Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

1985. november 22., péntek Somogyi Néplap 3 TESTVÉRMEGYÉNK KÜLDÖTTEI MARCALIBAN Eszmecsere az iparról, az érdekeltségről A Füszért és a Kaposker kiállítása Édességek a Dorottyában Somogyi tartózkodásuk harmadik napján, tegnap délelőtt Tóth Jánosnak, a megyei’ pártbizottság titká­rának kíséretében Marcali­ba látogatott lengyelországi testvérmegyénik pártmun- káskü'ldöttsége.. Kazimierz Paryszeket, a LEM.P vajdasági bizottságá­nak első titkárát és a dele­gáció két tagját dr. Sütő László, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte. Ven­dégeink nagy érdeklődéssel hallgatták a tizenháromezer lakosú Marcali és a város­környék helyzetéről, gazda­sági, társadalmi életéről szó­ló tájékoztatót. Dr. Sütő László utalt a íiatal város múltjára, történelmi sors­fordulóira és néhány beszé­des adat ismertetésével őszintén tárta fel -napjaink eredményeit, gondjait egy­aránt. A tájékoztató rövide­sen élénk eszmecserévé ala­kult át. Ciechanowi vendé­geinket elsősorban a pártirá­nyítás módszerei, a tanács szervezeti felépítése, a köz- igazgatási gyakorlat érdekel­te részletesen. Ez az érdeklődés csak to­vább fokozódott a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregy­ségében, ahol Bojtor Ferenc igazgató, valamint az üzem párt- és társadalmi szerve­zeteinek vezetői fogadták a küldöttséget. A viszonylag fiatal, . mindössze tizenkét éves üzem történetét hall­gatva sűrűin jegyezgettefc (tJest- vérmegyénlk küldöttei és akaratlanul is -nagy elisme­réssel szóltak közbe az olyan tények hallatán-, hogy példá­ul az elmúlt nyolc év alatt mindössze egy esetben érke­zett reklamáció az innen ki­került termékekre. A rend­kívül magas minőségi, és mennyiségi követelmények­ről aztán magúik is meggyő­ződhettek az üzemlátogatás során. Megtekintették a tanműhelyeket, ahol jelen­leg a három évfolyamon százhuszonöt fiatal ismerke­dik a szakmával, és itt ért­hetően elsősorban a képzés módszereiről, gyakorlatáról igyekeztek ismereteket sze­rezni. Végigjárták a csarno­kot, ahol a speciális gépeken valóban boszorkányos gyor­sasággal dolgoztak az asz- szonyok. — Szinte lenyűgöző az az ügyesség, óriási gyakorlott­ság, amit itt láthattunk — jegyezte meg az üzemlátoga- dás után Kazimirz Pairyszek, aztán kérdések sorával for­dult Bojtor Ferencihez. „Mi­lyen a kapcsolat a budapesti központtal, milyenek a bére­zési lehetőségek, itt vagy a központban döntenek-e er­ről? A kilencven százalék­ban nőket foglalkoztató üzemnek van-e bölcsődéje, óvodája?” — és lehetne so­rolná tovább. Az elismerő szavak, melyeket a delegá­ció nevében mondott, végül az egyik szocialista' brigád naplójába is belekerült, sok sikert, jó eredményéket kí­vánva a gyáregység minden dolgozójának. Délután a marcali tétség északi szélére, a balatonmá- riai áfész-hez látogatott el lengyel testvérmegyénik kül­döttsége. Jáger Ferenc, a szövetkezet felvásárlási vál­lalkozásának vezetője, Nagy Géza párttitkár, Baglasics Ferenc szb-titkár és Or- szághné Völgyi Márta KISZ- titkár fogadta a vendégeket. Jáger Ferenc a szövetkezetét bemutató általános tájékoz­tatójában vendégeink ér­deklődésének megfelelően részletesen szólt a termelést szervező, a felvásárló tevé­kenységről, a vezetés, az irá­nyítás módszereiről, és a fel­adatók teljesítését segítő, itt kialakított érdekeltségi rendszerről. A szóban hallot­tak élőbbé váltak, amikor vendégeink Balatonberény- ben felkerestek két kister­melőt, akik nyúl tenyésztéssel foglalkoznak. Gulyás