Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
XLI. évfolyam, 262. szám Ara: 2,20 Ft 1985. november 7., csütörtök Békepolitika Máig ható szimbolikus jelentősége van annak, hogy a szovjet hatalom első dekrétuma, amelyet Lenin előterjesztése alapján fogadtak el, a békéről szólt. Ebben kifejezésre jutott a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve, amelyet a szocialista diplomácia azóta is tevékenysége központi elemének tekint. A békés egymás mellett élés elve napjainkban változatlanul központi eleme a szovjet külpolitikának, sőt, új jelentőséget kapott. Kiegészülve azzal a felismeréssel, bogy a tömegpusztító eszközök jelenlétének és a kölcsönös 'pusztulás veszélyének időszakában nincs más alternatíva, mint a két világrendszer békés együttélése /planétánkon, a hangsúlyt még inkább a fegyveres erőszak kiiktatására, az érdekellentétek politikai rendezésére helyeződött. Továbbra is megmaradt alapvető törekvésként az általános és teljes leszerelés elérése, azonban az is világossá vált, hogy ez az imperialista erők ellenállása miatt közvetlen célként nem tartható napirenden. /Ezért a Szovjetunió értékelve a nemzetközi helyzetben és az erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, az ötvenes évek végétől — az eredeti cél fenntartása mellett — elsősorban a részleges fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások elérését itüzte célul. Jelenleg a Szovjetunió és a szocialista közösség többi állama a hetvenes évekhez képest kedvezőtlenebb körülmények között folytatja a katonai szembenállás csökkentésére irányuló békepolitikáját. Az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei az utóbbi években fokozatosan leépítették a tárgyalások oly sok nehézség árán létrejött rendszerét, amely számtalan területen nemrég még megállapodást ígért: az atomfegyver-kísérletek teljes és általános eltiltásától kezdve egészen a hagyományos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásáig, a műholdelhárító fegyverek létrehozásának tilalmától az Indiai-óceánon végbemenő katonai tevékenység eltiltásáig. Az Egyesült Államok nem volt hajlandó ratifikálni a SALT—11. szerződést sem, /amely lerakta volna az alapját a hadászati fegyverek további, mind általánosabb felszámolásának. Ehelyett szétrobbantotta 1983- ban az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokat és megkezdte kontinensünkön közép-hatótávolságú atomrakétáinak elhelyezését, s végül Washington látott hozzá a világűr militarizálásához. A Szovjetunió és szövetségesei ezzel szemben változatlanul a fegyverkezés visszafogására, új veszélyes dimenzióinak megakadályozására törekszenek. A Szovjetunió a maga részéről a legutóbbi időkben számos javaslatot tett ennek elősegítése érdekében. Ilyen volt például az európai közepes hatótávolságú {nukleáris fegyvereket érintő moratórium, vagy az atomfegyverkísérletek egyoldalú felfüggesztése. A Szovjet kezdeményezés logikája ebben az esetben is célratörő volt: a nukleáris háború veszélyét csak abban az esetben lehet elhárítani, ha kisebb atomfegyver-arzenálok halmozódnak fel egymással szemben. Ezért kísérleti programját megszakítva meghirdette az egyoldalú moratóriumot, hozzátéve, hogy hasonló magatartást vár el az 'Egyesült Államoktól is. A Szovjetunió szorgalmazza egy olyan közép-európai övezet kialakítását, amelyben nem lenne helyük a vegyifegyvereknek. A szovjet állam kész tiszteletben tartani és garantálni az övezet státuszát, amennyiben az Egyesült Államok is hasonlóképpen cselekszik. A javaslatot követően nem sokkal Csehszlovákia és az NDK is új kezdeményezéssel állt elő: felhívták az NSZK-t arra, hogy /kössenek megállapodást, amelynek alapján eltávolítanák a vegyifegyvereket a két katonai-politikai szövetségi rendszer közvetlen határain lévő államok területéről. A fegyverkezés új, veszélyes szakaszának megakadályozását célozta a Szovjetunió ENSZ-ben előterjesztett javaslata is, amelyben a világűr békés felhasználását elősegítendő a tudományos alapkutatás folytatására, a kutatás eredményeinek kicserélésére és közös felhasználására hívott fel, mégpedig úgy, hogy előnyeiből részesíteni kell azokat az országokat is, amelyek anyagi lehetőség híján maguk nem vehetnek aktívan részt a kutatásban. Mindezeket meghaladó, a szovjet békepolitika dinamizmusát és rugalmasságát bizonyító kezdeményezésként értékelhető a Szovjetunióinak az a javaslata, amelyet Mihail Gorbacsov a francia parlamentben október 3-án elhangzott beszédében körvonalazott. Lényege, hogy mindkét fél, mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok részére betiltanák a csapásmérő kozmikus fegyvereket és ötven százalékkal csökkentenék az egymás területét elérni képes atomfegyvereket Emellett a Szovjetunió készségét fejezte ki arra, hogy külön megállapodások szülessenek a hadászati és az űrfegyverek problémájával közvetlenül össze nem függő, Európában telepített közepes hatótávolságú hadászati rakéták csökkentéséről és ennek érdekében kész Franciaországgal és Nagy-Britanniával közvetlen tárgyalásokat folytatni. Általánosabb megközelítésben, a szovjet vezető politikusok állásfoglalásaiból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió továbhra is támogatja atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a katonai tevékenység eltiltását, illetve korlátozását a világtengereken és az újfajta tömegpusztító eszközök létrehozásának tilalmát. Leszögezték azt is, hogy megfelelő ellenőrzést kell teremteni az ilyen intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, részint nemzeti, részint nemzetközi eszközökkel. E széles körű és a fegyverkezés valamennyi területét érintő javaslatokat azonban érthető okoknál fogva a Szovjetunió egy feltételhez kötötte: nem engedheti meg, hogy mások katonai fölényre tegyenek szert véle szemben. A Szovjetunió képviselői rámutattak arra, hogy hibásan számolnak azok, akik úgy vélik: a szovjet gazdaság nem tud megfelelni az új katonai kihívásból fakadó terheknek. Ám nyilvánvaló: minél magasabb a katonai szembenállás szintje, annál bizonytalanabb a béke sorsa, még akkor is, ha a katonai erőegyensúly fennmarad. Ezért törekszik a Szovjetunió arra, hogy kedvező légkör alakuljon ki a fegyverzetcsökkentési feladat megújításához, végső fokon a nukleáris fegyverek teljes eltiltásához. Tolnay László az Országos Béketamács Leszerelési Bizottságának elnöke A magyar—szovjet barátság előrehaladásunk záloga Kitüntetési ünnepség a megyei pártbizottságon Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Virányi István a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Kitüntetési ünnepséget rendeztek tegnap délután a megyei pártbizottság nagytermében a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére. A magyar és a szovjet Himnuszt a kaposvári Munkácsy Müihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kórusa énekelte el, Dorogi István vezényletével. Az iskola énekkara, versmondói és szólistái adtaik az alkaMEGHATÁROZTA A VILÁGFEJLŐDÉS FO IRÁNYÁT Pál Lénárdnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának ünnepi rádió- és televízió-beszéde Világtörténelmi jelentőségű esemény évfordulóját ünnepeljük. Az elmúlt hatvannyolc esztendő cáfolhatatla- nul bizonyította: a nagy októberi szocialista forradalom az emberiség fejlődésének új korszakát nyitotta meg. Az októberi győzelem óta eltelt csaknem hét évtizedben a szocializmus különféle ellenfelei hasztalan próbálták meg korszakos vívmányait elpusztítani, eszméit lejáratni, eredményeit kételyekkel övezni, s ezzel a történelem menetét visszafordítani. Ezek a törekvések kudarcot vallottak és kudarcra lesznek ítélve a jövőben is, hiszen a forradalom, az általa lehetségessé vált dinamikus szocialista fejlődés — a munkásemberek, a néptömegek valóságos érdekeit képviselve — oly hatalmas energiákat szabadított fél, oly roppant emberi, erkölcsi tartalékokat mozgósított, amelyekkel szemben alul kellett — és kell — maradnia minden haladásellenes erőnek. November 7-re emlékezve, ezért a népben, a dolgozó milliókban rejlő történelemalakító cselekvőkészséget, az ember szüntelenül jobbra törő Prométheusz: lényegét is ünnepeljük. A nagy októberi szocialista forradalom olyan fordulatot hozott a világ történelmében, amely meghatározta a világfejlődés fő irányát. Feltartóztathatatlan folyamat kezdetét jelentette: a kapitalizmus felváltását új szocialista társadalmigazdasági formációval. A szovjet nép — a marxizmus—leninizmus eszméit valóra váltó szocialista fejlődés révén — az emberiség sorsának, a huszadik századi haladás ügyének meghatározó, alakító erejévé vált. A második világháború után a Szovjetunió — gazdasági és katonai potenciáljának jelentékeny mértékű fejlesztésével — hatékonyan el tudta hárítani a hidegháború korszakának újább, a korábbiaknál még borzalmasabb pusztítással fenyegető veszedelmeit. Napjainkban, amikor a béke fenyegetettsége, az atomháború rettenete, az imperializmus szélsőséges körei által kikényszerített fegyverkezés, a nemzetközi feszültségek hullámmozgása aggodalommal, fokozódó nyugtalansággal tölti el földünk valamennyi felelősen gondolkodó emberét, akkor nagy nyomatékkai kell emlékeztetnünk arra, hogy az októberi forradalom egyik legfontosabb vívmánya, maradandó érvényű dokumentuma a békéről hozott történelmi súlyú dekrétum volt. S a Szovjetunió azóta is töretlenül, következetesen vállalja október örökségét, a béke állhatatos védelmezését, (Folytatás a 2. oldalon) lomhoz illő ünnepi műsort. Dr. Sarudi Csabának, a megyei tanács általános elnökhelyettesének megnyitója után Szenes Imre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője ünnepi beszédében kiemelte: az emberiség történetében még nem volt olyan állam, olyan politikai rendszer, amely a béke megőrzését úgy tette volna politikájának központi elemévé, mint a szocializmus. A fiatal szovjet állam nemzetközi politikájától töretlen vonal vezet napjaink szovjet békepolitikájáig. A Szovjetunió megtörte az atomzsarolást, békepolitikájával fékezi a hidegháborút, s képessé lett arra, hogy következetes tevékenységével óvja a világ népeit, az emberiség létét fenyegető háborútól. Hazánk nagy eredményeit, történelmi vívmányait a szocialista közösség tagjaként érte el. Békénknek, függetlenségünknek, szocialista társadalmunk sikeres építésének nemzetközi föltételei között kulcsszerepe van a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünknek és barátságunknak. A magyar és a szovjet nép barátsága, internacionalista együttműködése további előrehaladásunknak is záloga. Ezután Klenovics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át a megyei párt- bizottság és tanács nevében az Elnöki Tanács és az MSZBT Országos Elnöksége által adományozott kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát lapunk 4. oldalán közöljük.) Az ünnepség végén a résztvevők elénekelték az In- ternacionálét. A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—vietnami tervegyeztetés lezárásáról készített jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta az energiagazdálkodás, a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésének, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosításának a következő évekre szóló programját. Megjelölte a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a gazdálkodó szervezetek ezzel kapcsolatos feladatait, egyúttal döntött a programon végrehajtását segítő pénzügyi kedvezményekről, ügy határozott, hogy a programokat be kell építeni a VII. ötéves tervbe. A Minisztertanács módosította az általános jövedelemadóról, valamint a lakossági adóigazgatási eljárásról és az illetékhivatalokról szóló jogszabályokat. A módosítás — az 1984-től alkalmazott elvekből és az arányosabb közteherviselés megvalósításának követelményéből kiindulva — az évi 200 ezer forint alatti jövedelmek esetében kisebb mértékű adócsökkentést, illetve a magasabb jövedelem- kategóriákban emelést ír elő. (Kommentárunk a 4. oldalon.) A kormány jelentést hallgatott meg a folyamatban lévő és a közelmúltban befejezett központi nagyiberuházásokról. Megállapította, hogy nagyobb részük a tervezett költséghatárokon belül, határidőre elkészült, azonban további erőfeszítéseket kell tenni a kivitelezések időtartamának csökkentése érdekében. Ünnepi koszorúzás a Lenin-emlékműnél Koszorúzási ünnepség Budapesten. A képen Kádár János és Németh Károly A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népiköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Felszabadulási téren, a Lenin- emlékműnél. A magyar és szovjet zászlókkal, vlalaminf a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóival díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Pontosan 10.00 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, m|ajd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losoncéi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, aki ezután Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter társaságában ellépett a katonák sorfala előtt. (Folytatás a 2. oldalon)