Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
2 Somogyi Néplap 1985. december 30.,'hétfc Indiai Nemzeti Kongresszus Folytatják az el nem kötelezettség politikáját Megerősítette elkötelezettségét Az India sorsát maghatározó fő politikai erő, a Nemzeti Kongresszus (I) Párt a jövőben is azokon az eszmei alapokon kívánja vezetni az ország népét, amélyék az elmúlt száz évben vezérelték politikai, társadalmi és gazdasági irányvonalát. A párt kétnapos Bombay-! ülésszaka vasárnap fogadta el a centenáriumi határozat elnevezést viselő okmányt, amelyben elkötelezte magát a „demokratikus, szocialista, világi és el nem kötelezett” eszmények továbbvitele mellett. „Az eltelt száz év eredményei ragyiogóak, mégis sok akadályt kell legyűrnünk a célkitűzések elérésének a jövőbe vezető útján” — állapította meg az ülésszak a centenáriumi Okmányban. Az ország egységét még mindig veszély fenyegeti, a megosztottság árnyékát előrevetítő belső széthúzásnak külföldi leágazása is van, amely az újragyiairmatosíító törekvésekben., a független India gyengítéséinek szándékában gyökerezik” — állapítja meg egyebek között a határozat, s állást foglal a szociális és gazdasági előrelépés, a nemzeti összhang megteremtése, az erős központi kormányzat fenntartása melleitt. A párt egyúttal megerősítette elkötelezettségét a társadalmi igazságossággal együttjáró növekedés mellett. A haladás eszközeit az állami szektor vezetésével végbemenő gyors iparosodásban, a mezőgazdasági termelés technológiai ellátottságában, a tudományos-műszaki vívmányok széles körű alkalmazáséiban, az életkörülmények javításában látja. Nagy hangsúlyt kíván fektetni a pánt az oktatási rendszer átszervezésére, az egészségügyi ellátás korszerűsítésére és általánossá tételére, a magas arányú népszaporulat megfékezését célzó család- tervezésre. A nemzetközi színtéren India az el nem kötelezettség politikáját folytatja. A párt méltányolta a szovjet— amerikai csúcstalálkozót, egyszersmind „határozott és céltudatos” lépéseket sürgetett a teljes nukleáris leszerelés felé. A határozatban támogatást és egyetértést kapott Radzsiv Gandhi kormányfőnek a szomszéd államokkal barátságot és együttműködést kereső politikája. Az ülésszak Radzsiv Gandhi pártelnök zárszavával ért véget. Az értekezleten elhatározták, hogy jövő év első felében — másfél évtized után — választásokat tartanak a pártban. A rendezvényen résztvett külföldi delegációk között jelen volt a magyar 'küldöttség is, Pozsgay Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának a vezetésével. Vasárnap esti kommentár BÉKE HELYETT — HÁBORÚ Megint nem volt békés karácsonyunk. Mármint nekünk, az emberiségnek. A világ több pontján dörögtek a fegyverek, s a legbizar- rabb az, hogy éppen most tört ki egy újabb háború. A föld legszegényebb államai közé tartozó Mali és Burkina Faso konfliktusa nem újkeletű, de kiéleződésére — pont december 5-én — senki sem számított. Mali háromszor nagyobb a volt Felső-Voltánál, melyet ma a bennszülöttek nyelvén „Becsületes Emberek Földjének" hívnak. Maliban 180, Burkina Fasóban 210 dollár körül van az egy főre jutó nemzeti össztermék, s mindkét országnak körülbelül hétmillió lakosa van. Az incidens egyébként éppen azért robbant ki, mert Burkina Faso-i népszámlálást kiterjesztették a két ország határán Niger közelében elterülő, vitatott hova- tartozású övezetre is. Miután a népszámlálást végző biztosokat több támadás érte, a kormány katonákat küldött védelmükre. Ezt Maliban provokációnak értékelték, és fegyveres támadással válaszoltak, azonnal bevetették a nehéztüzérséget, a harckocsikat, valamint a légierőt is. A két ország 1974-ben egyszer már háborúzott a mintegy százhatvan kilométer hosszú, ötvenöt kilométer széles földsávért, amely Burkina Faso szerint kietlen sivatag, más jelentések alapján azonban gazdag ásványi kincsekben. Az első konfliktus az Afrikai Egységszervezet határoztt közbelépésére gyorsan befejeződött, s a résztvevő felek 1983-ban a hágai Nemzetközi Bíróságot kérték fel a döntésre, amely azonban csak 1986-ban várható. A határincidensnél immár jóval kiadósabb összecsapásnak az eddig meghirdetett két tűzszünet sem tudott véget vetni, s nem került sor a háborús felek külügyminisztereinek találkozójára sem Abidjanban, Elefántcsontpart fővárosában. A közép-afrikai meg nem támadási és védelmi szerződés, az Anad ülésén egyelőre nem sikerült utat találni a máris több tucat halálos áldozatot követelő konfliktus békés megoldására. Sőt, Quagadougou-ban, Burkina Faso fővárosában most már arról beszélnek, hogy a Mali csapatok oldalán fehér zsoldosok is részt vesznek a támadásban, mely voltaképpen a haladó színezetű rendszer megdöntését célozza. A jelek szerint mindössze a két ország hadseregeinek szerény ereje miatt nem tört még ki átfogó, pusztító háború a térségben. A két nagyon szegény ország habozás nélkül vállalta a fegyveres konfliktust — azon a napon, amikor éppenséggel a békére kellett volna ügyelniük. Az már nem is meglepő, hogy mindkét országnak van légiereje és nehézfegyverzete, miközben itt is áldozatokat szed az Afrika- szerte fenyegető éhség. Pedig az élelmiszertermelés fokozásához, a fejlődés fel- gyorsításához béke szükségeltetne. Helyette háborút kaptak karácsonyra a két ország állampolgárai. Vajon mikor döbbennek rá az érdekeltek, hogy semmilyen természeti kincs nem ér többet az emberi életnél? H. G. Spanyolország Háromezren tüntettek Dante Caputo Moszkvába látogat Kuba 27 éve a forradalom útján Az ETA baszk terrorista szervezet mintegy 200 elítélt tagját fogvatartó Herrera de la Manóba börtön előtt vasárnap több minit háromezren tüntettek. A baszkföldtől csaknem 500 kilométerre levő fogházhoz, 60 külön autóbusszal érkeztek az ETA-t támogató szimpatizánsok, követelve a fogvatartottak azonnali szabadon bocsátásét és teljes amnesztiát. A madridi kormányt, a spanyol csendőrséget, valamint a rendőrséget gyalázó tüntetők emberilámcca! vonták körül a börtön épületét és aiz ETA tagjait hősöknek kiáltatitálk ki. A transzparenseik százai azt hirdették: „A hazafiak példája élni fog”. A háborúnak vége ... Beköszöntött a béke korszaka... Történelmi okmány, történelmi jelentőségű dátum ... A vasárnapi bejrúti lapok, a rádióállomások szinte örömmámorban, ünnepélyesen és határtalan bizalommal elemezték a „damaszkuszi egyezményt”, amelyet szombaton írt alá a Szíriái fővárosban Elie Ho- beika a jobboldali keresztény miliciák részéről, Valid Dzsumblatt és Nabih Berri pedig a muzulmán fegyveresek nevében. Az aláírók — és Szíria — az egyezményt csak akkor látják megvalósíthatónak, ha biztonsági-politikai rendelkezéseit egyaránt megvalósítják. Libanon békéje nemcsak a mindennapok biztonságán, de a politikai élet reformján is múlik — mondják. A damaszkuszi egyezmény alapján az első tennivaló: új kormány megalakítása — mégpedig „azonnal”. Karami tehát napokon belül lemond — helyét egy 22—26 tagú nemzeti egységkormány veszi át. A minisztertanácson belül létrehoznak egy úgynevezett miniszteri tanácsot: ez a kormányfőből és a hat legnagyobb közösséget képviselő államminiszterekből áll. Az átmeneti időszakban ez utóbbi szerepe a legfontosabb: feladata az egyezmény gyakorlati megvalósítása. Döntéseit csak egyhangúlag hozhatja. Dante Caputo argentin külügyminiszter január 27-e és 30-a között hivatalos látogatásit tesz a Szovjetunióban — közölték szombaton hivatalosan Buenos Airesben. Dante Caputo személyében argentin külügyminiszter 1917 óta először látogat el Moszkvába. Az argentin külügyminiszter Moszkvában Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszterrel tárgyal a két ország közötti kapcsolatok javításéiról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Az EFE spanyol hírügynökség szerint Dante Caputót Moszkvában fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. verszállítások beszüntetése, a fegyverek begyűjtése, valamint azoknak a politikai reformoknak a fokozatos végrehajtása, amelyek nyomán Libanon „szuverén, független, szabad, egységes, arab demokratikus parlamenti köztársaság” lesz. Az egyezmény alapján Libanon minden területen kivételezett kapcsolatot tart fenn Szíriával. Szíriái csapatok foglalnak el állásokat Libanon stratégiai jelentőségű pontjain és felügyelik az egyezmény végrehajtásét. Szíria szerepe az egyezmény aláírásával nem ért véget — valójában most kap intézményes jelleget. Haddam al- elnök szombaton ki is jelentette: Szíria mindegyik aláíró félhez fűződő kapcsolatait ahhoz méri, ahogyan a felek tartják magukat az egyezményhez. „A felekhez fűződő szövetségesi viszony megváltozik, ha bármelyikük megsérti az egyezményt” — hangzott a szíriai alelnök figyelmeztetése. Január 1-e nem csaik az újév, hanem egy új korszák kezdetét is jellenti aiz amerikai földrész első szocialista országai, Kuba számára: 1959 januárjának első napján menekült el az országból hétévi uralom után Batista diktátor, s ugyanez a nap jelképezi a forradalom győzelmének időpontját is. A forradalom győzelmét 25 hónapos felszabadító háború hozta meg. 1956 decemberében ért Mexikóból Kuba partjaihoz a „Grammá” kishajó, s a rajta utazó 81 hazafi közül 69-et a partraszállásit követő harcokban, illetve börtönökben, gyilkoltak meg. A felszabadító harcot 12 forradalmár 7 puskává! kezdte meg,. A felkelő hadsereg létszáma a fegyveres forradalom utolsó hónapjaiban is csak alig haladta meg a háromezret, s a harc végső szakaszában a győzel- lemhez elengedhetetlen volt a nép tömegek támogatása. Fidel Castro éppen 1959. január 1-én adott ki felhívást amra, hogy a munkásság általános sztrájkkal akadályozza meg a Batista által kinevezett katonai junite hatalomátvételét. A demokratizálódott zsoldos hadsereg n apóikon belül szétesett, s a forradalmi erők egységei január első hetében bevonultak Havannába. A forradalom a felszabadító háború időszakában meg nem hirdetett szocialista célokat, mert — mint Fidel Cositro később megfogalmazta — a nép akkor ezt még nem értette volna meg. Egészen más történelmi feltétetek között,- 1961. április 16- áin jelentette be Fidel Castro, hogy a kubai forradalom új, szocialista szakaszához érkezett, A bejelentés válasz volt arra, hogy az előző napon az Egyesült Allamolk területéről felszálló repülőgépek bomba támadásokat hajtottak végre kubai városok, így Havanna és Santiago de Cuba ellen, A győztes kubai forradalom intézkedései alapvetően megváltoztatták a koráb'bán elnyomott rétegék, a falusi lakosság, a munkásság, a cu- kornádültetvényék bérmunkásainak életét. A forradalmi hatóságok közvetlenül a győzelem utóin felére csökkentették a lakbéreket, majd az 1960-as városi reformtörvény kimondta, hogy a lakbér nem haladhatja meg a családon belüli összkereset 10 százalékát. Az 1959-es első agránrefarm-förvény megszüntette a latifundiumokat, s a négy évvel későbbi, második agrártörvény 67 hektárban álllapította meg az egyéni birtokok felső határát. Az ingyenes1 orvosi ellátás rendkívüli eredményeket mutathat fel: ma már a 15 ezrelékes gyermékhalaindósági arányszám és több más mutató is összemérhető a legfejlettebb országok adataival. A fejlődő országok között ugyancsak kiemelkedő oktatásügy jelenlegi célkitűzése az, hogy .valamennyi fiatal legalább középszintű — 9 osztályos — képzésiben részesüljön. A forradalom győzelmét követő évek legfontosabb feladata a túlélés, a belső és külső ellenforradalom elleni harc sikeres megvívásának biztosítósa volt. 1961 áprilisában 72 óra alatt sikerült visszaverni a kubai ellenfor- radalmándk támadását a Disznó-öbölnél. Ezt az amerikai terveik alapján végrehajtott támadásit az Egyesült Államok első la tin-amerikai katonai vereségéként emlegetik Kubában. A hatvanas évek közepére felszámolták az Eseambray-ihegységben addig még tevékenykedő ellenforradalmi csoportokat is. Az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági blokádja ugyanakkor még ma is. komoly veszteségeket Okoz a szigetországnak. Az amerikai kormány megtartó intézkedésekkel fenyegeti azokat a tőkés országokat, illetve vállalatokat, amelyek 'kereskedelmi 'kapcsolatokat tartanak fenn Kubával. A szigetország gazdasági nehézségein csakis a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — segítségével és a kubai nép áldozatvállalásával lehetett úrrá lenini. A hetvenes évek első felére tehető az az időszak, amikor előtérbe került Kubában a gazdaság, mindenekelőtt az ipar fejlesztésének kérdése. Kuba 1972-ben belépett a KGST-be, és 1975— 76-ban megkezdődött az úgynevezett stratégiai beruházások az országban. Döntően a Szovjetunió segítségével bővítették a szigetország olaj feldolgozó kapacitását, a niikkeltermelést, megkezdődött az atomerőmű építése is. Jelenleg elsődleges gazdasági feladat ezeknek a nagyberuházásoknak a befejezése és a gyorsan megtérülő — könnyű- és élelmiszeripari beruházásdk megkezdése. Erre ösztönzi és kényszeríti a „culkorsiziigetet” a külkereskedelmi cserearányok romlása is, Az elmúlt években 14 százalékra csökkent a tőkés országok részesedése Kuba külkereskedelmében az 1977—80-as időszak 22 százalékos mutatójával szemben. Már a Kubai Kommunista Pánt 1980-ban tartott II. kongresszusa is sürgette a hatékonysági szempontok előtérbe állítását az országban, Az 1986 februárjában tartandó Hl. kongresszus előkészítésének időszakaiban minden korábbinál nagyobb hangsúllyal esik szó a termelés gazdaságosságának szükségességéről, ment csak ez biztosíthatja a kubai nép étetszín vonalának további emelését. Simárdi Tamás Libanoni egyezmény Az első tennivaló: új kormány megalakítása A szíriai fővárosban Haddam szír alelnök jelenlétében aláírták a damaszkuszi egyezménynek nevezett okmányt, amelytől Libanon békéjének helyreállítását remélik. Az új kormány megalakításának időpontja döntő: ettől számított egy éven belül kell megszüntetni a hadiállapotot (a tűzszünet azonnal hatályba lép). Innen kezdődik az „átmeneti időszak” időtartamának visszaszámlálása is. Ebben az időszakban kell megkezdődnie a politikai élet vallási tagolása megszűnésének, de ez akár több mint tíz évig is eltarthat. A kormány megalakulása után kezdődik meg a A hondurasi kormány nem engedte be az országba a közép-amerikai békemenet résztve- miliciák feloszlatása, a fegy- volt, akik Nicaraguából érkeztek. A képen: hondurasi katonák zárják el a határt.
