Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
4 Somogyi Néplap 1985. november 7., csütörtök Mazurkát táncol a királynő Sűrű köd gomolyog a völgyben, csak sejteni lehet a gazdaság hórihocgas üzemiépületének tetejét. A sorompónál hosszú gépkocsisor várakozik: Ladák, buszok, zömök nyergesvontatók. Itt keresztezi a 65-ös főút a sínpárt, gyakran ereszkedik alá a forgóimat elrekesztő sorompó. Egyébként csend ül a tájon, fedél alá húzódik, aki teheti. Mozgalmasabb volt itt az élet jó évtizede. Buszok hoz- ták-vittók az embereket, ta- vaszonta megteltek a domboldalak szorgoskodókikal. Messze földön híres volt a levendulaszüret. Több mint száz asszony kapált, gereblyézett az állami gazdaságban a környékbeli falukból. Többen úgy gondolták, hogy érdemes letelepedniök itt, Tabhoz, de Siófokhoz is közel. Messze kisugárzott a Hadik grófné egykori kúriájában berendezkedő gazdaság ereje, települést szervező és fejlesztő hatása. Az ezer hektárnyi sovány domboldalakon gyógy- és -illóolaj ■tartalmú növényeket termesztettek, s a valamikor szeszgyárnak épült falak, között illatos folyadékokat csepegtettek a kígyózó csövek. A hetvenes évek közepére nagyot változott a világ. A fejlődő országok szintén üzletet láttak a gyógy- és illóolaj alapú növények termesztésében, s mert ott olcsóbb a munkaerő, a gazdaság versenyképessége csökkent a piacon. Egyre kövérebbek lettek a számok a veszteség rovatban, s a nyolcadik évtized derekától megszűnt Daránypusztán az önálló gazdaság, a Pélpusz- tai Állami Gazdaság egyik ■kerülete lett. Az ezer hold- nyi gyógynövény vetésterülete negyedére csökkent. A többi 750 holdon hagyományos szántóföldi termesztés és gyeptelepítés után hús- marhát tartanak. Vajon mi maradt a gazdaság hajdani kisugárzó erejéből? Dr. Domokos János kerületvezető mondja: — Akkor kényszerültünk csökkenteni a gyógynövények vetésterületét, amikor világszerte erősödik a zöld hullám, a természetes anyagok használata. Nem mondtunk le ezekről, csak munkánkat más alapra kellett helyezni. Termelünk még levendulát, muskotályzsályát, angel ika mentát, lestyánt. Fokozni akarjuk a feldolgozottság mértékét, s az e növényekből nyert illóolajokat félkész és késztermékként — jobb jövedelmezőséggel — akarjuk eladni. Szabadon maradt kapacitásunkkal vegyipari tevékenységet is végzünk. Kazánjainkban állítjuk elő a Szilor C—1-et cserépipari felhasználásra és a fényvédő hatású Sol- luxot. E szilikát alapanyagú termékek gyártását fejleszteni akarjuk a jövőben is. A gazdaság daránypusztai kerületében néhány éve nagyobb cserszömörce ültetvényeket is telepítettek. Dr. Kelemen János, az Etnográfia néprajzi folyóirat 1954- es számában olvasta Takáts Gyula költő és néprajztudós cikkét a „szömörce” népi begyűjtéséről, földolgozásáról. Személyes megbeszélésük után 'kezdték e növénnyel betelepíteni a domboldalakat. Minden évben „aratnak”, s a zöld anyagból nyerik a Cotinus szájvíz kellemes adalékanyagát. E termékük egyhamar sikert aratott, megkapta a Kiváló áruk fórumának jelzését is. A cserszömörce tannfn (csersav) hatóanyaga a bőrcserzésben is kitűnően használható, hasznosabb a hagyományosan használt anyagoknál. Mint mondják: Daránypusztán 80—100 hektáron a hazai bőrgyártás teljes szükséglete megtermelhető. Szép reményeket fűznek a rozmaringhoz is, amelyből reumatikus fájdalmakat gyógyító szer készíthető. Régi följegyzések szerint Károly Róbert magyar király felesége használta ezt az írt, s tőle „'tetemeiben megifjo- dék”, s hetvenkét évesen is vígan ropta a mazurkát. A gazdaság tehát érzékenyen a jövedelmezőbb munkára új lehetőségeket keres. Igaz, ma 150-nel kevesebben dolgoznak itt, mint a hetvenes évek derekán, s az innen kisugárzó energiák is kevésbé hatnak a kis település életére. Mégis van jövője Da- ránypusztának. Vasúti megállóján nem is oly régen népes csoportok várták a vonat érkezését, ma jó, ha naponta tízen váltanak jegyet. Annál élénkebb a teherforgalom. Vagonszám érkezik a kavics a KÉV-nek, gyakran jön áru az iregszemcsei és a nagyberényi tsz-nek, a tamási terményforgalmi vállalatnak, s a környék rönkfáit is itt rakják föl. Darány- puszta mai energiáinak nagy részét helyzetéből meríti: a megyehatáron egyfajta tranzitállomás. Alig laknak itt negyvennél többen. Megszűnt az iskola is. Egy jóhiszemű vállalkozó vette meg, s átalakítja: csárdát, panziót épít. S az öreg, sok gyerekzsivajtól terhes falak az átmenő és az idegenforgalmat szolgálják majd. Cs. T. Kitüntetések november 7-e alkalmából Szocialista Magyarországért Érdeméremanel tüntették ki Tanai Imrét, a megyei párt- bizottság titkárát. Az Április Negyediké Érdemrendet kapta dr. Németh István kéthelyi tanácselnök, Szűcs Imre, a csökölyi tsz nyugalmazott személyzeti vezetője. A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át Eszterhai Sándor, az Agrober igazgatója, dr. Nemes Tihamér, a kórház-rendelőintézet osztályvezető főorvosa, Vadalma Tibor, a Zöldért igazgatóhelyettese, Virányi István, az Oktatási Igazgatóság nyugalmazott tanszék vezető tanára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Al- secz János nagyatádi áfész- elnőköt, Bakonyi Ilonát, a MÁV kaposvári üzemfőnök- ségónék kereskedelmi hivatalnokát Czmerk Istvánt, a Kaposgép osztályvezetőjét, dr. Csima Ferencet, a szennái tsz ölmökét, dr. Házas József siófdkd körzeti orvost. Ihász Jenőt, az ihanosberényi községi pártbizottság titkárát, Jégési Károlyt, a kaposváritanács csoportvezetőjét, Káplár Adolfot, a barcsi szakközépiskola igazgatóhelyettesét, Keresztes Jenőt. a szennai tsz nyugalmazott elnökét, Kiss Zoltán kéthelyi iskola igazgatót, Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság párt- és tomegszervözetek osztályának vezetőjét. M oldován Károlyt, a Ká- posker kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Nagy Géza alezredest, a megyei polgári védelmi parancsnokság törzs- parancsnokát; Pápai Jánost, a Kaposvári Ruhagyár osztályvezetőjét, Péterfai Vincét, a nagybajom! áfész osztály- vezetőjét, Pohánka Rudolf- nét, a kaposvári rendelőintézet vezető főnővér-helyettesét, Szabó Gyulát, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetőjét, Szabó Lajost, a mikéi tsz raktári munkását, Szerecz Lászlót, a Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat igazgatóhelyettesét, Takács Dezső mennyei tsz-elnököt, Tóth Dezsőt, a Volán főirodavezetőjét, dr. Varga Istvánt, a Medosz megyei bizottságának főmunkatársát és Vázsonyi Jánost, a DRW szerelőjét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Albert Imre, a Kaposvári Cukorgyár volt szb-titkára, Antal Csaba, a kaposvári tanács főimunkatársa, Barna István, a siófoki költségvetési üzem főgépésze, Csiszár József, a nagyatádi pártbizottság munkatársa, dr. de Sorgo Tibor, a Volán igazgatóhelyettese, Egyed Róbert, a Délviép fő- építésvezetője, Flach Tibor, az Állami Biztosító fiókvezetője, Gelencsér Imre, a ba- bócsai tanács csoportvezetője, Horváth József, a Tanép szfo-titkára, Horváth Sándor, a nagyatádi ÉSZKV nyugalmazott igazgatója, Kovács László, a marcali városi nép- frontbizottság volt titkára, Mercz Istvánná, a kéthelyi tanács megbízott vb-titkára. Molnár László, a DRW lakatosa, dr. Németh Lajos, a Teszöv főellenőre, Papp Fe- rencné, a Vendéglátó Vállalat sib-titkára, Siszler István, az Agróker barcsi telepének vezetője, Somogyi Istvánná. a Kaposvári Ruhagyár varrónője, Subicz Erzsébet, a Gabona- és Malomipari Vállalat marcali munkaszervezője, Szabó Antal- né andocsi iskolaigazgató, Szmatana János, a barcsi Unitech autószerviz-vezetőije, Tóth Jenő, a Megyei Földihivatal vezetőhelyettese, Tóth Tibor, a segesdi tsz nyugalmazott ágazatvezetője, Zsinkai Antal, a Tele- püléstiszitasógi és Kertészeti Vállalat rendésze. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát vette át Stolle László, a Siófoki Bányász társadalmi vezetője. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozatót kapta Kovács Imre. a megyei kosárlabdaszövetség elnöke és Speri István, a Siófoki Bányász labdarúgó szakosztálya elnökségének tagja. Az MHSZ aranykoszorús plakettjával tüntették ki a Balatont) oglári Mezőgazda- sági Kombinát MSZBT-tóg- csoportját. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét kapta Giay László, a Siófoki Városi Pártbizottság titkára, Árvái József ka- rádi tsz-elnök, Lajos Lászióné csurgói gimnáziumi tanár. Az Ifjúsági Érdeméremmel tüntették ki Végh Magdolnát, Földházi Jánosnét, dr. Vörös Katalint. KISZ Érdemérmet adományoztak Varga Andrásnak, Juhász Attilának, Varga Gyulának. Kiváló Ifjúsági Vezető lett Nagy György, Schán Mária, Szilágyi Andrásné, Lovay Andrásné, Németh Ilona, Bezerédy Mihály, Ballér Margit, Szűcs Jenő és Bor- bola István. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Vajda Sándor kaposvári munkásőr. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Pin- czehelyi Károly, a siófoki munkásőrtörzs munkatársa. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával •tüntették ki Nagy István nagyatádi munkásért, Szabó Sándor kaposvári szakaszparancsnak-helyettest. A kitüntetéseket a megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen, a Parlamentben és a 'tömegszervezetek, -mozgalmak. országos és helyi ünnepségein vették át. 27 ezer kaposvári család szavaz Településfejlesztési hozzájárulást kér a tanács A településfejlesztési hozzájárulással a közösség és a település együttes gazdagodásához kelt segítséget nyújtani. Nem könnyű olyan célt kitűzni, amely mindenkinek egyformán fontos. A városokban a szervezés jelent nagy feladatot. Kaposváron a napokban kezdődik el a lakosság tájékoztatása. A város tanácsa októberi ülésén döntött arról, hogy mire kíván ja fordítani a hozzájárulás összegét, ha a lakosság ezeket a Az általános jövedelemadózás változásai A lakossági jövedelem- adóztatás rendszerének korszerűsítése, az adó jövedelemszabályozó szerepének erősítése három fontos jogszabály — az általános jövedelemadó, a lakossági adóigazgatási eljárás, az illeték- hivatalokról és az adómegállapító hivatalokról szóló rendelkezések — módosítását tette időszerűvé. Erről döntött a Minisztertanács szerdai ülésén. Az általános jövedelem- adózásban 1984-ben bevezetett intézkedések alapvetően beváltak. A különböző tevékenységekből származó jövedelmek egységes és együttes adóztatása — melynek célja az igazságosabb közteherviselés — társadalmi méretekben elfogadottá vált — állapította meg a Miniszter- tanács. A kedvező tapasztalatok ellenére több tényező miatt is szükségessé vált a jogszabályok változtatása. A községfejlesztési hozzájárulás — mint ismeretes — január elsejével megszűnik. Ez az általános jövedelem- adó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné, ami a nagyjövedelmű adófizetőknél nem indokolt. A jövedelemelvonás mértéke az alábbiak szerint változik: az évi 200 ezer forint alatti jövedelmeknél az adókulcs kismértékben (átlagosan 2—3 százalékponttól) csökken, a magasabb jövedelemkategóriákban arányosan — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély ősz- szegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem. összesítik, és más jövedelmekkel nem adóztatják együtt,, ami magasabb terhet jelentene. A szociális mentesség, amely az időskorú, vagy rokkant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövedelemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók részére adható termeléspolitikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. A vállalkozóknál az adóztatás hatékonyságának növelését ás az eljárás egyszerűsítését további két új rendelkezés is szolgálja. A nagyobb vállalkozók — a gazdasági munkaközösségekhez hasonlóan — saját maguk fogják adójukat nyilvántartani, bevallani, és kiszámítani. így az adminiszjt- ráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jövedelmű adózók vizsgálatára. A kis- és középjövedelmű adózók két lehetőség között választhatnak: vagy átalányadót fizetnek, vagy hagyományos módon, adóbevallás alapján adóznak. Az átalányadó mértéke a forgalomhoz kötődik. Adott bevétel azonban a szakmai körülményeket figyelembe véve három — egy alacsonyabb, egy közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorolható be. A besorolás attól függ, hogy az adott vállalkozó milyen feltételek között dolgozik, milyenek értékesítési, piaci, jövedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mértékét az adóhatóság állapítja meg az érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével. Az átalányadó három évre szól és csak kivételes esetben módosítható. A szerzői, a különböző művészeti tevékenységek adóztatásánál a szakmai sajátosságok és a kultúrpolitikai érdekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 százalék között lesz. célokat szavazatával megerősíti. Hamarosan minden család olvashatja a tájékoztatót, s dönthet: hozzájárul-e városa gyarapodásához. — A hozzájárulás összegének kétharmadát nagyobb, városi célokra, egy- hanmadát kisebb közösségek lakóhelyi gondok megszüntetésére kell fordítani — mondta Farkas István, a városi tanács általános elnök- helyettese. — A tanács kasz- szájából a hozzájárulások összege hiányzik, s mással nem pótolható. A város mintegy huszonhétezer családjától öt év alatt 40—50 millió forintot várnak, a tanács összes fejlesztési alapjának kiegészítésére, amely 1,8 milliárd forint. A hozzájárulás tehát ennek az összegnek mindössze 2—3 százalékát teszi ki. — Mire elég ez a pénz? — Például egy nyolctantermes iskolát, vagy háromszáz személyes óvodát, esetleg 15 kilométernyi utót lehetne építeni belőle, ám ahogy az összeg nevében is szerepel, a pénz, hozzájárulás — a tanács pénzének kiegészítésére — nagyobb beruházásainkhoz. — Mihez kérik a hozzájárulást a lakosságtól? — Három fő feladatot jelöltünk meg, az egyik a Centrum áruház építési te-' rületének előkészítése. (Ez mintegy 25 millió forintba kerülne.) Az új donneri felüljárót és az autóbusz-pályaudvart határoztuk meg további célként. A kaposfü- redi és a toponári városrészekben — többek között — óvoda bővítését a Béke— füredi lakótelepen játszótér kialakítását, a Kisfaludy utca környékén a gáznyomás- sza'bályozó, a cseri—donneri városrészben, gázbetápláló vezeték elkészítését kívánjuk megvalósítani ennek a pénznek a felhasználásával is. Fontosnak tartjuk Tö- röcskén a vízvezeték elkészítését. — Hogyan kezdett hozzá a tanács a szavazás előkészítéséhez, hiszen huszonhét- ezer családot kell megkérdezni. — A posta már kézbesíti a szórólapokat, amely tartalmazza a feladatokat. Ezután a Hazafias Népfront, a párt és a tanács aktívái személyesen keresik föl a családokat. Mindenkinek alkalma lesz elmondani érveit, elképzeléseit. A szavazatokat számítógép összesíti december közepéig. Ha a Iákosság több mint fele megszavazza a településfejlesztési hozzájárulást, tanácsi rendelet születik erről. — A Különböző tanácskozásokon egyetértés volt. A városban működő szervezetek között abban, hogy a hozzájárulásra szükség van. Volna-e erkölcsi alapunk nagyobb pénzügyi támogatást kérni más szervektől, ha mi magunk közömbösek maradunk lakóhelyünk gondjai iránt? Sza- yazni a lakossági hozzájárulásról csak az egymásért érzett felelősséggel lehet. Az emberek anyagi hozzájárulásukkal tevékeny részesei is lesznek a város fejlődésének. Nem túl nagy ez az összeg egy 70 ezer lakosú város esetében. Ha viszont hiányzik, akkor más, lényeges célokról kell lemondanunk, vagy megvalósításukat elhalasztanunk. K. A.