Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

1985. december 30., hétfő Somogyi Néplap 3 Á magyar népgazdaság 1986. évi terve A termelés Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő felada­ta a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás gyors növelé­se. A középtávú tervvel összhangban meg kell gyor­sítani a termelés szerkeze­tének átalakítását, rugalma­san és eredményesebben al­kalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A ter­melésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldol­gozott termékek aránya. Űj értékesítési piacok feltárásá­val is gyors ütemben bővül­jön az ipari termékek kon­vertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi meg­állapodások szerint növeked­jen. Az ipar megbízhatób­ban elégítse ki a hazai ke­resletet is. Folytatni kell a gazdasá­gos termeléssel helyettesít­hető behozatal csökkentését, az alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termé­kek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesz­tési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítá­sok csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának visz- szaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az ösz- szes belföldi energiafelhasz­nálás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények ki­elégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kiter­melése szükséges. A villa- mosenergia-termelés emel­kedik, a kőolajtermelés lé­nyegében az 1985. évi szín­vonalon marad. A földgáz­termelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont nö­vekszik. A vaskohászatban intéz­kedések történnek a terme­lés, valamint a kivitel szer­kezetének javítására, a bel­földi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelme­zőség növelésére. Az alumí­niumkohászatban is a kivi­tel gazdaságosságát keli el­sősorban javítani. A gépipari termelés a pia­ci követelményekhez való eredményesebb alkalmazko­dás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Nö­velni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitá­sokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesít­hető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony hazai helyettesítésével emel­kedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati ipar­ban fontos feladat az állam­közi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszer- iparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez va­ló alkalmazkodás javításá­ra, a jövedelmezőség, a ha­tékonyság fokozására. Indo­kolt esetben sor kerül szer­vezési, szervezeti változtatá­sokra is. Az építőipar legfőbb fel­adata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatéko­nyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazko­dással jobb minőségben elé­gítse ki az építés—szerelési keresletet. További intézke­dések történek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mér­séklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének kor­Beruházások A szocialista szektor be­ruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenkelőtt a megkezdett beruházások ütemes megva­fejlődése szerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási po­litikához igazodó belső ér­dekeltségi rendszer kialakí­tását. Fontos feladat a nö­vekvő építési-szerelési kivi­tel gazdaságosságának javí­tása. A lakásépítésben na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a jó minőségben, határ­időre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létre­hozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azo­nos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordí­tások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmaz­kodás, a termékek feldolgo­zottsági fokának, csomagolá­sának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésé­nek bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő ho­zamokkal és a kukorica ve­tésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcster­melésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztőben alap­vető feladat a termelés' sta­bilizálása, a fajlagos ráfor­dítások mérséklése, a hús­termelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szintentartása, ezen belül a húshasznú állomány növelé­se szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállo- mány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósul­jon meg. Növelni kell a ba­romfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történték a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő '(mindenekelőtt az élelmiszerfeldolgozó, a hát­téripari, a szolgáltató) tevé­kenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növel­ni kell. Ehhez új piacok fel­tárására, a termelő és kül­kereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának ösz- szehangolására, a kiszállítá­sok jobb megszervezésére is szükség van. A termelő inf­rastruktúra területén a ka­pacitások jobb kihasználá­sával, szervezési intézkedé­sekkel, a teljesítmények fo­kozásával javítható a ter­melés és a lakosság szük­ségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatkö­zi programnak a megvalósí­tását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezé­sét és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés faj­lagos anyag- és energia­felhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbe­szélőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minő­ségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. lósítása folytatódjék, új fej­lesztések elsősorban a kö­zéptávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdeké­ben kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet le­het fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer kivitelezése és megkez­dődik az atomerőmű bővíté­sének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcso­portos beruházások előirány­zatai : a szénhidrogénipar­ban, továbbá az infrastruk­túra kiemelt területein, min­denekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasút­hálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb köz­ponti beruházások az 1986- tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elter­jesztéséhez kapcsolódó okta­A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kis­mértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságá­nak, a munka szervezettsé­gének és a munkafegyelem­nek a javítását igényli, ezt a szabályozók változtatása is előmozdítja. A szükséges­sé váló munkaerő-átcsopor­tosítások zavartalan végre­hajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, mun­kaerő-közvetítés) is elősegí­tik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntar­tása előreláthatóan oly mó­don valósul meg, hogy a ke­resetek a hatékonyan mű­ködő gazdálkodó szerveze­teknél az átlagosnál gyor­sabban, míg a kevésbé ha­tékonyaiknál lassabban emel­kednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 száza­lék lehet. A keresetszabá­lyozás révén a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés való­sulhat meg. Bérpolitikai in­tézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaké­pességű dolgozókat foglal­koztató vállalatoknál, a bí­rók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költség- vetési üzemek meghatáro­zott területein dolgozók kö­rében. Emellett egyes ki­emelt célok elérését bérpre­ferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézmé­nyeknél a béremelés mérté­ke 5 százalékos. A kisvállal­tás, valamint a mezőgazda- sági kutatások alátámasztá­sa érdekében. Az egyéb fej­lesztéseknél a folyamatban lévő beruházások folytatá­sára, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyí­lik mód. A tanácsok beruházásai­nak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetke­zetek körében a beruházá­sok fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítá­sát. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatá­sok növekvő arányban szol­gálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmér­séklő és más kiemelt prog­ramok megvalósítását. kozásból származó jövedel­mek bővülésének üteme vár­hatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszköz- rendszer továbfofejilesztése során központi intézkedések történnék: a gyermekes csa­ládok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reál­érték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezé­si keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új köz­ponti árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvo­nalat mintegy 0,5 százalék­kal növelő hatással — ke­rül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a sze­mélyigépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélge­téseinek díja, és néhány más, nem alapvető fogyasz­tási cikk ára is változik. Az élelmisaerkínálat szín­vonala fennmarad. Az áru­kínálatot az iparcikkek kö­rében — elsősorban ruháza­ti cikkekből — indokolt j ár­vitánk Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a la­kásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63 —65 ezer lakás épülhet föl. A magánlakásépítés növekvő terheinek mérséklésére emel­kedik a szociálpolitikai tá­mogatás összege és javulnak a hitelfeltételek Is. Előrelát­hatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordíta­ni arra, hogy a leginkább rá­szoruló rétegek kapjanak ál­lami bérlakást, illetve jussa­nak helyi támogatáshoz. Je­lentős eszközök szolgálják a lakóházfelújítási tevékeny­séget. A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél di­namikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubel elszámolású áru­forgalomban a kivitel lénye­gében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az ener­giaihordozók behozatala nő és emlekedik az anyagok, al­katrészek importja is. A be­szerzési lehetőségek kihasz­nálásával, a belföldi fizető­képes kereslettel összhang­ban törekedni kell a beru­házási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növe­lésére. Az energia- és nyers­anyagbehozatal jobb megala­pozása érdekében részt ve­szünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési prog­ramokban. A kivitel áruösz- szetétele az államközi köte­lezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény A közoktatás társadalmi­gazdasági programja végre­hajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú ok­tatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem új — lágymá­nyosi — épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek kö­zött 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely lé­tesítése szolgálja. Az egész­ségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámo­lású áruforgalomban a kivi­tel elsősorban a feldolgozó- ipari termékek körében bő­vüljön. Ehhez új vállalkozá­si formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadikpiaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termelteté­si és értékesítési tevékeny­ség is járuljon hozzá. A ki­vitel növelését az exportké­pes termelés fejlődését elő­segítő kedvezmények, pályá­zati rendszer és megállapo­dások alkalmazása is alátá­masztják. A konvertibilis elszámo­lású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvona­lának korszerűsítését, a gaz­daságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az az energiahordozók importja csökken. A terv megvalósításának eszközrendszere Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósí­tása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáiga­zítva a változásokat az ak­tuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. En­nek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosí­tásának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fej­lesztését, a termelési szerke­zet gyorsabb korszerűsíté­sét és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelé­sét, a fejlesztéssel járó ter­hek csökkentését, a szelekti­Munkával töltötte a két ünnep közötti napokat a Sáév Bombái ácsbrigádja az Április 4. utcai építkezésen. Kihasználják a jó időt, hogy a terület késői átadása miatti csúszást behozzák. A képen az épület fogadószintjén ek sablonjait szerelik. vitás erősítését, a jövedelem­képzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan ked­vezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősíté­se; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedé­sének mérséklése, a vásárló­erő és az árualap összhang­jának biztosítása. 1986-ban lényegében be­fejeződik az új vállalatveze­tési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejleszté­se olyan irányban folytató­dik, hogy minél nagyobb te­ret adjon a szabályozott pia­ci viszonyok érvényre jutá­sa számára. Folytatódik to­vábbá a bankrendszer to­vábbfejlesztése, a tőkeáram­lás új formáinak elterjeszté­se, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrend­szer korszerűsítése, a piac- felügyeleti munka hatékony­ságának javítása. A terv megvalósítását se­gíti, hogy az 1986. évi gaz­daságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági sza­bályozás ezek megvalósítá­sát elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok, a terv kidolgo­zásának menetében már tá­jékoztatást kaptak, így éves •terveik kidolgozását időben megkezdhették. * * ¥ A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkeze­teket, a tanácsokat és az in­tézményeket, hogy saját ter­veiket a népgazdasági terv­vel összhangban dolgozzák lei és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a tár­sadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy mun­kájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósítá­sához. (MTI) Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents