Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap XLI. évfolyam, 260. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1,80 Ft 1985. november 5., kedd Politikai műveltségünk Ismernünk kell a világot, hogy érthessük. Értenünk kell a világot, hogy helyes irányba formálhassuk állás- foglalásainkat, tetteinket. Ismernünk és értenünk kell múltunkat, jelenünket, a jö­vő várható tendenciáit, mindazt, ami meghatározza a közösség, és benne az egyes személyek sorsát, cse­lekvési lehetőségét. Ismer­nünk és értenünk kell tehát a, politikát. A politikát — a szó tág, mondhatnánk, legtágabb ér­telmében. Tudnunk kell a politikai élet eseményeiről, a döntésre jogosult és hiva­tott szervek elhatározásairól, a vezetők állásfoglalásairól. De tájékozottság szükséges abban is, ami ezek mögött húzódik — nem nélkülözhe­tő a gazdasági törvényszerű­ségek értő megközelítése, a nemzeti múlt máig eleven tanulságainak, az országok sorsát egymáshoz kapcsoló nemzetközi folyamatoknak' ismerete. ^ termelés, az ér­tékesítés, a megélhetés, a művelődés, a szociáli? viszo­nyok, a települési körülmé­nyek — mind-mind össze­függnek a politikával, poli­tikai tartalmat is hordoznak. A közvetítő eszközök ská­lája a mai világban nagy­mértékben kiszélesedett. Az elektronika forradalma meg­sokszorozza az informálódás intenzitását. Ám mindezek ellenére nem veszítette el szerepét az írott szó, amely változatlanul megőrizte ki­tüntetett helyét az ismere­tek elsajátításában. A könyv (miként az újság) a politikai tájékozódásban ma sem nél­külözhető. Sőt, alighanem az eddiginél is nagyobb szük­ség van rá, a hírek, infor­mációk özönében a mélyebb összefüggéseket elsősorban a politikai könyvek, folyóira­tok segítségével lelhetjük meg. Az elemző, az átfogóbb folyamatokat bemutató mű­vek segítenek hozzá, hogy a részletek sokasága rend­szeres egésszé álljon össze, hogy felfedezzük az esemé­nyek, történések sokaságá­ban a meghatározó törvény- ' szerűségeket. Szükségünk van tehát a politikai tárgyú könyvekre, S ezt a szükségletet a könyv­kiadás — nyugodtan mond­hatjuk — növekvő színvo­nalon elégítik ki. A hazai és külhoni szerzők tollából napvilágot látó könyvek, ta­nulmányok, cikk- és beszéd­gyűjtemények a világpoliti­ka, a gazdaság, a társadalmi élet megannyi területét vilá­gítják meg és mutatják be az eligazodni, művelődni kí­vánó olvasóknak. Az érdeklődés, az eligazo­dás vágya személyes indí­tékú, de nemcsak az egyéni lét szükségleteiből ered. Társadalmunk életének egyik alapvető vonása ma, hogy a dolgozó ember, az állampol­gár, a társadalmi szerveze­tek tagja a korábbinál erő­teljesebben válhat a dönté­sek részesévé, járulhat, hoz­zá az elhatározások kimun­kálásához. Márpedig érdem­ben állást foglalni, legyen szó a vállalati stratégiáról, a település fejlesztéséről, a szociális feltételek alakításá­ról, vagy bármi másról, ez mindenekelőtt hozzáértést igényel. Az járulhat okosan hozzá egy-egy döntéshez, aki képes felmérni a várható következményeket. És ehhez politikai tájékozottságra, tu­dásra van szükség. Ehhez segítenek hozzá a politikai tárgyú könyvek. Mégpedig nemcsak most a politikai könyvnapokon, ha­nem az esztendő minden napján. Gyenes László Még az idén százezer tonna szenet termelnek Tegnap megkezdődött a széntermelés a Tatabányai Szénbányák mányi bányájában. Egyetlen gombnyomással működésbe hozták az 1700 méter hosszú föld alatti szállító­rendszert, s néhány percen belül felszínre került a jó minő­ségű barnaszén. Az esemény alkalmából munkásgyűlést rendeztek, amelyen ott volt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ka­rolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Antalóczy Al­bert, az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára is. Az új bánya jelentőségét Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák vezérigazgatója méltatta. Egyebek között el­mondta, hogy több éven át megfeszített ütemben dol­goztak e fontos beruházáson, számos akadályt — például vízbetöréseket — küzdöttek le, és most a tervezett ha­táridőre megkezdték a szén termelését az új bánya első frontfejtésében. Az átlagos­nál nehezebb körülmények