Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
6 Somogyi Néplap 1985. december 21., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE A szakma fortélyai Harminc fiatal ismerkedik az épület villamossági szakmával a barcsi ÉSZK.V korszerű tanműhelyeiben. A hároméves képzés során a szakma minden fortélyát elsajátítják, és sikeres szakmunkásvizsga után a környék üzemeiben és termelőszövetkezeteiben kapnak munkát. (Gyertyás László felvételei) Ax Iskola háttér Is Óvodások hallókészülékkel Álmodozó versenyzők Harmath Ágnes és Gyüre Gabriella zavarban van, amikor a sikerről érdeklődöm Minid a; Ikétton hairmadiik helyezést étitek el a III. országos fafúvós-versenyen Le- niiin,városban. — Sokan indultunk, de a pécsi seltejitezők uitán a kaposvári zeweisikoüiából csak ” iiiitam kerültünk Leninváiros- ba — mondta aiz obo-ista Gyüirie Galbrietlüa. — Az országos verseny elődöntőjén egy szabadom választott és egy kőtelező darab ultán döntött a zsűri — vesz i át a szót Harmath Ágnes, iáki fuvolán játszik. — Én Debussyinek a Lenhajú Hány című művét választat-* tarn; azóta is Ikedvenceim közé tartozik. Agnes mégy éve zarugorán kezdett, majd az egyévi szolfézs-előkészítő után- a fuvola mellett dönitött. Gábi hat évvieil ezelőtt fuvolára jelentkezett; nem vették födi, zongorához pedig még itúl fiatad volt. Most 14 éves', és lelkes. — Az oboa gyönyörű hangszer, a hangja számomra a legcsodálatosabb. A bátyám klarinétos. Zákányi Zsolt, az iskolái énektamáriom szerettette meg velem a zenét. Harmath Agnes, a Kisfaludy utcai általános iskola hatodik osztályos tanulója így emlékezik: — Szüleim örülitek, hogy a fuvolát választottam, bár nálunk a családiban senki nem zenél. Eleinte kicsit zavarta őket a gyakorlásom, első üigyetiten-kedő próbálkozásaim, de azitén megszokták. A lassú darabokat szeretem játszani. — Én pedig a gyors, dinamikus számokat — fűzi hozzá Gyüre Gabi, aki a Tóth Lajos Általános Iskola diákja. Mindketten tanáraiknak. Csupor Lászlónak és Hencz Mihálynak köszönik a sikerhez vezető utat. A tanárok másként vélekednek: a lányok megdolgoztak érte, s ezért őket il- iléti az elismerés. — Ha a sok gyakorlás mellett van szabad időtök, akkor mit csináltok? — Nincs; és nem is hiányzik — hangzik a szokatlan válasz. Később kiderüli: hogy mindketten szenvedélyes sipantodók. Gabi négy éve tornász, kedvenc szere a sokak által rettegett gerenda. Ági pedig teniszezik. Beszélgetésünk színhelye a zeneiskola egyik kis tanterme. Hangszerek hangja tölti be: egy vidám zongoradarab, egy édes-bús hegedűszóló, egy bársonyos fagott- futam ... Ági ujjai a térdén hállhataitlan dallamokat játszanak. A fuvola mellett zongorázni is tanul. — Négy éve ez volt az álomhangszerem. Most ismét megpróbálom. A fuvolához természetesen már nem tu-* dók hűtlen lenni. — Ha egy kérésetek teljesülne, akikor mi lenne az? — Hoigy minden vágyam teljesüljön — felleli Ági. Gabi gondolkodás nélkül válaszol: — Legyen saját hangszerem! T. R. A gyerekek, akik Kaposvárom a Siketek Általános Iskolájába járnak, többségében hallássérültek. Vannak közöttük a ihaflfliássérüléssel társuló fogyatékosságban szenvedő gyermekeik is. Minden harmadik diák pedig szem- és mozgássérült. A velük valló fogllálkazás sok Időt. nagy figyelmet kíván a pedagógusoktól, a nevelőktől1. A legfiatalabbak három, a legidősebbek tizenhat évesek Az óvodások ábbam különbőznek 'Csak a -többi ovistöl, hogy hallókészüléket hordanak. Képól vasássál sajátítják el- a tárgyak nevét, a szavak jelentését. A sérülések súlyossága miatt az óvoda után két évig előkészítő osztályba járnák. Ott alakitjék ki a beszédkészséget, hoigy a jó értelmi képességű -gyerekek sikerrel végezhessék el az általános iskoláit. Az intézmény úgynevezett -kisegítő -iskolái szerepet is ellát, külön, képzik az értelmi fogyatékos gyerekeket A csökken t- ballláisú diákok -például „rendes-” általános iskolába járnak, ide csak egyikét alkalommal jönnék oktatásba. — Az országban ez -az iskola vállalja a legtöbbet — magyarázza Mihalovics Jenő igazgató. — Vácott van még ilyen intézmény, másutt azonban csupán egy-egy hely jut a halmozottan sérült gyerekeknek. Nálunk hét -osztályban van tehetőség a valiük való fóglailkozásra. Intézményünk egyszerre iskola és diákotthon, nem pedig intézet, mint ahogyan azit a kívülállók hiszik. Több szülő költözött Kaposvárra azért hogy gyermeke ne bentlakó, hanem bejáró lehessen. A környezeti hatások nagyon fontosak a gyerekek számára. Tulajdoniképpen azok tanulnak itt, alkdk olyan- mértékben sérült hallásúak, hogy szükségük van a különleges öktatásra. Féládlatun-k, hogy gondozzuk a -megjlevő legcsekélyebb hallást és fölhasználjuk a beszéd ki-alakítátóra fejlesztésére. A gyerekék itt etsaijétítbatjáik az általános iskolátok törzsanyagát, hangos beszédet is, tanúinak a tetefanátvltel elméletének segítségével. Már az alsó tagozatos gyerekeik beszédé is érthető. A -kérdéseikre egy kicsit furcsán, de érthetően válaszolnak. A nyolcadik osztályosok beszédkészsége már lényegesein kialakultabb. Az életbe való beilleszkedésihez persze ruem elég a beszéd megtanulása; a rendre, a felelősségérzet kiálafcíitásána ugyancsak -gondot kell fordítaniuk a nevelőknek. — Mi tudjuk, hogy diákjaink nagy részéből fizikai munkás Lesz — folytatja laz iskola igazgatója —, ezért erre -is- fölkészítjük őket. Rend- szenes mozgással próbáljuk elérni állóképességük növelését; a sport fontos szerepet tölt be életükben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az iskola aulájában levő serlegek, az eredményéket tanúsító oklevelek, emléklapok. Ezeknek a gyerekeknek lehetőségük van a továbbtanulásra, elvileg minden középfokú intézményiben. A legtöbben azonban a szakmunkásképzőbe jelentkeznek. — Szülő és gyerek egyaránt örül annak, hogy 13 évi tanulás után bebizonyosodik: a sérült gyermek önálló életvitelre alkalmas Vannak köztük olyanok is akik munka mellett tanulnak egy-egy szakközépiskolában. Burkoló, műszerész, bőrdíszműves- éppúgy van a diákok között, mini cukrász, kőfaragó, fogtechnikus. Volt Olyan diákunk, ák-i később gyógypedagógiai főiskolát végzett. Az út mindenki előtt nyitva él, a sérült hallás és ezzel kapcsolatban a beszéd nehézsége miatt aizonban nem bolldaguInaik, könnyen. A halmozottan sérült -gyerekek többsége betanított munkát végezi Az isköla pályaválasztási munkája ázt célozza, hogy a gyerekekből -boldog, kiegyensúlyozott felnőttek Legyenek Sdkam később is visszalátogatnák az iskolába. Közös összejöveteleket, vetélkedőket, sportrendezvényeket tartanak. Ez az ddkoila otthon számukra, ahanjmaw elindultak' s ahová -bármikor visszatérhetnek, ha nehézségük támad az, életben, L. Cs. Műszerészek az iskolapadban (Lang Róbert fotómontázsa) A Videoton tabi gyáregységében igyekeznek a dolgozókat fölkészíteni a napi feladatok ellátására: a betanított munkástól a mérnökig mindenkinek lépést kell tartania a fejlődéssel, az új műszaki és általános gyártási ismereteket pedig el -kell sajátítani. Korábban szerveztek már korszerűsitő-felújító továbbképzést. az elektronikai műszerész-*, lakatos-, forgácsoló sza-kmunkásoknaik, aztán indítottak tanfolyamot a technikusoknak, a minőség- ellenőröknek, illetve tartottak raktárgazdálkodási, operátori szaktanfolyamot is. Október elejétől a műszerészek egy része ül ismét iskolapadban, s munkaidőben, valamint szabadidejük egy részét feláldozva szakmai továbbképző tanfolyamon vesz részt. Az oktatásra elsősorban a megmövekedett gazdasági feladatok megoldása, másodsorban a rohamosan fejlődő műszaki, technikai színvonal miatt volt szükség. Zoltai László villamos üzemmérnök, a tanfolyam egyik előadója: — A tanfolyam célja, hogy fölelevenítse a már megszerzett, a napi munkában azonban nem használt ismereteket, ismertesse a szakmunkásvizsga óta eltelt időszak alatt bekövetkezett fejlődést, keltse föl az érdeklődést a műszaki haladás folyamatos követésére. Adjon olyan uj„ esetenként gyakorlati ismereteket, amelyek a mindennapi munka eredményesebb végzését segítik elő. Az eddigi tapasztalatok ösz- szesságében kedvezőek, bár az érdeklődés elsősorban a tárgyalt témakörtől függ. Örömömre szolgált, hogy az anyaghoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kérdések az előadásokon kívül is foglalkoztatták a műszerészek többségét. Egyes témák részletesebb tárgyalásának szükségessége, valamint a hallgatók igénye szerinti súlyozás arra utal, hogy nemcsak érdemes, hanem szükséges is a szakmunkások folyamatos, az új gyártmányokhoz igazodó továbbképzése. —_ Nekem sóik információt ad a tanfolyam — toldja meg Wolf Gábor, a szerelvényüzem műszerésze. Ezután néhány összefüggést is más szemszögből vizsgálok -majd, mielőtt egy-egy témáról véleményt mondok. Ügy hiszem, így vannak ezzel a társaim is. Persze a technikai újdonságokkal ezután saját érdekünkben egyénileg is többet 'ken foglalkoznunk... Krutek József