Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

------------------------------------------------------------------------------------—— Tisztelt Szerkesztőség! Kb. egy hónapja a keszthelyi Balaton Mezőgazdasági Szakszövetkezetnek leadtam két hízót. Közülük az egyik csak 79 kg-os volt. 4ü_ átvevő úgy tájékoztatott, hogy ezt 32 forintért tudja átvenni. Ennek tudatában adtam le, de amikor megkaptam az érte járó pénzt, nagyon megle­pődtem, ugyanis 28 forinttal fizették ki a hízót. Pana­szomra a szövetkezet azt válaszolta, hogy szabályosan jár­tak el, mert ilyen isúlyra ennyit fizethetnek. Ezek után már csak azt nem értem, miért tájékoztat­ják félre a termelőt? Az én esetem ugyanis nem egyedi: községünkben mással is megtörtént ugyanez. Tisztelettel: Ámon Jánosné Nagybajom, Fő u. 28. Tisztelt Szerkesztőség! Kaposváron a Csalogány jutcában az úttestet felbon­tották la lKögáz dolgozói. Már nyár óta folynak la mun­kálatok, de arra nem gondoltak, \hogy az itt levő gará­zsok tulajdonosai az épületeket használni is szeretnék. Az \árok miatt nyár óta nem tudunk beállni a garázsok­ba. Közeleg la ítél, és szeretnénk végre gépkocsijainkat tető alatt tudni. Gondunkat megoldaná, Jia az illetékesek az árkot vaslemezzel befednék. Vagy ez a módszer már elavult lenne? [Ebben az esetben nem lesz más megoldás, mint sajátkezűleg, ja többi garázstulajdonossal együtt tár­sadalmi munkában Ivégezzük el a visszalevő földmun­kákat. Tisztelettel: Földvári József Kaposvár, Bajcsy-Zs. u, 32. Megkezdték a régi ferihegyi kifutópálya rekonstrukcióját Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 261. szám 1985. november 6., szerda A . Betonútépítő Vállalat dolgozói a Ferihegyi repülő­tér új forgalmi épületéhez kapcsolódó' munkák befeje­zése után átvonultak az új építési területre f megkezd­ték a. régi ferihegyi kifutó- . pálya rekonstrukcióját. Tel­jesen felújítják a régi, 3060 miéter hosszú pályát, átépítik a vízelvezető rendszert, kor­szerűsítik a fénytechnikai berendezéseket, a villámos- energia-ellátó rendszert, a gépek leszállítására szolgáló műszereket, a meteorológiai berendezéséket. A teljes be­ruházás egymidliárd 40 mil­lió forintot igényel, ebből a vállalat mintegy hat-hét- százmillió forint értékű munkát végez, a feladatok másik részére alvállalkozók kapnak megbízást. A re­konstrukció 1987 végére fe­jeződik be. A vállalat már megkezdte a betanpálya alapozásának előkészítését: összetörték a régi burkolatot — ez szolgái majd alaprétegként. Erre több réteget terítenek majd, Ki érti? Levált a cipőm talpa. El­engedett a varrás, s a ki­váncsi hüvelykujjam vidá­man kandikált ki. Gyakran előfordul ilyesmi Alföldi ci­pőgyárunk remekműveivel. Sajnáltam a cipőt, hiszen alig használtam még, s elég vaskos ára volt... Úgy döntöttem megjavít­tatom. Indultam is vele a Somogy Áruház alatti cipő- javító gyorsszalonba. Ked­vesnek éppen nem mond­ható fiatal hölgy fogadott, akin már a belépésem pil­lanatában látszott, hogy nem sok jót várhatok. Fel­tevésemet igazolta, hogy a következőket mondta. — Ilyennel mi nem fog­lalkozunk. Különben is ja­víthatatlan ez a cipő. Leg­jobb, ha eldobja! Először csodálkoztam a hölgy „szak­értelmén”, mert nem felté­teleztem, hogy cipész lenne. Láttam, hogy felesleges újra próbálkozni, hiszen kimond­ta a végítéletet. Megrökö­nyödve indultam kifelé, s azon töprengtem, vajon mit tehetnék? ■ Hirtelen új ötletem tá­madt. Meg sem álltam a Május 1. utcai cipész kis­iparosig. Nem lepett meg, hogy ő nem találta elhají- tanivalónak a cipőt. Kétna­pos határidőre vállalta, s a javításért 40 forintot kért. Hazafelé tartottam a kész lábbelivel, s elgondolkoztam azon: vajon a szövetkezet gyorsszalonjában értik-e a szakmát? vagy csak nem volt szükségük munkára ...? Sz. T. a pályaszerkezet körülbelül 60—65 centiméter vastag lesz. A legfelső, réteg, spe­ciális bazaltbeton burkolat lesz. A Dunai Cement- és Mészművek Sejcei més zkőbáJtiyájában 193 millió forintos beruházás keretében nyugatnémet tervek alapján épült meg az új kőtörő. Teljesítménye négyszer nagyobb, mint az itt üzemelő régi zúzógépé. Jelenleg az új berendezés próbaüzemelteté­se folyik. Jövő év végére elkészül a 196 millió forint értékű, 2,5 km hosszú távolsági szállítószalag 'is Sárkányrepülők a mezőgazdaságnak A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat kísérleti üzemében el­készítették, s a héten ,ki is próbálták az ország első, mezőgazdasági célokra, töb­bek között permetezésre használható sárkányrepülő­gépét. A 135 kilós önsúlyú, mintegy 10 méteres szárny- fesztávolságú gép vázszerke­zetét a vállalat műszaki dol­gozói tervezték; ^Magyar Honvédelmi Szövetség szak­embereivel együttműködve. A gép mintapéldányát oszt­rák gyártmányú Rotax-tí- pusú kétütemű motor eme­li a magasba, de terveznek Trabant-motor. meghajtású repülőket is. A vállalat szakemberei­nek tervei szerint a motoros sárkányrepülő felhasznál­ható sport és oktatási célok­ra, elsősorban azonban me­zőgazdasági, növényvédelmi feladatok megoldására szán­ták. A gép egyszerre mint­egy 80 kiló növényvédőszert vihet magával, amelyet kü­lönleges szórószerkezettel permetez szét a nagyüzemi táblákon. Jól hasznosíthatók a kis repülők mezőgazdasági hatórszemlékre, vízügyi és erdészeti ellenőrzési fel­adatokra, illetve ugyaneze­ken és más területeken légi fényképezésre. Már külföldi bemutatót is tartottak, s ér­deklődés mutatkozik iránta szocialista és nyugat-európai országokban is. Megrendelés esetén évi töfobszáz ilyen sárkányrepülő gyártására is gyorsan be tud rendezked­ni a HÓDGÉP. Az alcsuH arbaréfumban Az alcsuti kastély 40 hektárnyi parkjában több ezer nö­vényfajtából álló gyűjtemény található. A régi kastélyból ma már csak a homlokfal és a nemrég helyreállított ká­polna maradt meg. Az arborétum mai kertésze Boros Jó­zsef kertészmérnök, mintegy 40 fajta fenyő tobozát évről évre begyűjti és a magvakat szaporítóanyagként továbbítja az országban az igénylőknek. . Magasabb a nők száma A nemzetiségek demográfiai helyzete Baranyában A Baranyában élő nemze­tiségi lakosság demográfiai helyzetét feltáró és elemző mű jelent meg a „Nemzeti­ségek Magyarországon” cí­mű dokumentációs sorozat­ban. A tölhb mint 400 olda­las kötet három intézmény — az MTA regionális kuta­tások központja, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya és az Állami Gor­kij Könyvtár — közös mun-' kajának gyümölcse. Az 1980-as népszámlálás ada­tait felhasználva minden ed­diginél sokoldalúbb vizsgá­latot folytattak a szakembe­rek a baranyai németek és délszlávok helyzetére vonat­kozóan. Ennek eredménye­ként pontosabban, egyértel­műbben meg lehetett hatá­rozni a nemzetiségek lélek­számút. Hazánk leginkább nemze­tiségi jellegű területe Bara­nya: a német anyanyelvű la­kosság 38 és a szerbhorvát anyanyelvű lakosság 25 szá­zaléka él ebben a megyé­ben. Éppen ezért Pécsett kezdődött meg legkorábban a nemzetiségek demográfiai kutatása. Az 1960. évi nép- számláláshoz kapcsolódóan még csak egy járás terüle­tén végeztek adatgyűjtést, az 1970-es és az 1980-as népszámlálás után már az összes baranyai községre ki­terjesztették a vizsgálatot. A pontos, részletes demog­ráfiai adatok ismerete hoz­zájárul nemzetiségi politi­kánk tudományos megalapoz zásához. Segítséget nyújt a nemzetiségi közművelődés igényeinek és szükségletei­nek reális felméréséhez. Az 1970-es és 1980-as népszám­láláshoz kapcsolódó ered­mények arra is módot ad­nak, hogy figyelemmel kí­sérjék a nemzetiségek hely­zetében és struktúrájában az egy évtized alatt végbement változásokat. A demográfiai tulajdon­ságok eltérést mutatnak a magyar lakosságéhoz viszo­nyítva. A németeknél és a délszlávoknál magasabb a nőik száma, kisebb a gyer- mekkorúák és nagyobb az öregkorúak aránya. Régi fog­lalkozásukhoz a délszlávok ragaszkodnak leginkább, kö­zöttük a legmagasabb a me­zőgazdaságból élők aránya. A délszlávok 12, a németek 17 és a magyarok 18 száza­léka végez szellemi műnkét. A lakásviszonyokat illetően a németek vannak kedve­zőbb helyzetben, s a délszlá­vok is jóbb körülmények kö­zött laknak, mint a magya­rok. A falusi lakosság el­vándorlása a legerőteljeseb­ben a délszlávoknál jelent­kezik. 50 millió forintos költséggel Bálazsineg-gyártó gépsort szerelnek Berettyóújfaluban Bálazsineget gyártó gépsor szerelését kezdték meg a Hajdú-Bihar megyei tszker berettyóújfalui üzemében. Mintegy 50 millió forintos költséggel a hajdani gépál­lomás nagy lakatos szereldé- jét alakították át és rende­zik be erre a célra. Az év végére elkészülő üzemben óránként 280—300 kiló sod­rott bálakötöző zsineg készül majd. A gabonabetakarítás és a szénakaszálás egyik ré­gi gondját oldják meg vele. E munkákat ugyanis most már évek óta visszatérően akadályozza a bálazsineg-hi- ány. A nagy teljesítményű bálázók ugyanis nem egyszer éppen zsineg hiánya, vagy a kapható zsineg rossz minősé­ge miatt állnak. Tarka sorok Ami igaz, az igaz — Mennyi szolgálati ideje van? — kérdi az igazgató az új dolgozót. — Harminc év. — Hát hány éves? — Harmincöt. _ ??? — Sókat túlóráztam. Matematika — Számba vetted az egész jószágállományt? kérdi a gazda a szak­mai gyakorlatos mező­gazdasági szakközépis­kolást. — Igen. — Nehéz volt? . — Hát, a tehenekkel meg a lovakkal még csak elboldogultam, a méhekkel viszont . sokat kínlódtam... Nem Kaposváron történt Belép egy vevő az Ofotérlba. — Jó napot kívánok — fogadja az eladó. — Há nem tévedek, mínusz tízes szemüvegre van szüksége. — Hogyan találta ki, hogy rövidlátó vagyok? — Nagyon egyszerűen: az ajtó helyett az abla­kon jött be. Az érzelem „Neked kissé túlságo­san leegyszerűsített fo­galmaid vannak a szere­lemről. A iszerelem nem az élmények egymástól független sorozata... Ál­landó gyengédség-édes­ség-, jósághdány... Ezt te még nem tudod meg­érteni”. (Francioise Sagan) * * * Egyedül a szerelem tudja magáról, milyen hiábavaló, de soha meg nem rendül. (M. Fisch) * * * Ha az ember étkezés ellőtt akar érzelmeket ébreszteni, az eredmény nagyon bizonytalan. (Maugham) * * » A nagytelkűségben van valami technikai sza­bályszerűség. (Junij Olesa) * * * Azok a rugók, amelyek az embereket a valóság­ban mozgatják, a félelem és az érdek rugói, nem pedig a szeretet hevü­letei. (Napóleon) * * * Az ember nem felejt­heti el azt, akiben meg­érzi a neki teremtett végtelent. (Hernádi Gyula) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents