Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-03 / 283. szám
1985. december 3., kedd Somogyi Néplap 3 Kitüntetések a városfejlesztésért Ünnepi megemlékezés Kaposvár felszabadulásáról A SOKOLDALÚSÁG BIZTONSÁGOT AD Ritmusváltás a somogyvári építőknél Dévényi Zoltán igazgató vette át a Balaton Fűszértnek ítélt Kaposvár városért kitüntetést Papp János tanácselnöktől Kaposvár felszabadulásának 41. évfordulójára emlékezték tegnap délután öt órakor a vánosli tanács nagytermében. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után Mészáros Károly elmondta Ganai Gábor Hazám című versét. Az ünnepi mieg emlékezést Tolnai Sándor, a városli párt- bizottság első titkára nyittatta meg. Üdvözölte Kovács Józsefet, a megyéi pártbizottság osztályvezetőjét, ár. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát és a két szovjet vendéget: A. Ny. Borkin és V. A. Doncsenko alezredeseket. Ezután Papp János városi tanácselnök mondott beszédet, felidézte a megyeszékhely felszabadítását, majd az új étet kezdetet. — 41 szabad esztendő munkája, harca miesszftre juttatott bennünket az 1944-es szegényes kisvárosi élettől — mondta az elnök. — A párt gazdaságpolitikáját kö" vetve a somogyi és a kaposvári emberek olyan munkahelyeken dolgoznak és olyan körülmények között élnek, amelyről egykor álmodni sem merték volna. Az egymásra épüllő középtávú tervék hol több, hol kevesebb anyagi lehetőséget nyújtottak, de minidig előrejutási, fejlődési lehetőséget teremtetitek városunknak. Nehéz, küzdelmes évek voltak e 41 év alatt, és időnlként tévedések, lassúság, körűlményeskedés 'is nehezítette a város fejlődését. Most visszatekintve mégis sok eredmény van, amelyre büszkék lehetünk és ez jellemzi a néhány hét múlva záruló VI. ötéves tervünket is. Papp János kiemelte, hogy mintegy háromezer új otthonnál gyarapszik a város és ehhez a korábbinál nagyobb arányban járult hozzá a magánerős építkezés. A tanács továbbra is legnagyöbb feladatának tartjla a lalkásellá- tás javítását, a leginkább rászorulók támogatását. — Egy város fejlődését nemcsak épületeinek, intézményeinek és vállalatainak gyarapodásán kell lemérni — szögezte le Papp János—, hanem fontos szempont az ott lákök érdeklődésének, aktivitásának, közösségformáló igényének fejlődése is. E tekintetben sincs szégyenkezni! vallónk. Érzékelhető, kitapintható a kaposvári emberek városszeretete, érdeklődése, igényességének és jobbat akaró kritikai szemléletének erősödése. Nem hatástalanok társladaLmli munkára szólító felhívásaink és küzása és jó szervezés esetén az eredményeink is szépek. Mindezek feljogosítanak bennünket arra, hogy a legjobbak elismerésével bízzunk a lakosság és a közösségek jövőbeni segítségében és a város ügye iránti elkötelezettség erősödésében. Felszólalt A. Ny. Borikin alezredes is, hangsúlyozva, ma is tisztelettel gondolunk azokra, akik életüket áldozták Kaposvár, Európa sza- badságáiért, s nem élhették meg a mali eredményeket. A városi tanács elnöke ezután kitüntetéseket adott át. A Kaposvár városért kitüntetést kapta a Balaton Fűszert Vállalat, Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára és Zákányi Zsolt tanár. A lakóhely fejlesztéséért jelvényt az IKV Béke, a Sáév Pollack Mihály szocialista brigádja, dr. Gebhardt József nyugdíjas, dr. Györky Zoltán, a városszépítő egyesület titkára, Holl Lajos, a DélViiép igazgatója, Molnár Pál, a MÁV-csomópont párt- bizottsági titkára, Papp Belőné, a városgazdálkodási vállalat résztegvezetőjje és Tóth Ferenc nyugdíjas vette át. A társadalmi munkáért oklevéllel öt közösséget és 12 