Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 261. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 6., szerda Érvekkel, türelmesen Egyre több kérdést tesz­nek föl a párttagoknak a szűkebb és tágabb kör­nyezetben. Az embereknek szükségük van az eligazítás­ra az országos és a helyi kérdésekben is. így aztán sok mindenre választ vár­nak a nemzetközi kérdések­től az életszínvonal-politika alakulásáig. Ezt figyelembe véve tűzte ki célul a kaposmérői párt­értekezlet a tavasszal, hogy legyen nagyobb az agitáció és a propaganda hatásfoka. A községi pártbizottság a közelmúltban ennek szelle­mében határozta meg az agi­táció, a propaganda időszerű feladatait. A pártalapszervezetek ko­rábban is figyelmet fordítot­tak a gazdaságpolitikai tájé­koztatásra. A követelmé­nyek azonban most sokkal nagyobbak. A tapasztalatok szerint a tsz-ben, az ipari szövetkezetben, a téglagyár­ban, az állami gazdaságban és máshol sok tényezőtől függ a termelés fejlesztése, az eredmények ésszerű nö­velése. A kommunistáknak min­dent meg kell tenniük azért, hogv jobban kibontakozzon a hatékonyság, tovább csök­kenjenek a ráfordítások. A rugalmas gazdálkodás révén érhető el a jobb munkaerő­gazdálkodás, az élő munka, az anyag- és az energiata­karékos felhasználása. A pártbizottság szerint nem elég, ha az agitáció egyolda­lúan csak azi hangsúlyozza, hogy a gazdasági szabályo­zók nyereséget vonnak el. Arról is beszélni kell, hogy ennek hatására hogyan nö­vekedett a termelés. A dolgozók minden eddi­ginél jobban igényt tarta­nak arra, hogy rendszeresen mindenről tájékoztassák őket. Ennek alapja a valós helyzetkép, a torzításoktól mentes őszinte vita. Ma már csöppet sem hat az embe­rekre, amikor a vezetők el­késve, másra vagy egymásra mutogatva akarják megma­gyarázni a kudarcok okait. Kaposmérőben és a kör­nyéken bebizonyosodott, hogy az üzemi, a réteggyű­lések, a szocialista brigádok a termelési agitáció legfon­tosabb fórumai. Ahol tartal­mas a brigádgyűlés, ott a dolgozók érdeklődnek irán­ta, várják, s nem hiányzik a véleménycsere, a kezdemé­nyezés. Az a ritkább, ami­kor az emberek alig várják a gyűlés végét, mert az semmitmondó és formális. Természetes, hogy a gazda­sági veze'tők és a kommu­nisták sokat tehetnek a fó­rumok még tartalmasabbá tételéért. Az emberek általában megvitatják, amit a rádióban hallottak, a tévében láttak, az újságokban olvastak. Alapvető követelmény, hogy a kommunisták ne hallgas­sanak ezeken a beszélgetése­ken, bátran mondják el vé­leményüket, s ha kell, állja­nak ki a párt általános és helyi politikája mellett. A szóbeli agitáció fontossága miatt fogalmazódott meg az, hogy emeljék magasabbra a mércét, e párbeszédek le­gyenek minél közérthetőb­bek és minél nagyobb meg­győző erejűek. Az emberek ma már csak az igazi, megalapozott érve­ket fogadják el. Éppen ezért alaposan föl kell készülnie minden párttagnak, aki agi­tátorként, propagandista­ként tevékenykedik. A sab­lonokat, a formalizmust el­kerülve lehet — meggyőzés révén — cselekvésre serken­teni a környezétet. Lajos Géza Mihail Gorbacsov fogadta George Shultzot Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások George Shultz elutazott Moszkvából Európai kulturális fórum Folytatni kell az egyeztetéseket Moszkvában George Shultz amerikai külügyminisztert fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában fogadta George Shultzot, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterét. Shultz a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítésére hét­főn érkezett munkalátoga­tásra a szovjet fővárosba. A nyílt, tárgyszerű lég­körben lefolyt találkozón, amelyen részt vett Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet —amerikai kapcsolatok kér­déseit és a jelenlegi nem­zetközi helyzetet tekintették át. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a szov­jet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a kitűzött genfi találkozónak. Az a vélemé­nye, hogy építő, tárgyszerű csúcstalálkozó hozzájárulna a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti 'kapcsolatok javulásához, a világhelyzet szilárdabbá tételéhez. A Szovjetunió véleménye szerint — mutatott rá Gor­bacsov — a csúcstalálkozón a figyelmet főleg a biztonsá­gi kérdésekre kell összpon­tosítani, s elsősorban a leg­fontosabb feladatok megol­dására, az űrfegyverkezési hajsza megakadályozására, a földi fegyverkezési hajsza megállítására kell törekedni. Lényeges, hogy mindkét részről törekedjenek a ka­tonai veszély csökkentésére, a feszültség enyhítésére. George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere kedden befejezte tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel és eluta­zott Moszkvából. Shultzcal együtt elutazott a szovjet fő­városból Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbizton­sági tanácsadója és a kísére­tében lévő többi külügyi szakértő is. Az amerikai vendégeket a repülőtéren Eduard Se­vardnadze és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. ♦ * * Vezető helyen foglalkoz­nak az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök George Shultz külügyminiszter moszkvai, Mihail Gorbacsov é? Ronald Reagan csúcsta­lálkozóját előkészítő tár­gyalásaival. Kedden reggel mindhárom nagy amerikai televíziós hálózat helyszíni tudósításban számolt be ar­ról, hogy az SZKP KB fő­titkára fogadta az amerikai külügyminisztert. Bár a je­lentések nem közölnek rész­leteket a tárgyalások érdemi részéről, aláhúzzák, hogy mindkét fél eredményeket kíván elérni a két hét múl­va sorra kerülő csúcstalálko­zón, s ennek részleteiről próbálnak most megegyezés­re jutni. Az amerikai sajtóban vál­tozatlanul számos hírma­gyarázat lát napvilágot Gor­bacsov és Reagan találkozó­jának esélyeiről. Számos is­mert amerikai politikus, közéleti személyiség, szakér­tő megfigyelő véleménye szerint a leszerelési megál­lapodások útjában továbbra is az amerikai űrfegyverke­zési program jelenti a legna­gyobb akadályt. Az ilyen értékelést tá­masztja alá, hogy Caspar Weinberger hadügyminiszter egy New Yorkban tartott be­szédében ismét a leghatáro­zottabban kijelentette: az „űrvédelmi” program nem ■lehet alku tárgya a leszere­lési tárgyalásokon. A mi­niszter azt mondotta, hogy a program feladása ,,a felelőt­lenség csúcsteljesítménye” lenne. Az európai kulturális fó­rum keddi tanácskozásán a művészetoktatási intézmé­nyek vezetői, valamint a könyvtárosok folytatlak esz­mecserét. Ezen Szabolcsi Miklós akadémikus, az Or- 'szagos Pedagógiai Intézet fő­igazgatója, a magyar delegá­ció tagja felszólalásában töb­bek között arról beszélt, hogy a közoktatási szakem­berek számára milyen di­lemmát jelent a művészetek megismertetése. El kell dön­teni például — mondotta —, hogy a tantervek és a tan­könyvek összeállításánál mi­lyen arányt alakítsanak ki a nemzeti irodalom oktatásá­ban, a nagy és a kis orszá­gok irodalmát milyen ter­jedelemben mutassák be. Hangsúlyozta, hogy az isko­lának óriási szerepe van egy­más kultúrája megismerésé­nek elősegítésében, s rámu­tatott arra, hogy nagy szük­ség van a műfordítás és a nyelvtanulás előmozdításá­ra. Szabolcsi Miklós a zenei nevelésről szólva elemezte a Kodály-módszer alkalmazá­sának tapasztalatait. El­mondta, ez a zeneoktatási forma nagy nemzetközi hír­Ünneipélyes keretek között átadták kedden a Fejér me­gyei Bauxitbánya Vállalat fenyőfői bányáját, a magyar alumíniumipar új nagy léte­sítményét. A Baikonyszent- lászlón megtartott avatóün­nepségen Kapolyi László ipa­rt miniszter mondott beszé­det. Rámutatott, hogy a ba- uxlütkutatás, a -bányászat, a timföldgyártás, az alumínium félgyártmány és készáru ter­melő üzemiek olyan vertiku­mot alkotnák, amely fontos tényezője a népgazdaság és névre tett szert, s jók a ta­pasztalatai más országoknak is, hiszen a módszer egyik sajátossága, hogy saját nép­zenei anyagra is alkalmaz­ható. A vizuális neveléssel kapcsolatban rámutatott: a mai képzőművészeti irány­zatok, valamint a klasszikus értékek megismertetése más és más esztétikai norma- rendszert tételez fel, s erre az iskolai oktatásban még nem tudnak kellő figyelmet fordítani. (Hangsúlyozta, miként a helsinki záróök- ' mány egyik ajánlása is ki­mondja, fontos, hogy a tan­könyvekben is minői hite­lesebb és részletesebb képet adjanak a többi részvevő ál­lamok kulturális erédmé- nyeiről. A jövőben folytatni kell a fankönyvegyeztetése- ket is. Rózsa György, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának főigazgatója felszólalásában rámutatott: a különböző könyvtáraknak létszükséglete, hogy a bib­liográfiáikat állandó jelleg­gel kicseréljék. Az MTA könyvtára több mint 1600 tudományos intézménnyel áll ilyen cserekapcsolatban 89' országban. ezen belül az ipar fejlődésé­nek. E vertikum nyers­anyagellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú az új fenyőfői bánya. Hangsúlyoz­ta, hogy az ágazat fejlődésé­nek nélkülözhetetlen tényező­je a magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény, ame lyet a kö zelmú lib an meghosszabbítottak és bőví­tették. Elismeréssel szólt a bánya létesítése során alkal­mazott korszerű technoló­giákról, a terveket készítő Alurtenv és valamennyi kivi­telező munkájáról. HATÁRIDŐ ELŐTT ELKÉSZÜLT Átadták a fenyőfői bauxitbányát T Koszorúzások november 7-e alkalmából E napokban országszerte ünnepségleken köszöntik no­vember 7-ét. A n'aigy októ­beri szocialista forradalom 68. évfordulója .alkalmából a lakosság mindenütt lerója kegyeletét a hazánk felsza­badításáért életüket áldozott szovjet kaftonák emlékmű­veinél. Az állami és társa­dalmi intézményeknél a párt-, társadalmi- és a tö- megszervezatek tisztségvise­lői, aktivistái elismerésben részesülnék kiemélkedő, eredményes munkájukért. Kedden, a koszorúzási’ ün­nepségek sorában Budapes­ten az I. kerületben a Gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél, a XI. kerületben a Gelért téri felszabadulási emlékműnél, az Osztyapen- ko Szobornál és a Mezőkö­vesd utcai emléktábláinál, a XIII. kerületben a Béke té­ren a béke és barátság szo­bornál, a X. kerületben a Pafaky téri szovjet hősi em­lékműnél, a II. kerületben a Tárogató ulti szovjet hősíi emlékműnél és a Mártírok üti emlékműnél helyezték el koszorúikat a helyi párt-, állalmi, társadalmi és tömeg­szervezetek vezető képvise­lői, a kerületek dolgozói és tanutói. Megkoszorúzták a szovjet hősi, illetve felBza- badulálsi emlékművöket a XLI: kerületi Rege és Csörsz parkibán, a III. kerületben Csillag-hegyen, a IV. kerü­letben az Istán téren, a XVI. kerületben a Hősök terén. A VILI. kerületben a Mező Imre úti temetőben, a XVII. kerületben a Ferihe­gyi ú|ton. Az ünnepségeken többhelyütt részt vettek a kerületi MSZBT, illetve az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport képviselői is. November 7-e alkalmából a budapesti Néprajzi Múzeum dísztermében Köpeczi Béla művelődési miniszter kitünteté­seket adptt át a kulturális élet területén kimagasló munkát végzőknek A beruházás 1982-iben kez­dődött, s határidő előtt ké­szült el, mert átadását ere­detileg 1985. december 31- ére tervezték. Az előirányzott költségeiket nem léptéik túl, a bánya létesítésére 1 mil­liárd 359 millió forintot for- dítóttalk. A nagyszabású munkálatok során a két és fél év alatt mintegy 5 kilo­méter vágatot hajtották ki, s megteremtették a legkor­szerűbb fejltésii, rakodási technológiák alkalmazásá­nak minden feltételét. A rész­leges termelést 1984. április 1-én kezdték meg, s a bánya a tervek szerint 1988Jban már év.i 650 ezer tonna ba- uxiitot ad. 450 ezer tonna a mélyművelésű üzemiből, 200 ezer tonna pedig a külszíni fejtésből kerül ki. A fenyőfői bányanyitás az első szakasza a térségiben lé­vő jelentős bauxitvagyon fel­tárásának. A későbbiekben a további fenyőfői Előfordulá­sok mellett sor kerül a ba- konyoszlopi bauxittelapek kiaknázására is. Az ünnepség alkalmából Kapolyi László kitüntetése­ket adott át a kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents