Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

1985. november 7., csütörtök Somogyi Néplap 3 Az SZKP megújított programja Á nagy október nyomdokain elkövetkező évtizedeit meg­határozó dokumentum leszö­A feladatok tudományos alaposságú hosszú táivú kitű­zése a kommunista paritok alapvető munkamódszere. A pártprogramoknak ezért kü­lönösen nagy jelentőségük van. Most, amikor publikál­ták az SZKP újjászerkesz- tétt programjának terveze­tét, ezt a marxi—lenini el­vet érvényesítették, A Lenin áltál támasztott követelmény, hogy a kommunisták tenni­valóikat a „konkrét helyzet konkrét elemzése” alapján határozzák meg, így érvénye­sül. A programtervezetet közzé tévő testület fontosnak tar­totta kiemelni, hogy a hu­szonnégy évvel ezelőtt elfo­gadott hanmadlilk progíam legfőbb elméleti és politikai tételéi igazolódtak. „IMiind- aimleliett a felhalmozott ta­pasztaltat az ország belpoliti­kai életében és a némzetkö- zi szín,téren végbement vál­tozások tudományos értelme­zése lehetővé teszi, hogy pon­tosabban és konkrétabban határozzák meg a szovjet tár­sadalom fejlődésének távla­tait a végső cél, a kommu­nizmus elérésének útjait és eszközeit az új történelmi körülményiek között a külpo­litikára háruló feladatokat”. A most publikált doku­mentum nem értékeli tehát át az előző program-változat megállapításait, de ugyanak­kor — s az összehasonlítás lehetővé teszi kimondani ezt — a ko,r valóságához jobban igazítja, a történelmi lehető­ségek széles körű figyelembe­vételével pontosabbá teszi. A tervezet publikálása után kezdődött társadalmi vita máig tanúsítja: a szov­jetemberek számára elsőren­dű téma továbbra is a bé­ke megőrzésének feladata. A pártprogramnak szinte vala­mennyi szakaszát áthatja e tény felismerése. A Szovjetunió most az ok­tóberi forradalom hatvan- nyolcadik évfordulójáról em­lékezik meg, A hét évtize­des fejlődést, győzelmeket, nehézségeket felvázolva a dokumentum megállapítja, hol 4s fart 'ina a szovjet tár­sadalom. A fejlett szocia­lista társadalom építése fo­lyik — szögezik te — amely­ben „napi feladattá vált a szocialista társadalom min­dent átfogó és mindenolda­lú tökéletesítése, lehetősé­geinek és előnyeinek mind teljesebb és hatékonyabb ki­használása.” Ez a küzdelem nem lég­üres térben folyik — kiala­kult a szocializmus világ­rendszere. A pártprogram tervezete a Varsói Szerződés és a KGST országainak együttműködését méltatva leszögezi: „A történelem ed­dig nem Ismert ilyen or- száigközösséget, amelyben senkinék sincsenek és nem is lehetnek különleges jogai és kiváltságai, amelyben a nemzetközi kapcsolatok va­lóiban a népek közötti kap­csolatokká váltak.. Az SZKP újjáiszeilkesztett programija is jelentős teret szentel a szocialista világ „környezetének” elemzi az imperializmus, a fejlődő vi­lág helyzetét, ellentmondása­it. Korunk — a két világ­rendszer együttélésének és versengésének kara. E törté­nelmi verseny, amely az új társadalom felé vezető utat kíséri súlyos ellentmondáso­kat és veszélyeket hordoz. Az értékelés megerősíti: a hábo­rú nem elkerülhetetlen, az egyetlen ésszerű és elfogad­ható út a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése. A Szovjetunió nem támo­gatja a „forradalom export­ját”, ám ellenáll minden kí­sérletnek, amely az elienfor- radatam ^kivitelével” próbál­kozik. Ezék a .megállapítások összhangban vannak a békés egymás mellett élésnek mint stratégiái feladatnak a meg­határozásával. A novemberi genfi Gorbacsov—Reagan ta­lálkozó előtt az amerikai elemzőiknek fel kell figyelni­ük arra, hogy a Szovjetunió gézi: a párt a két nagyhata­lom normális, stabil kapcso­lataiért száll síkra. Az is na­gyon lényeges, hogy az SZKP ismét megerősíti, hogy meg­engedhetetlennek tartja, hogy a két Világrendszer közötti ideológiai ellentéteket kiter­jesszék az államközi kapcso­latokra. És még valami, ami­re mindenütt érdemes oda­figyelni: „Az SZKP ünnepé­lyesen kinyilvánítja, hogy nincs olyan fegyver, amely­nek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzés alkalma­zásával való korlátozására a Szovjetunió ne állna ké­szen.” Az általános értékelések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó tételek jelentősé­gétől nem maradnak el a szovjet társadalom és gazda­ság belső fejlődés útját ki­jelölő passzusok. Az olvasó ezeket azzal a tudattal ta­nulmányozza, hogy a világ legnagyobb országa gazdasá­gi és társadalom-pol it Lka i programját tont ja a kéziében. A tudományos elemzés köve­telménye litt sem érvénye­sült kevésbé, mint a nem­zetközi szakaszban. Sőt, amíg az SZKP vezetése nem tar­tatta szükségesnek, hogy a nemzetközi kapcsolatok ed­dig követett vonalán változ­tasson, addliig a gazdaságot illetően a programtervezet sok új elemet és nem 'kevés önkritikus megállapítást is tartalmaz. Ezek mindenek­előtt az irányítás, a gazdasági épülés, az ipari termékváltás felgyorsítása, a meglévő, ala­pok jobb kihasználására vo­natkoznak. Lényeges az a tétel, ami a jövőt megalapo­zó beruházásokra vonatko­zik. Az SZKP itt is az in­tenzív úfcat jelöli ki azzal, hogy a súlypontot — az eddig létrehozott óriásli anya- gi-tedhnliikai bázison — az építkezésekről a már meglé­vő vállalatok felújítására, korszerűsítésére kell áthe­lyezni. A nehézipar primátu­sának elismerése, a gépipar fontosságának hangsúlyozása nem áll ellentétben a hiva­talos vonallá vált erőteljes törekvéssel,' miszerint a. köz­szükségleti cikkek és a szol­gált aitásdk „hiánytalanul! elé­gítsék ki a szovjet emberek igényéit”. A pártprogram elő­írja azt is, hogy a fejlődés meggyorsítása céljából a nép­gazdaság minden ágazatából be kelll vonni a vállalato­kat a közszükségleti cikkek gyártásába. 1986 január elsejétől lé­nyegesen megváltozik a ta­nácsi gazdálkodás, tervezés rendje. A korszerűsített, új gyakorlat fő jellemzőiről, az ennek szellemében végzett eddigi munkáról Brandtmül­ler Isvánnal, a megyei ta­nács tervosztály vezetőjével beszélgettünk. — A területi irányítás kor­szerűsítése három éve kez­dődött. A szabályozó válto­zások milyen alapvető célo­kat szolgálnak? — A légié,nyeges-ebb vál­tozás, hogy a tanácsok — el­sősorban a ’hélyi tanácsok — önállósága a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb lesz — mondta —, s ehhez termé­szetesen a korábbiaknál jó­val nagyobb felelősség páro­sul! A központi előírások, kötöttségek megszűnnek, új módon gazdálkodnak a fej­lesztéshez, a létesítmények működtetéséhez szükséges anyagi eszközökkel. Nő a testületek 'döntési lehetősége, a lakosság bevonása a dön­tések előkészítésében, meg­hozatalában és természete­sen a végrehajtás ellenőrzé­sében is.. — Valójában egy igen lé­nyeges, az egész tevékenysé­get meghatározó decentra­lizáció történik. Az önállóan elhatározott fejlesztési cé­lokhoz hogyan teremthetők meg az anyagi alapok? — A fejlesztési célt szol­gáló pénzeszközöket norma­tív módon, fejkvóta alapján kapják meg a tanácsok. A rendelkezés maximum öt A szovjet pánt az intenzív fejlődés, a felgyorsult műsza­ki haladás — s a lakosság mind teljesebb ellátásiénak úfját, a közgazdasági és irá­nyítási rendszer tökéletesíté­sében jelölte meg. Ez egye­bek között a vállalatok és az egyesülések önállóságának növelését, az önelszámolás elterjesztését jelenti. Együtt jár ez a központi szervek által kiadott mutatók számá­nak csökkentésével. Az ad­minisztratív .láncszemek so­kaságának kikapcsolása is hangsúlyt kapott a dókámén- tuimjban. A gazdaságpolitikában a párt a dolgozók alkotó kez­deményezéseinek, a termelés irányításába való bevonásá­nak igen nagy jelentőséget tulajdonít. A pártprogram­nak az államelmélet fejlő­désével foglalkozó szakaszai szerint ugyanis a kommu­nista társadalom felé vezető utat az össznépivé vált szov­jet állaim demokratizmusá­nak kiteljesedése, a dolgozók­nak a politikai életbe való teljesjogú részvétele jelenti. A párt — s itt isimét a kritikus hangnemre kell fel­figyelni — sZigorú fellépést követel azokkal szemben, akik az államapparátusban lelkiismeretlen munkát vé­geznek. „Hivatali beosztással való visszaélés, karrierizmus, személyes meggazdagodásra Való törekvés, sógorság-ko- rnaság, protekció — ezek azok a vétségek, amelyék szi­gorú megbüntetésére a párt­program felszólít. A szovjet kommunisták nemi festenek országukról (idealizált képet: a párt a lenlinli elvet követve, a Nagy Október nyomdokain halad­va, tömegeik között él, azok szemével látja az országot, azok eszéfvel és szívével ér­zi a gondokat, keresli a leg­jobb megoldásokat. A doku­mentum nem a realitásoktól elszakadt elmélkedés, nem vágyálmok összesítése és ker- gétése, hanem a hosszú tá­vú célkitűzések napi feladat­tá lébontható gyakorlati munlka programja. A myiolicvanegyinéhány éve elhatározott első programtól az átszerkesztett harmadikig nemcsak emberöltők sora, de a forradalom által elin­dított Visszafordíthatatlan irányú társadalmi fejlődés vezetett el. A mostani prog­ramban kitűzött tennivalók is forradalmi munkastílust és össznépi cselekedetek so­rát igényli. Miklós Gábor • • Önállóan, kategória kialakítására ad módot. Somogybán nem ke­vés vitát 'követően, élünk a lehetőségek felső határával. Az első kategóriába .tartozik a megyeszékhely, Kaposvár, a másodikba a városok és a városi jogú nagyközségeik. A községeket további három csoportra osztottuk,, figye- lembevéva a megye sajátos ágait, helyzetét- így kerül­itek önálló csoportba az át­lagosnál jobban, az átlagos szinten és az átlagosnál gyengébben ellátott telepü­lések. — Az egyes kategóriák esetében mit jelent ez fo­rintban? — Kaposváron egy főre évente ,2150 forintot, a me­gye városaiban és. városi jo­gú nagyközségeiben 1550 fo­rintot, az átlagosnál jobban ellátott településeken 550, a negyedik kategóriában 650 és a‘z átlagosnál gyengébben ellátott településeken 800 fo­rintot. Véleményem szerint ez a gyakorlat nélkülözhe­tetlen lépés ahhoz, hogy a települések alapellátási szín­vonalában megkezdődjön egy fajta kiegyenlítődés. — Milyen szempontokat vettek figyelembe az ellá­tottság színvonalának meg­ítélésekor? Vasutas maradt a párttitkár A pártbizottság titkára fél nyolckor már bent ül az emeleti irodában, amelynek ablaka a kaposvári vasútállo­más mindig mozgalmas sín­párjaira néz. A napot azon­ban söhasem ott kezdi, el­ső útja az állomás vezető­jéhez vagy az üzemfőnöklhe- lyetteshez vezet. A kora reg­geli órákban sok középveze­tővel találkozik. Molnár Pál a napi gyors tájékozódásit nagyon meg­szokja: harminckét éve dol­gozik a vasútnál. Pályaműn - káslkémt kezdte, majd _ volt forgalmista, pénztár-, később kereskedelmi főnök. Több mint öt éve az üzemi párt­bizottság titkára a MÁV ka­posvári csomópontján. — Szeretek tudnli minden eseményről, gondról: áriról, hogy kinek mi a problémá­ja, hogyan lehet segíteni raj­ta. Csáknem tíz évig volt alap­szervezeti párttitkár. Köz­vetlen munkatársai legfőbb erényeként emlegették: na­gyon megfontolt ember, de az ésszerű, a jó kompromisz- szumtól nem riad Vissza. — A korábbi szakmai te­Az öreglak! Állami Gaz­daság központi majorjában rekord idő_, mindössze két hónap alatt készítettek el egy kétezer tonnás termény­tárolót. A nyékl'ádházi elő­regyártott vasbetonelemek­ből épített tároló aljbetono­zását végzik most, s a gaz­daság vezetői szerint novem­ber közepén már ide szál­lítják a földekről a kukori­cát. A kétmillió-nyolcszázezer forint értékű beruházás — Érthető módon a ta­nácsülésen is ekörül alakult ki a legnagyobb vita. A te­lepülés konkrét helyzetén túl figyelembe kellett ven­ni azt is, hogy a környékre milyen kisugárzó hatása van. Az első lépcsőben húsz mutatót vizsgáltunk, a má­sodikban, a községek cso­portosításánál már csak nyolcat. Ebben a munka- szakaszban már nem volt szükség arra, .hogy a közép­fokú oktatással összefüggő feltételeket elemezzük. Meg­győződésem, hogy ezzel a szabályozással gyorsítható a községek fejlődése, hiszen két és félszer annyi anyagi eszköz áll majd rendelkezé­sünkre, mint amennyi a ha­todik ötéves tervben volt. — A népesség száma és a település funkciója alapján juttatott pénz a település fejlesztésének csak az egyik feltétele. — A másik út a megyei céltámogatás igénylése. A népgazdasági és a megyei tervekkel összhangban álló elképzelések megvalósítá­sához a helyi tanácsok saját döntéseik alapján támogatást kérhetnék pályázat útján. A lakásellátás javítására, a középfokú oktatási tanter­mek létesítésére, az egész­vékenységem megbecsülé­sének is érzem, hogy sokszor bejönnek a pártirodána szak­mai tanácsért... A vezetők szintén elfogadják a vélemé­nyemet az érdemi kérdések­ben. Akár csaik a többi párttá - zotrfcsági 'titkár életében, az övében is sok a különféle üliés, értekezletek, megbeszé­lés. Előterjiesztéséket ír, szer­vez, tanácskozik. Hat éve tagija a városi fegyelmi bi­zottságnak. FellélegZilk, ami­kor végre kicsit „szabad”, s havonta egyszer végigjárhat­ja a területet, beszélgethet a vasutasokkal. költségeinek negyven. száza­lékát a növényolaj-ipar vál­lalta, a gazdaságban ugyan­is a búzán és a kukoricán kívül a harmadik fő növény a napraforgó. Emellett a tá­rolás gondjait mérséklő lé­tesítményhez a nagyüzem harminc százalékos állami támogatást is Igénybe vett. Az új tárolóval így összesen nyolcezerlkétszáz tonna ter­ményt tud biztonságosan el­helyezni az öreglaki gazda­ság. igényelhető ilyen céltámoga­tás. Igen kis mértékben ál­talános iskolai tanterem bő­vítésére is, végül pedig egy most induló külön program végrehajtására. A gazdasági­lag elmaradott térségek komplex fejlesztése indul meg hazánkban. Az elemzé­sek alapján megyénkben há­rom ilyen terület van: a ta­hi térség, a Baranya megyé­vel határos terület, és Csur­gó—Zákány—Iharos vidéke. Ezeknek a területeknek álta­lános fejlesztésére átfogó feladatterv készül. — Ugyancsak lényeges