Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

1985. december 14., szombat 6 Somogyi Néplap KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Ssss? " | « S Ml ^ i S8&S SÍP Sí < 8 9S ísgtS.-rs | gSpSs\v >í>^ ^ •< Hazai Wrangler Elektronikai versenyfutás Beépülnek a hetedik ötéves tervbe Gazdaságos anyag- és energiafelhasználás Elkészült, és mór az üzle­tekbe került az első, 220 ezer darabos, hazai gyárt­mányú, Wrangler védjeggyel ellátott ruházati kollekció. Ebből az alkalomból az Át­rium Hyatt szállóban az In- terfer Ipari és Kereskedel­mi Gazdasági Társaság ve­zetői, valamint az amerikai Blue Bell eég képviselője di­vat bem u tat óva 1 egy b e kötött sajtótájékoizuitót tartott. A hazai szabadidöruháza- ti piac fölfrissítésére két esz­tendeje öt vállalat, illetve szövetkezet részvétedével ala­kult meg az Interfer GT, amely az idén februárban vásárolta meg a Blue Bell cégtől a Wrangler márkanév használati jogát. A szerző­désiben foglaltaik alapján a Blue Bell a magyar gyár­tóknak átadja legújabb mo­delljeit, és technológiai se­gítséget nyújt a termékek készítéséhez. A divathoz és az igények­hez jól alkalmazkodó, spor­tos ruházati cikkek alap­anyaga Magyarországon ké­szül. A farmernadrágok im- digósizövetét a szegedi Ken- der fonó és Szövőipari Válla­lat gyártja. Az ebből készült nadrágokat, dzsekiket és in­geket úgynevezett ,kő mo­sott eljárással koptatják di­vatos színárnyalatúra. Az Interlfer GT több. kis­kereskedelmi partnerrel már­kabolt-hálózatát hozott lét­re. A Wrangler-lkínálat egyelőre nadrágokból, dzse­kikből, ingekből és sportos pulóverekből áll. Jövőre a francia Wrangler licenctulaj- donostól vásárolt cipőikkel bővül a választék. A következő esztendőben az Interfer mintegy 1 millió 200 . ezer darab, színben és fazonban hanmoinizáló ruhá­zati cikket gyártat és for­galmaz. A kollekcióiból mintegy 400 ezer a Wrangler védjegyet viseli majd. 1985. augusztus 14. emlé­kezetes dátumként kerül be a jugoszláv autógyártás tör­ténetébe. Ezen a napon ér­kezett meg ugyanis Balti­more kikötőjébe a kraguje- váci Zastava-művek Yugo 55 típusú kiskocsijainak el­ső szállítmánya, amelynek mind az ötszáz darabja, sőt azon felül még hétezer már elővételben elfogyott. És ez nem véletlen. A Yugo 55 a legolcsóbb személy-kocsi az Egyesült Államokban. Az 1,1 liter hengerűrtartalmú, négyhengeres, négyfokoza­tú, kézikapcsolású sebesség­váltóval fölszerelt jármű 3900 dolláros alapáron vá­sárolható meg (a különféle 'kényelmi berendezéseik, rá­dió, légkondicionáló stb. az alapárat 4900 dollárra vihe­tik f-el), s ez nemcsak 1000 dollárral kevesebb, mint amennyibe Washington kör­nyékén egy hároméves hasz­nált autó kerül, hanem ol­csóbb a Mazda új, háiromaj- tós GLC modelljénél is. így mind a Zastava, mind a washing tömi Capital City Motor Cairsi cég (a forgalma­zó) hosszú távú, jó együtt­működésre számít. Jugoszlá­viában az „évszázad üzlete­ként” emlegetik a „bátor kis Yugók” betörését az ameri­kai piacra. A szerződés alapján a kragujewáci gyár az idén 10 000, jövőre 40 000. 19B8-bain már 100 000, 1989- től kezdve pedig évi 150 000 személyautót exportál az Egyesült Államokba. Igaz, hogy a kitűzött cél elérése nem lesz könnyű. A Zastava termelési szériája eddig nem volt magas: ta­valy összesen 138 000 külön­féle típusú jármű hagyta el futószalagjait, s az idén 190 000 gyártását irányozta elő. A termelést tehát igen A nemzetközi tapasztala­itok egyértelműen bizonyít­ják: szoros összefüggés van az elektronika felhasználása és egy ország nemzeti jöve- delemtermelőképessége kö­zött. Ama gazdaságokban, ahol az "elektronizálás a tár­sadalom, apró pórusaiba is beivódott, ahol a mindenna­pi élet jellemzője az auto­matizálás, ott a nemzeti jö­vedelem is dinamikusabban emelkedik. Tanulmányok sora figyelmeztet, hogy aki az elektronikai versenyfu­tásban lemarad, az szép las­san visszakerül a fejlődők táborába. Magyarországon nem túl rózsás a helyzet. Az elektro­nika hasznosításában a vi­lágátlag körül, illetve vala­mivel alatta vgyunk. Ám ha az élmezőnyhöz viszonyí­tunk, tetemes a lemaradás. S ha a nemzetközi elektro- nizátlási versenyfutásban már lemaradtunk is, ez nem gyorsan kell növelni, a mi­nőség javításával együtt. En­nek jegyében már üzembe állítattak egy új szerelőcsar­nokot, s az ország csaknem kétszáz vállalatával kötöttek kooperációs egyezményt. Emellett éles küzdelem várható a külföldi verseny­társakkal. A fölmérésók sze­rint az USA autópiacán íi miniautök részesedése a mostani, nem egészen 1 szá­zalékról 1989-re 13—14 szá­zalékra szökik fel. De a ja­pán Isuzu és Szuzuki már szállít kiskocsikat, s a kö­vetkező két évben a dél-ko­reai Hyundai és a Daewoo (Devu) is ilyenekkel jelent­kezik. A Yugo gyártói és ér­tékesítői mégis azt remélik, hogy megfelelő szolgáltató­ivá ttérrel és jó minőséggel, valamint alacsony áraikkal fölveszik a versenyt. 1987- re, de legkésőbb 1988-ra bő­víteni akarják kínálatukat az 1,5 literes 103-as model­lel. Ez az üzlet feltétlenül po­zitív hatást gyakorol a ju­goszláv járműiparra (a Zas- itaván kívül jelenleg még 5 másik gyár készít személy­kocsiikat), sőt az ország egész iparéra és gazdaságára, ami­nek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Az amerikai szakemberek felügyelete, közreműködése mellett ugyanis magasabb színvo­nalra emelkedik Kragujevá- con a gyártástechnológiai fegyelem, a minőség, a mun­kaszervezés, a szakmunká­sok új nemzedéke nevelke­dik fel, ami más vállalatok számára is példaként szol­gál. A Zastava Művék egyéb­ként a hazai gyárakon kívül kooperációs együttműködést folytat az olasz FIAT cég­gel, s magyar, lengyel, szov­jelenti azt, hogy feladhatjuk a versenyt. A hátrány részben még ledolgozható — s ez a magyar gazdaságnak létkér­dése. Mindezek tudatában dön­tött a kormány az elektron i- záció átfogó programjának kidolgoz-; isa mellett, amely egységes keretbe foglalja a szükséges társadalmi-gaz- diaságintudományos cselek­vési eliképzelésöket, az álla­mi szervező munka teendőit. A szakemberek jól tudják, hogy nem elég csupán a gyártásra helyezni a hang­súlyt. Már csak azért sem, mert i,tt előbbre tartunk, mint a felhasználásban. Az oktatásügynek világ­szerte föltett szándéka, hogy már általános iskolásként minden gyermeket megis­mertessen valamilyen for­mában a számítógéppel és a számítástechnika alapele­meivel. A nálunk tehetősebb országokban már ott is van jet és bolgár üzemekkel is. „Ezt a kooperációt nem akarjuk visszafogni — mondta Radoljub Micics, a Zastava vezérigazgatója —, igaz,, hogy számunkra most az amerikai export a legfon­tosabb, de arra törekszünk, hogy a szocialista országok vállalataival tovább bővít­sük együttműködésünket. Űjábban az NDK-val is tár­gyalunk. Lényeges dolog azonban az, hogy az eddigi­nél kevésbé leszünk érdekel­ték olyan termékek átvételé­ben, amelyeket nem tudunk közvetlenül felhasználni a személykocsik gyártásához”. Hazáink .tavaly 4500 darab Zastava GTL 55-ö.st impor­tált, az idei tervben pedig 5000 kocsi behozatala szere­pel. Ezek ellentételeiként ed­dig a kooperáció keretében alkatrészeket, szerszámokat, kormány zárakat, gyújtás- kapcsolókat stb., továbbá egyéb termékeket: motor­vonatot, dízelmozdonyokat szállítót tűnik. A személygép­kocsikért vállalataink még exportálni tudnának gépipa­ri termékeket, üléshuzatot, műanyagot, gumiabroncsot, kohászati cikkeket. A jövő­ben tehát évről évre a konkrét tárgyal ások ered­ményétől függ, hogy hány Zastava kocsi kerül a ma­gyar piacira, sikerül-e az idei esztendőre előirányzott 5000 darabos kontingenst növelnünk vagy sem. A koo­perációs szerződés évi 2000— 2500 kocsit biztosít autósa­inknak, a többi „sorsa” bi­zonytalan. Egy kétségtelen: a Zastavákihoz nem használt .termékekért most egyre ne­hezebb lesz autót „cserélni”, így az „évszázad jugoszláv üzlete" közvetlenül kihat­hat a magyar autópiacra is. Márkus Gyula valamennyi iskolában vala­milyen számítógép. De azéirt mi sem szégyenkezhetünk: már mintegy ezer hazai is­kola kapott számítógépet, s használja is azt. Másfél év múlva kezdi meg általános iskolai tanul­mányait a képen látható NSZK-beli kisfiú, aki már személyi számítógéppel „ját­szik”. Ö és társai egy olyan nemzedék .képviselői, amely­nek tagjai igen korán ba­rátságot kötnek a sokoldalú komputerrel. Telefon­központok exportra A Budavox az elmúlt na­pokban több exportszerző­dést kötött fejlődő orszá- gdkbeli partnereivel tele­fonközpontok komplett szál­lítására és más átviteltech­nikai eszközök exportjára. Ezeknék az üzletkötéseknek az eredményeként a válla­lat jövőre tovább bővíti pia­cait. Egy angolai vállalattal megállapodtak fix, mobil és hordozható URH rádiótele­fonokból álló hírközlő rend­szer szállítására és kiépíté­sére. Az üzletkötés értéke 1,2 millió dollár, s az első be­rendezéseket még az év utol­só napjaiban útnak indítják. A Budavox és az angolai cég között a most aláírt szerző­dés az idén má,r a második ilyen üzlet URH-berende- zésék .szállítására. Szerződést kötöttek a ku­vaiti távközlési minisztéri­ummal is hét telefonközpont és körzeti telefonhálózat ki­építésére, illetve rekonstruk­ciójára. A több mint 9 mil­lió dollár értékű megállapo­dás nemcsak a telefongyári berendezések szállítását és fölszerelését, hanem áz üzembe helyezést és az üze­meltetés segítését is tartal­mazza. A Budavox két évvel ezelőtt már vállalkozott Ku- vaitban telefonkábel-hálózat felszerelésére 12 millió dol­lárért. A Konjunktúra és Piacku­tató Intézet Marketing Ma­nagement néven marketing- tanácsadó leányvállalatot hozott létre. Az új szervezet munkájában részt vesz az Ipari Minisztérium, a Külke­reskedelmi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara is. Erről az érintett szervezeteik a napokban együttműködési megállapo­dást írtak alá. A Minisztertanács no­vemberi ülésén úgy határo­zott, hogy az energiagazdál­kodást és a gazdaságos anyagfelhasználást elősegítő technológia korszerűsítésé­nek programjait, valamint a melléktermékek és hulladé­kok hasznosítását szolgáló központi gazdaságfejleszté­si programot be kell építeni a hetedik ötéves tervbe. Eze­ket a programokat a most véget érő tervidőszakban in­dították, miután nyilvánva­lóvá vált, hogy a népgazda­ság számára nehezültek az energiahordozók és a nyers­anyagok behozatalának mennyiségi és árfeltételei, s halaszthatatlanná vált a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a termelés energia- és anyagigényének csökkenté­se. Az ésszerűbb gazdálko­dást segítő programok biz­tató eredményekre vezettek már az elmúlt években is, megvalósításúik tovább foly­tatódik a következő tervidő­szakban. A hatodik, ötéves . terv energiagazdálkodási prog­ramjának keretében mintegy 1700 ésszerűsítő beruházást hagytak jóvá, közülük 1500 a tervidőszak végére befe­jeződik. Ezékre az energia­racionalizálási korszerűsíté­sekre eddig 17 milliárd fo­rintot költöttek. Felépült to­vábbá — kiemelt beruházás­ként — a katalitikus krakik- üzem, a vasútvillamosítási program részéként csaknem 400 kilométeres szakaszon indult meg a villamosítás, bővült a vezetékes gázellátás és a közép-alföldi nagy inerttaritalmú földgázforrá­sok ipari hasznosítása. Tete­mes energiamegtakarítást értek el a vállalatok gyáirt- mányszerikezetük korszerű­sítésével azáltal, hogy a ke­vésbé energiaigényes áru­cikkek előállítása került elő­térbe. Bár az energiaigények évente átlagosan 0,9 száza­lékkal növekedtek, ez a többlet teljes egészében a .la­kossági és a kommunális szektorban jelentkezett. Alapvető népgazdasági ér­dek, hogy a hatékonyain mű­ködő energiagazdálkodási programot most továbbfej­lesztve, új célokkal kiegészít­ve folytassuk. Üj vonás, hogy az alkalmazott tüzelő­anyagok egymással való he­lyettesítésével szemben lé­nyegesein nagyobb hangsúlyt kap a tüzelőanyagok és kü­lönösen a villamos energia abszolút megtakarítása. A következő tervidőszak fő célja, hogy az energiaszük­séglet évente egy százalék­nál, ezen belül a villamos- energia-fogyasztás évi há­rom százaléknál nagyobb mértékben ne növekedjen. Ennek érdekében 1990-re mintegy 50 Peintajoule energiát kell megtakarítani. Az eredményes megvalósí­tást segíthetik a korábbiak­hoz hasonló veszteségfeltáró szervezési, üzemviteli, kar­bantartási, tehát döntően be­ruházást n-em igénylő intéz­kedések. Ezenkívül a prog­ram szorgalmazza a gazda­ságilag legelőnyösebb te ch­in o 1 óigi ai ;k oirs zerűs í téseke.t. A gazdaságos anyagfél-' használásra irányuló tech­nológia korszerűsítésének programját 1982-ben indítót­Az új leányvállalat a mar­ketingmunka egészében — a piackutatásban, a piacúié» nyékén alapuló termelésszer­vezésiben, a reklámban, az új termékek piaci bevezetésé­ben — segítséget nyújt a hazai válla latoknak és szö­vetkezetekül ek. Szolgál ta tá - saival, a tanácsadással első­sorban a gyakorlattal nem rendelkező, újonnan külke­reskedelmi jogot szerzett vállalatok munkáját kíván­ták. Akikor mintegy 17 mil­liárd forintos megtakarítást tűztek ki célul, főképp mű­szaki! -gazdaságii, s zen vezesd intézkedésekkel, ás csak ke­vésbé a fejlesztések, beruhá­zások névén. Az eltelt há­rom évben ez a cél megva­lósult, mégpedig nagyobb­részt a gépipari, a vegyipari, a kohászati és a könnyűipa­ri üzemekben, valamint az építőiparban. Az intézkedé­sek eredményéként legin­kább acélból, rézből, mű­anyagból, különféle vegyi se­gédanyagokból, cellulózból mérséklődött a felhasználás. A tervidőszak végére az i p airban a z • an ya.gmegtaikar í - tás összege várhatóan eléri majd a 20 milliárd forintot. Sok megtakarítást ered­ményező forrást feltártak a vállalatok, így a következő években már kimerülőben Lesznek a műszáki-gazdaságii intézkedés akikel elérh ető megtakarítások lehetőségei, tartalékai. A program foly­tatásának döntően - úgy lehet lendületet adni, ha mindin­kább a beruházással is járó 'technológiai korszerűsítésék .kerülnék előtérbe. A prog­ram tehát továbbra is épít a szervezési intézkedések ré­vén mobilizálható tartalékok 'kiaknázására, de emellett fokozatosan — a népgazda­ság beruházási lehetőségeivel összhangban — nagyobb szerephez juthatnak a rövid idő alatt bevezethető, a megtakarításokból viszony­lag gyorsan megtérülő, 'kis és közepes es zk őzbe fék tetés t igénylő technológiai korsze­rűsítések. A program a hasznosítható nemzetközi is­meretek figyelembevételével több új technológiai megol­dást ajánl a gazdálkodó szervezeteiknek. Ilyenek pél­dául az elektronika elter­jesztése az új 'konstrukcióik kialakításában és gyártásá­ban, a számítógépes terve­zés alkalmazása, új, az ed­digieknél kedvezőbb fizikai és kémiai tulajdonságú anyagoik gazdaságos gyártá­sa. A program követelmény- mek tekinti, hogy a termelés során az anyagfelhasználás a tervidőszak első felében évi fél százalékkal, majd 0,7 —1 százalékkal csökkenjen. Továbbra is fontos feladat­nák tekintik az alapanyagok és félkész termékek válasz­tékának növelését, az im­portból származó anyagok ésszerű felhasználását, hogy ezzel is segítsék az export versenyképességét. A program a következő években is a vas-, színes­fém-, papír-, textil-, gumi-, műanyag, üvegpernye, kő­olajipari, vegyi, mezőgazda- sági és élelmiszeripari hul­ladékok hasznosításának bő­vítésére terjed ki, de továb­bi területeikre is kiszélesít­hető. A program célul tűzi ki, hogy a hasznosított má­sodnyersanyagok értéke évente a jelenlegi 11,5 mil­liárd forintról 1990-re 18— 19 milliárd forintra növe­kedjék. Eze'k a programok nem­csak takarékosságra ösztön­ző feladati ervek, hanem az egész gazdálkodást befolyá­solva, egymással szoros kap­csolatiban állnak. ja támogatni. A Magyar Ke­reskedelmi Kamara marke­ting-tagozata a szakmai kér­désekben szorosan együtt­működik a leányvállalattal, Az Ipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté­rium anyagi támogatással, háttérintézmények szolgál­tatásaival és különböző szakmai Információkkal se­gíti a leányvállalat munká­ját. Az évszázad jugoszláv üzlete MARKETING-TANÁCSADÁS

Next

/
Thumbnails
Contents