Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

4 Somogyi Néplap 1985. november 7., csütörtök Mazurkát táncol a királynő Sűrű köd gomolyog a völgyben, csak sejteni lehet a gazdaság hórihocgas üze­miépületének tetejét. A so­rompónál hosszú gépkocsi­sor várakozik: Ladák, bu­szok, zömök nyergesvonta­tók. Itt keresztezi a 65-ös főút a sínpárt, gyakran ereszkedik alá a forgóimat elrekesztő sorompó. Egyéb­ként csend ül a tájon, fedél alá húzódik, aki teheti. Mozgalmasabb volt itt az élet jó évtizede. Buszok hoz- ták-vittók az embereket, ta- vaszonta megteltek a domb­oldalak szorgoskodókikal. Messze földön híres volt a levendulaszüret. Több mint száz asszony kapált, gereb­lyézett az állami gazdaság­ban a környékbeli falukból. Többen úgy gondolták, hogy érdemes letelepedniök itt, Tabhoz, de Siófokhoz is kö­zel. Messze kisugárzott a Hadik grófné egykori kú­riájában berendezkedő gaz­daság ereje, települést szer­vező és fejlesztő hatása. Az ezer hektárnyi sovány domb­oldalakon gyógy- és -illóolaj ■tartalmú növényeket ter­mesztettek, s a valamikor szeszgyárnak épült falak, kö­zött illatos folyadékokat cse­pegtettek a kígyózó csövek. A hetvenes évek közepére nagyot változott a világ. A fejlődő országok szintén üz­letet láttak a gyógy- és illó­olaj alapú növények ter­mesztésében, s mert ott ol­csóbb a munkaerő, a gazda­ság versenyképessége csök­kent a piacon. Egyre kövé­rebbek lettek a számok a veszteség rovatban, s a nyol­cadik évtized derekától megszűnt Daránypusztán az önálló gazdaság, a Pélpusz- tai Állami Gazdaság egyik ■kerülete lett. Az ezer hold- nyi gyógynövény vetéste­rülete negyedére csökkent. A többi 750 holdon hagyomá­nyos szántóföldi termesztés és gyeptelepítés után hús- marhát tartanak. Vajon mi maradt a gazdaság hajdani kisugárzó erejéből? Dr. Domokos János kerü­letvezető mondja: — Akkor kényszerültünk csökkenteni a gyógynövé­nyek vetésterületét, amikor világszerte erősödik a zöld hullám, a természetes anya­gok használata. Nem mond­tunk le ezekről, csak mun­kánkat más alapra kellett helyezni. Termelünk még le­vendulát, muskotályzsályát, angel ika mentát, lestyánt. Fokozni akarjuk a feldolgo­zottság mértékét, s az e nö­vényekből nyert illóolajokat félkész és késztermékként — jobb jövedelmezőséggel — akarjuk eladni. Szabadon maradt kapacitásunkkal vegyipari tevékenységet is végzünk. Kazánjainkban ál­lítjuk elő a Szilor C—1-et cserépipari felhasználásra és a fényvédő hatású Sol- luxot. E szilikát alapanyagú termékek gyártását fejlesz­teni akarjuk a jövőben is. A gazdaság daránypusztai kerületében néhány éve na­gyobb cserszömörce ültetvé­nyeket is telepítettek. Dr. Kelemen János, az Etnográ­fia néprajzi folyóirat 1954- es számában olvasta Takáts Gyula költő és néprajztudós cikkét a „szömörce” népi be­gyűjtéséről, földolgozásáról. Személyes megbeszélésük után 'kezdték e növénnyel betelepíteni a domboldala­kat. Minden évben „arat­nak”, s a zöld anyagból nye­rik a Cotinus szájvíz kelle­mes adalékanyagát. E ter­mékük egyhamar sikert ara­tott, megkapta a Kiváló áruk fórumának jelzését is. A cserszömörce tannfn (cser­sav) hatóanyaga a bőrcser­zésben is kitűnően használ­ható, hasznosabb a hagyo­mányosan használt anya­goknál. Mint mondják: Da­ránypusztán 80—100 hektá­ron a hazai bőrgyártás teljes szükséglete megtermelhető. Szép reményeket fűznek a rozmaringhoz is, amelyből reumatikus fájdalmakat gyó­gyító szer készíthető. Régi följegyzések szerint Károly Róbert magyar király fele­sége használta ezt az írt, s tőle „'tetemeiben megifjo- dék”, s hetvenkét évesen is vígan ropta a mazurkát. A gazdaság tehát érzéke­nyen a jövedelmezőbb mun­kára új lehetőségeket keres. Igaz, ma 150-nel kevesebben dolgoznak itt, mint a hetve­nes évek derekán, s az innen kisugárzó energiák is kevés­bé hatnak a kis település éle­tére. Mégis van jövője Da- ránypusztának. Vasúti meg­állóján nem is oly régen né­pes csoportok várták a vo­nat érkezését, ma jó, ha na­ponta tízen váltanak jegyet. Annál élénkebb a teherfor­galom. Vagonszám érkezik a kavics a KÉV-nek, gyakran jön áru az iregszemcsei és a nagyberényi tsz-nek, a ta­mási terményforgalmi válla­latnak, s a környék rönkfáit is itt rakják föl. Darány- puszta mai energiáinak nagy részét helyzetéből me­ríti: a megyehatáron egyfaj­ta tranzitállomás. Alig laknak itt negyven­nél többen. Megszűnt az is­kola is. Egy jóhiszemű vál­lalkozó vette meg, s átala­kítja: csárdát, panziót épít. S az öreg, sok gyerekzsi­vajtól terhes falak az átme­nő és az idegenforgalmat szolgálják majd. Cs. T. Kitüntetések november 7-e alkalmából Szocialista Magyarországért Érdeméremanel tüntették ki Tanai Imrét, a megyei párt- bizottság titkárát. Az Április Negyediké Ér­demrendet kapta dr. Németh István kéthelyi tanácselnök, Szűcs Imre, a csökölyi tsz nyugalmazott személyzeti vezetője. A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át Eszterhai Sándor, az Agrober igazga­tója, dr. Nemes Tihamér, a kórház-rendelőintézet osz­tályvezető főorvosa, Vadalma Tibor, a Zöldért igazgatóhe­lyettese, Virányi István, az Oktatási Igazgatóság nyugal­mazott tanszék vezető taná­ra. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Al- secz János nagyatádi áfész- elnőköt, Bakonyi Ilonát, a MÁV kaposvári üzemfőnök- ségónék kereskedelmi hiva­talnokát Czmerk Istvánt, a Kaposgép osztályvezetőjét, dr. Csima Ferencet, a szen­nái tsz ölmökét, dr. Házas József siófdkd körzeti orvost. Ihász Jenőt, az ihanosberényi községi pártbizottság titká­rát, Jégési Károlyt, a ka­posváritanács csoportvezető­jét, Káplár Adolfot, a barcsi szakközépiskola igazgató­helyettesét, Keresztes Jenőt. a szennai tsz nyugalmazott elnökét, Kiss Zoltán kéthelyi iskola igazgatót, Kovács Jó­zsefet, a megyei pártbizott­ság párt- és tomegszervöze­tek osztályának vezetőjét. M oldován Károlyt, a Ká- posker kereskedelmi igazga­tóhelyettesét, Nagy Géza al­ezredest, a megyei polgári védelmi parancsnokság törzs- parancsnokát; Pápai Jánost, a Kaposvári Ruhagyár osz­tályvezetőjét, Péterfai Vincét, a nagybajom! áfész osztály- vezetőjét, Pohánka Rudolf- nét, a kaposvári rendelőinté­zet vezető főnővér-helyette­sét, Szabó Gyulát, a megyei tanács építési és vízügyi osz­tályvezetőjét, Szabó Lajost, a mikéi tsz raktári munká­sát, Szerecz Lászlót, a So­mogy—Zala megyei Tégla­ipari Vállalat igazgatóhelyet­tesét, Takács Dezső mennyei tsz-elnököt, Tóth Dezsőt, a Volán főirodavezetőjét, dr. Varga Istvánt, a Medosz me­gyei bizottságának főmunka­társát és Vázsonyi Jánost, a DRW szerelőjét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Albert Imre, a Kaposvári Cukorgyár volt szb-titkára, Antal Csaba, a kaposvári tanács főimunka­társa, Barna István, a siófo­ki költségvetési üzem főgé­pésze, Csiszár József, a nagy­atádi pártbizottság munka­társa, dr. de Sorgo Tibor, a Volán igazgatóhelyettese, Egyed Róbert, a Délviép fő- építésvezetője, Flach Tibor, az Állami Biztosító fiókveze­tője, Gelencsér Imre, a ba- bócsai tanács csoportvezető­je, Horváth József, a Tanép szfo-titkára, Horváth Sándor, a nagyatádi ÉSZKV nyugal­mazott igazgatója, Kovács László, a marcali városi nép- frontbizottság volt titkára, Mercz Istvánná, a kéthelyi tanács megbízott vb-titkára. Molnár László, a DRW la­katosa, dr. Németh Lajos, a Teszöv főellenőre, Papp Fe- rencné, a Vendéglátó Vál­lalat sib-titkára, Siszler Ist­ván, az Agróker barcsi tele­pének vezetője, Somogyi Ist­vánná. a Kaposvári Ruha­gyár varrónője, Subicz Erzsé­bet, a Gabona- és Malom­ipari Vállalat marcali mun­kaszervezője, Szabó Antal- né andocsi iskolaigazgató, Szmatana János, a barcsi Unitech autószerviz-veze­tőije, Tóth Jenő, a Megyei Földihivatal vezetőhelyet­tese, Tóth Tibor, a segesdi tsz nyugalmazott ágazatveze­tője, Zsinkai Antal, a Tele- püléstiszitasógi és Kertészeti Vállalat rendésze. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fo­kozatát vette át Stolle Lász­ló, a Siófoki Bányász társa­dalmi vezetője. A Magyar Népköztársasá­gi Sportérdemérem bronz fokozatót kapta Kovács Im­re. a megyei kosárlabdaszö­vetség elnöke és Speri Ist­ván, a Siófoki Bányász lab­darúgó szakosztálya elnöksé­gének tagja. Az MHSZ aranykoszorús plakettjával tüntették ki a Balatont) oglári Mezőgazda- sági Kombinát MSZBT-tóg- csoportját. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét kapta Giay László, a Siófoki Városi Pártbizott­ság titkára, Árvái József ka- rádi tsz-elnök, Lajos Lászió­né csurgói gimnáziumi ta­nár. Az Ifjúsági Érdeméremmel tüntették ki Végh Magdol­nát, Földházi Jánosnét, dr. Vörös Katalint. KISZ Érdemérmet adomá­nyoztak Varga Andrásnak, Juhász Attilának, Varga Gyulának. Kiváló Ifjúsági Vezető lett Nagy György, Schán Mária, Szilágyi Andrásné, Lovay Andrásné, Németh Ilona, Bezerédy Mihály, Ballér Margit, Szűcs Jenő és Bor- bola István. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát vette át Vajda Sándor ka­posvári munkásőr. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Pin- czehelyi Károly, a siófoki munkásőrtörzs munkatársa. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatával •tüntették ki Nagy István nagyatádi munkásért, Szabó Sándor kaposvári szakaszpa­rancsnak-helyettest. A kitüntetéseket a megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen, a Parlamentben és a 'tömegszervezetek, -moz­galmak. országos és helyi ünnepségein vették át. 27 ezer kaposvári család szavaz Településfejlesztési hozzájárulást kér a tanács A településfejlesztési hoz­zájárulással a közösség és a település együttes gazdago­dásához kelt segítséget nyúj­tani. Nem könnyű olyan célt kitűzni, amely minden­kinek egyformán fontos. A városokban a szervezés je­lent nagy feladatot. Kaposváron a napokban kezdődik el a lakosság tá­jékoztatása. A város taná­csa októberi ülésén döntött arról, hogy mire kíván ja for­dítani a hozzájárulás össze­gét, ha a lakosság ezeket a Az általános jövedelemadózás változásai A lakossági jövedelem- adóztatás rendszerének kor­szerűsítése, az adó jövede­lemszabályozó szerepének erősítése három fontos jog­szabály — az általános jöve­delemadó, a lakossági adó­igazgatási eljárás, az illeték- hivatalokról és az adómegál­lapító hivatalokról szóló rendelkezések — módosítá­sát tette időszerűvé. Erről döntött a Minisztertanács szerdai ülésén. Az általános jövedelem- adózásban 1984-ben beveze­tett intézkedések alapvetően beváltak. A különböző tevé­kenységekből származó jöve­delmek egységes és együttes adóztatása — melynek cél­ja az igazságosabb közte­herviselés — társadalmi mé­retekben elfogadottá vált — állapította meg a Miniszter- tanács. A kedvező tapaszta­latok ellenére több tényező miatt is szükségessé vált a jogszabályok változtatása. A községfejlesztési hozzá­járulás — mint ismeretes — január elsejével megszűnik. Ez az általános jövedelem- adó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné, ami a nagyjövedelmű adófi­zetőknél nem indokolt. A jövedelemelvonás mér­téke az alábbiak szerint változik: az évi 200 ezer fo­rint alatti jövedelmeknél az adókulcs kismértékben (át­lagosan 2—3 százalékpont­tól) csökken, a magasabb jö­vedelemkategóriákban ará­nyosan — 3—8 százalékpont­tal — emelkedik. Az ezer forinton aluli ese­ti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély ősz- szegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem. összesítik, és más jövedel­mekkel nem adóztatják együtt,, ami magasabb terhet jelentene. A szociális mentesség, amely az időskorú, vagy rok­kant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövede­lemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállal­kozók részére adható terme­léspolitikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. A vállalkozóknál az adóz­tatás hatékonyságának nö­velését ás az eljárás egysze­rűsítését további két új ren­delkezés is szolgálja. A na­gyobb vállalkozók — a gaz­dasági munkaközösségek­hez hasonlóan — saját ma­guk fogják adójukat nyil­vántartani, bevallani, és ki­számítani. így az adminiszjt- ráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jövedelmű adózók vizsgálatára. A kis- és kö­zépjövedelmű adózók két le­hetőség között választhat­nak: vagy átalányadót fizet­nek, vagy hagyományos mó­don, adóbevallás alapján adóznak. Az átalányadó mértéke a forgalomhoz kö­tődik. Adott bevétel azonban a szakmai körülményeket fi­gyelembe véve három — egy alacsonyabb, egy közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorolható be. A be­sorolás attól függ, hogy az adott vállalkozó milyen fel­tételek között dolgozik, mi­lyenek értékesítési, piaci, jö­vedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mér­tékét az adóhatóság állapítja meg az érdekképviseleti szervek véleményének figye­lembevételével. Az átalány­adó három évre szól és csak kivételes esetben módosítha­tó. A szerzői, a különböző művészeti tevékenységek adóztatásánál a szakmai sa­játosságok és a kultúrpoliti­kai érdekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 százalék között lesz. célokat szavazatával meg­erősíti. Hamarosan minden család olvashatja a tájékoz­tatót, s dönthet: hozzájá­rul-e városa gyarapodásá­hoz. — A hozzájárulás össze­gének kétharmadát na­gyobb, városi célokra, egy- hanmadát kisebb közösségek lakóhelyi gondok megszün­tetésére kell fordítani — mondta Farkas István, a vá­rosi tanács általános elnök- helyettese. — A tanács kasz- szájából a hozzájárulások összege hiányzik, s mással nem pótolható. A város mintegy huszonhétezer csa­ládjától öt év alatt 40—50 millió forintot várnak, a tanács összes fejlesztési alapjának kiegészítésére, amely 1,8 milliárd forint. A hozzájárulás tehát ennek az összegnek mindössze 2—3 százalékát teszi ki. — Mire elég ez a pénz? — Például egy nyolctan­termes iskolát, vagy három­száz személyes óvodát, eset­leg 15 kilométernyi utót le­hetne építeni belőle, ám ahogy az összeg nevében is szerepel, a pénz, hozzájáru­lás — a tanács pénzének ki­egészítésére — nagyobb be­ruházásainkhoz. — Mihez kérik a hozzá­járulást a lakosságtól? — Három fő feladatot je­löltünk meg, az egyik a Centrum áruház építési te-' rületének előkészítése. (Ez mintegy 25 millió forintba kerülne.) Az új donneri fe­lüljárót és az autóbusz-pá­lyaudvart határoztuk meg további célként. A kaposfü- redi és a toponári városré­szekben — többek között — óvoda bővítését a Béke— füredi lakótelepen játszótér kialakítását, a Kisfaludy ut­ca környékén a gáznyomás- sza'bályozó, a cseri—donneri városrészben, gázbetápláló vezeték elkészítését kíván­juk megvalósítani ennek a pénznek a felhasználásával is. Fontosnak tartjuk Tö- röcskén a vízvezeték elké­szítését. — Hogyan kezdett hozzá a tanács a szavazás előkészí­téséhez, hiszen huszonhét- ezer családot kell megkér­dezni. — A posta már kézbesíti a szórólapokat, amely tar­talmazza a feladatokat. Ez­után a Hazafias Népfront, a párt és a tanács aktívái sze­mélyesen keresik föl a csa­ládokat. Mindenkinek alkal­ma lesz elmondani érveit, elképzeléseit. A szavazatokat számítógép összesíti decem­ber közepéig. Ha a Iákosság több mint fele megszavazza a településfejlesztési hozzá­járulást, tanácsi rendelet születik erről. — A Külön­böző tanácskozásokon egyet­értés volt. A városban mű­ködő szervezetek között ab­ban, hogy a hozzájárulásra szükség van. Volna-e erköl­csi alapunk nagyobb pénz­ügyi támogatást kérni más szervektől, ha mi magunk közömbösek maradunk lakó­helyünk gondjai iránt? Sza- yazni a lakossági hozzájáru­lásról csak az egymásért ér­zett felelősséggel lehet. Az emberek anyagi hozzájáru­lásukkal tevékeny részesei is lesznek a város fejlődé­sének. Nem túl nagy ez az összeg egy 70 ezer lakosú város esetében. Ha viszont hiányzik, akkor más, lénye­ges célokról kell lemonda­nunk, vagy megvalósításu­kat elhalasztanunk. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents