat teljesebb megismerésére szólította fel üzenetében a világ keresz­tényeit a Vatikánban ülése­ző rendkívüli püspöki szinó­dus. Hangsúlyozza, hogy a jövőben mélyrehatóbban kell megismerni a zsinat igazi je­lentőségét, hogy válaszolni lehessen a világ különféle kihívásaira, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági jel­legű kihívásokról van szó. Korunk minden férfiához és nőjéhez fordulva az üzenet szerződ hangsúlyozzák: „Nem halálra, hanem életre va­gyunk teremtve. Nem meg­osztottságra és háborúkra vagyunk ítélve, hanem test­vériségre és békére vagyunk hivatottak.” két ország élni fog azokkal az egyelőre nem teljesen kihasznált lehetőségekkel, amelyeket a szerződés nyúj­tott a lengyel—nyugatnémet tartós egyetértés megterem­tésére. Földrészünk országainak ki kell használniuk azt a le­hetőséget, amelyet a szov­jet-amerikai párbeszéd ki- újulása ad egy újabb euró­pai enyhülésre — húzta alá Varsóban Willi Brandt, a Nobel-Békedíjas nyugatné­met politikus, aki kulcssze­repet játszott az első euró­pai enyhülésben. Talán még korai az eny­hülés második szakaszáról beszélni — mondta Brandt —, de a dialógus újabb sza­kaszának kezdetét minden­képpen pozitívabban kell ér­tékelni, mint azt az idősza­kot, amikor semmiféle tár­gyalás sem volt. Az európai országoknak maguknak kell kezdeményezniük — emelte ki többször is —, nem vár­hatják, hogy majd a két nagyhatalom old meg he­lyettük mindent európai kér­dést. Emlékezetes, hogy éppen a közelmúltban dolgozott ki közös javaslatot az európai bizalomnövelő intézkedések­ről a Lengyel Egyesült Mun­káspárt és az SPD. A két párt vezetői a hét végén is folytattak megbeszéléseket. Brandttal Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első tit­kára, a Lengyel Államta­nács elnöke tárgyalt. Woj­ciech Jaruzelski a lengyel minisztertanács palotájában Brandt tiszteletére adott szombati díszvacsorán po- hárköszöntőjében ismételten aláhúzta, hogy Lengyelor­szág az 1970-es szerződés alapján kész teljes mérték­ben normalizálni kapcsola­tait az NSZK-val, és min­den téren bővíteni a kétol­dalú kapcsolatokat. Megem­lítette, hogy a 80-as évek elején zavarok támadtak a két ország együttműködésé­ben, de ez most fokozatosan visszatér a normális kerék­vágásba. Brandt válaszában biztosította Jaruzelskit, hogy az NSZK-han a lakosság je­lentős többsége szintén jó kapcsolatokat kíván Len­gyelországgal. A magas rangú politikuso­kat is fenyegető terrorcse­lekmények, az erőszak nem­egyszer ik'iszámíthataltüan ki­törései tudatában napjaink­ban megléhétősian niitka, hogy hetekkel előre nyilvánosság­ra hozzák egy-egy csúcsta­lálkozó részletes menetrend­jét. A közeljövőben sorra ke­rülő indiai—pakisztáni pár­beszéd résztvevőinek pontos programja sem ismert, a hó­nap íközeipén Új-Delhiibe ér­kező pakisztáni állaimfő ter­vezett látogatásának egyik állomását mégis előzetesen bejelentették. Méghozzá nem egy egysze­rű protokolláris eseményét, hanem: egy olyan jéllegű utazásét, amely — közvetve a kétoldalú kapcsolatoknak épp az egyik legfeszültebb, legvitatottabb elemét érinti Radzsiv Gandhi kormányfő ugyanis újságíróik csoportja előtt tette széles köriben is­mertté: meghívja az indiai fővárosba érkező Ziaul Hak tábornoik-elnököt, hogy ke­resse fel vele együtt a Mad- rasz melletti Kalpakíkamban felépített atomreaktort, s ve­gyen részt a .nukleáris léte­sítmény ünnepélyes felavatá­sán. A fiatal miniszterelnök, aki — édesanyja meggyilkolása után — alig egy esztendő­vel ezelőtt került hatalomra, eddig is meggyőzően bizonyí­totta, hogy külpolitikái tevé­kenységével következetesen igyekszik továbbvinni Indira Szombaton a késő délutáni órákban pokolgépek robban­tak két szomszédos párizsi áruházban. A merénylet idő­pontjában mindkét bevásár­ló központban több ezer ka­rácsonyi vásárló tartózko­dott. A francia rendőrség je­lentése szerint a robbaná­soknak 30 sebesült áldozata van, nyolcnak közülük sú­lyos a sérülése. Egyelőre nem .ismeretes, hogy kik helyezték el a kél robbanó szerkezetet a La­fayette és a Printemps áru­Ma reggel második fordu­lójukhoz érnek a spanyol— amerikai katonai tárgyalá­sok az ibériai országban ál­lomásozó idegen csapatok létszámának csökkentésé­ről. Ha volt már a politi­kában „elterelő hadművelet” —, hát ez a mostani manő­ver éppenséggel az. Még­hozzá nem is túlságosan ál­cázott figyelemelterelésről van szó. Aki nyomon követi a madridi politika alakulá­sát, első pillantásra láthatja: a márciusi népszavazás előtt Felipe González kormánya szeretné megnyerni a töme­gek jóindulatát. Kora tavasszal ugyanis re­ferendum dönt arról, vajon továbbra is a NATO tagja maradjon-e Spanyolország, vagy pedig vonuljon ki az atlanti szövetség politikai szervezetéből is. A szocialis­ta párti kormány, mely kez­detben ellenezte a NATO- tagság fenntartását, most már más véleményen van. Az ország január 1-től a Közös Piac tagja lesz, s az alku már korábban is nyílt lapokkal zajlott: a gazdasá­gi előnyökért cserébe a ka­tonai együttműködést kellett adni. A tömegek körében azon­ban rendkívül népszerűtlen a NATO-tagság gondolata, s a szocialisták 1982-es vá­lasztási kampányuk során túlságosan is sikeresen ér­veltek jelenlegi álláspontjuk ellen. Amióta tavaly egy magas rangú amerikai kato­napolitikus azt nyilatkozta, hogy szükség esetén a mad­ridi kormány beleegyezése nélkül is telepítenének atom­fegyvereket a spanyolorszá­Ganldhi megbékélésre, a biztonságosabb nemzetközi légikör, a rendezett külfcap- csolatok kialakítására vonat­kozó irányvonalát. Világpo­litikái méreteikben ezít a tö­rekvést támasztja alá az a szerep, amelyet Radzsiv Gan­dhi az el nem kötelezettek mozgalmában játszott és ját­szik ma ás, valamint az, hogy öt másik országgal (Mexikó, Svédország, Görögország, Tanzánia és Argentína) együtt határozottan fellép a nukleáris leszerelés és az atomkísérletek beszüntetése érdekében. (Üj-Delihii az év elején otthont is adott a „Hatók” tanácskozásának.) A nemzetközi diplomácia színterei közül természetesen a kontinensnyi Ind/ia számá­ra is a szűlkebib környezet, a dél-ázsiái térség az elsőd­leges. Közismert, hogy e kör­zet sem szűkölködik válság­gócokban — elegendő talán a Sri Lanfca-i (Indiára közvet­len hatást gyakoroló) polgár- háborús állapotokra, az in­dokínai ellentétekre, az in­diai—Ikínai viszonyra, vagy a közép-keleti véres iraki—irá­ni háború kisugárzására utal­ni. A legtöbb feszültséget ki­váltó fejlemények azonban kétségtelenül Pakisztánnal függnék összle, azzal az ál­lammal, amellyel India az eltelt évtizedekben má.r há­rom ízben viselt háborút, s amellyel na.p iáinkban is túl­zás lenne kiegyensúlyozott- nák nevezni kapcsolatait. házakban. Egy ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy a merényletet egy, a Pa­lesztinái Felszábadítási Szer­vezethez tartozó személy követte el. A bejelentési azonban maga a rendőrség is kétséggel fogadta. A PFSZ párizsi képviselője élesen el­ítélte a két merényletet, s visszautasította, hogy a szervezetnek valamilyen kö­ze lenne ahhoz. A rendőrség szerint a po­kolgépek n.em voltak túlsá­gosan korszerűek és viszony­lag gyenge erejük volt. gi USA támaszpontokra, a forróvérű ibériaiak döntő többsége hevesen követeli az 1953-as spanyol—amerikai katonai szerződés felülvizs­gálatát is. Az amerikai atomfegyvereket egyébként Franco halála után, 1976-ban kivonták Spanyolországból ám az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít kato­nai jelenléte további fönn­tartásának. Jelenleg négy amerikai tá­maszponton 12 500 katona teljesít szolgálatot. A rotai haditengerészeti kikötő és a Madrid, illetve Sevilla köze­lében levő három repülőtér nagy szerepet játszik a Pen­tagon európai felvonulási terveiben, valamint a Közel- Keletre irányuló csapat- és fegyverszállításokban is. A Kanári-szigetekről és a Gib- raltári-szoros partjáról fon­tos hajózási utak tarthatók megfigyelés — és ha kell, tűz — alatt. A mostani tárgyalások el­ső fordulója során nyilván­való lett, hogy a Pentagon ragaszkodik a jelenlegi nagy­ságrendek megőrzéséhez, s csupán kisebb csökkentések­hez hajlandó hozzájárulni — o népszavazás kedvező ki­menetele esetén. Ellenkező esetben nem kizárt, hogy nö­velni fogják az itt állomá- soztatott katonák számát — persze kizárólag „biztonsági okokból”. Az „elterelő hadművelet” tehát gőzerővel folyik. Kér­dés, hogy a referendumon döntő szerephez jutó töme­geket mennyire vezeti félre ez a mostani többfelvonásos színjáték. H. G. Sőt, kevésbé virágnyelven szólva nyugodtan beszélhe­tünk borotvaélen táncoló vi­szonyról. Bizonyítókképpen elegendő pusztán az elmúlt néhány hét híreiből tallózni. Új-Delhiiből keltezett hírügy­nökségi jelentések szerint alig kiét hónap alatt mintegy 200 (!) halálos áldozatot követel­tek a kasmiri határvonal mentén kirobbant incidensek, az indiai állások ellen elkö­vetett támadások. A légtér- sértésdk éppoly gyakoriak, mint hogy a pakisztáni ha­tárőrség osztagai tüzet nyit­nak a szembenálló őrjáratok­ra. Az indiiai egységek pedig sűrűn vesznék őrizetbe olyan, jórészt szikh határséntőket, ákifc gyaníithatólag nem a legbékésebfo szándékkal lép­nek az országba. Ez magya­rázza, hogy a változatlanul robbanásveszélyes pandzsábi állapotok javításán, a ter- roirákciólk, merényletek meg­fékezésén fáradozó indiai ha­tóságok alkonytól hajnaliig tartó kijárási tilalmait .rendel­ték él a napokban a Pakisz­tánnal szomszédos körzetek­ben. Nem önmagáiban a lakat­lan, fagyott hegy- és glecs- cservidék ellenőrzése az, ami a két felet elsősorban izgat­ja, hanem általában az ér­zékeny térség, Pandzsálb, Kas­mír és a Karakórum vidéke. Emlékezetes, hogy az Isz­lámábád és Új-Delhi között vívott, három háború közül kettő épp Kasmir hovatarto­A hírre, hogy Lázár György, a Minisztertanács elnöke Jugoszláviába láto­gat, odafigyel az ember. És ez érthető, hiszen szinte nincs olyan polgára hazánk­nak, aki ne került volna va­lamilyen formában kapcso­latba déli szomszédainkkal, aki ne érdeklődne az iránt: miként alakul kétoldalú együttműködésünk. Kapcsolataink sokrétűek, kiegyensúlyozottak, rende­zettek. Ezt bizonyítja a töb­bi között a mostani kor­mányfői találkozó. S ezt bi­zonyítják a néhány napja aláírt ötéves árucsereforgal­mi egyezmény adatai is. Ezekből kiderül, hogy áru- osereforgalmunk 1986—1990. között 50 százalékkal nő az előző öt évihez képesít, és mintegy 5 milliárd dollár ér­téket képvisel majd. Tovább emelkedik a hosszútávú ipa­ri együttműködések, terme­lési kooperációk aránya, s ez azért is örvendetes, mert máris ígéretesek az eredmé­nyek a műtrágya- és cellu­lózgyártásban, a vaskohá­szatban, a közúti és sze­mélygépkocsi-gyártásban, a szer,számgépiparban, az elektronikában. Az előttünk álló öt esztendőben szembe­tűnő előrelépést irányoznak elő a határmemti árucseré­ben: a mostani 100 millió dollárról a tervidőszak vé­gére 120 millió dollárra nő az itteni forgalom. De ha a hétköznapok gya­korlatát nézzük, akkor is csak azt mondhatjuk: ter­A képviselők Az Egyesült Államokban a képviselőházba vagy szená­tusba való bejutáshoz vagy jelentős saját vagyonra, vagy nagy anyagi erővel rendelkező csoportok támo­gatására van szükség — ál­lapítja meg az a jelentés, amelyet a szövetségi válasz­tási bizottság tett közzé. A múlt év őszén, amikor a képviselőház tagjait és a szenátus egyharmadát újra­választották, 374 millió dol­lárt költöttek erre a célra, vagyis pontosan háromszo­rosát az 1976. évi választási költségeknek. A képviselő­Ziaul Hak zása miatt robbant ki. S ugyanez a téma volt az, amely az elmúlt években időnként meg-meginduló, majd rövidesen újra meg­szakadó megbeszéléseken a fő ütközőpontot jelentette. A hagyományos ellentétek, a jónéhány kül- és belpoli­tikai érdekütközés ellenére Úgy tűnik, az elmúlt hóna­pokban mindkét fél a ko­rábbinál nagyobb hajlandó­ságot mutatott a kapcsolatok felmelegítésére. Ősszel pél­dául Gandhi és Hak az ENSZ székhelyén találkozott egymással. E folyamat csúcs­pontjának — hacsak valami­lyen nehézség nem szól köz­be — a mostani csúcs ígér­kezik. A jóslatokkal persze vi­gyázni kell, hiszen az indiai- paikisztáni viszony meglehe­tősen képlékeny, jóparezor okozott már meglepetést. Az indiai vezetők mindig is ál­lították, hogy országúiknak mészetes számunkra, hogy az üzletekben jugoszláv termé­kek sokaságával találkozha­tunk, így például jugoszláv színházak vendégszerepeinek nálunk, vagy ha a nyári programokat tervezgetjük, a külföldi lehetőségek sorában az elsők között gondolunk egy jugoszláv tengerparti nyaralásra. S továbbra is a hétköznapoknál maradva, természetes, hogy a- határ­menti területeinket, megyé­inket, városainkat szoros, testvéri szálak fűzik egy­máshoz. A somogyiakat Bje- lovárhoz, a szegedieket Sza­badkához, a bajadakat Zom- borhoz, a pécsieket Eszék­hez, a szombathelyieket Ma­riborhoz. Az itt élő emberek felismerték a földrajzi kö­zelség adta lehetőségeket, tudnak egymás örömeiről, gondjairól. Ennek tudható be, hogy a határmen.ti áru­csere négy esztendő alatt megötszöröződött, hogy hiánycikkekből (téglából, cserépből, hűtőszekrényből, csecsemőruhából) érkeztek szállítmányok a szomszéd­ból. K ilteirjeditek kulturális kapcsolataink is: egyeteme­ket, főiskolákat, színházakat fűznek szoros szálak egy­máshoz, rendszeres az ösz­töndíjasok, a lektorok cseré­je. Együttműködésünk ápo­lásában jelentős a szerepük a Magyarországon élő dél­szláv, és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségek­nek, a barátság hídját erő­sítik a két ország, népeink között. és a pénz házba való bejutáshoz átla­gosan 288 ezer dollárt kel­lett költeni, a szenátusba mintegy 3 millió dollárért lehetett bekerülni. Észak- Karolina államban a szélső- jobboldali Jesse Helms sze­nátor 16,5 millió dollárt fordított újraválasztására John Huntnak az állam volt kormányzójának 9,5 milliójá­val szemben. John Rockefel­ler Nyugat-Virginiában 12,1 millió dollárért, Phil Gramm Texas állam republikánus szenátora pedig 9,5 millió dollárért került a szenátus­ba. Radzsiv Gandhi nincs tiitkofaivatója, nukleá­ris pragramj uik békés célú, ugyanakkor sűrűn hangoz­tatták kételyeikét a Pakisz­tániban fólyó hasonló tevé­kenység miatt. Új-Delhiiben arnúgv is gyanúpert ébresz­tett a Pakisztániba irányuló amerikai fegyverszállítás- dömping, amelyhez hélyi vé­lemények szerint Iszlámábád és Washington az afganisz­táni eseményeket részben ürügyként használja fel. „Az a tény, hogy Pakisz­tán folyltátja atomfegyver­terveit, új elemet vitt a tér­ség biztonsági tényezői közé. India tekintetbe veszi ez!t” — jelentette ki novemlberlbein Báli Ram B'hagat külügymi­niszter. Nyitott kérdés, hogy a december közepi Gandhi- Hak találkozón megfélelő vá­laszra talál-e India e jól is­mert aggodalma, előre túd-e lépnii a két politikus a vitás ügyeikben? Sz. G. Meghívás a reaktorba Elterelő hadművelet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents