Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
2 Somogyi Néplap 1985. november 14., Csütörtök KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) Az irányítás további korszerűsítése, valamint a népgazdaság fejlődésére lényeges hatást gyakorló központi programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvonalra kell emelni termelési kultúránkat. 2 A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986— ■ 90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen évi átlagban nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 ipari termelés 14—16 2,5—3 építés—szerelés mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között 12—15 kb. 2,5 az 1981—85-höz viszonyítva) 7—1« belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 lakosság fogyasztása 8—10 1„5—1,8 egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1,7—2 egy keresőre jutó reálbér kb 5 kb. 1 kivitel összesen 16—18 3—3,5 behozatal összesen 16—18 3—3,5 a szocialista szektor berubá zásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. 3 Az ipar vállaljon na- * gyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelmezőbb termékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szükségleteikhez igazodva újítsák meg termék- szerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kiéli az ipari szolgáltatásokat. Az igényeik kielégítéséhez növekvő mértékben járuljon hozzá akis- üzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés igazodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenységét, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportlehetőségekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön. csökkenjenek a ráfordítások. A gabonatermelés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságik a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metró- hálózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. A A beruházások' szolg'ái- **- ják a gazdaság hatékonyságának növelését, mindenek előtt a feldolgozóipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt népgazdasági feladatok megoldását. A Paksi Atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer. C A külgazdasági kapcso- látok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatalnak főként a versenyképes áruk termelését és a műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gazdasági kapcsolata i n kban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyag-beszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együtt- működésii programok megvalósításában, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Szorgalmazzuk a válllatok, intézmények közvetlen kapcsolatainak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kelll a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi 'kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. / A VII. ötéves terv ter- medési előirányzatainak teljesítésével megalapozottan emelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állanái hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermek- gondozási segély helyett a gyermekgondozási díjat kell fokozatosan általánossá tenni. A nyugdíjaik reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakásgazdálkodást, jobban megszervezni a területelőkészítést és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — áliairrti, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a la- káseloSztásnál és a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiaital házasokat és a kis jövedelmű többgyerekes csládokat segítsék. — Törekedni kell a bölcsődei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az is- kolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő kell segíteni az általános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni lkel.1. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a korábbinál mérsékeltebb legyen. Javítani kell az áraik ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. 7 A terület- és település- ■ fejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Nagyabb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. Q Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásiban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. * * * A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsinak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy kövételményéket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejiesz- szék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi 'Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Hazafias Népfrontot, az összes tömegszervezetet, tömegmozgalmat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglalták valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munka- versenyt igazítsák a változó körülményekhez és követelményekhez. A tömegpoliitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja országépítő, programunkat, mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törekvéseket.1 A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista haizánk valamennyi állampolgárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javákban egyaránt gazdagabb élet feltételéit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fc gyveres erőinek katonai tanácsa az NDK fővárosában tartotta soros ülését (Telefotó — ADN—MTI—KS) Komoly munka reményében Gorbacsov a genfi csúcs előtt — A Szovjetunió nyílt és becsületes álláspontot foglal el a genfi találkozóval kapcsolatban, teljesen