között is kimagasló teljesít­ményt nyújtottak a bánya építői. Kovács János és Jó- per Imre elővájó brigádjai például huzamosabb időn át havonta 100 méternél na­gyobb előrehaladási sebes­séggel építették a föld alatti vágatokat. Figyelemre mél­tó, hogy a Tatabányai Szén­bányák saját kapacitásából 1,6 milliárd forint értékű tervezői, építési és szerelési munkát végzett; ezzel gyor­sította és tette olcsóbbá a jelentős beruházást A tata­bányaiakon kívül még 20 ki­vitelező vállalat vett részt a nagyszabású munkában. A vezérigazgató köszönetét fe­jezte ki a szovjet szakembe­reknek is; az ő közreműkö­désükkel derítették fel az új medence szén vagy on át és szovjet módszer alkalmazá­sával lettek úrrá a vízbetö­résen is. Az új mányi bányában az első ütemben a föld felszí­néhez közelebb eső terület­ről 21 millió tonna szenet termelnek ki. Ebben a me­dencében azonban ennél lé­nyegesen több tüzelőanyag rejlik. Az eddigi kutatások­kal 150 millió tonna barna­szenet mutattak ki, annyit, mint amennyi ' a tatabányai szénimedencében volt, s amit 90 év alatt aknáztak ki. Az új medence tehát több mun­kásnemzedék részére nyú j t munkát, biztos megélhetést. A szénterület alkalmas a legmodernebb technológia bevezetésére, s így lehetőség nyílik olyan nagy termelé­kenységű termelési rendsze­rek alkalmazására, amely nö­veli a széntermelés gazdasá­gosságát, javítja a bányá­szok munkakörülményeit. A jövesztést, a rakodást és a szállítást gyakorlatilag tel­jesen gépesítették. Jelentős összeget költöttek a munka- védelmi beruházásokra, szá­mos automatika, műszer, nagy teljesítményű vízkiemelő szivattyú teszi biztonságossá a föld alatti bányászkodást. Az ilyen bányákban válik a bányamunka igazán ipari jellegűvé. A mányi bányában az idén 100 000 tonna, az átlagosnál jobb minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet termelnek. A beruházás foly­tatódik, s jövőre már 350 000 tonna szenet küldenek fel­színre. 1988-ban érik el a termelési csúcsot, ekkor már 900 000 tonna szenet bá­nyásznak. Az új bányával egyidejű­leg avatták fel a Tatábányai Szénbányák aprószénmosó- ját, amelynek üzembe he­lyezésével jelentősen javít­ják a szén és a brikett mi­nőségét. A nagyegyházi és a mányi bányákból kikerülő nyers szénből ugyanis külön­leges eljárással kivonják a szennyező anyagokat, példá­ul a meddőt, a márgát és az (Folytatás a 2. oldalon) Hegemlékezések a fővárosban az ellenforradalom áldozatairól Hétfőn kaszorúzási ünnep­séget rendeztek a néphata­lom hőseinek Köztársaság téri emlékhelyén, A fallo- bogózott téren 'több százan gyűltek össze, hogy tiszte­legjenek az ellenforradíal- márókkal vívott küzdelem­ben a pártház védelmében elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magaso­dó domborpiűvű kőfalnál, a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pántbizottság el­ső titkára és Borbély Gábor, a pártbizottság titkára ko­szorúzott. Ezután elhelyez­ték a tisztelet és az emlé­kezés virágait az emlékfal­nál a kerületi pártbizottsá­gok, a Fővárosi Tanács, az állami és társadalmi szerve­zetek, a főváros lakosságá­nak képviselői, a pártház egykori védői és a hősök hozzátartozói. Az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sírjait megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben is. A Munkásmozgalmi Pan­teon sírsétányán a hősi ha­lottlak nyughelyeire a Him­nusz elhangzása után ko­szorút helyezett el a Buda­pesti Pártbizottság nevében Grósz Károly és Borbély Gábor. A budapesti fegyve­res erők és testületek kép­viseletében E lkán Károly vezérőrnagy, Budapest hely­őrségparancsnoka, Konczer István rendőr vezérőrnagy, a Budlapesti Rendőrfőkapi­tányság- vezetője és Kele­men Győző munkásőr ve­zérőrnagy, a Munkásőrség budapesti parancsnoka ko­szorúzott. A Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­sége és a pártház védelmé­ben résztvették nevében Úszta Gyula, a MEASZ al- elnöke éS Tóth Lajos elnök­ségi tag koszorúzott. A fő­városi ifjúsági szervezetek részéről Dersi Mihály, a KISZ Budapesti Bizottságá­nak titkára és Csiszár Gá­bor, a Magyar Üttörők Szö­vetségének budapesti elnök­sége elnöke helyezte el a megemlékezés virágait. Budapesten koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1956-os ellenforradalom elleni fegyve­res harcban elesettek Mező Imre úti temetői emlékművénél Európai kulturális fórum Két újabb munkabizottság kezdte meg tevékenységét Hétfőn újabb két munkabi­zottság kezdte meg tevé­kenységét az európai kultu­rális fórumon, Boldizsár Iván írónak, a Magyar Pen Club elnökének, illetve Vitányi Ivánnak, a Művelődéskutató Intézet igazgatójának, a ta­nácskozásom résztvevő ma­gyar küldöttség tagjainak elnökletével). A 33 európai országból, va­lamint az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából Budapestre érkezett írók, könyvkiadói szakembereik és műfordítók az együttműkö­dés lehetőségeinek megvita­tása során várhatóan figyel­met fordítanak arra is, hogy milyen gyakorlati intézkedé­sekre van szükség a kis né­pek irodalmának szélesebb körű megismertetéséhez or­szágaikban. A bizottság munkájában többek között részit vesz William Jay Smith költő és műfordító az Egye­sült Államokból, Ljubomir Levcsev, a Bolgár Írószövet­ség elnöke. Régis Debray francia író, George Richard­son, az oxfordi egyetem könyvkiadójának igazgatója, Hermann Kant, az NDK író- szövetségének elnöke, Ste­phan Hermlin, NDK-beli író, Günter Grass író és Rolf Hochhuth drámaíró az NSZK- ból, Halina Auderska, a Len­gyel Írószövetség elnöke, to­vábbá Vaszilij Bikov író Robert Rozsgyesztvenszkij költő a Szovjetunióból. A magyar küldöttség kép­viseletében Boldizsár Iván, Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Bart István, a Corvina Ki­adó, Boytha György, a Szer­zői Jogvédő Hivatal és Do­mokos János, az Európa Ki­adó igazgatója, Jovánovics Miklós, az írószövetség fő­titkára, Kéry László egyete­mi tanár, a Nagyvilág című folyóirat főszerkesztője, Somlyó György költő és Ungvári Tamás irodalomtör­ténész vesz részt az irodal­mi munkabizottság tevé­kenységében. A másik munkacsoport ülé­sére, a kulitúraícutatássál, az egymás kultúrájának ismer­tetésével, a művészi képzés­sel és neveléssel, a könyvtá­rakkal, a múzeujmokfcarés a kiállításcserékkel összefüggő kérdések megvitatására szá­mos szakember érkezett fő­városunkba. Közöttük Magda Strebl, a Osztrák Nemzeti Könyvtár, André Miquel, a Francia Nemzeti Könyvtár, Kari-Hednz Hahn, az NDK- beli Goethe—Schiller Archí­vum, Nyikolaj Kartasov, a moszkvai - Lenin Könyvtár és Daniel Boorstin, a wiasing- tonii Kongresszusi Könyvtár igazgatója, továbbá Frederick Raitcliffe, a caimbridgei egye­tem főkönyvtárosa, Else Granheim, a Norvég Köny- tárti Igazgatóság vezetője és Jeronimo Martinez, a Spa­nyol Könyvtári Központ igazgatója. Részt vesz a bizottság munkájában Jean Malheu, a párizsi Pompidou Kulturális Központ, Erik Akkermans, a Dél-ihollandiai Kulturális Ta­nács, Aleksander Gieysztor, a Varsái Királyi Kastély, Olov Isaksson, a Stockhol­mi Nemzeti Régiségek Múze­uma, Irina Antonova, a moszkvai Puskin Múzeum és Borisz Pjotrovszkij akadémi­kus, a leniingrádi Enmiitáas igazgatója, Roland Ruffieux, a svájci Pro Helvetia alapít­vány elnöke, továbbá több európai művészetoktatási intézmény vezetője, közöttük Milos Jurkovich, a pozsonyi (Folytatás a 2. oldalon) mm Ünnepség a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán A nagy októberi szocia­lista forradalom közelgő 68. évfordulója alkalmából ün­nepséget tartottak hétfőn az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had- seregcsoport parancsnoksá­gán. Az ünnepségen Anato- lij Makunyin altábornagy- nak, a hadseregcsoport ka­tonai tanácsa tagjának el­nöki megnyitója után Alek- szej Gyemidov altábornagy, a déli hadseregcsoport pa­rancsnoka tartott beszédet. Az ünnepségen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Czimege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Kamara János altábor­nagy, belügyminiszter, Mo- rócz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyokoláj Szilcsenfco vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagországai egyesített fegy­veres erőinek főparancsno­ka, továbbá a párt, állami és társadalmi szervek szá­mos képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents