Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
1985. december 20., péntek ARCKÉPVÁZLAT 3 Bevált a korszerűsítési kísérlet „Szívesen jöttem haza" KEVESEBBEN TÖBBET Az év -eleji pártválasztások idején öt úgynevezett „kísérleti” pártbizottságot választottak a megyében. Ez azt a célt szolgálja, hogy korszerűsítsék, egyszerűsítsék a pártmunkát, erősítve egyben a mozgalmi jelleget Bárányt Jánossal, az igali községi pártbizottság titkárával a tizenegy hónap tapasztalatait, az új testűdet előnyeit mérlegeltük. — Szívesen fogadtuk az egytestületes pártbizottságot, új lehetőséget láttunk benne. Ennek megfelelően terjesztettük a pártértekezlet elé a javaslatot az ösz- szetételről. Az eddigiek alapján úgy védem, helyesen, jól választottuk meg a testület tagjait. — Hányán tevékenykednek a pártbizottságban? Milyen volt a létszám a kísérlet előtt? — Azelőtt harmincegyen voltak, s tevékenykedett még egy kilenctagú végrehajtó bizottság is. Most viszont tizenöt tagú a pártbizottság, s ebben Igái, azonkívül Somogyszil, Magyar— Kellemetlenül összejöttek a dolgok az idén a somogyi termelőszövetkezetekben : nehezebb közgazdasági körülmények között kellett gazdálkodni, a viszontagságos telet szikkasztó szárazság, sokhelyütt pusztító jégverés követte, s egy ilyen esztendőt megrázkódtatás nélkül átélni szinte képtelenség. Pedig ezt az évet nagy munka, hallatlan jószándék jellemezte... Horváth László, a nagy- bajomi Len-in Tsz elnöke egyebek között így summázta az idei tapasztalatokat tegnap, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnökségi ülésén, ahol a testület — Pfeiffer Elemér titkárhelyettes előterjesztése alapján — az idei év gazdálkodását értékelte és megvitatta a jövő évi feladatokat. De idézhettem volna Kovács Ferenc tábi, Ko- vács Zoltán kéthelyi, Takács Dezső mernyei, Klabuzai Miklós fonyódi elnök és mások felszólalásaiból is, mert — mint azt Herner Endre, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is elmondta — a gondok ugyan nem azonos súllyal, hanem differenciáltan jelentkeztek egyes termelőszövetkezetekben, a végkövetkeztetés azonban általánosítható: nehéz évet hagynak maguk mögött a somogyi közös gazdaságok. Az a tény, hogy a somogyi téeszekben 1985-ben a termelés színvonala és eredményessége elmarad a korábbi évekétől — a várható nettó eredmény például mindössze 40 százalékát teszi ki az előző évinek —, a már említett körülményekre vezethető vissza, s az alap- tevékenység termelési értékének csökkenését, a nyereségkiesést az alaptevékenységen kívüli termelés sem tudta pótolni. A vitában számos, a termelőszövetkezetek eredményesebb gazdálkodásával foglalkozó kérdés került terítékre; olyan problémák megoldását sürgették a szövetkezeti vezetők, melyek nemcsak most, hanem jövőre is érzékenyen érintik a gazdaságokat. Az üzemi erőfeszítések gátjának érzik például az egyes, értékesítésre szánt termelvények és termékek minősítése körül tapasztalható igencsak tisztázatlan helyzetet, a sokasodó ellentmondást. Hallhattunk arról, hogy akad téesz, atád, Ráksi társközségek nyolc pár talapszervezete megfelelő képviseletet kapott. A munkabizottságok most is ugyanúgy megvannak. — Változott-e a pártmunka azóta, hogy csak egy testület tevékenykedik Igáiban? — Most minden más. Nem tárgyalunk meg kétszer egy- egy anyagot. Természetesen a felelősség nagyobb, a testület ülését alaposan elő kell készíteni. Azt próbáljuk elérni, hogy minden pártbizottsági tag kapjon feladatot. Ehhez a kisebb létszámú testület tagjainak megfelelő az információja, a havonta egyszer tartott üléseken sokkal jobb az aktivitás, mint azelőtt volt. Ez előnyére válik a munkának. Mindenki jobban érzi a politikai felelősséget, s ezért kész tenni. A testületi munka színvonala tehát jobb, a hatékonyság is javult. Ez annak is köszönhető, hogy az emberek a kisebb csoportokban bátrabban véleményt mondanak. S most már az önkritika is megtalálható a felszólalásokban. ahol 30—40 hektárnyi szántóföldi — már elvetett — területet tettek tönkre a közelmúltban az ott dolgozó idegen munkások; meddő erőfeszítésnek tűnik ilyen helyen a korábban hasznosí- tatlan földek művelésbe vonása ... Szenvedélyes, de tárgyilagos előterjesztést követett ugyanilyen jelzőkkel illethető vita a Teszöv tegnapi elnökségi ülésén. S ami különösen erénye volt a tanácskozásnak: az idei év megítélése szorosan kapcsolódott a jövőbeni feladatok kijelöléséhez. H. F. A rendszerszervezők és a taggazdaságok együttműködési megállapodásában a jogok és kötelezettségek sorolásánál az elsők között szerepel az új módszerek terjesztése, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése. Ez az általános követelmény a mindinkább élénkülő versenyben előtérbe került. Mert egyetlen rendszerszervező sem tagadhatja, hogy fokozódó versenyben áll a másikkal, új utakat, új módszereket kell keresni a partnerek megnyeréséért — és megtartásáért is. A rendszerszervezőre, a termelőüzemre egyaránt ható gazdasági kényszer végső soron így válik az egészséges előrehaladás fő mozgató rugójává. A rendszerek tevékenységében, történetében több szakasz különböztethető meg. Ezúttal nem ennek a történetnek az áttekintése cél, hanem az, hogy az új követelményeknek miként tesznek eleget a megye mező- gazdaságának egyik jelentős rendszere, a szekszárdi KSZE. A termelést segítő tevékenységet közvetett módon minősíti a rendszer elterjedtsége. A szekszárdi rendszer somogyi termelésszer;- vezési egységénél ebben az évben huszonnyolcról harminckettőre nőtt a taggazdaságok száma. A négy új belépő közül kettő somogyi — a vései és a hedrehelyi termelőszövetkezet —, kettő pedig a szomszédos Zala megyében van. „A KSZE ered— Milyen új módszereket alkalmaz a községi pártbizottság? — Az öt „kísérleti” pártbizottság ötféleképpen fogott munkához. Szabad kezet kaptunk, s a rugalmasság nagy szerepet játszik tevékenységünkben. Nem foglalkozunk azzal, ami már nem időszerű. Korábban mereven ragaszkodtunk ahhoz, ami a munkatervben állít, most viszont igyekszünk korszerűen változtatni. A pártbizottság — áttekintve munkamódszerét — úgy határozott : megőrzi, hasznosítja a korábbi jó tapasztalatokat. Persze új módszereket is alkalmazunk, így a párt- bizottság minden tagja kapott egy-egy reszortfeladatot a felkészültségének és a munkaterületének megfelelően. Ezért személyesen felel, s a .testület előtt számol be. — Kihat-e a kísérlet más területekre is? — Volt egy fölmérés, s annak a megállapításaira hivatkozva mondhatom, hogy a tanács, a társadalmi, a gazdasági szervezetek szerint is hatékonyabbá vált a politikai irányítás a területünkön. Javult és gyorsabb a lakosság tájékoztatása. — Miilyen feladatokat tűztek maguk elé? — örülünk annak, hogy a pártbizottság önállóságálban nem következett be törés az új testület megválasztása után sem. Szeretnénk növelni az alapszervezetek önállóságát is, és rajtuk keresztül a társadalmi, a tömegszervezetek munkáját eredményesebbé tenni. — A „kísérleti” pártbizottságok megosztják-e egymással a tapasztallataikat ? — Már voltunk tapasztalatcserén Balatonföldváron, s a továbbiakra is szükség van. Vegyük át egymástól, ami jó, vitatkozzunk azon, ami nem vált be. Az a véleményem: ha az egytestületes pártbizottság előnyéit még jobban ki tudjuk használni, az mindenképpen kedvező lesz a politikai munkában — mondta befejezésül Baranyi János. T r Az egymást segítés menyei jók, sokrétűek és kedvezőek a szolgáltatások, a szűkös lehetőségek mellett keresni kellett a fejlődés módját” — indokként ezek a magyarázatai az üzemi döntésnek. Ludván Zsolt termelési egységvezető: — Az új tudományos eredmények terjesztésén túl ma már egy rendszernek sokkal szélesebb körű tevékenységet kell végeznie, hogy megfelelhessen az üzem igényének. Talán úgy lehetne mondani, hogy együtt kell élnie a gazdaságokkal. — Az együttélés fogalmához sok minden hozzá tartozik. Milyen konkrét példát tudna mondani, ami ezt a törekvést jelzi? — Ebben az évben kezdtük szervezni a kölcsöntőke kihelyezését. Vagyis azt, hogy azok a partnereink, akiknek van tartalék pénzük, viszonylag kedvező anyagi helyzetben vannak, meghatározott időre segítsék a szűkös fejlesztési forrásokkal rendelkező társgazdaságokat. Jelzi a somogyi gazdaságok tőkeszegénységét, hogy itt ilyen jellegű felajánlás nem történt, viszont a kölcsön iránt jelentős volt az igény. Baranya és Tolna megyei üzemektől csaknem tízmillió forintot juttattunk ezúton hat somogyi gazdaságnak. Szinte kivétel nélkül műszaki fejlesztési célokat szolgál ez az összeg. Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke 37 éves. Az ország legfiatalabb megyei tanácselnöke. Kaposváron született, s egy éve — amikor a megyei pártbizottság titkárának megválasztották — azt mondta: haza jött. — Ötödéves egyetemista koromban felajánlották az egyetem vezetői, hogy maradjak bent. Kétlemetlen perceket okozott nekem ez a — mindenki számára kedvező — ajánlat. Tudtam, hogy bizalmat jelent és lehetőséget kínál az alkotó, a tudományos munkára. Én viszont egyetemi éveim alatt mindig készültem arra, hogy visszajövök Somogyba. Mi alakítottuk meg az egyetemen az első somogyi diákklubot azért, hogy az ott tanulók kapcsolata ne szakadjon meg a szülőfölddel. Azt akartuk, hogy diplomával a kezükben minél többen jöjjenek vissza Somogyba, és hozzák magukkal a nem itt élő évfolyamtársaikat is. A döntésem — az, hogy az egyetemi oktatói-kutatói pálya helyett a visszatérést választottam — logikus következménye volt addigi felfogásomnak. Életem szinte minden jelentős eseménye Somagyhoz köt. Kaposváron születtem, itt nőttem fel, ebben a városban találtam feleséget, s — bár amikor meglátták a napvilágot, akkor nem Somogybán éltünk — itt született meg kislányom, és öt évre a fiam is. Bárhol éltem, dolgoztam, Somogyiba mindig haza jöttem, és mindig készültem haza. Az egyetemet követően a nagyibajomi Lenin Tsz-ben dolgozott, majd a megyei KlSZ-bizottság munkatársa, később titkára lett. Innen 1977-ben a KISZ Központi Bizottság apparátusálba került. Először osztályvezető volt, később pedig az Ifjúmunkás és Mezőgazdasági Fiatalók Tanácsának titkára. Ezt követően három évig dolgozott a párt Központi Bizottságának apparátusában. 1982-ben szerezte új módszerei A rendszerszervező nemcsak fajtát, technológiát, technikát ajánl, hanem a megyehatárokat feloldva közreműködik a fejlesztés anyagi feltételeinek megteremtésében is. Jóval több ez a korábbi gyakorlatnál. Azoknál az időknél, mikor gyakran lehetett hallani olyan véleményt: „a kívülállónak semmi sem drága”. A termésátlagok bűvölete elég sokáig tartotta magát, a „mennyi termett” mellett méltatlanul kevés szó esett a „mennyiért”-ről. A gazdasági kényszerűség e téren is fordulatot hozott. A rendszerszervezőnek úgy is együtt kell élnie az üzemmel, hogy sajátjaként vigyázza a költségek alakulását. Ez a szándék vezette a KSZE-t, mikor az idén alkatrészraktárt hozott létre a megye közepén, a Bárdibükki Állami Gazdaságban, Jelentősen mérséklődnek a partnerek szállítási költségei azzal, hogy nem kell Szekszárdra vagy Győrbe utazni az utánpótlásért, nem beszélve az időmegtakarításról. Hét-nyolc millió forintos készlet mellett tíz- tizenkét millió forintos forgalomra számítanak. Az alig pár hónapos tapasztalat azt bizonyítja, nem alaptalanul: a partnerüzemek élnek ezzel a számukra kedvező lehetőséggel. Somogybán a KSZE tette meg. az első lépéseket a folyékony műtrágyázás bevezetéséért, elterjesztéséért. Szervezésben is, anyagilag is sokat tettek a környezetet meg a doktori címet „summa euim laude” minősítéssel, és 1983-ban fejezte be tanulmányait a Politikai Főiskolán. Novemberben múlott egy éve, amikor hazahívták: a megyei pártbizottság titkárává választották meg. — Amikor elkerültem Budapestre, azt mondtam a megyei pártbizottság és a KISZ Központi Bizottság illetékes vezetőinek, hogy a budapesti munkát meghatározatlan idejű átmenetnek tekintem, mert somogyinak érzem magam, s ha ide visz- szahívnak, mindig szívesen jövök. A távol töltött éveket pedig felkészülésnek tekintettem egy későbbi feladat elvégzésére. Éppen ezért nem ért váratlanul, amikor a múlt ősszel haza hívtak. Csupán az időpont védő, a növénytáplálás hatékonyságát fokozó módszer elterjesztéséért, a társulások létrehozásáért. Ahogy Ludván Zsolt mondta, ennek a módszernek a terjedése újabban összekapcsolódik egy új, sokat ígérő tec hnológiai megoldással, az úgy nevezett művelőnyomos gabonavetéssel. Ennek lényege, hogy a géprendszer szélességétől függően 18—22 méterenként három sor gabonát nem vetnek el, s ezen a művelőnyomon végzik el a folyékony műtrágyázást és a növényvédelmet. A tapasztalatok szerint a korábbiaknál lényegesen jobb hatásfokkal, pontosabban. Tavaly négy gazdaság alkalmazta, az őszi gabonavetéseknél már hét partner tért át a korszerű módszerre. Mint ahogy egyre többen igénylik a rendszernek azt a szabadalmát, mely a magvak kelésének egyenletességét segíti elő. A Ju-knol nevű bioregulátort korábban csak a búzánál használták, az idén igen jó eredménnyel a cukorrépánál is. A példákat, a tényeket lehetne sorolni tovább. A szekszárdi rendszer sokoldalú erőfeszítéseket tesz, hogy versenyben más rendszerekkel, a mai közgazdasági igényeknek megfelelően segítse partnereit termelési feladataik teljesítésében. Szüntelen megújulást, új módszereket követel ez. Bizonyos, hogy ezt a célt szolgálja az is, hogy január elsejétől önálló közös agrárfejlesztő vállalattá alakul a KSZE. Vörös Márta volt számomra váratlan. Azt is tudom, hogy sokan meglepő, ik a döntésemen. Nálunk ma még az a természetes, hogy vidékről Budapestre kívánkoznak és pályáznak az emberek. Arra azonban alig van példa, hogy valaki nem azért megy vissza a szülőföldjére, mert fiaskót szenvedett az élete, hanem azért, mert hívták, ott érzi jól magát. Budapesten alapító tagja volt a megyéből elszármazott somogyiak baráti körének, és hazatéréséig vállalta a titkári funkciót. Programokat szervezett, találkozási lehetőségeket biztosított azoknak, akik szívesen emlékeztek szűkebb szülőföldjükre, s napi munkájuk mellett arra is vállalkoztak, hogy tegyenek valamit a megyéért. Gyenesei István több társadalmi megbízatást is vállalt. Négy évig volt tagja a párt Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai munkabizottságának, és öt évig az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanácsnak. Az Agrártudományi Egyesület országos elnökségének most is tagja, és titkára az egyesület ifjúsági bizottságának. Sportol, és feladatot vállalt két sportág országos elnökségében is. — Szeretem, amit csinálok, mert különböző gondolkodású emberek között vagyok, s könnyébb megérteni a világot, ha az ő szemüvegükön keresztül is nézem. Űj helyzetemben természetesen meg kell gondolnom, hogy melyik területen csökkentem a társadalmi tevékenységet. Itt a megyében közelebb kerül az ember az élethez: a tények sűrűjében kell eligazodni, és a tények makacs dolgok. Emiatt nagyobb a kockázat is, amelyet őszintén és tisztességgel vállalni kell nem azért, mert a határozatok, rendeletek ez|t így követelik meg, hanem azért, mert ez a tisztességes, s ezt osztotta ránk az élet. Másokért tenni, mások gondjain enyhíteni a legnagyobb dolog a világon. Dr. Gyenesei István 1981- ben harminchárom évesen—• addigi munkája elismeréseként — megkapta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést, és számos más kitüntetés mellett a Széchenyi emlékérem tulajdonosa is. Megfontolt, nyugodt, alkotó típusú ember. Honnan ered ez a nyugalom? — Szilárd háttér nélkül nem tudom elképzelni az életet. Számomra a család jelenti ezt a biztos hátteret. Nehéz évet zárnak a termelőszövetkezetek Rendszerszervező a gazdaságokért
