Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
4 Somogyi Néplap 1985. december 20., péntek Munkahelyük nyolc falu határa A legfiatalabb „családtag”: Kőröshegy .Kőröshegy idei .beolvadásával nyolcra gyarapodott azoknak a településeknek a száma, amelyek határában a balatonszárszói Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdálkodik. Jókora térség ez, s csak kisebb része terül el a Balaton közelében, a nagyobb a belső falvaik — Teleki, Nagycsepely, Kölese, Szólád, Kőröshegy — körül fekszik. A .domborzati viszonyok itt igencsak megnehezítik a mezei munkákat. A több mint 800 hektár kukorica betakarításával még a múlt hónapban végeztek. Az 1400 hektár búza és a 300 hektár őszii árpa egy része még csak most kel —- a szárazságban, vetett szemék nehezen és késve bontottak csírát. Dolgoznak a szőlőkben, végéhez közeledik a mélyszántás. — Folyik a műtrágyázás is a tavasziak alá, nincs hiányunk szupertfoszfátból, kálisóból — tájékoztatott Farkas László elnök. — Hozzuk a gyárakból, sőt arra is vállalkoztunk, hogy tavaszi felhasználású nitrogén műtrágyát tárolunk, így kéznél lesz, ha ki kell szórni. Mi nem mondtunk vissza egy grammot sem, mert nem itt akarjuk „megfogni” a kiadásokat az eredményesebb évzárás végett. Az anyagvásárlásoknál, az energiáfél- haszn álásnál nyílik lehetőség a kiadások mérséklésére. Nyereségkieséssel az észszerű költséggazdálkodás mellett is számolnak a szárszói téeszben, de a szőlőket ért súlyos fagykárok és a kőröshegyi szövetkezet beolvadásával járó szervezeti és egyéb változások sem rázták meg a közös gazdaságot annyira, hogy a vezetők most okot látnának a siránkozásra. — A szőlő a tervezett 32 millió forint helyett 17,7 milliós árbevételhez juttatta a gazdaságot. Az 1984. évi hozamnak csak alig egyhar- mada termett a szóládi, a kötcsei, a kőröshegyi, az őszodi és a nagyesepelyi szőlőkben. Mintegy ezer hektoliter bort .tartottunk visz- sza azért, hogy ezt magunk értékesítsük: olaszrizliniget, rizlingszilvánit és kékfrankost adunk saját borkimérőinkbe — mondta az elnök. — Súlyos kár érte ültetvényeinket, s most azon vagyunk, hogy pótoljuk a tönkrement állományt, illetve új telepítésekkel helyrehozzuk az ágazatot. Potyi Gyula fő-ágazatve- zeitő így részletezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. — Százhuszonhét hektáron — Őszödön, Szólódon, Kötésén és Kőröshegyen — indokolt a selejtezés az ültetvény elöregedése és az előző téli fagykárok miatt. Akad olyan terület, ahol már húsz év körül van a tőkék „életkora”. A selejtezés Kőröshegyen több mint hatvan hektáron megkezdődött. Ebben a munkában jelentős segítséget adunk a résztvevőknek: az a munka- vállaló, aki leszedi és a kijelölt helyre viszi a drót- huzalokat a támberendezé- Sekről, megkaphatja az oszlopokat, s azokat1 felhasználhatja. Eddig húsz hektáron végeztünk ily módon ezzel a tennivalóval. Az üres területen egyelőre szántótföldi növénytermesztést folytatunk, azután új szőlőültetvény kerül ide. A jövőt szolgálják azok a munkák is, amelyéket határjárásunk során a szántóföldeken láttunk: a őszi szántás finiséhez érkeztek a traktorok a kukoricatáblákon. Kísérőnk, Tóka Kálmán növénytermesztési ágazatvezető mondta: — Az erőgépek egy része nyújtott, a többi két műszakban dolgozik. Elégedettek vagyunk a munka minőségével. A traktorosok hozzáértéssel és szorgalmasan dolgoznak, igaz, a szövetkezet is megbecsüli őket. Kivisszük a traktorosokat a határba, hogy a nagy gépekkel ne kelljen fölöslegesen mozogniuk, s ha nagy a hideg, meleg teát kapnak. S hogyan vélekedik a traktoros? Horváth Istvánnal, az őszödi határban szántó négy traktor egyikének a vezetőjével váltottunk szót. — Könnyebben boldogulunk most, mint amikor a vetésekhez kellett magágyat készíteni a száraz, kemény földben. A hó, az eső csak rövid ideig parancsolt kényszerpihenőt. Nyolc falu határában dolgozunk, legszívesebben Szárszó, őszöd, Szemes térségében. De nem azért, mert én szárszói vagyok, hanem azért, mert a többi község határában több á meredek domb, és a talaj is 'kötöttebb, mint itt. — Mióta ül traktoron? — Tizenegy éve, amióta a téeszben dolgozom. Nyújtott műszakban szántók, ez azt jelenti, hogy reggel héttől este nyolcig ülök a gép vezetőfülkéjében. Ügy tudom, ide tavasszal ismét kukoricát vet a szövetkezet. A mostani szántás már közrejátszik abban, hogy jövőre is gazdagon fizessen ezeken a táblákon a kukorica. Az idén ugyanis 8,2 tonnás hektáronkénti átlagtermést takarították be erről a területről. Hernesz Ferenc Jogi szakértőnk írja A MUNKÁLTATÓ ANYAGI FELELŐSSEGE A dolgozónak a munkaviszonya keretében keletkezett káráért a munkáltató vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A munkáltató felelős azokért a károkért, amelyek a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a megsértésévé! ikapcsolatosak és a munkaviszony keretében a dolgozói kötelességek teljesítése során keletkeztek. Így felel a munkáltató a foglalkozási betegségekért is. Az egyéb megbetegedésekért csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. A foglalkozási betegségeket, a balesettel okozott károk körét és a kiszámítás módját, valamint a felelősség érvényesítésének szabályait külön jogszabályok részletezik. Munkaviszony keretében bekövetkezett kár a dolgozónak társadalmi szervezetben, annak tisztségviselőjeként vagy tagjaként feladatainak ellátása érdekében végzett munkája, valamint a munkáltató jóváhagyásával végzett társadalmi tevékenysége során keletkezett tóra is. Annak kell tekinteni a kiküldetésben, vagy a munkáltató telephelyén kívül végzett munka, a munkáltatóra háruló teendők ellátásának teljesítése, a munkahelyül szolgáló, de nem a munkáltató által kezelt épületben végzett munka során keletkezett kárát A dolgozónak okozott kárt meg kell téríteni. Ez lehet elmaradt jövedelem, a dolgokban keletkezett kár. Ide tartoznak a sérelemmel kapcsolatos költségek és kiadások is. A kárpótlás kiterjed a dolgozó nem vagyoni kárára is, amely azáltal keletkezik, hogy a károsultnak a társadalmi életben való részvétele nehezebbé vált, vagy az életvitele tartósan vagy súlyosan megnehezült. A nem vagyoni kárpótlás összegének meghatározásánál az ebből a szempontból jelentős valamennyi tényező vizsgálatára szükség van. Arra például, hogy a sérült a helyváltoztatásban mennyiben korlátozott, képes-e rövidebb. vagy hosszabb utakat megtenni, ehhez segítségre szorul-e és milyen mértékben, közforgalmú járművet igénybe tud-e venni stb. A kár megtérítéséről a munkáltatónak kell intézkedni, ezért az igénybejelentés megtételére a dolgozó figyelmét fel kell hívni. A kárigény bejelentésére a munkáltatónak írásban megindokolt választ kell adnia. (A dolgozó halála esetén a kárigény a hozzátartozót illeti meg.) A munkáltató döntésével szemben a dolgozó kérelemmel fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. Hegedűs György Vétkességre tekintet nélkül felelős a munkáltató az öltözőben, a megőrzőben vagy az erre a célra kijelölt helyen elhelyezett dolgokban, valamint a dolgozó munka közben is magánál tartott ruházatában, szemé-. lyi holmijában keletkezett károkért. A munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, és feltételekhez kötheti a dolgoknak munkahelyre történő bevitelét. Ezt a tilalmat nem állapíthatja meg a munkába járáshoz szükséges ruházati és személyi felszerelési tárgyakra. Előírhatja viszont, hogy a munkahelyre bevitt dolgokat megőrzőben, öltözőben helyezzék el, illetve a bevitelt bejelentsék. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha a dolgozó a rendelkezéseket megszegi. Nem felel a munkáltató a dolgozót ért kárért akkor sem, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Felújítják az igali termálfürdő fedett medencéjét Az ú esztétikus üvegburkolat felrakásával már elkészültek a: utolsó simításokat végzik a szerelők. Az ünnepekre szeret nék megnyitni a fedett medencét. Egész télen át működ nek az új szolgáltatásaik, a szauna és a masszázs. T ermékszerkezet-váltás a házgyárakban A magánlakásépítés előretörésével és az állami erőforrásokból tervezett új otthonok arányának mérséklődésével csökkent a kereslet a tízszintes épületek iránt. A vidéki házgyárakkal rendelkező vállalatok többsége a magánlakásépítők igényeinek választékos kielégítésére törekedett, új tervekkel, termékekkel. A Borsod megyeiek olyan új paneles tervcsaládot dolgoztak ki, amellyel rugalmasan alkalmazkodhatnak a foghíjas telkek változó alapterületéhez. üzemépületek egy részének felhasználásával betoncserép-gyártásra rendezkedtek be az osztrák partnerekkel létrehozott VÁÉV—Bramac közös vállalkozás alapján. A veszprémi ÉVM-vállalal egyúttal a paneles eljárásról új lakásépítési módszerre tért át egy osztrák cégtől vásárolt csoportzsalu-beren- dezések alapján, s ezzel a technológiával ki tudja elégíteni a megye lakásépítési igényeit. Veszprém megyében az Tavaly 406, az idén 412 ►zúti közlekedési baleset rtént az első háromnegyed ben Somogybán. A bal- ;etek oka legtöbbször a 'onsthajtás (ez a tavalyi 117- 1 106-ra csökkent), valamt a figyelmetlen, gondat- n vezetés (54-ről 77-re nelkedett!). A balesetek lnyomó részét (203, illetve 8) személygépkocsik :ozzák. Látni, figyelni, látszani és profilú abroncsokat szereljünk fel. A TÉLI AUTÓZÁSRÓL E számadatok is jelzik, hogy nem lehet eléggé felkészülni a balesetek elhárítására. Bár ... a számok, mást is jeleznek. 1984 január— februárjában hat baleset történt figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt, ugyanakkor az 1985-ös igen kemény tél e két hónapjában mindössze egy. Ez azzal magyarázható, hogy az emberek jobban figyelitek az útviszonyokra, a sebesség betartására, járműveik műszaki állapotára. sem fölösleges szólni — akár sokadszior is — a veszélyekről, s arról, hogy a baleseteket vagy az apróbb- nagyobb téli bosszúságokat hogyan lehet elkerülni. Különösen fontos betartani a látni-látszani elvet. Télen gyakran még nappal sincsenek megfelelő látási viszonyok, a havas, borús időben sem fölösleges óvatoskodás bekapcsolni a világítást. Bár az előrelátóbbak jórészt már felkészültek az idei téli időjárásra, s felkészítették járműveiket is a várható útviszonyokra, mégNemcsak a láthatóságra kell különösen nagy gondot fordítani. A síkosabb, csú- szósabb utak miatt nem mindegy, hogy a gépjármű gumija mennyire kopott. Egy jó gumival jelentősen csökkenhet a féktávolság, nőhet a jármű közlekedési biztonsága, s könny éhben elkerülhető egy-egy baleseti veszélyhelyzet. Különösen fontos a fékek állapota, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a síkos úton olykor éppen a fékezés okozhatja a legnagyobb veszélyt: hirtelen sebességcsökkenéskor a jármű megcsúszhat, s akkor már igen nehéz .„megfogni”, ha az ember elveszíti uralmát járműve felett. A kellemetlenségek elkerülése végett jó, ha leálláskor nem húzzuk be a kéziféket, mert hideg időben a huzalok befagyhatnak. Ilyenkor egyes vagy hátramenet fokozatban kell hagyni a járművet. A téli időszakban célszerű a gépkocsiban tartani rövid nyelű lapátot (hóásáshoz), kéziseprűt és műanyag ikapairót, • esetleg jégmentesítő sprayt a hó és a jég eltávolításához. A spray igen nagy segítségünkre lehet a ítéli reggeli indulásnál, amikor az ablakokat és a lámpákat kell megtisztítani a hótól, jégtől. Azokon a gépkocsikon, amelyeken mozgatható, tehát zárható hűtőredőny található, plusz tíz fők alatti kül- " ső hőmérsékletnél a redőnyt zárni kell, így megakadályozhatjuk a motor túlzott hűtését. Jó, ha az ablakmosó edénybe némi fagyálló folyadékot is keverünk, hogy szükség 'esetén használni tudjuk az ablaktörlő .berendezést. Az ajtókeretek gumizásának lefagyása ellen savmentes zsíros kenéssel védekezhetünk. Az akkumulátor állapotát ilyenkor nem árt havonta vagy akár gyakrabban is ellenőrizni, s célszerű a sarukat megtisztítani és bezsírozni. Ha téli gumikat használunk, ügyelnünk kell arra, hogy valamennyi kerékre azonos gyártmányú Télen gyakran tapasztalható, hogy egyes „gondos” autósok a jégréteggel borított szélvédőt forró vízzel igyekeznék megtisztítani. E művelet igen veszélyes, hiszen a forró víz hatására a fagyos üvegfelület könnyen elrepedhet. Ennél biztonságosabb, ha fagymentesítő spray-t használunk, amellyel az ajtózárakat is kezelhetjük. Gyakran halljuk, olvassuk, hogy a közlekedési balesetek nagy részénél az úgynevezett emberi tényezők (figyelmetlenség, előrelátás hiánya, agresszív vezetés stb.) játszanak döntő szerepet. A figyelemnek és az előrelátásnak ki kell terjednie a járművök műszaki állapotára is, hiszen csak a kifogástalan műszaki adottságú járművekkel léhat esetenként olyan baleseteket is elkerülni, amelyek rossz műszaki állapotban lévő járművel bizonyára bekövetkeznének. Gy. L. Budapesten a 43-as Építőipari Vállalat 2-es számú házgyára leányvállalattá alakult Ferencvárosi Építőelemgyártó, Kivitelező és Ipari Szolgáltató Vállalat elnevezéssel, s gyökeresen átalakítja termelési szerkezetét. Jövőre már csak mintegy 900 lakáshoz gyártanak és adnak el paneleket. Újfajta építő- és zsaluzó elemeket állítanak elő egy NSZK-beli cég licence alapján, amelynek hasznosítására gazdasági társulást hoztak létre. Ezekből az új termékekből évente 400 családi ház épülhet. Gyártanak továbbá korszerű ablakokat, ajtókat, faburkolatokat, épületlábazati és egyéb díszítő elemeket, s készbetont. A 43-as vállalat 3-as számú dunakeszi házgyára is jelentősen megváltoztatta termelésszerkezetét. Az üzem területének egy részén berendezkedtek az úgynevezett római típusú betoncserép gyártására. Az olasz berendezések műszaki átadása a napokban fejeződik be, de a próbagyártás már megkezdődött. A tervek szerint a jövő évben mintegy 15 millió darabot gyártanak ebből a szokásosnál nagyobb méretű betoncserépből, s a termelés fokozatosan eléri az évi 20 milliót.