vál­tozás a szabályozásban, hogy a tanácsok egységes pénz­alappal gazdálkodnak, vagy­is maguk döntenek arról is, hogy anyagi erőforrásaik is­meretében mennyit fordíta­nak fenntartási, működteté­si és mennyit fejlesztési cé­lokra. — Fontos új vonása ez a tanácsi gazdálkodásnak azzal együtt, hogy a meglevő in­tézmények működtetése és fenntartása elsődleges fel­adat. Az ehhez szükséges anyagiakat már a tervezés­kor biztosítani kell. Van né­hány olyan eset, amikor a fejlesztés megyei hatáskör marad — például a kórház — M ost pé ld á ul el kel l mennem a kocsdműhelybe. Szeretnénk, ha ott még job­ban menne a munka. A nagy kánikula idején például én is ott voltára a váltóállító to­ronyban. Felelősségteljes ott a szolgálat, az emberek szí­vesen vették a látogatást. Él-lhal a vasútért, bántja a napi feszültségeik sokasodása. — Nagy gondja a gazda­sági vezetőnek — és termé­szetesen nekünk ,is — ko­csirendezők és az utazói szol­gálat létszámhiánya. Emiatt sok a túlóra. A dolgozók sok­szor ezt nem is a pénzért vállalják, hanem hivatástu­datból ... A menetrend ugyanis megköveteli, hogy a vonatok elinduljanak! — Ilyen nehéz a helyzet? — Az idei év nehezebb az előzőeknél. A napi kocsi- igényeknek csák a hetvenöt százalékát tudjuk kielégíte­ni, a hétvégéken padiig még ennél is kevesebbet. S még ez is csák nagy szervezés és többletmunka árán síikerül.. A pártbizottság titkára hí­res az emberségéről, mindig gondol arra, hogy valaki meglátogassa, a beteg párt­tagokat, kollégákat: hogy se­gítsenek a kis nyugdijú idős vasutasokon. Figyel arra is, hogy ki alkalmas párttag­nak. Sok tehetséges fiatal utólag tudja csak meg, hogy ő egyengette az útját a ve­zető beosztásig. — Mindenkit annák alap­ján ítélek meg, hogy miként végzi a munkáját, legyen szó akár sorompókezelőről, vagy vezetőről. Tisztelem azokat, akikben van felelősségérzet és odaadás: vasutasok több­ségére lehet számítani... Sokra tartom az emberi kap­csolatokat is. A vasutasok igénylik azt, hogy törődjenek velük. Ezért biztatok erre minden tisztségviselőit és párttagot... Lajos Géza esetében —, a fenntartás vi­szont a helyi tanács felada­ta. — Korábban, ha egy fej­lesztés többe került a terve­zettnél, a helyi tanács se­gítséget kért a megyétől. Eh­hez hasonló esetben mi tör­ténik a jövőben? — A decentralizációval az anyagiak oda kerülnek, ahol a döntést hozzák. Kicsit ha­sonlatosan a vállalati gaz­dálkodáshoz, ha rosszul dön­tenek, csődbe juthatnak, és következik a szanálás. Itt fejeződik ki leginkább az önállósulással járó fokozott felelősség. Ahogy otthon, a családi kasszával gazdálko­dik az ember, olyan felelős­séggel kell gazdálkodni a te­lepülés pénztárcájában levő anyagiakkal is. Szemlélet- és munkamódszerbeli változá­sokat kíván az, és ezt az új módszert tanulni kell min­den szinten! Nemcsak a helyi szerveknek — tanácsi apparátusoknak és testüle­teknek — változik a felada­ta, a szabályozás az irányí­tásban is új módszereket kí­ván. A továbbképzések, a helyszíni konzultáció, a be­érkezett tervek alapján úgy ítélem meg, hogy a tanácsok többsége jól érti, érzékeli a korszerűbb irányítás, gaz­dálkodás rendszerét. A pon­tos választ erre természete­sen majd a gyakorlat adja meg — fejezte be a beszél­getést Brandtmüiller István. V. M. Korszerűbb lesz a tanácsi gazdálkodás nagy felelősséggel séges ivóvíz biztosítására Tároló rekord idő alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents