Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 278. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 27., szerda Erősödjék tpvább az együttműködés gondolata FÓRUMZÁRÁS - HAJNALBAN Leiáruit a kulturális tanácskozássorozat — Köpeczi Béla beszéde Hat hétig tartó tanácskozássorozat után kedden a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az európai kulturális fórum. Osz- szehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. tűk ki a vendéglátó ország A minőség Vigyázat, hamisítják! Ma már csak az idősebbek emlékezhetnek a reklámszövegre, amellyel a régi hires cégek portékáikat védték. Arra figyelmeztettek, hogy az általuk gyártott termék hasonmását is lehet kapni, csakhogy silány anyagból, rosszabb kivitelben. Aki pedig a jó minőségűt akarja, az vizsgálja meg tüzetesen, helyén van-e a védjegy. Mert az jelzi a garantáltan jó minőséget. Igen, valaha létkérdés volt a minőség őrzése és javítása. A holnap Budapesten megrendezésre kerülő újabb minőségügyi konferencia, amelyet az MTESZ hivott össze a Magyar Szabvány- ügyi Hivatallal, elsősorban arra a kérdésre keresi a választ: mit tehet a gazdaság- irányítás a javuló minőségért? Mert a feladat nagy erőfeszítéseket igényel továbbra is. Évente legalább 5 milliárd forint kár keletkezik a termékek silány kivitelezéséből. Mindez külföldön is megingathatja hírnevünket és piaci pozícióinkat, és mindennapos bosszúságokat okoz a hazai vásárlóknak. Ebből a felismerésből ered az MTESZ eddigi konferenciáinak következtetése: iparunkban meg kell teremteni a gyártás közbeni hatékony minőség- szabályozást. A szigorú minőségszabályozásnak igen fejlett módszerei vannak. S a mostani tanácskozás azt h^yezi nagyító alá, hogyan lehetne szélesebb körben elterjeszteni ezeket a megoldásokat. Nemrégiben országos fölmérés készült, amely bizonyította, nálunk a mennyiségi hiányoknál sokkal szembetűnőbb az alacsony minőség. A minőséget tekintve gyártmányaink lemaradása árucsoportonként 3—8 év. Egyes fogyasztási cikkeket gyártó cégek külföldön^ már 6—8 évet garantálnak* termékeik két javítása között. Gyakorlatilag ezel a termékek gyorsabban elavulnak, mint meghibásodnak. A tökéletes termékeket csak aránylag nagy szériában kifizetődő gyártani, ahol a darabszám bőven megtéríti a minőségszabályozásra költött nem kis összegeket. Félő tehát, hogy a magyar ipar kicsiny hazai vagy bonyolulttá váló külföldi piacai igen nagy szériákat nem tesznek lehetővé. A szakemberek ezért felvetik, hogy a KGST keretében megvalósuló szakosodás, integráció hathatós eszköze lehetne a jobb minőség elérésének: érdemes lenne minőségi oldalról is átgondolni. Építőimunkánk célja az életkörülmények formálása. Tudjuk, az élet minőségét kell javítanunk. Ez pedig elválaszthatatlan a bennünket körülvevő javak, a minket szolgáló eszközök, munkatárgyaink minőségétől. Túl vagyunk egy fontos mezsgyén: ami életünkhöz alapvetően hozzá tartozik, abban nem szenvedünk komoly mennyiségi hiányt. Most a minőségre kell összpontosítani. Lehet, a nálunknál gazdagabb országokban ez könnyebben megy? A ma kezdődő VL minőségügyi konferencia minden bizonynyal azt a jelszót hirdeti meg: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a drága anyagot és energiát, valamint a pótolhatatlan emberi alkotóerőt ros-z minőségű termékekbe öntsük. Ilyen okkal ítélhetjük a konferenciát fontos eseménynek, a témát pedig méltónak az állandó követésre, napirenden tartásra. Hámoraik Ferenc Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építésziét és műemlékvédelem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a telievíziió kulturális műsorát; az irodalom, a könyvkiadás és a -műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséggel összefüggő területeiken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A résztvevő államok kulturális életének vezető képviselő1! valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségeik, a tanácskozás munkájában résztvevő kulturális személyiségek számos konstruktiv javaslatot terjesztettek elő a két és többoldalú kulturális együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőin késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sorrendben Franciaország, Nagy-Britannla Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Spanyol- ország, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, az Amerikán Egyesült Államok, Törökország, Olaszország, Bulgária, Dánlia, Norvégia, Hollandia, Svédország, a A Parlamentben — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson részt vet és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A testület tájékoztatót hallgatott meg az idegenforgalom VII. ötéves tervkoncepciójáról, valamint az új üzemelési és Szovjetunió és Kanada képviselőije szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével ne 'merüljenek fevállalkozási formák szövetkezeti tapasztalatairól. A vitában Pál József (Győr-Sopron megye) arról szólt, hogy a szálláshelyek szűkössége miatt a külföldiek gyakran csak egy napra keresik föl az idegenforgalmi központokat. Vida Kocsárd (Somogy megye) arra mutatott rá: a kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végfehaijitó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a szállodaipari vállalatoknak a jelentős hitelek törlesztése mellett nem marad pénzük a korábbi hálózatuk szinten tartáséra. Kiemelte: ennek az ágazatnak a hozama jóval meghaladja a népgazdasági átlagot, ezért a fejlesztése mindenképpen kifizetődőnek bizonyulna. A falusi turizmus elterjesztésével kapcsolatban javasolta: a szálláshelyek komfortosítására kapjanak hitelt a tulajdonosok. Az utazási költségek tetemes növekedése miatt megfontolandó — vetette föl —, hogy a város környéki üdülési — turisztikai lehetőségeket a mostaninál jobban aknáznák ki a belföldi turizmusban. A szakemberutánpótlással kapcsolatban indítványozta: Siófokon a környező megyék fiataljai számára szervezzék meg a vendéglátóipari főiskola kihelyezett tagozatát. Barta Alajos (Heves megye) a Mátra és a Bükk térségének idegenforgalmi hasznosításáról szólt. Hellner Károly, a bizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés az idegenforgalomban a középfokú végzettségű szakember. Javasolta, hogy ilyen irányú szakképzést nyújtó középiskolákat hozzanak létre. A vitában még több felszólalás is elhangzott. nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez. Végül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béta művelődési miniszter, a delegáció vezetője szótaillt föd. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturális személyiségek aktív, gyümölcsöző tevékenységére. Hangoztatta: a kulturális fórum nagy felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekezzenek mindent megvalósítani, ami megvalósítható a kétvagy többoldalú együttműködésiben. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Vas megyei látogatásának második .napján Vasvárra látogatott. A magasmangú vendéget elkísérte Horáth Mkilós, a Vas megyei pártbizottság első titkára és Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke. Az Elnöki Tanács elnöke tájékozódott a település életéről, a közgiazgatásl területén — a Hegyhát tájegységen — élők helyzetéről, gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően a tíz kilométerre fekvő Gersekarátot kereste föl. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese Bács-Kiskun megyébe látogatott. Hétfőn, az esti órákban Kecskeméten, a megyei pártszékházban fogadták, majd Romany Pál, az MSZMP L cs-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a megye társadalmi, politikai és gazdasági életéről. A megbeszélésen részt vett Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Bodóczky László, a kecsSikeres terhelési próba Sikeres terhelési próbát tartottak kedden a Budapest—Pécs közötti vasútvonal utolsóként villamosított Baranya megyei szakaszán, s a műszaki átadás e befejező mozzanatával megvalósulásához érkezett a fővárost a legnagyobb dunántúli várossal összekötő vasútvonal villamositásának programja. A villamosított vasútvonalat az eredetileg kitűzött határidő előtt egy hónappal, Pécs felszabadulásának évfordulójául, november 29-én ünnepélyesen átadhatják a villanyimozdony vontatta vonatok menetrendszerű forgalmának. Földközelben a Halley üstökös Ma földközelbe ér a Halley üstökös. Pályája során 21 óra 48 perckor közelíti meg legjobban bolygónkat, a távolság ekkor körülbelül 93 millió kilométer lesz. A nap felé tartó üstökös derült időben távcsővel a késő esti órákban, még a következő hetekben is jól megfigyelhető lesz. Áz égitest szabad szemmel nem látható. A Halley üstökös elnyújtott ellipszis pályáján most a nap felé tart, egyre növekvő sebességgel. Jelenleg másodpercenként körülbelül 40 kilométert halad; sebessége a nap közelében eléri majd a másodpercenkénti 54,6 kilométert. A napot február 9-én közelíti meg, s attól kezdve egyre kisebb sebességgel távolodik. A napot megkerülve, az ellipszis pálya másik oldalán, április 11-én tér vissza földünk közelébe. Az üstökös akkor az égbolt szabad szemmel is látható legszebb tüneménye lesz — igaz. hogy csak a déli féltekéről. Nálunk ugyanis a „találkozáskor” a napkelte miatt a világosodó égen már kevésbé lesz kivehető. A Halley üstökös ezután már csak 76 év múlva látogat el ismét hozzánk. keméti városi pártbizottság első tikára. Németh Károly részt vett és felszólalt a megyei párt- bizottság ülésén. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a megyei pártbizottság székhazában Antalóczy Albert első titkár és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke fogadta. A megye társadalmi és gazdasági helyzetéről, az életkörülmények alakulásáról szóló tájékoztató meghallgatása után Lázár György vendéglátói társaságában fölkereste a tatabányai Szénbánya Vállalatot. Ott Kapölyi László ipari miniszter, Mérten Lajos, a tatabányai Városi Pártbizottság első titkára és a vállalat vezetői fogadták. A bányalátogatás után a bányavállalatok vezetőivel, valamint szo- caiiista brigádvezetőkkel folytatott eszmecserét a minisztertanács elnöke. Délután a ikörnyei mezőgazdasági kombinátot látogatta meg, az esti órákban a megye mező- gazdasági vezetőivel tanácskozott az ágazat időszerű feladatairól. A Parlamentben ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa; ezen felszólalt Havasi Ferenc is. Képünkön: Du- schek Lajosné beszél ledesbe. Elismerésüket fejezKöpeczi Béla beszédét nagy tapssal fogadták a kulturális fórum résztvevői. A kereskedelmi bizottság ülése Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György látogatása