tudatában van annak, milyen felelősség hárul a szovjet és az amerikai vezetőkre. A komoly és eredményes munka reményében megyünk Genfbe, s meg kell mondanom, nem is üres kézzel — jelentette ki szerdán Moszkvában világhírű tudósok előtt Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta a Nobel- békedíjasok október 25—27- én, a hollandiai Maastricht- ben megtartott kongresszusának küldöttségét, amelyet Aloissenglender osztrák tudós, a Nobel-békedíjasok szövetségének titkára vezetett. A delegáció átadta Mihail Gorbacsovnak azt az üzenetét, amelyet a kongresszus hozzá és Ronald Reagan amerikai elnökhöz intézett. A Nobel-békedíjasok felszólították a két vezetőt, hogy jövő heti genfi találko_ zajukon állapodjanak meg az átfogó leszerelés konkrét programjáról. A kongresszus kezdeti lépésekként a következőket javasolta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak : — kölcsönösen vállalják, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert; — mindkét részről hirdessenek moratóriumot a nukleáris robbantásokra, s ezt ikövetőleg tiltsanak be mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet; — egyezzenek meg a világűr militarizálásánák megakadályozásában ; — a nukleáris fegyver- készletek mielőbbi megsemmisítéséhez vezető első lépésként számottevően csökkentsék e fegyverkészleteket; — alakítsanak ki egy olyan közös mechanizmust, amely megakadályozza a nukleáris háború véletlen- szerű kirobbanását. A Nobel-békedíjasok felhívását átvéve Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egyetemes emberi jelentőségű dokumentumnak tökinti azt. A benne szereplő felhívás teljesen megfelel a szovjet emberek érzéseinek, és egybecseng a szovjet vezetés szándékaival. Az emberiség fejlődésének olyan mérföldkövéhez ért, amikor a döntések meghozatalához különösen nagy bölcsességre, a cselekvésben pedig alapos mérlegelésre, visz- szafogottságra, nemcsak a saját nemzeti érdekek, hanem az egész világközösség érdekeinek figyelembevételére is szükség van — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Mi a Szovjetunióban úgy véljük, hogy nincs ma fontosabb és halaszthatatlanabb feladat, mint a nukleáris fegyverek további felhalmozásának megakadályozása, és a fegyverek világűrbe juttatásának lehetetlenné tétele egyszer s mindenkorra. Ennek megfelelő állásponttal és javaslatokkal indulunk néhány nap múlva a genfi szovjet—amerikai találkozóra. A Szovjetunió azt kívánja, hogy a találkozó valóban elősegítse korunk központi kérdéseinek megoldását: hozzájáruljon az egyetemes béke és biztonság erősítéséhez, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásához. Világunkban nagyon sok halaszthatatlan megoldást, az erőfeszítések összehangolását, együttműködését követelő feladat van. Biztosíthatom önöket arról, hogy a Szovjetunió mindig kész az ilyen együttműködésre — jelentette ki végezetül a Nobel-békedíjasok előtt Mihail Gorbacsov. Reagan fo célja: eloszlatni a bizalmatlanságot Televíziós beszédben fejtette ki a jövő heti szovjet —amerikai csúcstalálkozó élőtt az amerikai álláspontot Reagan elnök. Reagan öt nyugát-európai televíziós hálózatnak adott interjút a csúcstalálkozó kérdéseiről és kijelentette, a fő célnak azt tekinti, hogy „csökkentsék a bizalmatlanságot és a gyanakvást” a két ország között. Bár azt mondotta, hogy a leszerelés konkrét kérdéseiről nyilvánvalóan nem folytathatnák a kétnapos találkozón. mélyreható tárgyalást, nem állapodhatnak meg „számokban és egyebekben”, az eszmecsere pozitív eredménye azt az üzenetet adná a két ország tárgyaló-küldöttségeinek, hogy „folytat- niok kell a tárgyalásokat és eredményre kell jutniok”. Az elnök külön foglalkozott az európai NATO-part- nereket nyugtalanító kérdéssel, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek jelenlétével Európában. Bár gz általa mondottak nem jelentettek érdemleges módosulást az amerikai elképzelésekben, Reagan azt mondotta, hogy „előre lehetne lépni” a közepes hatótávolságú fegyverek problémájának megoldásában, ha azt elkülönítenék a hadászati fegyverek korlátozásának problémáitól. Az elnök, aki eddig határozottan elutasította az európai atomfegyvermentes övezet kialakítására vonatkozó szovjet és más javaslatokat, most azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni erről a kérdésről is. A Fehér Ház egy magás beosztású munkatársa, aki fontos szerepet tölt be a csúcstalálkozó előkészítésében, kedden' az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondotta, hogy az Egyesült Államok a csúcstalálkozón „azt tekintené sikernek, ha előbbre jutnának a két ország közötti nézeteltérések csökkentése terén és új ösztönzést adnának a párbeszéd folytatásának, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseiről folytatott tárgyalásoknak”. A kormánytisztviselő, aki külföldi újságírókkal találkozott, kijelentette: „nagyabb megértésre lehet jutni arról, hogyan közelítsék meg a leszerelés kérdéseit”. A csúcstalálkozón szerinte „nem jöhet létre konkrét megállapodás” a leszerelés kérdéseiről, mivel a két fél nézetei rendkívül távol állnak egymástól számos területen, de meg lehet állapodni a tárgyalások folytatásában, és „meg lehet határozni, milyen irányban fejlődjenek tovább a két ország kapcsolatai”. „A lényeges, hogy ne általános jellegű nyilatkozatokkal foglalkozzanak a csúcstalálkozón, hanem a- reális kérdésekkel” — mondotta a magát megnevezni nem kívánó fehér házi személyiség.
