Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 258. szóm Ara: 2,20 Ft____________________ __________________________1985. november 2., szombat T élelőn a nyárról Üres a Balaton-part. Be­zárt idényboltokból néz ki szomorúan a semmi. Sokan el is felejtik ilyenkor a ma­gyar tengert. Néhány an nem. Az előrelátóbbak már tel­előn azon gondolkodnak, hogy milyen gondjaink le­hetnek, lesznek jövőre? Pél­dául: vajon 1986-ban hány üzlet nem nyit ki? Az idén nyáron több parti üdü­lőtelepen kisebb katasztró­fákat produkált a kereske­delem, vendégriasztó üzlet- és áruhiány borzolta a ke­délyeket. Pedig áru több volt, mint a korábbi évek­ben. Viszont nem volt, aki kinyissa a boltot. A Balatonnál üzletekkel rendelkező somogyi és nem megyénkben élelmiszerke­reskedelmi cégek szakembe­rei két súlyos okot tudnak megjelölni: annyi pénzért, amennyit fizetni tudnak, nem lehet kereskedőt kapni a parton, s nemcsak egy-egy embernek nem éri meg ket­tőzött erővel dolgozni, ha­nem a balatoni idényüzletek működtetése is veszteséges a vállalatoknak. Csupán „szerelőmből” vagy az ide­genforgalomért érzett fele- lőspégérzettől vezérelve pe- í, ma már senki sem fog Yelkesen serénykedni, ha * anyagi hátránya származik belőle. A különös helyzetben lé­vő parti kereskedelemre ugyanaz az általános szabá­lyozás vonatkozik, mint az egész ország áruforgalmazá­sára. Ez pedig helytelen, hi­szen a különöset az általá­nostól eltérő módon lehet csak irányítani. Nem protek­cióért, jogtalan enyhítése­kért kilincselnek tehát az érintettek, amikor mind több fórumon hangoztatják: a Balatonnál dolgozó kereske­delmi cégeknek különleges elbánásban kellene részesül­niük. Meglehet, nem is enged­mények kellenének. Még többet is követelhetne a sza­bályozórendszer ezektől a cégektől, ha okosan lehetővé tenné, hogy a vállalatok a több és jobb munkával átla­gon felüli nyereséget érje­nek el. Több kereskedő mondja: a Balatonból, a tó­nál termelődő haszonból mindenki csak ki akar ven­ni, de a „kalapba” betenni már jóval kevesebben szán­dékoznak. Tőke kellene. Hitel és — urambocsá’ — dotáció. Álla­mi támogatás. Hogyan? Amikor épp az ilyen-olyan ingyen pénzek osztogatását kívánjuk visszaszorítani, hogy ne élhessenek jól élet- képtelen gazdasági formá­ciók sült galambra várva. Nos, ami a parton hitellel elintézhető — tehát visszafi­zetendő pénzzel — azt úgy is kell rendezni. De sok szak­ember véleménye szerint egy sor gond kölcsönökből nem oldható meg. A balatoni kereskedelem fejlesztése pedig szükséges. Mert ha ilyen marad, akkor nem jön majd vendég, nem költ itt pénzt. És hiába spóroljuk meg az egyik or­szágos zsebből a dotációt, ha a másik zsebbe nem ke­rül majd be az idegenfor­galmi bevétel. Támogatás és szabályozómódosítás kellene tehát. Mégpedig gyorsan, mert ebből a szempontból már nyakunkon van 1986 nyara, a vállalatoknak njár most pontosan tudniuk kel­lene, hogy mire számíthat­nak. Mert ha nem így tör­ténik, akkor jövőre még több bolt marad zárva, s er­re gondolni is rossz. Luthár Péter Egy békésebb világért Kádár János nemzetközi sajtóértekezlete Kádár János, az MSZMP főtitkára nagy-bri tanmai hi­vatalos látogatásának má­sodik napján elsőiként Ber­nard Weatherillt, az alsóház elnökét kereste fel. A szívélyes légkörű talál­kozón, amelyen jelen volt Sir Anthony Kershay, az al- alsóház külügyi bizottságá­nak elnöke és lan Mikardo, a brit—magyar parlamenti csoport munkáspárti társ­elnöke is, a két parlament tevékenységéről és nemzet­közi kapcsolatairól folytat­tak eszmecserét. A program következő ál­lomása a Sainsbuiry élelmi- szeráruház-ilánc egyik dél­londoni szupermarkettjé, a „Nine Elms” volt — mintegy viszonzásaként annak a láto­gatásnak, amelyet Margaret Thatcher 1984 februárjában a Tolbudhin körúti nagy­csarnokban tett. Kádár János és kísérete tiszteletére pénteken dél­ben Sir Geoffrey Howe, a brit kormány külügyminisz­tere adott díszebédet. A magyar—brdit kapcsola­tok fejlesztésiének kölcsönös szándékát, s a nemzetközi feszültség enyhítéséiben meg­levő közös érdekeltséget hangsúlyozta Kádár J ános pénteken esite Londoniban tartott nemzetközi sajtókon­ferenciáján. Az MSZMP főtitkára beve­zető nyilatkozatában kitért arra, hogy Margaret That­cher tavalyi budapesti láto­gatásának viszonzásaként ke­reste fel most a szigetorszá­got. E találkozó folytatása a másfél évvel ezelőtti eszme­cserének, s miként az akko­ri, a mostani tárgyalások is építő szellemben, jó légkör­ben zajlottak le, hangsú­lyozta, hozzáfűzve, hogy a két fél álláspontja természe­tesen több kérdésben külön­bözik, hiszen Magyarország és Nagy-Brdtannia társadalmi berendezkedése eltérői, más­más szövetségi rendszerihez tartozik. — A hangsúlyt azonban a találkozása pontokra helyez­tük — folytatta. — A két­oldalú kapcsolatokat átte­kintve megállapíthattuk, hogy kapcsolataink teljes körének fejlesztésével kívánjuk és ösztönözzük: államközi, poli­tikai, gazdasági, kulturális téren és a lakosság közötti érintkezések esetében egya­ránt; ezek sorában a sajtó­kapcsolatokat is fontosnak tarltjuk, Miszen azok nagy­mértékben- elősegíthetik egy­más jobb megismerését. A tárgyalások másik téma­körére áttérve a párt főtit­kára leszögezte: fontos kér­dés vol|t, amiben szintén egyetértés mutatkozott, hogy erőfeszítéseket szükséges tenni egy békésebb világ ér­dekében. Valamennyi ország kormányának felelőssége és kötelessége e cél eléréséért cselekedni. Ezzel összefüggésben kitért a közelgő genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozóra. Mint mondotta; Reméljük — s ez a viliág népeinek óhaja —, hagy a találkozó pozitív eredménnyel zárul, bizonyos megállapodásokhoz vezet és a továbbiakban jótékony ha­tással lesz a nemzetközi fe­szültség enyhülésére. Ami a Magyar Népköztár­saságot, a mi álláspontunkat illeti, fölöslegesnek .tartom itt részletezni, mert Szófiá­ban a szövetségleseinkkel ta­nácskoztunk, és világos, egy­értelmű nyilatkozatot tettünk közzé. E közlemény megszö­vegezésében mi magyarok részt vettünk, és mély meg­győződésből foglaltuk írás­ba álláspontunkat. Szövetsé- geseinkkel együtt valljuk, hogy a kát szembenálló szö­vetségi rendszer között je­lenleg erőiegyensúly áll fenn. Kádár János végül köszö­netét mondott a vendéglátá­sért, s felidézve az eddigi program egy mozzanatát, tré­fásan megjegyezte — Amikor a British Múzeum könyvtá­rában Marx egykori asztalá­nál álltam eszembe jutott, hogy ő, aki megálmodta a szocializmust, mennyi mun­káit is adott ezzel nekünk ... Újságírók kérdéseire vála­szolva Kádár János első­ként Magyarország és az EGK kapcsolatait érintette. Megállapította, hogy a Kö­zös Piac országai jelentős szerepet játszanak a magyar külgazdasági kapcsolatok­iban. Hazánknak is része volt abban az üzenetben, áimelyet a KGST a közel­múltban együttműködési megállapodás létrejötte ér­dekében az EGK brüsszeli központjához intézett. A két szervezet közötti esetleges megegyezés azonban nem zárja ki, hogy az egyes KGST-tagországok és az EGK között kétoldalú meg­állapodások jöjjenek létre, ellenkezőleg, az ilyenek hasz­nosan kiegészítenék az előb­bit. Ami Magyarországot il­leti, az EGK-val folyó tár­gyalásai azért szakadtaik meg, mert a szervezet nem volt hajlandó hazánknak ugyanazokat a jogokat biz­tosítani, amelyek minden GATT-tagországot megillet­nek. Ha- megfelelő javasla­tok érkeznének azonban, mi készek vagyunk e tárgyalá­sok folytatására — jelentette ki az MSZMP főtitkára. Megkérdezték Kádár Já­nost, elfogadna-e egy meg­hívást az Egyesült Államok elnökiétől. Válasza az volt, . hogy elvi kifogása ilyen lá­togatással szemben nincs, s ha' vallóban érkezne meghí­vás, azt a magyar vezetés a szokásos államközi gyakor­latnak megfelelően kezelné. Végiül két, részben belpoli­tikai jellegű kérdésre vála­szolva a párt főtitkára a kö­vetkezőket hangoztatta: a módosított választási törvény alapján az idén megtartott választások megélénkítet­ték a közéletet. Hogy Ma­gyarország tanulhat-e a brit parlamenti demokrácia gyakorlatából? Erre csak azt tudom mondani — jelentette ki —, hogy nii nem elvet­ni’* * *, hanem igyekszünk sa­ját valóságunkba átültetni mindazokat a jó tapasztala­tokat, amelyek másutt be­váltaik, amelyeknek a helyes­ségét a történelem igazolta. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanácselnöke tájékoztatta a testületet az Angolai Népi Köztársaság elnökének meg­hívására szeptember 27. és 30. között Angolában, a Zimbabwei Köztársaság el­nökének meghívására szep­tember-30. és október 3. kö­zött Zimbabwében tett hiva­talos, baráti látogatásáról és megbeszéléseiről. Az Elnöki Tanács a beszámolóval egyetértve megállapította, hogy a látogatás és a tárgya­lások eredményesen szolgál­ták a hazánk és ezen orszá­gok közötti politikai, gazda­sági, kereskedelmi, műszaki­tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztését, s hozzájárultak a kölcsönösen előnyös együttműködés erősí­téséhez szükséges lehetőségek feltárásához. Az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott október 19. és 26. között New York­ban tett látogatásáról is, az ENSZ megalapításának 40. évfordulója tiszteletére ren­dezett jubileumi közgyűlésről és az ENSZ főtitkárával, a közgyűlés elnökével, vala­mint egyes országok vezetői­vel folytatott megbeszélései­ről. Az Elnöki Tanács a be­számolót — a világszervezet ünnepi ülésének jelentőségét kiemelve — egyetértéssel tu­domásul vette. A tovább iákban az El nöki Tanács határozott a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 'évfordulója alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről, majd bírákat mentett fel és választott meg. 1986. MÁJUS 22-ÉRE Pénteken Hámori Csaba első titkár elnökletével együttes ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőr­ző Bizottsága. Az ülésen részt vett Petrovszky István, az MSZMP KB osztályveze­tője. A testületek Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titká­rának előterjesztésében meg­tárgyalták és elfogadták a KISZ XI. kongresszusának összehívására és előkészíté­sének feladataira tett javas­latot. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — a KISZ szer­vezeti szabályzata alapján — 1986. május 22—24-re össze­hívta a KISZ XI. kongresz- szusát, amelyen megvitatják a KISZ Központi Bizottsá­gának beszámolóját a XI. kongresszus határozatára és a KISZ szervezeti szabály­zatának módosítására tett javaslatokat, a KISZ Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságának jelentését, meg­választják a KISZ Központi Bizottsága, Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottsága és á KB irányításával működő rétegtanácsok tagjait és tisztségviselői t. Az ifjúsági szövetség leg­felsőbb fórumának mun­kájában több mint 900 kül­dött és mintegy 250 hazai és külföldi meghívott vesz részt. A kongresszus plenáris ülé­sen, illetve hat szekcióban fog tanácskozni. A Központi Bizottság meghatározta a kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a KISZ-alapszervezetek, szer­vezetek és a területi bizott­ságok teendőit és előkészítő munkabizottságokat -válasz­tott. A testület módosította a KISZ választási rendjét. Az ifjúsági szövetségben a jö­vőben a küldöttgyűlések, il­letve a kongresszus közvet­lenül választják meg a tes­tületek tisztségviselőit. A testületi tagok egy részét az irányított szervezetek, szer­vek küldöttgyűlései, illetve a küldöttgyűlések és a kong­resszus rétegszekciói dele­gálják. A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság személyi kér­désekben döntött. Érdemeik elismerése mellett, más fono­ttra beosztásba kerülésük miiátt felmentette KB-titkárd funkciójukból, központi bi­zottsági, intéző bizottsági és titkári tagságuk alól • dr. Köpf Lászlónét és Nyitrai Istvánt. Ezután Domonkos Lászlót és Nagy Imrét koop­tálta tagjai sorába, megvá­lasztotta az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a KB titkárává. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az ifjú­sági mozgalomban hosszú időn keresztül végzett ered­ményes munkájukért a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatával tüntette ki Köpf Lászlónét és Nyitrai Istvánt. A politikai könyvnapok országos megnyitója Az idén 24. alkalommal megrendezett politikai könyv­napok országos rnlegnyitóját pénteken tartották meg Győ­rött, a szakszervezetek Szé­chenyi István Művelődési Központjában. A könyvküál- irtással egybekötött, megnyitó ünnepségen Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott be­szédet. Bevezetőben az ideológiai munka időszerű kérdéseiről beszélt. Rámutatott, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa nyomatékkal szólt az ideoló­giai murfka fejlesztésének szükségességéről. Hangsúlyoz­ta: határozottabban kell hir­detnünk világnézetünket, egyértelműbb, érvelőbb és meggyőzőbb kiállásra van szükség a burzsoá propagan­da állításai s az egyéb for­rásokból származó torz né­zetek cáfolatához, visszave­réséhez, a kezdeményezés megragadásához. Ugyanakkor hatékonyábban kell képvi­selnünk értékeinket: a mun­ka becsületét, a szocialista humanizmust, a kollektivitás eszméjét. — Ideológiai munkánknak jobban fal kell zárkóznia pártunk alkotó politikai gya­korlatához — mondotta. — Ez többek között azt jelenti, hogy nagy figyelemmel és el­méleti igénnyel kell tanul­mányoznunk, vizsgálnunk, illetve feltárnunk az MSZMP immár csaknem három évti­zedes gyakorlatának perspek­tivikusan is értékes mozzana­tait, tapasztalatait és tanul­ságait. Közülük is minde­nekelőtt olyan kérdésekre kell irányítani a legnagyobb figyelmet, amelyekben kife­jeződik az MSZMP felfogása a párt vezető szerepéről a szocialista építőimuinka válto­zó fettételei és körülményei között. A politikai könyvkiadás különösen fontos feladata — hangoztatta —, hogy a fia­talokhoz eljuttassa az éle­tünkről és a minket körül­vevő világról szóló marxista elemzéseket, mivel ezzel se­gíti .leginkább az ideológiai­lag igen érzékeny, számos szempontból és sokfélekép­pen tagojlt ifjú nemzedékek világnézeti, politikái nevelé­sét, felkészítését a jövő for­málására. Felhívta a figyel­met a fiatalság helyzete és országunk jövője közötti rendkívül fontos összefüggé­sekre. Rámutatott, hogy a mai fiatalok más élmények­kel és tapasztalaitokkal ren­delkeznek, minit apáik, ezért nem velőik azonos módon közelednek a szocializmushoz sem. Ennek a problémának elméleti feldolgozása és publikálása napjaink elsőren­dű f ejlaidata. A Központi Bizottság tit­kára megállapítoitta, hogy a politikai könyvkiadás ennek értelmében ákkor érti jól, s látja el igazán feladatát, ha — miként teszi is — folyto- nos|an tájékoztatja közvéle­ményünket a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom és politika legfontosabb ese­ményedről, folyamatairól. — Napjainkban a kommu­nista viláigmozgalom figyel­mének középpontjában a Szovjetunió Kommunlista Pártja soron levő XXVII. kongresszusának előkészíté­se áll — mondotta. — Mind­annyian jól ismerjük, érté- keffjük ennek jelentőségét. Az SZKP újjászerkesztett programjának nyilvánosságra hozott tervezete azt mutat­ja: szovjet testvérpárltunk arra törekszik, hogy az eddi­ginél magasabb szintű össz­hang allákuilljon ki a szovjet állam belső fejlődésének le­hetőségéi, cselekvőképességé­nek érvényesülése és nemzet­közi kötelezettségei között. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunlióban folyó szocia­lista építőimunka meggyorsí­tása, hatékonyabbá tétele a szocialista országok közössé­gének, a kommunista világ- mozgalom és a tőle min­denkor elválaszthatatlan vi­lágbéke ügyének legjobb szolgálatát jelenti — mon­dotta befejezésül Berecz Já­nos.

Next

/
Thumbnails
Contents