János és Kovács Teréz portáján egyszerű, olcsó, Gere István­nál már viszonylag moder­nebb tartási módokat láthat­tak. A szövetkezetnél végül a felvásárláshoz szorosan kapcsolódó magtisztító te­lepre látogattak el. Lengyel testvérmegyénk küldötteinek tegnapi prog­ramja a balatonfenyvesi KISZ-tábor és a fonyódlige- ti ifjúsági és úttörőtábor meg tekintésével ért véget. Agrárkonferencia Tabon Á kistermelés megújulása, I ■ . I ■» I r | ■ ■» rr ■ a kistelepulesek jovoje Amilyen az adott falúban folytatott háztáji termelés színvonala, olyan a kistele­pülés arculata. Pusztuló te­lepülésű környezetben virág­zó mezőgazdasági termelésiről beszélni: ellentmondás, a kis­település és a mezőgazdasá­gi kistermelés megújulása csak együtt lehetséges! Az első mondatot Kovács Ferencnek, a tabi Béke Tsz elnökének megnyitójából idéztük, a máslik azokból a megalllapífásokból való, me­lyék a kistermelés megúju­lásáról, a kistelepülések jö­vőjéről tegnap Tabon rende­zett agrárkomfienen c ia részt­vevői elé kerülitek. A számos somogyi téeszből érkezett és a helyi vezetőkön kívül ott volt és. felszólalt a tanács­kozáson dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes és Tapsonyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának munkatár­sa 'is. Miután Kovács Ferenc a házigazdák névében a téma megivlitaitásának időszerűsé­gét és fontosságát méltatta, dir. Papócsi László a mező­gazdasági kistermelésről, a 'háztáji gazdaságokról, a megújulás féltételéről tartott élőadást; Elmondta, hogy a háztáji gazdaság szerves ré­sze az agrárgazdaság egészé­nek, s megítélése ma egyér­telműen pozitív, még ha időnként kerekednek is viták helye, szerepe körül. A ház­táji a jövőben is fontos stra­tégiai tényezőként szerepel a mezőgazdaságii termelésben: a magyar agrárgazdaság ter­meléséből 30 százalékkal ré­szesedik az az ágazat, s to­vábbi fejlesztéséről már csak azért sem mondhatunk le, mert össztársadalmi érdek fűződik hozzá. Azonban itt is mutatkoznak olykor gon­dok, feszültségek, melyek fő­ként a külpiac problémáihoz vezethetők vissza. Előrelépés csak akkor várható, ha ja­vul az áruk minősége, job­ban igazodik az igényekhez a választék. A hagyományos ■kistermelői módszerék már nem biztosítják a megköve­telt minőséget, ezért szükség vaih arra, hogy az állatte­nyésztésben például az igé­nyesebben végzett tevékeny­ség kerüljön előtérbe, fej­lődjön a háztáji termelés kultúrája. Van-e erre lehetőség? Haj- lilk-e a háztáji termelésben résztvevő a fejlettebb mód­szerek, korszerűbb teéhnaló- giákf alkalmazására és ké­pes-e továbblépni? Mindez a lakóhely fejlettségétől, a nagyüzem és a kisüzem vi­szonyától, az integráció mi­nőségétől is függ. Ha jó az együttműködés és a nagy­üzem válóban értékteremtő ágazatnak tekinti a háztájit, jól jár mindkét fél, a kap­csolat a kölcsönös előnyök révén erősödik. — A nagy­üzem legyen segítőkész part­ner, járuljon hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági kister­melés beépüljön a korszerű faluképbe, így a háztáji gaz­dagíthatja a települést, élet­formát alakíthat és kultúrát fejleszthet, kedvezően meg­változtathatja a falu arcula­tát — mondta dr. Papócsi László. A miniszterhelyettes szavai után a témáihoz kapcsolódó előadásokat hallhattak a résztvevők. Dr. Babinszky Mihály, a kaposvári Mező- gazdasági Főiskola intézeti A hazai édesipar termékeit bemutató kiállítás nyílt meg tegnap Kaposváron a Do­rottya Szálló nagytermében. A harmincöt éves Balaton Füszért és a Kapos Kereske­delmi Vállalat közös rendez­vénye. négy napig lesz nyit­va, s nemcsak nézelődni le­het ott, hanem egyes édessé­gek meg is kóstolhatok. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért igazgatója nyitotta meg több megyei és városi vezető jelenlétében a kiállí­tást. Elmondta: — Sok cég ünnepli ezek­ben a hónapokban alapításá­nak 35. évfordulóját, mivel három és fél évtizeddel eze­lőtt, az államosítás időszaká­ban született meg több szo­cialista vállalat. De nemcsak ez adja a bemutató aktuali­tását, hanem az is, hogy kö­zelegnek az ünnepek és az édességek iránt ilyenkor nö­vekszik a kereslet. Az igazgató hangsúlyozta, hogy régebben több évig a kereskedők nem rendeztek édesség bemutatókat, mert szűkös volt az ipari kínálat. Az utóbbi hónapokban azon­ban sók hazai gyár jelentke­zett új termékekkel, amelyek tetszetős csomagolásúnk és állják a versenyt az import­ból származó árúkkal is, te­hát most már van mit bemu­tatni. A kiállítás érdemes a nagy- közönség figyelmére, vala­mint üzleti tárgyalások szín­helye is lesz. A boltvezetők megismerhetik a kínálatot és az itt látottak alapján ren­delhetnek, bővíthetik a kis­kereskedelmi egységek vá­lasztékát. A Kaposker és a Füszért által rendezett kiállí­tás így nemcsak az évfordu­ló ünneplésére, a két vállalat együttműködésének bemuta­tására alkalmas, hanem a ke­reskedők mindennapi mun­káját is segíti. Kilenc édességgyártó cég termékei láthatók, köztük két megyei vállalkozás, a somogyi illetve a zalai sütő- és édesipari vállalat gyárt­mányai is, A legtöbb újdon­ságot a Győri Keksz- és Os­tyagyár termékei közt láthat­tuk, különösen a szép cso­magolású -T- már vonalkód­dal is ellátott — kekszek kel­tették föl a nézelődők figyel­mét. Valóban édes hetek követ­keznek a Mikulástól kará­csonyig és Szilveszterig, jó tehát együtt látni mindazt, ami az üzletekben ma még nem mindig vehető meg ugyanekkora kínálatból. S remélhető, hogy nem sok idő múlva már sok boltban hasonlóan széles választékot találhatnak a vásárlók. Németh Károly előadása (Folytatás az 1. oldalról) — Népünknek létérdekei fűződnek ahhoz, hogy meg­őrizzük és erősítsük pártunk cselekvő készségét — állapí­totta meg. — Ez mindenek­előtt a párt politikai egysé­gétől, szervezettségétől, cél­tudatos és fegyelmezett mun­kájától függ. A pártegység erősítéséről igazgatója a kistermelés és a nagyüzemek kapcsiottlajtáról, Kemény Bertalan, a VÁTI muhkajtársa a kistermelés te­lepülési, földrajzi környezeté­ről1, Halász Péter, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet tu­dományos főmunkatársa az ■ilyen termelés és a gazdasá­gi környezet kölcsönhatásáról szólít, Tóth János, a Népmű­velési Intézet igazgató-he­lyettese pedig a kistermelés és a kultúra összefüggéseit elemezte. Vitára késztető megállapí­tásokat, tmegszívletlésre érde­mes észrevételeket hallhat­tunk. Értékesítési biztonság, árkórdés, eszközellátottság, érdekeltség, a kistermelés anyagi és erkölcsi elismerése épp úgy terítékre került, mint az ottmaradásra buzdító feltételek fontossága a kistelepüléséken. Farkas István, a tabi nagyközségi tanács elnöke és mások pél­dául elmondták: tudják, mit kellene tenni a jó faluközös­ség kialakításához, de a le­hetőségek megteremtésének koírttáltiaiijvali is ’tisztában Man­nák. A kistermelés minőségi eredményeinek fokozásához ugyancsak biztosítani kell a feltételeket — hangsúlyozta Tapsonyi János. Egyező és ütköző vélemé­nyek hangzottak el a tegna­pi vitáiban. A tabi konferen­cia tanulságai érdemesek ar­ra, hogy méltó helyet kapja­nak