Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 267. szám Ära: 1,80 Ft 1985. november 14., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva - módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. A békemozgalom jövő évi tervei rtül tekintő és becsületes váI. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a pánt- ék az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges imperialista körök által1 szított fegyverkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszültség. Ugyanakkor a szocialista országok békepoliti- kája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tőkés országok felelősen gondolkodó politikusadnak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. 1 A Központi Bizottság ■ tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság1 a miaga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilatkozatban foglalta^ megvalósuljanak. A Központi Bizottság' kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerzőilés tagállamainak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához; megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi találkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapodások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr railiitaritólásának, lehetővé teszi a hadászati, valamint a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetéi hozzájárulnak az egész emberiséget érintő kérdések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubileumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkrastóll az ENSZ egyetemességé mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum ■hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséhez. O Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, amelyen áttekintették az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerősítette a Politikai Bizottságnak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nemzetközi helyzetet és a kibontakozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet -baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gusitájv Husák elvtárs prágai találkozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialista ország együttműködéísé- nek fejlesztését. A munka- megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika következetes megl- valósítása. . Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program előmozdítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását, aiz ipari kooperáció fejlesztését. Q A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hatónk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársinak Nagy-Britaniniiában tett hivatalos 'látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japánban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. A Központi Bizottság ■ megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országiok népeinek a politikai és gazdasági függet- lenségért, a társadalmi fel- emelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwében. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság vezetőivel, Robert Mugabével és Canaan Sodindo Banánéval folytatott tárgyalások megerősítették, hazánk szolidaritását a dél-afrikai ag|- resszió és megszállás elllen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság: elnökének magyarországi látogatása államközi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. A Központi Bizottság • megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság változatlanul a közel- keleti válság olyan átfogó, Igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Délafrikai Köztársaságban, kialakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erőkét. II. A Központi Bizottság áttekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfelelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabilitását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mérsékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, kiindulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az élet- színvonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsítása. A Központi Bizottság- rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítá- sárfa. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználásában növekedjen a felhalmozás aránya. A beruházásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszergazdaság. (Folytatás a 2. oldalon) A tavaly októberben tartott X. országos békekonferenciát követő időszak munkáját és az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismertették az Országos Béketanács nemzetközi sajtótájékoztatóján, szerdán az Atrium Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevékenységéről. Többek között hangsúlyozta: a mozgalom mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát kifejezésre juttassa hazai, és nemzetközi munkájában. Mozgalmas évet zárt az Országos Béketanács, mert igen sok belföldi és külföldi toé- kerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fórumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció megakadályozásához és a fegyverkezési hajsza megállításához. Joggal állapítható meg — mutatott rá Barabás Miklós —, hogy hazánkban érezhetően emelkedett a békemunka tekintélye, és a politikai mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendelkezik. - A résztvevők száma gyarapodott, s a meghirdetett célokkal elsősorban az ifjúság körében mind többen azonosulnak. Ma már az ország legkülönbözőbb vidékein működnek úgynevezett béfcekö- zösségek, amelyek bekapcsolódtak a helyi közéleti tevékenységbe is. Szaporodnak az önálló helyi kezdeményezések és egyre több fizikai munkás vesz részt a békemozgalomban. Alapvető cél — mondotta a főtitkár —, hogy az egyes embert foglalkoztató kérdésekre adjunk reális, a problémákat sem takargató, köAz európai kulturális fórum irodalommal, műfordítással, könyvkiadással foglalkozó munkabizottságának szerdai ülésén felszólalt Boldizsár Iván író, a magyar delegáció tagja, a magyar Pen Club elnöke. Az MTI munkatársának értesülései szerint ismertette azt a Magyarország, Finnország, Izlan'd, Norvégia és Svédország által előterjesztett közös javaslatot, amely a kis népek irodalmi alkotásainak műfordítását, kiadását és terjesztését szándékozik elősegíteni. A helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum értelmében is újabb erőfeszítésekre van szükség, új ab anyagi forrálaszt; olyat, amelynek hitele van itthon és külföldön egyaránt. — Tények bizonyítják azt is — folytatta —, hogy a magyar békemozgalomnak tekin télye van hatéira inkon túl is. 1985-iben számos nyugat-európai rendezvényien vettünjk részt, ahol kifejtettük véleményünket, és szóltunk céljainkról, eredményeinkről. Meggyőződésünk, hogy a meglévő nézetkülönbségek ellenére megvannak a közös cselekvés lehetőségei a különböző irányzatú békemozgalmafckai, a jövőben is ennek szellemében építjük tovább kapcsolatain- k|at a fejllőjdő és a nyugateurópai országok szervezeteivel. A nemzetközi békeév hazai programjai között számos jelentős esemény kap helyet. Így például a jövő év elején kiállításon mutatják be az idén nyáron meghirdetett nemzetközi gyer- meferaj zpá ly á zat díjnyertes alkotásait. Erre eddig csaknem 2000 munka érkezett a világ különböző részeiből. Az 1985-ös siker nyomán jövőre is megnyílik a fővárosban a nemzetközi békeklub és bővítik az úgynevezett politikai turizmust is: csoportokat és egyénileg utazó — elsősorban fiatal — vendégeket várnak hazánkba, hogy megismertessék őket törekvéseinkkel, hazánk életével. Májusban nagyszabású nemzetközi béke-hétvégét rendeznek Budapesten, amelyre számos külföldi mozgalom képviselőit hívják meg. 1986 októberében, a XI. Országos Békekonferencián összegzik majd a munka eredményeit, és határozzák meg a további feladatokat. sokat kívánatos feltárni a műfordítások ösztönzésére, ösztöndíjak alapítására annak érdekében, hogy még jobban megismertessék a szűkebb körben beszélt nyelvek irodalmát — hangoztatta. Somlyó György költő, a magyar delegáció felszólalásában sajnálatosnak tartotta, hogy az irodalmi munkabizottság ülésein kevesebb szó esik magáról az irodalomról. Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója, a magyar küldöttség tagja hozzászólásában ugyancsak a kis népek irodalmának műfordítására vonatkozó javaslatot támogatta. EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Kis népek irodalma
