Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
2 Somogyi Néplap 1985. november 27., szerda Tervezés, termelés, hatékonyság TANÁCSKOZÁS A SZOVJET LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSSZAKÁN Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A napirend elfogadása után Mihail Gorbacsov terjesztette a küldöttek elé azt a javaslatot, hogy erősítsék meg tisztségében Nyikolaj Rizs- kovot, akit a Legfelsőbb Tanács elnöksége az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Nyikolaj Tyihonov utódjaként a Szovjetunió minisztertanácsának elnökévé nevezett ki. Beszédében Gorbacsov szólt a Szovjetunió kormánya előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta: a kormányzatnak az eddiginél is erőteljesebben kell törekednie az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a tudományos-műszaki haladás kibontakoztatására. Ez utóbbi a szovjet népgazdaság intenzívebbé tételének és hatékonysága növelésének fő forrása. A kormány másik feladataként említette a népgazdasági tervezés tökéletesítését, a kiegyensúlyozott és komplex, valamennyi ágazatot érintő fejlődés biztosítását, a pénzügyi rendszer erősítését. Rámutatott, hogy a minisztertanács, miközben kü- lön-külön is törődik minden egyes ágazat problémáival, a legnagyobb figyelmet a népgazdaság egészének sorsát meghatározó problémáknak kell hogy szentelje. Különösen törődnie kell azzal, hogy zökkenőktől mentes legyen a különböző ágazatok együtrtműködlése, s jobban kihasználják az e területen még meglévő tartalékokat. A minisztertanács feladatai közé tartozik a gazdaság állami irányításának tökéletesítése is — mutatott rá Mihail Gorbacsov. — A központi tervezés mechanizmusának erősítésével párhuzamosan gondoskodni kell az irányítás közgazdasági módszereinek szélesebb körű elterjesztéséről, a vállalatok és a helyi szervek kezdeményező-készségének és önállóságának fokozásáról. Szigorúbban kell számonlkérni a miniszterektől és az országos Balról jobbra: Nyikolaj Rizskov kormányfő, Andrej Gromiko csov, az SZKP KB főtitkára főhatóságuk vezetőitől, hogy miként dolgozik az alájuk rendelt ágazat, kielégíti-e a társadalom igényeit. A kormány fontos feladatai közé tartozik továbbra is az ország biztonságának és védelmi képességének biztosítása, az egyetemes béke érdekeit szolgáló aktív külpolitika, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése és elmélyítése, a testvéri barátság és sokoldalú együttműködés ápolása a szocialista országokkal — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. A Legfelsőbb Tanács küldöttei az előterjesztést egyhangúlag elfogadták, és megerősítették tisztségében Nyikolaj Rizskovot. A Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervéről és az idei terv végrehajtásáról szóló beszámolót Nyikolaj Talizin, a minisztertanács elnökének első helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke terjesztette elő. Szólt arról, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme az idén 3,5 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelése pedig 2,1 milliárd rubellel nő. Számottevően javul a népgazdaság hatékonysága. A munka termelékenysége 3,7 százalékkal, a tervelőirányzattal összhangban emelkedik. A munkások és alkalmazot..v havi átlagfizetése az idén 190 rubelre, a kolhozok és szavhozok dolgozóinak átlagjövedelme pedig 150 rubelre emelkedett. Az eredmények ismertetése mellett Nyikolaj Talizin kitért a még megoldatlan problémákra is. Emlékeztetett rá, hogy nem sikerül teljesíteni egyes fontos tervmutatókat. Sok ágazatban súlyos kívánnivalót hagy maga után a gazdaságszervezői munka. A jövő év előirányzatairól szólva az állami tervbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az 1986. évi terv legfőbb jellemzői közé tartozik a népgazdasági növekedés ütemének gyorsulása, az eddiginél is nagyabb ütemű tudományos és műszaki haladás, a gazdaság szerkezetének javítása. Az előirányzat szerint a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1986-ban 3,8 százalékkal nő. Az ipari termelés növekedése 4,3 százalékos, a mezőgaadaságé 4,4 százalékos lesz. A munkatermelékenység az egész népgazdaságban 3,8 százaFórumzárás - hajnalban (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a tanácskozás vitáit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rendszerékhez és kulturális régiókhoz tartozó országok képviselőinek eltérő nézetei vannak a kultúra funkcióiról és a kulturális politikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző nézeteket képviselték, egyebek között az alkotás szabadságáról, az emberi jogok érvényesítéséről a kultúra területén, a kulturális jogokról és értékekről, az állam illetve az egyén szerepéről — mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta: nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai európai helyzetet. Vannak olyan közös sajátosságaink, amelyek nem csupán az európai kulturális örökségből származnak, hanem azokból a leghumánusabb törekvésekből is. ameiyek ma az irodalomban, a művészetekben és a tudományiban Európa minden régiójában jelen vannak és amelyekről oly sok beszédes példát adtak a fórumon felszólalt írók, művészek és tudósok. — Véleményem szerint nem szabad az ellentéteket absztrakt módon túlhangsúlyozni és ezzel az együttműködést akadályozni — folytatta. — Mi, magyarok végig azon az állásponton voltunk, hogy nem a konfrontációt kell keresni, hanem az együttműködést. Ha a politikában nincsen más alternatíva, mlint a békés egymás mellett élés — s ezt bizonyította Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozója —, akkor nem hisszük, hogy éppen a kultúrában kellene ennék az ellenkezőjét tenni, csak a konfrontációt és nem a kooperációt érvényesíteni. Meggyőződésem, hogy Európa értelmiségének Nyugaton és Keleten egyaránt egyik nagy reménysége volt a kulturális fórum, s e (reménységet nem szabad megcsatlakoztatmi. Ezért, mint házigazda szeretném felhívni a jelen levő kormányok képviselőit, hogy a konferencia szellemét ne engedjék meghamisítani, ne engedjék az ellentéteket túlhangsúlyozni és az együttműködés szerepét lebecsülni. Segítsenek abban, hogy a többség, mindenekelőtt a kulturális személyiségek által óhájtott kooperáció szelleme erősödjék és vigyük tovább azokat a gondolatokat, amelyek közös sorsunkat, Európát és a békét szolgálják. A továbbiakban kijelentette: a Magyar Népköztársaság delegációja megelégedéssel állapíthatja meg, hogy a konferencia jó munkalégkörben zajlott le. Hazánk mindent megtett annak érdekében, hogy teljesítsük szervezői feladatainkat és ezzel hozzájáruljunk e fórum sikeréhez. Köpeczi Béla végezetül hangsúlyozta: — A kulturális fórum valami újnak a kezdete az európai kulturális együttműködésiben, s reméljük, hogy ezt mindenki így is fogja fel, a jövő év novemberében sorba kerülő bécsi konferenciára való felkészülés szempontjaiból is. A fórum egy folyamat része, s reméljük, hogy e folyamatnak nem akadályozója, hanem éppen ellenkezőleg előbbrevivője lesz. Végül az ülés elnökéként Köpeczi Béla befejezettnek nyilvánította a tanácskozás munkáját. államfő és Mihail Gorba(Telefotó: AP—MTI—KS) lékkal. s külön az.iparban 4,1 százalékkal emelkedik. A lakosság reáljövedelmei 1986-ban 2,5 százalékkal emelkednek. A társadalmi fogyasztási alapok — amelyekből többek között az oktatás, a társadalombiztosítás, az orvosi ellátás költségeit fedezik — 4,1 százalékkal emelkednek. A munkások és alkalmazottak havi átlagfizetése eléri a 195 rubelt, a mezoglazdaság dolgozóinak átlagjövedelme pedig a 156 rubelt. Nyikolaj Talizin beszámolójának elhangzása után a Szovjetunió jövő évi állami költségvetésének tervezetét Viktor Gyemencev, a pénzügyiminiszter első helyettese ismertette a Legfelsőbb Tanács küldötteivel. Közölte, hogy a költségvetés 414,4 milliárd rubel bevétellel és 414,2 milliárd rubel kiadással számol. A költségvetési bevételek több mint 90 százaléka a szocialista gazdálkodó szervezetektől származik. A Szovjetunió honvédelmi kiadásaira a jövő évben is 19,063 milliárd rubelt, az idei költségvetésben szereplővel megegyező összeget szántak. Az előterjesztések elhangzása után a Legfelsőbb Tanács a nap második felében azok megvitatásával, a szövetségi és a nemzetiségi tanács külön-külön megtartott ülésein folytatta munkáját. Fogat fogért? Hatvan halott, harminc sebesült ... Az Egyptaiir gépén tartózkodók közül szinte senki sem került kii sértetlenül a La Valletta-i pokolból. Az elmúlt másfél évtized tucatnyi, kommá nd óak cl óval végződött túszdrámája közül ez volt a legvéresebb, legtragikusabb. Sok megfigyelő szerint azonban ez az esemény tulajdonképpen nem teljesen váratlan — annyiban, ameny- nyiben az utóbbi időben igen eldurvult a harc a politikai terrorizmus frontján, s a halmozódó feszültség roppant szörnyű következményeket okoz. A terroristákkal való bánásnak manapság két „iskolája” van a nyugati világban. Az egyik szerint a repülőterek, kikötők biztonsági fölszereltségét, az illetékesek éberségét kell annyira növelni, hogy a terrorcselekményeknek tulajdonképpen elejét lehessen vehni. E szemlélet szerint — amelyet például a franciák is magukénak vallanak — a repülőgépek fedélzetén azután már nem tartózkodhatnak fegyveres biztonsági őrök sem, mert jelenlétük növeld a kockázatot, a megtörtént géprablás után pedig lehetőleg esetekkel és tárgyalásokkal kell megoldani a helyzetet. Egyes hírek szerint most az Egyptaiir gépén is élőször a terroristák és a gépőrség között volt lövöldözés, s ez bőszítette föl a géprablókat; végül az utasokat vették célba, egymás után. A másik véleményt elsősorban az Egyesült Államok, a nyugati világ legerősebb hatalma propagálja: az előzetes biztonság erősítésén kívül elve az, hogy a terroristákkal nem szabad szóba állni, példásan „ütnli-vágni” kell őket, az majd elveszi a kedvüket. A világ más problémáit is gyakran csak az erőpoliitika szemszögéből megítélő amerikai álláspont ez ügyben különösen keménnyé vált tavasz óta, amikor a TWA légitársaság gépét térítették Bejrútiba gyilkos merénylők, majd októberben, amikor az Achille Lauro olasz luxushajón öltek meg a terroristák egy ío- 1 ószékhez kötött idős amerikai állampolgárt. A júniusi TWA-gépeltérí- tés után Bush alelnök nemzetközi körutat tett az amerikai nézet elfogadtatására, az októberi hajóügy után pedig az Egyesült Államok a tettek mezejére lépett: vaHusák Berlinben Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, államfő kedden egynapos baráti látogatásra Berlinbe érkezett. A csehszlovák vendéget a schönefeldi repülőtéren vendéglátója, Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte. A két szomszédos szocialista ország vezetői között rendszeresek a találkozók. Husák legutóbb 1982 őszén járt Berlinben, míg Honec- ker 1983 októberében tett hivatalos baráti látogatást Prágáiban. Csehszlovákia — a Szovjetunió után — az NDK második legfontosabb külgazdasági partnere. A két ország közötti árucsereforgalom eléri az évi 2,7 milliárd rubelt. Az árucsere negyven százaléka szakosodási és kooperációs szerződések alapján bonyolódik a két ország között. Az NDK elsősorban kombájnokat, szerszámgépeket, nyomdaipari és számítás- technikai berendezéseket exportál. Egynapos baráti látogatása befejeztével Gustáv Husák tegnap hazautazott Berlinből. d ászgépei Olaszországba kényszierítették a hajórablókat szállító egyiptomi repülőgépet. Ezzel szemben amerikai kommandó a valóságban még sohasem hajtoltt végre túszszabadító akciót géprablás után. A terroristák elleni erőszakos föllépésre szólító amerikai propaganda első „áldozata” tulajdonképpen az egyiptomi kormány, amely az Achille Lauro elrablóival szerűben tanúsított, Washingtonban „puhá”-nak és kétértelműnek minősített magatartása után most úgy érezhette határozottabb fellépéssel helyreütheti a csorbát. Csakhogy a korábbi túsz- szalbadító akciókhoz képest ez az eset valami újat bizonyít. Nemcsak azt, hogy az egyiptomi kommandó esetleg képzetlenebb volt, mint az izraeli 1976 júliusában az ugandai Entebbe repülőterén, vagy a nyugatnémet GSG—9 1977 októberében a Szomáliái Mogadisuhan (hogy csak a nevezetesebbeket említsük); a La Valletta-i tragédia arra utal, hogy a terrorizmus ellen az erőszak sem orvosság, akármilyen „ügyes” is egy-egy kommandóosztag. Az utóbbi idők túszszedésed arról tanúskodnak, hogy a terroristák még durvábbak, ahogyan növekszik a hisztérikus válaszakció kockázata. Tetteikben tovább csökken a politikai motiváció eleme, erősödik az öncélú erőszak. Az Egypitaiir gépének elrablói valójában meg sem fogalmazták követeléseiket, és máris lőttek... Az is tény — bár ez lehet egyéni sajátosság is —, hogy a korábbi esetekben a géprablók mindig fölvették a harcot a túsz- szabadító kommandóval, ám ezúttal nem ezt tették: fegyvereiket azonnal az utasok ellen fordították. Ügy hat tehát, hogy az erőszakkal való fenyegetéssel sem lehet elejét venni a politikai terrorizmusnak — legalább annyira nem, mint ahogy a köz törvényes bűnözésre sem találtak még csodaszert egyetlen országban sem —, csak épp ebben a légköriben az elkövetett terrorcselekmények válnak egyre veszélyesebbé. Mégpedig az ártatlan emberek, életére. Már csak azért is, mert ilyen körülmények között a politikai terrorizmus Világában is „kontraszelekció” megy végibe: nő a mindenre elszánt, skrupulus nélküli elemek aránya. Mindebből két tanulság vonható le. Ha a terrorizmus felszámolása egyhamar nem is lehetséges, azért gyakoriságát — mint a köztörvényes bűnözésnél is — csökkenthetné, ha a mögöttes társadalmi okokat kezelnék; például, ha enyhíteni lehetne a közel-keleti feszültséget. De bizonyos, hogy a konkrét esetek megelőzésében, s végső esetben a megtörtént terrorcselekmények „kezelésében” is többet ér az emberi civilizáció sok-sok tudományos, rendőri, politikai és diplomáciai eredményének bevetése a vak erőszak ellen, mint a visszatérés a bűnüldözés őskorához, a fogat fogért elvéihez. M. Gy. Amerikai képviselők levele Reaganhez Az amerikai képviselőház több mint száz tagja levélben szólította föl Reagan elnököt: ne tegye lehetővé titkos katonai támogatás folyósítását az angolai Unita szervezetnek. A Fehér Ház szóvivője közölte: az elnök egyelőre nem hozott még döntést ebben a kérdésben, bár a szóvivő szerint fontosnak tartja az Unita támogatását. Reagan a hét végén maga ismertette amerikai újságírókkal az ellenforradalmi szervezet titkos katonai segélyezésére irányuló elképzeléseket. Az angolai ellen- forradalmi szervezet számára a kongresszus korábban csak korlátozott, 27 millió dollár értékű „humanitárius” segély folyósításáról tárgyalt. A képviselők szerint az Unita megfelelő katonai támogatást kap Dél-Afrikától. Ha Washington is hajlandó lenne katonai segélyt nyújtani Jonas Savimbi szervezetének, akikor az „megrontaná kapcsolatait igen sok afrikai kormánnyal és kárt akozna az Egyesült Államok Afrika déli részével kapcsolatos politikai tervednek” — szögezi le a levél. Az ilyen döntés ugyancsak meggátolná azt, hogy Angolából távozzanak a kubai alakulatok, holott ez az Egyesült Államok egyik fontos célja, és megnehezítené, azt is, hogy Washington közvetítő szerepet töltsön be a namíbiai kérdés rendezésében. Ugyanakkor különböző jobboldali csoportok — mint azt a The Wall Street Journal jelentette — nagyszabású akcióba kezdtek a segély engedélyezése céljából. A lap szerimt Savimbi szerződést kötött egy olyan amerikai céggel, amely kifejezetten „kijárással” foglalkozik a kongresszusban, és különböző jobboldali szervezetektől is támogatóst kért és kapott.
