Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

1985. december 9., hétfő Somogyi Néplap 3 KIHÍVÁSOK, VÁLASZOK Zsűrizett asztali garnitúrák, tűzzománcok KISIPAROSOK AJÁNDÉKVÁSÁRA A DOROTTYÁBAN Egyre kevésbé engedhetjük meg miagunlknlalk a múltba nézést anélkül, hogy ne fog­lalkoztatna bennünket a jö­vő. A jövöpröbléma is merő­ben új módon jelenik meg ellőttünlk: a világgazdaság és a világpiac minden eddigi­nél szorosaibb és érzékenyebb kölcsönös függőséget hozott létre az országok között. Ez egyrészt lehetővé tette, hogy jóval nagyobb mértékben ve­gyünk részt a világgazdaság árucseréjében, és ezzel kitá­gítsuk a gazdasági és mű­szaki fejlődés lehetőségeit. Másrészt a hozzánk hasonló nagyságrendű, sőt a mienk­nél jóvall nagyobb országok sebezhetőbbekké váltak a vi­lággazdaság működésétől. Ez a gazdaság azonban egyre súlyosabb rendellenes­ségekét mutat: egyre nehe­zebben hozzáférlhető az olaj, a f öldgáz, a szén kitermelése egyre drágább, és transzfe­rálása egyre nagyobb távol­ságokból folyik. Magasra szöktek a ritkafémek árai. A gyengén és közepesen fej­lett országok — arra töre­kedve, hogy műszakilag kor­szerűsítsék gazdáságuifcat és termelőképesébbékké válja­nak — hiteleket vették föl, és nagy többségükben eladó­sodtak. Az adósságokat irreá­lis nagyságrendűvé dagasz­totta az, hogy miiközben a vezető tőkés ország rendkí­vüli módon megnövelte a kaimaidábakatt, a világpiac le­értékelte az adós országok termékeit. Ez a folyamat olyan pénzügyi válsághelyze­tét idézett elő, amely egyik oldalon a nehézségeket nö­velte, sőt némely 'esetben egyszerűen lehetetlenné tet­te az adósságok normális törlesztését, a másik Oldalon pedig nem zárja ki a nem­zetközi pénzügyi katasztró­fát, amelyet a kölcsönző ban­kok bukásának láncreakciója idézhet élő. Ez akikor történik, amikor az emberiség történelmének harmadik és talán legmé­lyebbre ható tudományos és technikai forradalmát éli. A mutáció, az ugrásszerű mi­nőségi változás három síkon megy végibe. Új anyagok je­lennek meg és hatolnak be a termelésbe. Megváltozik az időfogalom. Ű.j energianyeré­si lehetőségek tárulnak fel, és végül az ember hihetet­len mértékben beleavatkoz­hat az élővilág fejlődésébe. Egyre rövidébb időközökben lépnek be a tömegtermelés­be elvileg új, vagy nagymér­tékben tökéletesített eljárá­sok, s egyre rövidüli a talál­mányok útja a láborátóriu- moktöl a felhasználásig. Csajkíhogy ezt az ember nem használhatja fel zavar­talanul salját jólétének meg- teremjtésére. Először is az egész világon folyó kutatási és fejlesztési tevékenység 90—95 százaléka az iparilag fejlett országokban összpon­tosul. Másodszor a világon működő mintegy egymillió tudósnak a fele katonái ren­deltetésű feladatokon dolgo­zik, vagy munkássága ilyen célokhoz kapcsolódik. Az im­perialista hatalmak fegyver­kezési hajszája oda vezetett, hogy megkezdődött a Világ­űr mi'liitardzálása. Ezzel — ugyiancsák először az emberi történelemben — a sztra- toszfériikus övezet és a hatá­rain túli bolygóközi övezet nemcsak ipari szférává, ha­nem egyúttal hadászati szfé­rává is vált. S ha nem jön létre megegyezés, a fegyver­kezési verseny kicsúszhat minden emberi ellenőrzés adói. Mi tehát nem olyan világ­ban élünk, mint amikor meg­születtünk, s még kevésbé hasonlít világunk ahhoz, amelyben,*az előző nemzedé­kek éltek. Emlékeznünk kell azonban arra, hogy a nagy Október céljául választott szocializmus, mint eszme, az emberi gondolkodás forra­dalmaiként jött létre. Marx és Engels a maga idejében korszakalkotó fölfedezéseket tett az emberi társadalom mozgástörvényeiről, és egy új élveken alapuló társada­lom létrehozbatóságáról, a forradalom elkerülhetetlensé­géről. E forradalmi elméletet gazdagítva Lenin és társai gyakorlatban vitték keresz­tül az örökösnek hitt kapi­talista rend megdöntését, és az új társadalom építésébe kezdtek. Ehhez azonban a va­lósággal kellett szembesíteni az elméletet, s a valóság sziklafalálba vájni minden lépcsőfokot, amely továbbve­zetett. A történelem megmu­tatta: az azóta eltelt évtize­dek során csakis aadk a lépcsői ókök maradtak meg és biztosítOttalk szilárd ka­paszkodót, amelyek valóban ilyen talajon készültek: ami nem ilyen vólt, az beomlott vagy szétporladt. Tanulni és alkalmazkodni két módon lehet. Az egyik, a kudarcok által kikényszerí- tett felismerések és maga- tartásváltás útján. A másik pedig, hogy idejében ismer­jük fel a realitásokat, a szükségleteket és kényszere­ket, s tetteinket e felelőssé­günkhöz iglazíitsulk. A. való életben mindig akad az egyikből is és a másikból isi Egyáltalán nem mindegy azon­ban, hogy milyen arányban. Nem lehetünk igényes fo­gyasztók és igénytelen ter­melők, mint ahogyan ezt a mindennapi életben oly gyakran látjuk és tapasztal­juk. Nem tartható fenn, hogy a szocializmusban rejlő nagy lehetőségekre hivatkozunk — és egyáltalán nem alaptala­nul —, ugyanakkor nem használjuk ki ezeket a lehe­tőségeket megfelelően a tu­domány, a képzés és Okta­tás, a termelés és 'technika minőségi tényezőinek meg­javítására. Senki nem becsü­li és nem becsülheti le az adott közgazdasági, az adott műszaki tényezőiket. Még ke­vésbé lehet figyelmen .kívül hagyni a környezeti feltéte­lekét. Jól ismerjük azokat a korlátokat, amelyek miatt jelenleg még optimális kö­rülmények között is csak szerény lehet gazdasági nö­vekedésünk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy ország, egy nép, egy társa­dalom szellemisége, hangolt- sága, mentalitása, fegyelme, szolidaritása — és főként a mß'i világ követelményeinek felismerése — ugyancsak gazdasági-termelési tényező. Rózsa László Néhány héttel ezelőtt ért­hetően nagy érdeklődést kel­tett a Minisztertanács hatá­rozata, amely módosította az általános jövedelemadózás jelenlegi rendszerét. A sajtó, a rádió, a televízió azóta is rendszeresen visszatér a kér­désre. Ezen nem lehet cso­dálkozni, hiszen sökakat érint a változás. Egy adórendszer módosí­tásakor az első kérdés min­dig így hangzik: ki fizet többet ezentúl? E kérdésre már az első tájékoztatókon választ adtak az illetékesek: a közteherviselés elvének megfelelően ezentúl a nagy jövedelműek majd többel járulnak hozzá a köz kiadá­saihoz. Egységes táblázat - preferenciákkal De már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani változást a község­fejlesztési hozzájárulás ja­nuár elseje utáni megszű­nése is szükségessé tette, mert emiatt jelentősen csök­kentek volna az adóterhek. A mostani módosítás cél­ja pedig az, hogy a kisebb jövedelműek a korábbihoz képest valamennyivel keve­— Nagymama, ezit a ikis játékfigurát vegyük meg! — Én inkább egy ilyen, fa­liképet szeretnék. — Jói van, jól van! Néz­zünk köriül először. A nagymama bizonyára nem volt könnyű helyzetben tegnap délelőtt Kaposvárom, a Dorottya Szállító nagyter­mében', de feltehetően szá­mított enre, és azért nem ér­te váratlanul) az unokáik mindemre ráiosodálllkozó lelke­sedése. Kevésbé voltak tel­keseik a kisiparosok, ment — igaz ami igaz — nem tofang- itak az érdeklődők, nem kel­lett különösebben szenvedni a vásárlók rohamától. A Dorottya nagyterme ezekben a decemberi, aján­dékozási heteikben, hovato­vább a megyeszékhely egy újabb áruházává, vásárttió- közpantjáivá, alakult át — közmegelégedésre. A múlt héten nyolc áfész mutatko­zott be, vásárlással is össze- Ikaipcsolva a .rendezvényt. Még tegnap is ezt hirdették a sétálóutca fölött lengedező transzparensek, pedig szom­bat óta a nagyterem már a kisiparosoké, a kiskereske­dőké vdlit. Bőrdíszművesek, kerami­kusok, ajándéktárgy-készítők hozták el termékeiket, de a papucstól a pulóveren, a farmernadrágon keresztül a pipáig és az ötvös ékszere­kig mindent lehetett kapni. — Másodszor nyílt szá­múinkra ilyen lehetőség — mondta Pássá Ferencné bar­csi bőrdíszműves —, de az idei vásár csalódást okozott. Tavaly aranyvasárnap vol­tunk itt, lényegesen nagyobb volt a forgalom. — Úgy tapasztalják, hogy sebbet fizessenek, és a költ­ségelszámolások módosításá­val az eddiginél jobban ki­fejeződjenek az egyes mun­kák fontosságának megítélé­sében mutatkozó különbsé­gek. Az adótáblázat válto­zatlanul egységes, az adott kategóriában mindenki ugyanannyit fizet. De a költségelszámolások kifeje­zik a preferenciákat. Pél­dául az íróknál jelentősen növekedett az elszámolható költségek aránya, így a megkeresett jövedelmüknél az adóalapjuk — ami után fizetniük kell — jóval ki­sebb. így ismeri el az adózás tevékenységük különleges voltát és fontosságát. A kisvállalkozóknál pe­dig az eddig elszámolható úgynevezett személyi költsé­gek 5 százalékról 10-re nőt­tek. Ezenkívül például az el­látatlan településeken üzle­tet nyitók is részesülhetnek a korábbinál nagyobb ked­vezményben. (A felsorolás közel sem teljes.) Átalány és bevallás Természetesen előre soha­sem lehet pontosan megál­lapítani, ki jár jobban és mi, vásáriak az utolsó pil­lanatig húzizuk az időt? — Ezt aizérit nem monda­nám! Az ökdkait csak talál­gatni lehet. Megeshet, hogy aiz áfészek után túl hamar jött a . bemutatkozásunk, az is lőhet, hogy a szombat- vasárnapi időpont helyett ideálíiisafob, ha a vásári na­pok sorában hétköznap is van. Egyrészt a Kaposvárra bejáró vidékiek miatt, azon­kívül) murikéiból jövet na­gyabb lehet a helyi ^bekuk­kantok” száma is. Akikből mindig könnyen lelhet vá- sóirllő! — tette hozzá. Az egyébként nagyon szép tűzzománc- és selyembatik képeket is iníkáibb csiák meg­tekintik a Dorottyába beté­rők. ki rosszabbul, mint koráb­ban. Az átlagszámítások sze­rint a kétszázezer forintos jövedelem alattiak keveseb­bet fizetnek majd, mint ed­dig, efölött viszont már nö­vekszik az adó. S hogy mennyivel? Nos, erre csak az 1986-os adóívek alapján lehet majd pontosan vála­szolni. Ahogy arra a kérdés­re is, amelyet egyre több­ször hallani az utóbbi na­pokban: vajon az adókulcs emelkedése, a legmagasabb kategóriában — az elvonás mértéke 500—700 ezer fo­rintig az összes jövedelem 60 százaléka, 700-tól 900 ezerig 64 százaléka, 900 ezer forint fölött már 75 száza­lékát viszi el az adó — va­jon serkenti-e az iparoso­kat, kereskedőket vagy ép­pen a kisvállalkozókat arra, hogy jövedelmező tevékeny­ségüket tovább bővítsék? A módosítások másik ré­sze az adózás mikéntjét érintette. A nagy jövedel­meknél — 500 ezer forint adóköteles jövedelem, illet­ve kisiparosoknál 2 millió, magánkereskedőknél 8 mil­lió forintos bevétel fölött — az érintetteknek a forgalmu­kat az egyszerűsített könyv­— mondta Czóbel Gáborné —, de valahogy nem keltett olyan érdeklődést ez a vá­sár, mint lami'lyenire száimí- itott az ember. Nagyon so­kan mieginézik a munkái­mat. dicsérik is — de a vevő kevés. Szomszédságában Kissné Tóth Györgyi ajándéktárgy- kósizítő pultja előtt viszont szinte minidig álttmük. — Ezt megveszem a só­gornőmnek, de mutasson egyet az én mér etemre is — mondja egy hölgy, és máris veti te a kabátját: próbálja a asiinos kötényt. — Lakástextilből kevesen dolgoznák — jegyzi meg Kissné. — Az asztali garini- .túráik, kötényeik is, minden termékem zsűrizett. — Mi a Ikélendő az idén? Változnak-e és hogyan az ajándékozási, vásárlói szo­kásaink? — Taivallly például az asz­talterítőknek, szalvétáknak vollt kiugró sikerük. Az idén a kötények mennek. Az is tapasztalható, hogy dísztár­gyakat egyne kevesebben vásárolnak, inkább olyasmit ajándékoznák és vesznek maguknak is az emberék, amlinék haszinállati értéke vanL Huszonöt kisiparos hozta el a Dorottyába termékeit. Tegnap délben arról volt szó köztük, hogy a kétnapos vó- sárt ma estig meghosszab­bítják. Talán a hétfői forga­lom enyhít valamit a szom­baton, vasárnap elmaradt ér­deklődésem. vitel szabályai szerint kell nyilvántartaniuk január után. S ugyanúgy maguk számolják ki az adójukat, mint eddig a kisvállalkozók. A kisebb jövedelműek pe­dig választhatnak: vagy átalányt fizetnek, vagy a régi módon, bevallás alap­ján adóznak. Szigorúbb ellenőrzés Tehát ebből is látható, hogy jóval többről van szó, mint egyszerű adókulcsvál­tozásról. Eltérő lesz az adó­fizetés módja is néhány esetben, illetve új szervek veszik át a régiek munká­ját. És a pénzügyi hatóságok azt sem titkolják, hogy szi­gorúbb ellenőrzésre lehet számítani. Ezek a változások újabb lépést jelentenek az arányos közteherviselés megvalósításához, amelynek célja: mindenki valódi jö­vedelmének alapján fizessen, járuljon hozzá a közös ki­adásokhoz. A premier január 1-én kezdődik, ám az új szerve­zetek létrehozására csak hosszas előkészítés után, jú­liusban kerülhet sor. Re­mélhetőleg ezek — felhasz­nálva a régebbi szervezetek tapasztalatait — közeli kap­csolatot alakítanak ki az adózókkal; nemcsak ellenőr­zik, hanem tanácsokkal és magyarázatokkal segítik őket eligazodni a paragrafu­sok között. L. M. ■EHI konnwntérunfc Az együtt­működés tartalékai Az együttműködés elemi, emberi /tulajdonság. Az ajándékozástól kezdve, az életet meghatározó vagy ne­tán megmentő feltételek, vagy javak \megteremtéséig az esetek többségében jelen van az |együttműködés. Természetes a társasház, az ikernyaraló, a garázs­szövetkezet. A példákat so­rolhatjuk egészen addig, hogy egy idrágább ajándékot két nagymama közösen vá­sárol meg fiz unokának. Együttműködnek, mert anya­gi erejük csak így teszi le­hetővé, hogy elérjék célju­kat. Ezzel a nagyon kézenfek­vő gyakorlattal — úgy lát­szik \— imégis kevésbé élnek a nagyobb családban, a gaz­daságban. Nem kétséges, le­hetnek ennek jogszabályi okai, mert — a példánál maradva )—, két nagymama könnyebben meg tud egyez­ni, mint a más módon sza­bályozott tsz és a megint másképp szabályozott állami gazdaság vagy ipari üzem. A gazdasági életben nem olyan egyszerű együttműködni, de mégis <példák /sorával igazol­ható: minden lehetősége megvan ennek. Egyre határozottabban ve­tődik fel különböző fórumo­kon, hogy a nehézségek meg­oldása csak többek összefo­gásával iképzelhető el. Együttműködni, összefog­ni, társulni egy cél érdeké­ben — korunk egyik fő pa­rancsa, és fő lehetősége is! Csupán a módszert kell meg­keresni. Hogy mennyi kita- posatlan út /van még ezen a területen, arra példa az a kezdeményezés, melyet a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa tett, ajánlás­sal fordulva az ország taka­rékszövetkezeteihez és áfé- szaihoz. Az együttműködés szélesí­tésére irányították a figyel­met, arra, hogy 'a két külön­böző típusú szövetkezet egy­mással jobb kapcsolatban többet tud tenni azokért, akiknek többsége az áfész- nak és a takarékszövetke­zetnek is tagja. Szélesíteni lehetne a vásárlási kölcsön­nel árusítható fogyasztási cikkek választékát. Az áfé- szek tüzéptelepein garantál­tan lehetne forgalmazni azo­kat az építési anyagokat, me­lyeket a takarékszövetkeze­tek hitellel támogatnak. Eze­ken a telepeken meg lehetne szervezni az építkezéshez szükséges gépek kölcsönzé­sét, az épületanyagok és gé­pek szállítását is. Ez csak egy példa az ösz- szefogás tartalékaira. A le­hetőségre „hivatalos” ajánlás irányította a figyelmet. Más területeken is sok módszer kínálkozik. Talán csak észre kellene venni. Többet törőd­ni azzal: miként találhatnak egymásra a segítséget kérő kezek. \. M. Ifjúsági díj jövőre is Az Állami Ifjúsági Bi­zottság minden esztendőben — a forradalmi ifjúsági na­pok alkalmával — Ifjúsági­díjat adományoz azoknak, akik tevékenységükkel je­lentősen hozzájárulnak az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításához, így 1986- ban is 20 díjat adnak ki. Ifjúsági-díjra javasolha­tók azok a személyek és kol­lektívák, akik, illetve ame­lyek a gyermekek és a fia­talok szocialista szellemű nevelésében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenysé­get folytattak. A javaslatokat 1986. ja­nuár 15-ig lehet eljuttatni az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkárságára. (1357 Bu­dapest, Pf. 2.) — Most vagyok itt először Módosított adórendszer Kevesebbet fizetnek a kisebb jövedelműek

Next

/
Thumbnails
Contents