Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
1985. november 7., csütörtök Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK Középiskolások Baehról ITT CSAK GYŐZNI LEHET Hány zenekari szvitet írt Bach ? Miről szól a Máté-passió nyitákóruaa? Miit jelent az orgonapont, a manuál, a preludium, a kantáta ? Ehhez hasonló kérdésiek özönére kellett válás zodniuk azoknak a diákoknak, akik jelentkeztek az országos Bach műveltségi verseny megyei válogatójára. A vetélkedőt a Lapkiadó Vállalat hirdette meg a Magyar Médián keresztül, a Magyar Rádió, a televízió és a KISZ Központi Bizottsága közreműködésével a nagy zeneköltő születésének háromszázadik évfordulója tiszteletére. Az SMK és a megyei könyvtár által szervezett válogató versenyre kilenc, egyenként háromtagú csoport nevezett be. Öt a Munkácsy gimnáziumból, kettő Nagyatádról, és egy Csurgóról, illetve Barcsról. A csapatok először egy terjedelmes tesztet töltöttek ki. Bach életművével, egyes darabjaival foglalkozó és az általános zenei műveltséget vizsgáló kérdésekre kellett válaszolniuk. Utána lemezről fél- hangzó részleteket kellett felismerni, azonosítani a hangszereket, a szólamok számát, a művek hangnemét. A teljesítményeket háromtagú zsűri bírálta el. Nyakas József elnök, nyugalmazott főiskolai tanár, Kovács Antalné megyei szolfézs szakfelügyelő és Ludmány Géza, a kaposvári zeneiskola tanára. Amíg az eredményhirdetésre vártunk, arról faggattam a gyerekeket: milyennek találták a kérdőívet? A legtöbbjük véleménye az volt: nagyon nehéz. Még a -jelenlevő zenetanárok is bevallották, jónóhány kérdés megválaszolása nekik is gondot okozott volna. A konkrét, apró részletekre vonatkozó feladatok megoldásához Bach teljes életművének alapos ismeretére lenne szükség, s ez, különösen ennyi felkészülési idő után nem várható el egy középiskolástól. — Jó volt ez a teszt — mondták ezzel szemben a nagyatádi 1. számú csoport tagjai. — A vokális zenére vonatkozó kérdések gondot okoztak, mert elsősorban a hangiszeres műveikből készültünk. Lehetetlen a szólamok számára, a darabok szövegére és a részletek pontos egymás utáni sorrendjére emlékezni. De voltak olyan könnyű kérdések is, amire egy elsős is tudna válaszolni. Persze, hogy ki mát talál nehéznek, az a felkészültségétől is függ. A verseny kiírói azonban valóban elkövették azt a hibát, hogy a megadott szükséges szakirodalom alapján elsősorban életrajzi, általánosabb kérdésekre lehetett számítani, s nem -adták meg előre, mely művek részletes ismeretére lesz szükség. — Minek köszönhető, hogy egy iskolából ilyen sokan jöttek? — kérdeztem a szünetben a nyüzsgő egyenruhás, munkácsys lányokat. — Dorogi tanár úr jó szervező! — szólt az egybehangzó válasz. — Szívesen jöttünk öl, szeretjük Bachot. Nem valami jól sikerült a teszt, de már így is megérte, hogy ennyit foglalkoztunk vele. Ezen a versenyen mindenki nyer, azzal, hogy jobban elmélyült egy zenei terület tanulmányozásába. Hamarosan megszületett az eredmény. Első helyein a barcsi, a másodikon a nagyatádi egyes, a harmadikon pedig a nagyatádi kettes csoport végzett. A barcsi lányok alig tudtak szóhoz jutni az örömtől és a meglepetéstől. — Nem számítottunk rá, hogy megnyerjük á selejtezőt — mondták. — Őszintén szólva azt gondoltuk, hogy kaposváriak lesznek az elsők. — Mennyi idő volt a felkészülésre ? — Október közepe táján jöttünk haza az őszi munkáról, akkor kaptuk kézihez a felhívást, úgyhogy körülbelül három hét állt a rendelkezésünkre. Felosztottuk a munkát. Egyikünk a megadott szakirodalmat nézte áit, másikunk az életrajzból készült, a csapat harmadik tagja pedig a zeneiskola tanárai, Köcsky Gábor és Szabó Mariann által adott anyagot és a műveket tanulmányozta. — Valamennyien foglalkoztok zenével? — Nyolc éviig tanultam fuvoilázni — mondja Gelencsér Krisztina másodikos gimnazista. — A középiskola miatt aztán abba kellett hagynom. — Osztálytársa, Boros Szilvia hét évig zongorázott, most gitározik. A rangidős Tóth Krisztinának, aki most negyedikes a Vízügyi Szakközépiskoláiban, komolyabb tervei is vannak. — Tizenegy éve tanulok zongorázni, Köcsky Gábor tanítványaként. Most felvételiztem a Zeneművészeli Főiskola pécsi tagozatára és azt mondják, van esélyem a bejutásra. Ha sikerül, zongoratanár és körvezető szeretnék lenni. A zenei ambíciók mellett természetesen mindhárman tagjai az iskolai énekkarnak, és valatmeny- nyiien szívesen hallgatnak komolyzenei műveket. — Miért szeretik Bachot a fiaitalok? — A kedvenc zeneszerzőm — mondja Tóth Krisztina —, tetszik a stílusa, jobban meg lehet fogni ... Bonyolult, de áttekinthető. A tanáraim azt mondják, hogy aki Bachot tud játszani v az tud mindent. Nagyon szívesen játszóim a Wohltemperiertes Klavier darabjait, az Olasz koncertet, a zenekari szviteket. Bartókot is szeretem, de azt hiszem, a fiatalokhoz Bach zenéje közelebb áll, jobban megértik. — A győztes csapat december elején megyénk képviseletében részt vesz az országos válogatón, ahonnan a hat legjobb jut be a televíziós döntőbe. Hogyan tervezitek a további felkészülést? — Ez a selejtező tanulságot? volt, most már tudjuk, mire lehet számítani, és mik a gyenge pontjaink. Sok időt kell szánnunk zenehallgatásra, műelemzésre. Mivel egyikünk sem tanul latint, különös figyelmet kell fordítanunk az idegen szavakra, kifejezésekre. A zene mellett tanulmányozzuk majd a korszak társművészeteit is. A barcsiakat, amennyiben továbbjutnak, a tévé képernyőjén láthatjuk viszont. Tersztyánszky Krisztina Elkésett képriport? Voltaképpen ex, mert új légikikötőnk csarnoka november 1-én fogadta a MALÉV Sraloniki—Budapest járatának utasait, ax elsőket, akik ebbe a korszerű, sxép létesítménybe érkex- tek. Exen a napon volt ax avatás is. A fővárosi sajtó már néhány nappal korábban bemutathatta e beru- háxást.,. Szamunkra tehát nem maradt más, mint hogy - mivel sűrű köd ülte meg a tájat, a kifutópályából, ax épület külsejéből, ax irányítótoronyból, a műszaki berendezésekből, az utoshidakból semmit sem láthattunk a hi- res-nevexetes „sojtóbe- mutatón” - ax épületbelsőkből adjunk ót néhány képet olvasóinknak. Mindez semmit sem von le a létesítmény értékéből, űj büszkeségünkből, amelyet jó szívvel ajánlunk olvasóink figyelmébe.
