Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

2 Somogyi Néplap 1985. november 22., péntek Ünnepélyes zárás Genf ben (Folytatás az 1. oldalról) kozás nélkül, szabadon dönt­hessenek sorsuk felől? Elő­re fog-e lépni a szabadság ügye? Teljesülnek-e a már aláírt és a jövőben aláíran­dó megállapodások és szer­ződések? Az amerikai és a szovjet nép és a világ min­den népe kész igennel vá­laszolni. Azzal az elhatározással hagyom el Genfet és a mi kandalló melletti csúcstalál­kozónkat, hogy minden le­hetőséget meg kell ragadná a béke és a szabadság biz­tonságosabb világának épí­tésiére. Kemény munka áll előttünk. Mi készen állunk e munkára. Gorbacsov -fő­titkár, arra kérjük önt, hogy velünk vállvetve vegye ki a részét e feladat elvégzésié­ben — és bizonyos vagyok aibban, hogy így tesz. Köszö­Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megálla­podás alapján — 1985. no­vember 19—21-ón találkozót tartott Genfiben, A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere; GeorSij Kornyijenko, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese; Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió wásihiingitoni nagykövete; Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB Propa­ganda Osztályának vezetője; Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoeitatásd Osztályának vezetője; Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárainak tanácsadója. Amerikai részről; George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere; Donald Regan, a Fehér Ház személy­zeti vezetője, Robert McFar- lane, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanács­adóija; Arthur Hartman, az Egyesült Áilaimök moszkvai nagykövete, Paul Hitze, az amerikai elnök és külügymi­niszter fegyverzetkorláto­zási tanácsadója, Rosanne Ridgway külügyi államtitkár; Jack Matlock különtanács- adó. A véleménycseréken sok­oldalúan megvitatták a szov­jet—amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi hely­zet fő kérdéseit. Az eszme­cserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontos­ságú kérdésben fennmarad­tak a komoly, ellentétók. A két vezető — elismerce a Szovjetunió és az Egyesült Államiok társadalmi és poli­tikái rendszerében és a nem­zetközi problémák általuk történő megközelítésében ta­pasztalható különbségeket — mindazonáltal eljutott egy­más álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapod­tak ablbán, hagy javítani kell a szovjet—amerikai kap­csolatokat és a nemzetközi helyzetet egészében véve. Ez­zel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte tö­rekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keres­sék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke megál­lapodott ábban, hogy a.'kö­zeljövőben ismét találkoz­nak. Az Egyesült Államok el­nöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghí­vást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor el­fogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Ál­lamokba. A látogatások szer­vezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konk­rét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. I. A felek — miután megvi­tatták a biztonság kulcsfon­tosságú kérdéseit és annak tudataiban, hogy a Szovjet­unióra és az Egyesült Álla­mokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbanta­ni és abban nem lehet győz­tes. Felismerve, hogy bármi­lyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött -katasztrofális következ­ményekkel járhatna, hangsú­lyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom-, ak|ár hagyományos — hábo­rúnak. Nein fognak katonai fölény elérésére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űr- fegyverekről szóló -tárgyalá­sok kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsít­ják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehaj­tása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet— amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki k-éll küszöbölni az űrfegyver- kezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverke­zést, korlátozni és csökken­teni kell a nukleáris fegy­veréket és meg kell szilár­dítani a hadászati stabili­tást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és ame­rikai javaslatok figyelembe­vételével a mielőbbi előrelé­pést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pon­tok, ideértve a felek atom­fegyverei 50 százalékos csök­kentése elvének megfelelő alkalmazását, valamint az európai közepes hatótávolsá­gú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgozá­sakor egyeztetik a vállalt kötelezettségek végrehajtá­sa feletti ellenőrzés haté­kony intézkedéseit. A félek mlegálllláipodtak ab­ban, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével fog­lalkozó -központok kérdését, figyelembe véve a genfi tár­gyalások előremenetelét és az ott napirenden lévő kér­déseket. Megelégedéssel je­gyezték meg: a .közelmúlt­ban ebben az irányban tör­tént ilyen lépési, mint példá­ul a szovjet—amerikai köz­vetlen távközlési összekötte­tés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Hó­naid Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez és érdekelt ab­ban, hogy más országokkal közösen erősítse az atom­fegyverek elterjedése meg­akadályozásának rendszerét és a továbbiakban növelje a szerződés hatékonyságát oly módon -is, hogy bővítse részt­vevőinek 'köbét.-Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az atomso- rompó-szerződés hatékony­ságát vizsgáló legutóbbi kon­ferencia egészében véve po­zitív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egye­sült Állámük újfent elköte­lezte magát az atomsorom- pó-szerződés mellett, amel­lett, hogy a jóakarat szelle­mében tárgyalásokat folytas­sanak az atomfegyverek kor­látozásáról és a leszerelés­ről a szerződés 6. cikkelyé­nek megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmoz­dítsa a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség megszi­lárdítását és támogassa te­vékenységét a biztosítékok megvalósítása területén, va­lamint az atomenergia bé-. kés célú felhasználásának elősegítésében. Pozitívan ér­tékelik azt a gyakorlatot, hogy rendszeres szovjet— amerikai konzultációk foly­nak az atomfegyverek elter­jedése megakadályozásának kérdésében, s ezek hatéko­nyak és építő szelleműek. Kifejezik szándékukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytassák. A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürge­tik a vegyi fegyverek általá­nos és teljes betiltását, vala­mint a meglévő készletek megsemmisítését. Megálla­podtak, hogy fokozott erőfe­szítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellen­őrizhető nemzetközi egyez­mény megkötése érdekében. A felék megállapodtak abban, hogy intenzivebbé te­szik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a ve- gyifegyverék betiltása kérdé­sének valamennyi vonatko­zásáról, beleértve az ellen­őrzés kérdéseit is. Meg­egyeztek abban is, hogy meg­kezdik a vegyifegyverek el­terjedésének megakadályozá­sával összefüggő kérdések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsök­kentésről Bécsiben folyó tár­gyalásokat, s készségüket fe­jezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozi­tív eredményeket érjenek el. A felék — nagy jelentősé­get tulajdonítva a stockhol­mi európai bizalom- és biz­tonságerősítő, valamint le­szerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelen tették: a konferencián részt­vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdí­tani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E cél­ból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szük­ségességét, amely kölcsönö­sen elfogadható intézkedé­sekként magában foglalná mind a bizalom és a bizton­ság megszilárdítását,' mind pedig az erő kSiikltaitésa elvé­nek konkretizálását és ér­vényre juttatását. > II. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan egyetértett ab­ban, hogy rendszeressé és ak­tívabbá kell tenni a külön­böző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjének találkozói mel­lett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendsze­res találkozóit. Egyetértet­tek abban, hogy a mezőgaz­dasági, lakásépítési és kör­nyezetvédelmi minisztériu­mok és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös látoga­tásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémáikról, köztük a szakértői szintű vé­leménycseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy ezeket rendszeresen folytat­ják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, okta­tási, tudományos és műsza­ki cserék programjait, vala­mint " fejleszteni a kereske­delmi és gazdasági kapcso­latokat. A főtitkár és az el­nök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kapcsolatokról és cserékről szóló megállapodás aláírá­sán. Ügy vélik, hogy jobb meg­értésre van szükség népeink között, és ennek céljából elősegítik az utazások és emberek közötti kapcsolat- teremtés kiszélesítését. A felek megegyeztek ab­ban;, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdésekét. Mindkét vezető megelége­déssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttmű­ködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biz­tonságos repülést a Csendes- óceán ászaid részében és in­tézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tár­gyalásokat kezdtek a légi összeköttetés felújításának céljából. Mindkét vezető kí­vánatosnak nevezte, hogy a közeljövőben ebben a kér­désben 'kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan meg- álllliapodás jörtft létbe arról, hogy New Yorkban és Ki­jeviben egyidejűleg főkonzu­látust nyitnak. A felek megegyeztek ab­ban, hogy közös kutatások­kal és gyakorlati intézkedé­sekkel járulnak hozzá a kör­nyezetvédelem világméretű feladatának megoldásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren érvényben levő egyezmény­nek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Wa­shingtonban konzultációkat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szé­lesítésének célszerűségében — köztük néhány új formá­ban — a tudomány, az okta­tás, a gyógyászat és a sport területén. Ez felöleli az együttműködést az oktatás­ügyi cserék fejlesztésében, a nukros zárni tógépek segítsé­gével történő Oktatás prog­ramjának kidolgozásában az általános és középiskoláik számára; valamint intézke­F.duard Sevardnadze szovjet, illetve George Shultz ameri­kai külügyminiszter együttműködési dokumentumot írt alá déseket az orosz nyelv egye­sült államokbeli és az angol nyelv szovjetunióbeli okta­tását elősegítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik spe­ciális kollégiumokat tarta­nak történelemből, kultú­ráiból és közgazdaságtanból a szovjet és amerikai felső­fokú oktatási intézmények megfelelő tanszékein; köl­csönösen ösztöndíjak ado­mányozását a természettudo­mányi, műszaki, társadalmi és humán tárgyiakban kima­gasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyeik rendszeres megtartását kü­lönböző sportágakban és sportversenyekről sugárzott tévéadások számának növe­lését stb. A feliek megegyez­tek az együttműködés felújí­tásáról a rákbetegségek elle­ni kutatások területén. A két ország megfelelő szervezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét prog­ramjának kidolgozásával. Az így kidolgozott programokat a két ország vezetőinék kö­vetkező találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasz­nálására irányuló munka po­tenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban élést foglaltak a nemzetközi együttműkö­dés átfogó, gyakorlati fej­lesztése mellett e lényegében kifogyhatatlan energiafor­rásnak az egész emberiség javára történő termelésében. * * * Ronald Reagan csütörtökön délután Genfiből Brüsszelbe utazott. Az amerikai elnök a belga főjvárosban az Egyesült- Álla­mok NATO-szövetségeseit tá­jékoztatta a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóról. Reagant és feleségét a re­pülőtéren Kunt Furgler svájci államfő és Pierre Aubert külügyminiszter bú­csúztatta. Reagant és feleségét a brüsszeli repülőtéren Bau- douin király, Fabiola király­nő és Wilfried Martens mi­niszterelnök üdvözölte. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról) A Varsói Szerződés Tagál­lamainak vezetői 1985. no­vember 21-ón kölcsönös meg­állapodás alapján felső szin­tű találkozót tartottak Prá­gáiban. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtit­kára, az államtanács elnöke, Gustáv Húsák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, valamint csehszlovák részről Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a kormány elnöke és Vasil Ri- lak, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Erich Ho- nedkler, a Német Szocialista Egysógpárt KB főtitkára, a Német Demo/kratikus Köztár­saság Államtanácsának elnö­ke, Ndcolae Ceausesou, a Ro­mén Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Komimnniista Pártja KB fő­titkára. A találkozón részt vettek a külügymiiniszterek: Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Mari­an Orzechowski lengyel, Vár- konyi Péter magyar, Oscar Fischer NDK-tbeli, Ilié Va- duva román és Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott a Genf- ban aznap befejeződött felső szintű szovjet—amerikai ta­lálkozó menetéről és ered­ményeiről. A testvérpártok és -orszá­gok vezetői teljes támogatá­sukat fejezték ki a Ronald Reagannal, az Egyesült Álla­mok elnökével folytatott tár­gy álásökon Mihail Gorbacsov által — a Varsói Szerződés tagállamai 1985. október 23-i nyilatkozatában megfogal­mazott közös irányvonal szellemében — kifejtett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagál­lamainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a kü­lönleges fontosságú hozzájá­rulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a genfi találkozó fo­lyamán elősegítette a szocia­lista közösség országai által együttesen kidolgozott béke­szerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen meg­állapították, hogy a találko­zón közvetlen és nyílt tár­gyalások folytak, ezek szük­ségesek voltaik és eredménye­ik hasznosak. Jóllehet Genfben nem si­került megoldani a fegyver- zetkorlátozás és -csökkentés konkrét problémáit, nagy je­lentősége van annak, hogy a találkozó megerősítette' az 1985. januárjában elért szov­jet—amerlikái megállapodást, amélynek értelmében keres­ni kell az utakat a fegyver­kezési hajsza beszüntetésére és a világűrre való kiterjesz­tésének megakadályozására. Elvi jelentősége van a gen­fi találkozó záródokumentu­mába foglalt ama közös nyi- látikpzátnak, hogy megenged­hetetlen az atomháború és a felek lemondanak áriról, hogy katonái fölényre törekedje­nek a másikkal szemben. összességében Mihail Gor­bacsov találkozója Ronald Reagannal, az Egyesült Ál­lamok elnökével kedvezőbb tehetőségeket teremt a nem­zetközi helyzet egészségeseb­bé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél á gyakorlatiba ül­tesse át. A találkozón, megerősítet­ték a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amélynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sa, a fegyverkezési hajsza megfékezése a földön, és megakadályozása a világűr­ben, valamint az, hogy tény­leges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilárdítása érdeké­ben. A Varsái Szerződés tag­államai isimét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek kato­nái erőfölényre, de azt sem engedik meg, hogy más te­gyen szert erre velük szem­ben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletében kife­jezték eltökéltségüket, hogy, együttesen fellépnék és a jö­vőben is minden tőlük tel­hetőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordulat következ­zék be az európai és a nem­zetközi ügyekben. Egyetérte­nék abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelen tőséggél bír a szövetséges szocialista or­szágok egysége és összefor- rottsága, az osztályszolidari­tás, az együtbtlműködjés valamennyi területén erősödő közös fellépés. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet­azonosság jegyében zajlott le. Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a késő es­ti órákban hazaérkezett Prá­gából, ahol részt vett a Var­sói Szerződés tagállamai ve­zetőinek félső szintű találko­zóján. Kádár János kíséreté­ben volt Várkonyli Péter kül­ügyminiszter és Kótaí Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tágjái. Lapzárta

Next

/
Thumbnails
Contents