Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
2 Somogyi Néplap 1085. november 2. srtmbat Események címszavakban Vasárnap: Moszkvában Mihail Gorbacsov találkozik Rad- zsiv Gandhival. —'Magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások. — Sevairdnadze Havannában. Hétfő: Nyilvánosságra hozzák az SZKP újjászerikesz- tett programtervezetét. — Az olasz kormányválság Craxi hivatalban maradásával oldódik meg. — Portugáliában Caváci Silva kisebbségi kabinetet alakít. Kedd: Erich Honecker budapesti látogatása. — A NATO nukleáris tervező bizottságának brüsszeli összejövetele. Szerda: Husszein—Arafat találkozó Ammanban. — Bejrútban kiszabadulnak a szovjet túszok. — Ugandában felborul a tűzszünet, kiújulnak a harcok. — A dél-Afri- kai pótválasztásokon a szélsőségesek törnek előre. Csütörtök: Kádár János megkezdi látogatását Nagy-Britan- niában. — Mengisztu moszkvai útja. — Reagan szovjet újságíróknak nyilatkozik a genfi csúcsértekezletről. — Megemlékeznek Indiában Indira Gandhi meggyilkolásának első évfordulóján. Péntek: Genfben egy héttel meghosszabbítják a szovjet —amerikai tárgyalások harmadik fordulóját. — A budapesti európai kulturális fórumon befejezi vitáját az első két munkabizottság. A hét három kérdése Hogyan alakul a genfi csúcs közeledtével a szovjet—amerikai viszony? Beléptünk a november hónlapba, a csúcsértekezlet havába. Elkezdődött a politikai visszaszámlálás, hiszen csak bő két és fél hét vá- laszít el a genfi Gorbacsov— Reagan találkozótól. A jelenlegi helyzetben önmagában is kiemelkedően fontos esemény jelentőségét növeli, hogy hat esztendei szünet Után ismét felélénkülhet a legmagialsjáhb szintű szovjet—amerikai párbeszéd. A csúcs lótóközeibe kerülése tovább fokozza a diplomácia tempóját. A hét figyelemreméltó fejleményei közé tartozik, hogy Reagan szovjet újságírókat fogadott a Fehér Házban; Kennedy óta ő volt az első amerikai elnök, aki ilyen, közvetlen nyilatkozatot adott. Megegyezési szándékairól szólt, s egyes kommentárok szerint ily módon akarta ellensúlyozni azt a hatást, amelyet a Time magazinnak adott Gorbacsov-interjú váltott ki. Köziben, ugyancsak amerikai kérésre egy héttel meghosszabbították az űrfegyverkezés megakadályozásáról válamint a nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott genfi szovjet—amerikai megbeszélések harmadik fordulóját. Az indok, hogy még a csúcs előtt le akarják tenni az asztalra a szovjet javaslatokra vonatkozó amerikai választ. Moszkva azt indítványozta, hogy vegyék elejét az űrfegyverkezésnek, ugyanakkor radikális módon, jelentős mértékben, akár 50 százalékkal is csökkentsék a meglévő nukleáris fegyver- készleteket. Az amerikai váA hét elején Havannában tett hivatalos baráti látogatást Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter (balra). A képen Fidel Castróval látható az esemény egy kötetlen pillanatában Elnökválasztást tartottak Tanzániában. A képen a leköszönő, nagy tiszteletnek örvendő államfő, Julius Nyerere adja le szavazatát lasz hivatalos formában mqg nem ismeretes, de washingtoni lapértesülések úgy vélik, hogy az Egyesült Államok elsősorban a szárazföldi indítású nehézrafcéták területén kíván nagyarányú csökkentést. Ez első hallomásra rokonszenvesen hangozhat, csakhogy a szovjet rakiétöerők, a becslések szerint 72, az amerikaiak csupán 49 százalékban alapozódnak e fegyverekre. Az „egyenlő” csökkentés tehát egyenlőtlenséget rejtene magában, folytatódnának az amerikai előnyszerzési próbálkozások. Egy-két napon belül talán már többet tudhatunk, miután Shultz külügyminiszter Moszkvába utazik, ahol — amerikai bejelentések szerint — már a csúcs esetleges záródokumentumát is egyeztetni szeretné a szovjet féllel. Viták közepette, a remények és a realitások jegyében kezdődött meg a „visz- szaszámiláiás ...” <D—, _ nyék vannak a Közel-Keleten? Az el 1 entétvonalak keresz- tül-kasul barázdálják a Közel-Keletet, a válságon belül számos „mellékválság” jelentkezik. Lezajlottak a jor- dónáiai uralkodó és Arafat 'tárgyalásai s jóllehet elhangzott néhány célzatosan derűlátónak tűnő nyilatkozat, a jelek mély ellentétekre utalnák. A palesztin vezető ugyanakkor egy meg nem nevezett országot vádolt azzal, hogy a PFSZ számlájára az kövétte el a hajóelté- rífést. Libanonban mintha közelednének egy rendezéshez, a megbeszélések egymást követik Bejrútiban s a békéltetésben nagy szerepet vállaló Szíriá fővárosában, Damaszkuszban. A zöld vonal szomszédságából viszont változatlanul összecsapások híre érkezik s lehet találgatni, hogy a kialakuló rendezést megelőző pozícióharcok folynak, vagy a csatározások már a kibontakozás reménytelenségét fejezik ki. Mindenesetre pozitív tény, hogy A közel-keleti rendezés és főképp a palesztinok jövője volt a központi témája annak a megbeszélésnek, amelyet Ammanban folytatott Husszein jordán király (szemben balról) és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Néhány nap múlva per kezdődik a krefeldi bíróság előtt. A nyugatnémet városban 74 éves Wolfgang Otto ül majd a vádlottak padján, aki leányiskolái nevelő tanárként (!) vonult nyugállományba, de előzőleg SS szakaszvezetőként a buchenwaldi koncentrációs táborban tevékenykedett. 1944. augusztus 17- én, amikor Himmler személyes parancsára a baut- zeni börtönből a lágerbe szállították a fizikailag meggyötört Ernst Thäl- mant. a Német Kommunista Párt elnökét, ő vezette azt a halálbrigádot, amely Ideje végzett a legendás hírű munkásvezetővel. Más háborús bűntettek is terhelik számláját. Jó ideig úgy tűnt, hogy elkerülheti a felelősségre- vcmást, pedig Thálman özvegye s az NDK-ban élő lánya újra meg újra követelte a bírósági tárgyalás lefolytatását. Az NSZK igazságszolgáltatásának malmai azonban ezúttal lassan őröltek s csak 41 évvel a gyilkosság után kerülhet sor a felelősségre vonásra. A per azonban bonyolultnak ígérkezik, a tanúk ugyanis azóta kiestek... A koronatanú (aki életében több ízben is megtette vallomását) Marian Zgoda, a tábor egykori lengyel foglya, s a gyilkosság szemtanúja, 1967-ben távozott az élők sorából. A védelem nyilván a tanúk ftávollétére fog hivatkozni. Pedig igazán nem rajtuk múlt, hogy már nem lehetnek jelen... R. E. végre visszanyerhették szabadságukat a túszul ejtett szovjet állampolgárok, Úgy tűnik ennek érdekében minden józan erő fellépett a szélsőségekkel szemben. Korábban több szó esett róla, hogy Szaúd-Arábiában részleges csúcsot tartanak, a hét legjelentősebb arab ország részvételével. Üjabban 'elhallgattak ezék a találgatások: a Közel-Kelet térségében manapság egy biztos tényező jelentkezik, a bizonytalanság. Mi jellemzi a dél-afrikai helyzet alakulását? A rendkívüli állapot hónapjainak eddigi mérlege csaknem négyszáz halott, vagyis minden „(hétköznapra” három-négy agyonlőtt, halálosan megsebesített fekete áldozat jut S a helyzet javulás helyett tovább rosz- szabbodik, újabb nagyvárosokra terjesztették ki a rendkívüli állapotot, ami egyben fokozza a tömegtiltakozást. Ilyen körülmények között tartottak a héten pótválasztásokat a Dél-Afrikai Köztársaságban, szigorúan „fehér” alapon, csak fehérek szavazhatták és képviselőiket a fehér parlamentbe küldték. Ebből a szempontból nem volt igazi tét, s a Bothia vezette nemzeti párt abszolút többségét sem fenyegethette veszély. A Botha pártjából kivált Herstige (az afrikáner kifejezés magyarra fordítva „igazit” jelent) nemzeti párt a pótváüasztásokon jelentősen növelte szavazóinak számát s beküldhette első képviselőjét a parlamentibe. Minden jel arra mutat, hogy a dél-afrikai fehér kisebbség jó része képtelen tudomásul venni a történelem figyelmeztetését. Erre vallanak a pótválasztási eredmények és a fekete költő, Mo- loise törvénytelen kivégzése. A dél-afrikai barométerek pedig a politikai viharokfo- kozódását jelezhetik. Réti Ervin Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezete Módosító javaslat Moszkvában. nyilvános - ságria hozták és a pártszervezetek elé terjesztik az SZIKP szervezeti szabályzatának a javasolt módosításokkal kiegészített tervezetét, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi, október 15—i ülésén hagytak jóvá. A javasolt módosítások lényege egyfelől, hogy tovább szélesítsék a párton belüli demokráciát, fejlesszék a kommunisták, valamennyi párltszervezet, elsősorban alapszervezet kezdeménye- zőkiészségét és aktivitását, másfelől pedig növeljék a közügyék eldöntésében rájuk háruló felelősséget. Az okmány szerint az SZiKP a szovjet nép tápasztalt harci élcsapata, amely önkéntes alapon, a szovjet munkásosztály, kolhozpa- riaSiZtság és értelmiség legkiválóbb, legöntudatosabb részét egyesíti. A szervezeti szabályzat tervezete rámutat, hogy az SZKP osztály- lényegénél és ideológiájánál fogva a munkásosztály pártja marad, de az egész nép pártjává vált. A párt a népért létezik és a népet szolgálja. A társadalmi-politikai szervezet ma- gas/aibb formája, a politikái rendszer magva, a szovjet társadalom vezető és irányító ereje. A párt határozza meg az országfejlesztés fő irányát, biztosítja a nép alkotó tevékenységének irányítását, megadja a szervezettség, a tervszerűség és a célratörés jellegét a végső cél, a kommunizmus győzelme elérésiéért vívott harcban — hangsúlyozza az okmány. Az okmány szerint az SZiKP a nemzetközi kommunista mozgalom alkotó része. Szilárdam kitart a proletár, szocialista internacionalizmus kipróbált marxista-leninista elvei mellett, igyekszik aktíván előmozdítaná a testvéri szocialista országok együttműködésének és öisszefiarrdttságának megszilárdítását, a szocialista világrendszer erősítését, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, szolidáris azokká! a népekkel, amelyek a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért, az imperializmus ellen, a béke fenmmáradásáért harcolnak. A javasolt módosítások, amint azt az SZKP KB októberi ülésén megállapították, lehetővé teszik, hogy a párt fő irányvonalának és irányelveinek Valóraváltá- sában növekedjék a párttag tekintélye, súlya, politikai és szervező szerepe, felelőssége. Shultz Moszkvába indul Shultz amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok „magabiztosan, rea- ÍJislta módon és konstruktív szellemben” vesz majd részt a szdvjet—amerikai csúcstalálkozón. A miniszter, aki ma indul Moszkvába, hogy a csúcstalálkozóról újabb megbeszélést folytasson, csütörtökön délután sajtókonferencián fejtette ki nézeteit. Megismételte, hogy az Egyesült Államok Genfben egyaránt tárgyalni akar a leszerelés és a fegyverzet- korlátozás kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatokról, az emberi jogok érvényesítéséről és arról, hogy „az államok szüntessék meg az olyan kísérteteket, hogy befolyásukat fegyveres erővel, vagy szub- vemóval terjesszék ki” — vagyis a Reagan elnök által a múlt héten az ENSZ-ben Amerikai kérésre egy héttel meghosszabbították a genfi leszerelési tárgyalások harmadik fordulóját, hogy az amerikaiak előterjeszthessék új javaslataikat. A képen: a két küldöttségvezető Viktor Karpov (balról) és Max Kampelman (jobbról) fog kezet egymással „regionális problémáknak” minősített kérdésekről. Tagadta, hogy Washington ezeket a .kérdéseket Valamiféle „csomagtervként” kezelné, de hangsúlyozta: „A leszerelés nagyon fontos és az ezzel összefüggő kérdések minden bizonnyal középponti helyen szerepelnek majd a genfi tárgyalásokon de nem kevésbé fontosak az egyéb kérdések is”, mart a különböző témakörök sökszor „egymásba fonódnak”. Békéről, családról, életünkről A béke érdekében cselekedni töibbféléképpen lehet — legalábbis ezt sugallja az UPI amerikai hírügynökség beszámolója a szovjet nőhi- zoftság küldöttségének amerikai útjáról. A tizenhárom szovjet asszony a Peace Links amerikai társadalmi szervezet közreműködésével látogatott el az Egyesült Államokba, amerfkali családokkal ismerkedett, amerikai nők társaságában utazott az ország különböző államaiba. Béke- mlisszió volt ez, amúgy női módra; hiszen a szokásos női témák legfeljebb áttételesen kapcsolódnák a nukleáris háború elhárításának problémájához. Márpedig ezek a tárnák aligha ifctathatóak ki, ha nőik egymás között beszélgetnék — ha mégoly távoli országokban élnek is! Az országjárás közepette volt elég 'idő tapasztalatokat cserélni a gyermeknevelés itt is, ott is úehéz gondjairól, a hétköznápok szokásairól, a család válságairól, válásról, de még olyan csip-csup dolgokról is, minit a gyerekek örökös tévénézése. — Fan- .tBlszit&kus volt számomra, mennyi közös gondunk van, mennyire hasonló problémák fogÜBllkoztaitnak! — mondta Betty Bumpers, a Peace Links elnöke. A szovjet nőket a legjobban az lepte meg, milyen háziasak az amerikai férfiak. A szovjet nőkülldöttség és amerikai kísérőik hatalmas körutat tettek: jártak Clev- lamdfoen, Pittsburgben, Pennsylvaniában, Adhevilleben. Az amerikai vendéglátók szerint az utazás, a kötetlcnlség, a hamar kialakult bizalom azt (is) tükrözte, mennyire málskónt gondolkodnak a nők, mint a férfiak. — Nem mondom, hogy jobban, de nem is rosszabbul, vliszont másképpen — mondta Bumpers asszony, s még azt is megjegyezte: mind a férfiak, mind a nők legjobb gondolataira szükség lesz ahhoz, hogy a világ kikeveredjen ebből a nukleáris dilemmából. A látogatás üzenete egyszerű képletben foglalható össze: kevesebb félreértés = nagyobb hizlalom. Ama a kérdésire pedig, vajon van-e a nőknek valamilyen különleges szerepük a béke fenntartásában, Sahabova asszony válaszolt: „Mi adjuk az életet, és azt meg is kell őrizni. Ennek pedig most jött el az ideje.”