az arra illetékes szerve­zetek, intézmények figyelem- küróben. H. F. szólva kijelentette: ennek érdekében idejében és meg­győző módon választ kell ad­nunk a társadalom fejlődé­sének új kérdésedre, a gya­korlati feladatokra pedig po­litikailag kell megfelelően felkészítenünk a párttagsá­got. A páirtegység megőrzé­sének, folyamatos megújítá­sának elengedhetetlen felté­tele a véleménynyilvánítás szabadsága, a párttestüle- tékbeni, a pártfórumokon folytatott demokratikus vi­ta, a nézetek szembesítése. Szocialista. társadalmunk nem mentes az ellentmondá­soktól és konfliktusoktól ám ezek feloldásához, rendezésé­hez a válók is szükségesek. Ezért politikai fejlődé­sünknek egyik kulcskérdése a viták helyes értelmezése, a vitakultúra fejlesztése a párton bélül. A pártszierű vi­ta egyaránt igényli az elvi következetességet és a nagy­fokú türelmet. — Gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy nincs idő a pártdemökrácia tény­leges . gyakorlására. Fontos intézkedések megtételében — időhiányra hivatkozva — mellőznek demokratikus fó­rumokat vagy eljárási sza­bályokat, s ez végső soron hátrányosan hat a határoza­tok színvonalára. Ilyen irányba nem mehetünk. A demokratikus előkészítésre fordított idő nem tehertétel, elllenfcezőlieg, busásan megté­rülő befektetés, mert lehető­vé teszi a hibás döntések • elkerülését, elhatározásaink mélyebb megalapozását. — A demokrácia fejlettsé­gét pártunkban is nagy mértékben meghatározza, hogy miként működnek a választott testületek, a veze­tő szervek, s mennyire hatja át munkájukat a demokrati­kus légkör — mondotta a továbbiakban az előadó. A testületi tevékenység demok­ratizmusának fontos ismérve a tagok egyenjogúsága. En­nek az elvnek a megvalósu­lása biztosítja a vélemények szabad kifejtését, a döntésho­zatal dejmokratázmusát. Jól­lehet az egyenjogúság nyílt megsértésével nem találko­zunk, tudatában kell len­nünk, hogy ennek a fontos elvnek a gyakorlati érvé­nyesülése a választott testü­letek munkájában nem ki­elégítő. — A párt tömegkapcsola­tainak további erősítése szempontjából fontos tisztá­ban lennünk azzal, hogy a pártdemokrácia színvonala meghatározza az államélet, a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak és egész közéle­tünk demokratizmusának fokát — hangsúlyozta Né­meth Károly. A párt szakí­tott a korábbi időszak hibás vezetési stílusával, elvetette az állami és a társadalmi szervek munkájába való közvetlen beavatkozást. A szocialista demokrácia csak úgy érvényesülhet, ha a po­litikai rendszer egyes intéz­ményei képesek kifejezni és megfogalmazni a sokféle szakmai, ágazati, területi és egyéb érdeket. Ez akkor le­hetséges, ha ezekben az in­tézményekben 'demokratikus légkör uralkodik. A pártde- mdkracia továbbfejlesztésé­nek ebben az összefüggésben is meghatározó szerepe van. A párt főtitkárhelyettese ezután aláhúzta: az MSZMP tevékenységének eredmé­nyessége általában azt bizo­nyítja, hogy a demokráciát nem önmagáért való, nem öncélú elvnek tekintjük, nemcsak beszélünk '-óla, ha­nem mindent el is k. /clü ’ azért, hogy áthassa a pán működésének valamennyi területét. — Minél inkább jellemzi a párt tevékenységét a sza­bad véleménycsere, az alko­tó szedtem, a munka kriti­kus értékelése, az együttes gondolkodás és cselekvés, annál jobban be tudja töl­teni vezető szerepét társa­dalmunkban — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly. A tanácskozás ezt köve­tően szekcióülésekkel foly­tatta munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents