Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! | Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 304. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 29., vasárnap Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban A belügyi szervek vezetői az országos parancsnokok, a megyei főkapitányok, a ha­tárőrkerületek parancsno­kai, a központi és a területi párt, szakszervezeti és KISZ- bizottságok titkárai részvé­telével szombaton országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminiszté­riumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályveze­tője, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szilbereky Jenő, a legfelsőbb bíróság elnöke és Borics Gyula igazságügyi ál­lamtitkár. Az országos parancsnoki értekezleten Kamara János belügyminiszter részletesen elemezte a Belügyminiszté­rium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esz­tendőben végzett munkáját, az állam- és közbiztonság helyzetét, a rendőri szervek, a határőrség és a tűzoltóság munkáját, a belügyi tevé­kenység személyi és tárgyi feltételeinek alakulását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának ha­tározatában és a kormány programjában megfogalma­zott célok valóraváltásával kapcsolatos legfontosabb bel­ügyi feladatokról, s kiemel­te, hogy a belügyi szervek az állami és a társadalmi szervekkel, a fegyveres erők­kel és testületekkel együtt­működve, a lakosság széles tömegeire támaszkodva telje­sítsék közbiztonsági, határ­őrizeti és tűzvédelmi felada­taikat. Az értekezleten fel­adattervben határozták meg a következő öt esztendő leg­fontosabb tennivalóit. Esze­rint a belügyi szervek a szocialista törvényesség tö­retlen érvényesítésével, ren­deltetésüknek megfelelően működjenek közre az állami, a társadalmi, a gazdasági rend fokozott védelmében, javítsák bűnmegelőző és bűnüldöző munkájukat, se­gítsék az állampolgárok tör­vényes érdekeinek érvénye­sítését, gondoskodjanak a közrend, a közbiztonság to­vábbi erősítéséről. Losonczi Pál mondott beszédet Városavató Tiszakécskén Szombaton ünnepi tanács­ülésen nyilvánították város­sá Tiszakécskét. Az avató­ünnepséget — amelyet a zsúfolásig megtelt művelő­dési házban tartottak — Miskó István tanácselnök nyitotta meg, majd Loson­czi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke mondott beszédet. Köszöntötte az új város polgárait, további si­kereket kívánt mindazok­nak, akik munkájukkal se­gítettek megteremteni" a vá­rosiasodás feltételeit, majd átadta a várossá nyilvání­tásiról szóló okmányt. Az ünnepi tanácsülésen — amelynek résztvevői között ott voltak a megye párt- és tanácsi vezetői, városainak küldöttei — határozatot hoz­tak arról, hogy a falugyűlé­sek és részfalugyűlések ha­gyományait megtartva, vá­rosi keretek között is össze­hívják majd e társadalmi fórumokat, a városépítő, szépítő munkában folytatják a párbeszédet a lakossággal. Bejelentették, hogy ezt a határozatot írásban eljuttat­ják majd a település vala­mennyi lakójának. A város­avató ünnepség a Szózattal ért véget. Pénzt kapnak a Tsz-kertől A SIKERES ÉV VÉGÉN A JÖVŐT ALAPOZZÁK A Tsz-ker nagyatádi köz­pontjában tart az év végi hajrá. Frank Gyula igazgató elmondta, hogy most kez­dődtek a leltározások, ké­szülődnek a mérlegkészítés­re. Sok helyen tudják már. hogy mi maradt eladatla­nul, így aztán a fölös kész­lettől még az év utolsó napja előtt szeretnének sza­badulni. És ha tehetik, vá­sárolnának különböző mun­kagépeket, felszereléseket. dést kötöttünk a mernyei termelőszövetkezettel egy műtrágyaviisszaoldó, vagyis folyékony műtrágyát előál­lító telep létrehozásáról is. Ez lesz az első ilyen a me­gyében, s 20 ezer hektár szántóterületet láthat el. Az elmúlt években rendsze­resen hiánycikk volt a ta­vaszi vetéshez nélkülözhe­tetlen műtrágya. Hogy jövő­re ne legyen gondunk, 100 millió forint értékben vásá­roltunk már most belőle. A szennai termelőszövetkezet­tel közösen egy folyékony műtrágya tároló tranzit te­lepet létesítettünk. Ugyan­csak velük kötöttünk megál­lapodást egy gazdasági tár­sulás megalakításáról, gyógynövénytenmesztésre és szárításra. Ha terveink be­válnak, akkor növelni fog­juk a feldolgozást, hiszen külpiacon akarunk keres­kedni. Teljesítették a kitűzött feladatokat Sajtótájékoztató a népi ellenőrzés munkájáról A népi ellenőrzés — terv­szerű munkájának köszönhe­tően — teljesítette erre az esztendőre kitűzött feladata­it. A különböző szintű bizott­ságokban dolgozó mintegy 20 ezer népi ellenőr 1985-ben 12 ezer vizsgálati egység — vállalat, szövetkezet, intéz­mény — tevékenységét el­lenőrizte, értékelte. Munká­jukban különös figyelmet fordítottak az ország előtt álló legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai felada­tok megoldásának, a kor­mányprogramok megvalósí­tásának elősegítésére — mondotta a népi ellenőrzés idei tevékenységét, illetve jövő évi feladatait ismertet­ve Szakali József, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke szombaton a testület székházában tartott sajtótá­jékoztatón. A népi ellenőrzés szerte­ágazó, az élet minden terüle­tére kiterjedő vizsgálatainak sorában az idén is kiemelt figyelmet fordított a gazda­sági kérdésekre. Fontos vizs­gálati téma volt az állóesz­közök állapotának, karban­tartásának, használatának felmérése. A megállapítások szerint sok az elhasználó­dott, nullára leírt eszköz, s gyakorta nem használják ki kellő mértékben a korszerű, Jugoszlávia A jugoszláv törvényhozás szombaton elfogadta az or­szág 1986—1990-es ötéves tervét, amely a gazdaság évi 4 százalékos növelését tűzi ki, ezen belül azonban az ipari termelésnek évi átlag­ban 4,5, míg a mezőgazda­ságnak 5 százalékkal kell fejlődnie. A terv szerint a kivitel átlagosan évi 6, a behozatal pedig 5 százalékkal nő. En­nek eredményeként 1990-re az import exportfedezettsége eléri a 90 százalékot. Boriszlav Szrebrics, a ju­goszláv kormány alelnöke az előirányzatokhoz fűzött ma­gyarázatában kifejtette: „A társadalmi termék tervezett növekedése a jelenlegi gaz­dasági nehézségek adta le­termelékeny gépeket. Az ál­lóeszközök hasznosításában ezért még igen jelentős tar­talékok vannak. Ugyancsak kiemelten foglalkoztak az anyag- és energiatakarékos­ság kérdéseivel. Átfogó fel­mérő és elemző munkájuk eredményeként több olyan fontos javaslatot terjesztet­tek a Minisztertanács elé, amelyet kormányprogramban hasznosítottak. A vizsgálato­kat utóellenőrzések követték, s ezek bizonyították, hogy az eredmények ellenére még sok tartalék van például a fajlagos energiafelhasználás csökkentésében. Sok anyagot, illetve ebben megtestesülő energiát lehetne megtakarí­tani, ha például megszűnne a kisebb építkezések gyak­ran túlzott cementigénye. Ha­sonlóan sok a tartalék még a műtrágya ésszerűbb fel- használásában. A népi ellenőrzési bizott­ságokhoz mintegy 5500 beje­lentés érkezett az elmúlt év­ben. Kedvező jelenség, hogy csökkent a névtelen bejelen­tések száma. A népi ellen­őrzéshez fordulók 60—70 szá­zalékának — többségében jo­gos — panasza a vezetés hi­báival foglalkozott. Ugyan­akkor azonban nőtt a ren­det, a fegyelmet követelő, s a jogszerűen eljáró vezetők ötéves terve hetőség, illetve azon növe­kedési ráta között van, amely biztosítaná, hogy eze­ken a nehézségeken gyorsan úrrá legyünk”. Szrebrics aláhúzta a ked­vező exporteredményeket biztosító gazdaságfejlődés szükségességét, hogy a ju­goszláv cégek megállják he­lyüket a világpiaci verseny­ben. A kitűzött célokat csak az esetben, lehet teljesíteni, ha a gazdaság törvényeit figyelem­be vesszük és továbbfejleszt­jük az önigazgatás sajátos rendszerét. A tervnek célja az is, hogy megállítsa a ter­melés romló hatékonyságá­nak irányzatát, fokozza a foglalkoztatottságot — mond­ta a kormány alelnöke. ellen tett bejelentések ará­nya. A jogsértők, a társadalmi tulajdonnal visszaélők ellen több mint 40 esetben kez­deményezett büntetőeljárást a népi ellenőrzés, s az el­múlt évhez képest többször javasoltak gazdasági bírság kiszabását. A vizsgálatok eredményeit az érintettek nagyobb része jól fogadta, s a hiányosságok, hibák kija­vítására intézkedéseket tet­tek. Az ellenőrzések lefolyta­tásának egyik fontos eleme volt, hogy a vizsgált válla­latok, üzemek kollektíváit megfelelően tájékoztatták a megállapításokról: mintegy 100 ezer embert értesítettek ily módon a vizsgálatok eredményeiről. A jövő évi feladatokat is­mertetve Szakali József el­mondta: a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság 1986 első félévi tervét a kormány jó­váhagyta. A KNEB egyik legfontosabb feladata lesz jövőre a dollár elszámolású ipari export bővítési lehető­ségeinek felmérése. Ennek során egyebek között meg­vizsgálják, milyen műszaki, gazdasági, illetve piaci té­nyezők akadályozzák az ipar- vállalatok exportjának bőví­tését, s a gazdaságszervező munka hogyan és milyen mértékben befolyásolta a vállalatok konvertibilis el­számolású kivitelét. Másik jelentős vizsgálatuk az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetét elemzi. Célja, hogy feltárja a gyógyító intézmények mű- —szerezettségi fokát. Megvizs­gálják továbbá a hazai, il­letve a külföldi gyártmányú eszközök arányát, s választ keresnek arra is, hogy a ma­gyar gyártók — elsősoíban a Medicor — termékei miért nem jutnak el megfelelő mennyiségben az egészség- ügyi intézményekbe. Ennek során ellenőrzik, hogy a ha­zai gyártók mennyire veszik figyelembe az igényeket, s azokat milyen mértékben elégítik ki. Emellett áttekin­tik az érintett vállalatok ér­dekeltségi rendszerét is a megrendelések teljesítésében — tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke. A Tsz-ker nagyatádi terü­leti központja 263 millió fo­rint bankhitelt vett föl a jobban álló tagszövétkezetek 50 millió forint átmeneti kölcsönt nyújtottak, hogy legyen, pénz a felvásárlások­ra. Ha ez sem lenne elég. akkor az utolsó pillanatban is igényelhetnek bankhi­telt, mert sok helyen van még eladatlan termés. Rönk, raklap, ládához való anyag, papírfa, melléküzemági ter­mék. — Mi nemcsak felvásáro­lunk, hanem el is adunk: géposztályunkra naponta érkeznek milliós megrende­lések — mondta az igazga­tó. — Az idén minden ko­rábbinál jobb évet zártunk. Az utóbbi esztendők után most először térítünk vissza nem is kis összeget, 14 szá­zalékot, azaz összesen 2,4 millió forintot. Az értékesí­téseket már kiküldtük, hogy a mérlegekben is elkönyvel­hessék. A napokban a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban jártunk, ahol 1,3 millió rubel érték­ben kötöttünk szerződést gépek vásárlására. Szerző­Fejlesztette nyomdaipari részlegét a Kaposvári Szolgál­tatóipari Szövetkezet. Ofszet technikára áltak át. Tömeg­nyomtatványokat, gazdasági nyomtatványokat, regiszter­könyveket készítenek itt kis példányban. A nyomda mun­káját kiegészíti a mellette dolgozó könyvkötő részleg.

Next

/
Thumbnails
Contents