személyt tüntettek ki. Ezután színvonalas műsor következett, majd az ünnepi megemlékezés az Internaeio- nálévail fejeződött be. Még egy olyan jól működő építőipari szövetkezetnek is, miint a somogyvári, sokasodtak a gondjai az elmúlt években. Ez arra ösztönözte a szövetkezet vezetőit, hogy átértékeljék munkájukat. Bár feladatuk az idén is bőven volt, a hatékonyabb gazdálkodás címszó alatt számos intézkedésre volt és van szükség, hogy jövőre jobban kezdhessék az évét. Az elnök, Róka Ferenc, a Kiszöv legutóbbi közgyűlésén sem azt hangoztatta elsősorban, hogy mit tett a szövetkezet, hanem azt, hogy mit nem tett és hogy miért nem. — Ránk is éppúgy vonatkoznak a szabályozók, mint más építőipari vállalatra, szövetkezetre. S az utóbbi időben egyre szigorodó követelmények elé állították valamennyiünket, akik ebben az iparágban dolgozunk — mondatta. — Ha a gondokat említjük, csak másodlagos ok, hogy a kemény tél megnehezítette a munkánkat; az elsődleges az, hogy kevesebb a megbízás. — Pedig úgy tűnik, nem panaszkodhatnak. Dolgoznak a Balaton-parton, Kaposváron, és itt, helyben is. — Természetesen nem azt akartam mondani, hagy egyáltalán nincs munkánk, hanem hogy több is lehetne. Szeretném megerősíteni, amit a közgyűlésen is elmondtam: a most divatos versenytárgyalások valóban társadalmi szükségszerűséget tükröznek. Megvalósításuk azonban még kívánnivalót hagy maga után. Többször voltunk mi is szenvedő alanyai egy-egy, nem a legszerencsésebb körülmények között lezajló versenytárgyalásnak, s úgy Vélem, ez inkább növeli az iparágban amúgy is érezhető feszültséget. — Nem minden megbízás sorsa dől el versenytárgyalásokon. És gondolom, nemcsak külső okokkal magyarázhatók, hogy zökkenőkkel megy a munka. — Sajnos nem voltunk elég gyorsak és nem tudtunk úgy gazdálkodni a költségekkel, ahogyan kellett volna. Ezt be kell ismernünk, és változtatni kell rajta. Hozzá voltunk szokva, hogy válogathattunk a feladatokban és hozzánk jöttek a megrendelők; most viszont nekünk kell megkeresni őket, és úgy dolgozni, hogy legközelebb is partnerként fogadjanak bennünket. Ehhez persze gyakorlatban is meg kell valósítani olyan sokat hangoztatott fogalmakat, mint munkaszervezés, fegyelem, anyag- gazdálkodás ; egyszóval mindazt, ami a költségek célszerű felihasználását jelenti. — A szövetkezetnek menynyire sikerült élővé tenni ezeket a fogalmakat? — Az idén nem érjük el azt a nyereséget, amit szerettünk volna. Lesz ugyan nyereségünk, de a vártnál lönösen az érdekek tálálkoBoglárlellei remények ' % Háromszázan jegyeztek telefonkötvényt KAPOSVÁRON JÖVŐRE Minden dolgozó „milliomos” Leányból kSzSs vállalat A Bogi érlelte várossá nyilvánításáról a minap megérkezett hír kellemesen érintette a postát is. A leendő város területére kibocsátandó telefonkötvények iránt is megnőtt a kereslet. Izményi Riát, a megyei kötvényiroda vezetőjét arról kérdeztük: milyenek a boglárlellei körzeti kötvényjegyzés első heteinek tapasztalatai. — Háromszázan igényelték eddig kötvényt, négy gazdálkodó szervezet is van ezek között. A .magánemberék huszonötezer, a szervezetek százezer forintért vásárolhatják majd meg az értékpapírokat. Sokan felületesen nézték meg a kötvényekről szóló tájékoztatókat, újsághíreket és már a pénzzel jöttek ide. Fontos tudni tehát, hogy január 31-ig csupán a kötvényjegyzésre van lehetőség, azután értesítjük majd az igénylőket, hogy mikor vásárolhatják meg az értékpapírt, úgyhogy a pénzre csak márciusban lesz szükség. — Lehet a válasz nemleges is? — Elvileg igen. Ha nincs elég igénylő, ékkor a posta nem bocsát ki kötvényt. De ettől nem félünk, Körülbelül nyolcszáz igénylő kell ahhoz, hogy kiadjuk a kötvényt és két hét alatt már háromszázan jöttek... A másik — kellemesebb — gond lehet a túljegyzés. Akkor azokat részesítjük előnyben, akiknek már korábban volt Boglár- lelllén bejelentett telefonigényük. A háromszáz eddigi jegyző közül 164 írta rá a nyomtatványra, hogy tele- fonkérvényét már régen beadta. A településen 750 bejelentett igénylő van, nekik célszerű kötvényt is jegyezni. — Mi történik, ha egy utcából esetleg csak egy ember venne kötvényt? — Ha nincs ott kiépített kábel, akkor neki nem tudunk telefont adni. Egy utcából legalább hat-ihét jelentkező szükséges. Előnyt jelent például az is, ha elvégzik a földmunkát, tehát kiássák az árkot maguknak, s nemcsak az esélyt növeli ez, hanem a saját munka értékével kevesebb lesz a bekötési költség. — Honnan jelentkeztek a kötvényért a legtöbben? — Természetesen helyből, de az ország minden részéből is sokan jegyeztek. Olyan emberek, akiknek Boglárlel- lén villájuk van. Sokan úgy is kalkulálnak: amikor kiadják a nyaralót, többet kérhetnek érte, ha telefon is van. Igaz: kockáztatják, hogy nagy lesz a számla ... Egy félreértést még tisztázni kell: a 'kötvény helyre szól. Sóik érdeklődő gondolta úgy, hogy Kaposváron vagy másutt is kaphat telefont, ha boglárlellei kötvényt vesz. Ez nem így van. De reménykedhetnek a megyeszékhelyen lakók is: az érdeklődőktől úgy búcsúzunk: jövőre Kaposvárra is várható köt vénykibocsá tás. L. P. Aki egy nyereséges vállalkozást megszüntet, arról nem túl sók gazdasági érzék tételezhető föl. Érvényes-e ez az igazság minden esetben? A gondokkal küszködő Somogy Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat tavaly megszüntette nyereségesen működő leányvállalatát. Ak'i csupán ezt a tényt ismeri, joggal gondolja: a cég vezetőli vagy önmaguk ellenségei, vagy egy szikrá- nyit sem értenek az üzlethez. Van egy másik tény is: a Tanép Elastic leányvállalata helyett működik továbbra is Elastic néven — némiképp átalakított szervezettel — egy vállalkozás. Ennék igazgatóját, Puskás Tibort kérdeztük a váltó zásokról. — Január óta közös vállalat a cég. A Tanép, az Uti- ber és az ÉPtek egyenlő arányban szállt be az üzletbe. A fontos döntéseket a három vállaltát vezetőiből alakult igazgató tanács hozza, egyébként önállóak vagyunk. Nyereségünk egy részén a három gazda osztozik. Téhát a Tanép így is profitál az üzletből, az Uti- benröl egy jelentős megrendelőt nyertünk, az Éptek pedig biztos alapanyag-ellátó. Az átalakulással megerősödött az Elastic, közös vállalatként valószínűleg többre juthatunk a következő néhány évben, mint amennyire leányvállalatként juthattunk volna. Hosszú távon tehát „anyánknak” is megéri, hogy nem egyedül részesedik a talán kisebb nyereségből, hanem osztozik a nagyabból. — Nagyon derűlátó. — Sőt még büsZke is vagyok a vállalkozásunkra, mjent j ól működik. H atvan an vagyunk, s az idén több mint 66 millió forint lesz a tepmélésli értékünk, tehát minden, emberünk ^milliomos” és várhatóan körülbelül nyolcmillió forint nyereségeit könyvellhetünk el az év végén. — Miből keletkeznek ezek az imponáló adatok? — Az NSZK-beli VDW burkoló és szigetelő eljárásait honosítottuk meg Magyarországon. Készítünk sokféle padló- és falburkolatot; utólagos szigetélést, javítunk autópályát, hidakat szigetelünk és még sorolhatnám. A legkorszerűbb anyagokkal dolgozunk, több év garanciát adunk. Legtöbbször nem olcsók az aráink, de például az autópályajaivíitási versenytárgyalást úgy nyertük meg, hogy mi adtuk a legjóhb minőséget, ugyanakkor tíz százalékkal kedvezőbb árat kínáltunk, minit az utánunk következő legolcsóbb versenytárs. — Gondtalan is egy ilyen jól prosperáló cég? — Korántsem. Az egész országban dolgozunk, sok helyütt .isimernek bennünket. Élelmiszeripari üzemekben, kórházakban, számítóközpontokban járnak azon a padion az emberek, amit mi csináltunk. A somogyi és a dál-dunánitúlli piacot azonban nem sikerült meghódítanunk. Alig van itthon munkánk. Azt hiszem, a reklám- tevéken ységütnkben lőhet a hiba. És az állandó távoli munkát mind nehezebben Viselik el az embereik. Pedig sokkal többet keresnek, mint másutt az építőiparban. De az egyik legjobb tanigádveze- tőnk például azért mondott föl, mert a felesége kijelentette: vagy ő és a gyerékek, vagy az Elastic... Tehát kevesebb. Legfőbb célunk, hogy ez jövőre ne ismétlődjön meg. Nem fordulhat elő, hogy akár nemtörődömségből, akár figyelmetlenségből kevesebb legyen a munkánk, kisebb a bevételünk. A jövő évi munkák egy részét már lekötöttük, de vannak áthúzódó feladataink is. Ilyen például a kaposvári kórház építése. Több osztályt már befejeztünk, s még továbbiakat is építünk. De említhetném a Balaton- parti üdülőprogramot is, amelynek keretében Bala- tonföldváron és Boglárlellén újítunk föl üdülőket. Kapacitásunk kitöltésére az idén új vállalkozásba kezdtünk. A Kaposgép lengyeltóti gyáregységével kooperálva konténereket készítünk mintegy 2,5 millió forint értékben. Dolgozunk a Sáév- nak is, de itt, helyben a faipari részlegünk is újított. Az igényekhez alkalmazkodva boltíves ajtókat és ablakokat készít, egyelőre egyéni megrendelésre, de minden bizonnyal hamarosan a Tüzép-telepeken is lehet majd kapni. Kooperálunk a tataiakkal is gázkazánok gyártásában. Ezekből 1700 készül az idén. A Somogyvári Építőipari Szövetkezet elnöke tehát nem panaszkodhat, hogy nincs vagy hogy nem lesz munkájuk. Elégedettnek azonban mégsem elégedett, mert — mint mondta —sokkal jobban is mehetnének a dolgok, ha jobban szerveznének, rugalmasabban alkalmazkodnak a változásokhoz. Helyzetük megítélésében nincsenek egyedül, de tenniakarásuk is követendő példa. Tárgyalnak, leveleznek, bővítik a kapcsolataikat, nevelik az utánpótlást. Szeretnének bekapcsolódni a. műemléki jellegű épületek helyreállításéba s tovább szélesítik a Balaton-parti feladatok körét. Hogy minél kedvezőbb ajánlatokkal kereshessék meg partnereiket, a munkákat fő kivitelezésben vállalják. Ügy vélik, most ez a jó ajánlólevél. Nagy Zsóka jobban kell szerveznünk a tövé kenységünk et. — Van már erre megoldás? — Nincs. És nem is lesz könnyű megtalálni. Mert mi még megrendeli őt nem küldtünk el azzal, hogy nincs kapacitásunk. Viszont majdnem münden hétvégén dolgozunk. Meglehet, emelni keltene a létszámot, de annalk is van kockázata. Dolgozik nálunk a hajóvezetőtől a szakácsig mindenféle szakmával rendelkező emlber, abban viszont egyformák, hogy soha nem ijedték meg a munkától. Nem szeretnénk, ha fölhígulna a gárda. Mii még soha nem mentünk hiánypótlást csinálni oda, ahol dolgoztunk. Minden munkánkat első osztályú miin ütegben vették át. Ennék köszönhetjük az átlagosnál nagyobb nyereségünket. Mindenképpen sokat kockáztatunk. Annyi bizonyos: valamit tenni kell, mert a gonddk önmaguktól nem szűnnék meg. — Biztos, hogy továbbra is olyan sok megrendelést kapnak? — Nem szeretjük a kellemetlen meglepetéseket. Eléggé nagy gondot fordítottunk a piackutatásra. Az eredménye annyi: fölmértünk, hogy még legalább négy—öt évig nem lesz hiány megrendelőkben. Azután? Aki ennél hosszabb időre ma jósolni tud, az szemfényvesztő. L. P.
