Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

4 Somogyi Néplap 1985. november 21., csütörtök Nagyatádon és Böhönyén járt a ciechanom küldöttség Érdeklődő kérdések Tegnap délelőtt tíz órakor érkezett meg a Nagyatádi Konzervgyárhoz lengyel' test­vérmegyénk pártmumkás- küLdöttsége. A gyárkapuban Gajdos László, a városi pántihizottiság első titkára és Jámbor László igazgató kö­szöntötte a vendégeket, majd a gyár egyik tanácstermé­ben kezdődött a beszélgetés. Ott voltak az üzem párt-, szakszervezeti és KISZ-ve­zetői its. A gyárigazgató adott tá­jékoztatót a negyvenöt éves konzervgyár tevékenységé­ről. Elmondta, hogy az üzem fejlődése mór a szocialista gazdaságban indult meg. A hiatvahás években a KGST-n belül Magyarországra háruló éűeülmiszeripari fejlesztések idején nagy változásokon ment át a konzervgyár. Az igazgató beszélt a zöldség és a gyümölcs feldolgozásá­ról, a hazai piacról, a szo- cüsíista és a tőkés exportról vkfemint a gyárat ellátó mezőgazdasági nagyüzemek­ről és kistermelőkről. A vendégek érdeklődéssel hallgatták az 1250 embert foglalkoztató konzervgyárról szóló ismertetést. Különösen fölkeltette figyelmüket, ami­kor Jámbor László anról beszélt, hogy nyaranta — tölbb éve már — lengyel diákokat is foglalkoztat a gyár, akik építőtáborba ér­keznek ide. Kjazimierz Paryszek és a küldöttség másik tagja sok kérdést tett föl a beszámoló után. Elsősorhan az állami dotációról és a gyár nyere­ségéről érdeklődtek, de a zöldség és a gyümölcs ter­meltetése is fölkeltette fi­gyelmüket. Azt is firtatták, hogy a zöldség és gyümölcs- érés szezonjához kötött gyárban miképpen tudják egész éviben folyamatosan foglalkoztatni az embereket. A beszélgetés után gyár­látogatás következett. A Za- kuszkagyártást, a pudingal- ma-készítésit és az ősziba­rack üvegekbe töltését néz­ték meg a vendégek, s eköz­ben is sok érdeklődő kér­déssel lepték meg a gyária­kat. ■Hasonló volt a délutáni program is, amikor a Bö- hönyéi Állami Gazdaságban Magyar István igazgató ÚJ TECHNOLÓGIÁK A NÖVÉNYVÉDELEMBEN Hegyei tanácskozás Kaposváron mondta el a vendégeknek, hogy miiképpen fejlődött veszteséges vállalatból nye­reséget hozó nagyüzemmé a gazdaság. A takarmánynö­vény-termesztéssel és sertés­tenyésztéssel, valamint fel­dolgozással foglalkozó böhö- myeiek földjei gyenge minő­ségűek, eredményeik viszont jók. Korszerű irányítási rendszerrel teremtették meg ezt az ottaniak. A ciechanowi küldöttség tagjai itt ha lehet még több kérdést tettek föl az igaz­gatónak, mint az előző hely­színen. Főiképpen a dblgozók bérezéséről tudakozódtak, s arróli, hogy a termelés ered­ményességét milyen ösztön­zőrendszer szolgálja. A ház­táji sertéstenyésztésről, an­nak rendszeréről, valamint a nagyüzemben keletkező híg­trágya hasznosításáról is több kérdés hangzott el. Élénk eszmecsere alakult ki a terméshozamokról, illetve az egy kiló hús előállításá­hoz szükséges költségeikről. A tegnapi program a gaz­daság gépműhelyének és egyéb telepeinek megtekin­tésével zárult. A küldöttség ma Marcaliba látogat. A tél a szakmai tovább­képzések időszaka a mező- gazdasági üzemekben. Ennek a megyeszerte folyó, szerve­zett ismeretgyarapítási prog­ramnak a részeként rendez­tek tegnap tanácskozást a somogyi mezőgazdasági nagy­üzemek növényvédelmi szakembereinek Kaposvá­ron, az agrokémiai állomá­son. A vegyszeres növényvéde­lem „örökzöld téma” a me­zőgazdaságban , ugyanis a gyomnövények, a rovar- és gombakártevők agrokémiai beavatkozás nélkül igencsak megvámolnák a termést a szántóföldön épp úgy, mint a szőlőkben, a gyümölcsö­sökben. — Tapasztalható, hogy egyes növényi kultúrák különösen veszélyes kárte­vői ellen speciális szerek ke­rülnek forgalomba, s ezek a felhasználás során, a véde­kezési technológiában meg­különböztetett figyelmet ér­demelnek — mondta beve­zetőjében Tóth István, a So­mogy Megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás igazgatója. Az állomás mun­katársai — Tóth Lászióné la­borvezető, dr. Schvoeigert Andrásné és Hoffmann Lász­ló szakelőadók — a vegysze­res gyomirtásban és a káro­sítok elleni védelemben újabban engedélyezett tech­nológiákról tartottak diave­títéssel illusztrált tájékoz­tatást. A laboratóriumi vizsgála­tok számos megszívlelésre érdemes tapasztalattal szol­gálnak a somogyi gazdasá­gok szakvezetőinek arról, mikor és hogyan tanácsos elvégezni a vegyszeres nö­vényvédelmi munkálatokat a kellő hatás reményében, az egészségvédelmi óvó rend­szabályok és más fontos szempontok szem előtt tar­tásával A búza vegyszeres növényvédelménél például gondot okoz, hogy akkor kell a szereket „bevetni”, amikor virágzik az akác, követke­zésképp csak mehkímélő ve­gyi anyagok jöhetnek számí­tásba. A csemege kukorica vegyszerezésénél nem hagy­hatják figyelmen kívül a gazdaságok, hogy ezt a ku­koricát .korábban takarítják be, mint a másikat, tehát fo­kozottan ügyelni kell olyan szemek az alkalmazására, melynél a munka- és élel- mezés-egészségügyi várako­zási idő lehetővé teszi ezek­nek a csöveknek a korai le­törését. Ez az utóbbi szem­pont a szőlőtermesztőikre is érvényes, ott is vannak ko­rábban érő fajták, melyek fogyasztása a várakozási időn beliül veszélyes, sőt eb­ben az időszakban a szőlők­ben esedékes úgynevezett zöldmunkák végzése is tilos, így itt is indokolt a legmeg­felelőbb szer körültekintő ki­választása. Fontos a vegyszeres véde­kezés jó időzítése — hallhat­ták a növényvédelmi mun­kákat irányító szakemberek. Sok pénzt megtakaríthatnak, ha olyankor juttatják ki a szereket, amikor azokra a kártevők legérzékenyebbek, de tetemes összeget el is po­csékolhatnak, ha a kelleté­nél előbb vagy később, a szükségesnél kevesebbszer vagy többször permeteznek. Somogyvári László, a ka­posvári Agroker osztályveze­tője elmondta: a vállalat je­lenleg minden fajta műtrá­gyából kielégítheti az igé­nyeket, s növényvédő szerek­ből sincs hiány. Tájékoztat­ta a résztvevőket arról, mi­lyen ellátásra számíthat­nak 'kemikáliákból a közel­jövőben és a tavaszi indu­lásnál. Várhatóan nem is­métlődik meg a hiány nit­rogén tartalmú műtrágyák­ból, Peremantonból pedig granulált szuperfoszfát is ér­kezik jövőre. Dr. Fülöp Mi­hály, a Teszöv főmunkatár­sa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetség, az agroké­miai állomás és a növényter­melési rendszerek költség­kímélő növényvédelmi tech­nológiákat, az adott körül­mények között célravezető módszereket ajánlanak a gazdaságoknak — érdemes ezeket a szakmai javaslato­kat figyelembe venni a munka során. JAVÍTÁSKÉNT A PÁRJÁT Puha kesztyű, kemény valutáért Kilencvenezer pár kesztyűt varrnak az idén a pécsi Hu­nor kesztyűgyár nagyatádi telepén. Félévkor még a le­hető legóvatosabb becslések is csak negyvenkétezer pár­ról szóltak. Alig egy eszten­dős az új telephely, s az asz- szonyok és lányok januáritól ismerkednek a gépi ' • varrás fortélyaival. Sikerrel vették az eűlső akadályokat. Ezt az is bizonyítja, hogy az év ele­jén még csak kettőezeregy­száz párat készítettek el, a múlt hónapban pedig mór 4800-ált. csináltak meg. Kiscsinál Györgyné a te­lep vezetője, tődé kérdeztem: — Azért hozták iéitre a gé­pi varrodát egy évvel ezelőtt, mert nagy volt a kereslet a géppel varrt kesztyűk iránt, s ez újabb munkalehetőséget jelenített a szakképesítés nél­küli nőknek. Beváltak a re­ményeik? — Sajnos nem úgy, ahogy szerettük volna. Ismét na­gyobb a kézzel varrott kesz­tyűk iránt a kereslet, többet is szállíthatnánk ebből a ter­mékből, de nincs aki csinál­ja. A 69 bedolgozó meHé még legalább húsz kellene, az igények kielégítéséhez. Ma­napság nincs már annyi vál­lalkozó, mint néhány éve. A francia és a kanadai export pedig bennünket is szorít. — Egy éve huszonegy nő kezdett dolgozni. — Hárman kiléptek, hár­man pedig három hónap után azt mondták, inkább otthon varrnak —■ kézzel. — Ebiben közrejátszott a fizetés is? — Kezdéskor a legalacso­nyabb fizetés kétezerkettő- száz forint volt. Ma megke­reshetik a kettőezer-nyolc- száz—háromezer forintot. Akik elmentek jóval több munkával sem keresnek eny- nylt. A pécsi kesztyűgyár a te­lepre alapozva nyitott minta­boltot az autószerviz szom­szédságában, s ezt egyre töb­ben keresik fiöl. Szívesen jönnek hozzájuk a jugoszláv vásárlók is: a szomszédos Kaproncán jobban ismerik a boltot, mint Kaposváron. Né­hány napja beállított ide egy vevő, mert elvesztette az egyik kesztyűjét. Fölajánlot­ták: a hiányzót megvarrják neki mert szolgáltatásként bevezették a javítást is. N. J. „Hogy elvegyék igazságos büntetésüket” Felmérések és különvélemények A nürnbergi per vádlottai közül magabiztosan Hjaümar Schacht, a Birodalmi Bank volt élnöke viselkedett. Cel­lájában a többiek faggatták a német nagyiparosok felől, akik majd a következő bűn­perek vádlottai lesznek. Ci­nikusan nevetve magyarázta: — Ha vád aló akarják he­lyezni az összes nagyiparost, akik részt vettek Németor­szág újrafelfegyverzésóben, akkor vádat kell emelmiök a saját nagyiparuk ellen is. Talán tíz nappal azután, hogy Schacht kifejtette ezt a véleményét, Robert H. Jackson, az amerikaiak fő­vádlója titkos emlékiratokat küldött Washingtonba a nagyiparosok ellen előkészí­tett bűnpebakről. „Az ilyes­fajta perek edlen vagyok — írta — és azokat nem tudom az USA kormányának aján­lani. Osztom az aggodalmat, hogy egy, a magánipar elle­ni hosszan áthúzódó nyilvá­nos vita elvenné az ipari kartellek bátorságát attól, hogy együttműködjenek kor­mányunkkal a fegyverkezési intézkedések keretében, ame­lyeket jövendő védelmünk érdekében meg kell hoz­nunk.” A Birodalmi Bank volt el­nökét, miután a Nemzetkö­zi Katonai Törvényszék sza­badon bocsátottal, a német hatóságok letartóztatták, és egy német bíróság nyolc évi börtönre ítélte, amelynek azonban csak egy töredékét töltötte le. S Nümbergben — amerikai katonai bíróságok előtt, a vádlottak padjára ke­rültek néhány perben nagy­iparosok, így a Krupp-, a Flick- és az I.G. Farben konszern vezetői. A perekben rendkívül enyhe ítéletek szü­lettek — a Frick mindössze 7 évet kapott —, s az el­ítélitek büntetésük félének le­töltése előtt, az amerikai ka­tonai főparancsnok kegyelme folytán' szabadultak. A Roosevelt életében előkészí­tett irányelvielket 1800 német háborús bűnös gazdasági ve­zető letartóztatásáról soha nem hajtották végre. Schachton kívül a bíróság még két vádlottat, Papent és Fritzischét is felmentette. Papén, a régi politikus köz­reműködött a nádik hatalom­ra jutásában, és Hitler kan­cellárrá kinevezésében. Első kormányában ő volt az al- kancellár. Fritzsdhe a propa­ganda minisztériumban töl­tött be jelentős funkciókat. A törvényszék álláspontja sze­rint azonban azzal, hogy a Német Birodalmi Bank elnö­keként megteremtette a meg­felelő pénzügyi forrásokat, ezzel önmagában még nem valósított meg bűncselek­ményt. Ezzel szemben meg­állapította, hogy Schacht 1939. január 2-án Hitlertől a fegyverkezési kiadások sür­gős csökkentését kérte, majd ezt a javaslatát 1939. janu­ár 7-én írásban is megismé­telte. Két héttel később Hit­ler Schachtot a Birodalmi Bank elnöki tisztségéből, né­hány nap múlva pedig tár­ca nélküli miniszteri poszt­jából is elmozdította „a né­met nép jelenlegi sorsdöntő küzdelme folyamán tanúsított egész magatartása miatt.” 1944. július 23-án, a Hitler elleni merénylet után Schachtot iis letartóztatták, és koncentrációs táborba zárták. A szovjet különvélemény, amely Schacht, Papén és Fritzsdhe felmentése ellen egyaránt tiltakozott, a bizo­nyítékok tömegével támasz­totta alá, hogy a három vád­lott igenis bűnös az előter­jesztett vádirat értelmében. Dr. Herczeg István, aki magyar nyelvű, értékes elem­zést adott közre a perről, ki­fejtette, hogy mindihárom fel­mentés nem a bizonyítékok hi­ányán múlt, hanem a Nem­zetközi Katonai Törvény­szék más tekiintétiben is meg­nyilvánuló alapvetően téves álláspontján. Ügy Sdhachnak, mint Papemmek, akik már 1933 előtt gazdasági és poli­tikai kulcspozíciókban ültek Németországban, ismerniük kellett Hitler szándékait, ha másból nem, a führeri „fő­papén, Schacht és Frithsche (balról sorolva) műből”, a Mein Kampfból megismerhették azt. És mi­vel segítettek, háborús bűnö­sök voltak és maradtak ak­kor is. A szovjet különvélemény hatallmas tömegek felháboro- dásánlak adott hangot. Az általános gyűlölet légkörét érezték maiguk a felmentettek is, napokig nem merték el­hagyni a börtönt, mert at­tól féltek, hogy odakint any- nyit szenvedett „néptársaik” maguk vesznek elégtételt. Kint nyilatkoztak. Schacht mondta: — Uraim, hajlandó vagyok feledni minden kérdésre, de előrebocsátom, hogy a tiszte­letdíjat természetben kérem: csokoládéban, cigarettában, élelllmíszerfoen... Megkapta. 1946. októberé­ben, amikor Schacht teli szájjal majszolta a Made in U. S. A. csokoládét, mór más­képpen gondolkoztak Ameri­kában, mint 1945. novembe­rében, a nürnbergi per első napjának Idején. A hitleris­ta bűnösök 1946. márciusá­ban nagy örömmel tárgyalták Churchill Amerikában, a fültoni egyetemen elmondott beszédét, amelyben „vasfüg­gönyről” beszélt, és éles szov- jetelenes kirohanásokkal mintegy , ^megnyitotta” a hi­degháborút. A vádlottak kap­tak újságot, s olvasásuk után Görlimg, Ribbentrop és tár­sai abban reménykedtek, hogy az egykori ellenségeik között megiromlott viszony megmentheti őket. Téveditek. A vádlottak közül tizet fel­akasztottak, -hármat életfogy­tiglani, négyeit itíz—húsz évi szabadságvesztéssel sújtot­tak. Ezenkívül még két ha­lálos ítéliet iis született, ame­lyet nem lehetett végrehaj­tani. Gering cellájában meg- mórgezte magát, Bormann pedig azóta sem került elő. Pintér István (Folytatjuk.) Rekordidő alatt Üzletház nyílt Göllében (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt nyitották meg Göllében a felújított üz­letházat mindössze négyhó­napos rekonstrukció után. A kaposvári Tervszöv készí­tette a terveket és ők voltak a kivitelezők is. Vegyesüz­let és falatozó kapott helyet a község központjában, ahol valamikor a Hangya szövet­kezet, később egy iparcikk- és egy élelmiszerbolt műkö­dött. A felújítás idejére a ta­nács szükséghelyiségeket bocsátott az áfész rendel­kezésére, hogy a falu ellátá­sában ne legyen fennakadás. Az átadási ünnepségen részt vett a helyi párt, ta­nács, tsz képviselőm kívül dr. Nemes Kálmán, a Mé­szöv elnöke és Bruszky Jó­zsef a Szövosz képviseleté­ben. A nyitásra váró göllei- ek előtt Márton Dénes, az Igái—göllei áfész elnöke is­mertette az átalakítás kö­rülményeit, előnyeit. A re­konstrukció a Szövosz anya­gi támogatásával és a szö­vetkezet saját erejéből való­sult meg. Gölle az áfész má­sodik legnagyobb községe. Az új iizletház a négy szak­raktárral és a szociális he­lyiséggel együtt 300 négyzet- méteren működik. A közpon­ti fűtést energiatakarékosán oldották meg. Az üzletben teljes a hűtőlánc. Élelmisze­reket — mirelit árukat, ház­tartási és vegyiárukat, napi iparcikkeket, de nagy értékű fogyasztási cikkeket is áru­sítanak. A kétmillió forintos árukészlet mellett havonta 1,3 millió forint forgalomra számítanak. A bolt vezetésé­vel Bodó Lajost bíztákmeg, aki 31 éve szolgálja a szö­vetkezeti mozgalmat. A Han­gya falatozónak Boross Kál- mánné lett a vezetője. A he­lyi és kisgyalónd mezőgazda­sági termelőszövetkezetek, továbbá az áfész központi irodájának dolgozói jelentős társadalmi munkát végez­tek az átalakítás során, ne­kik is köszönhető, hogy re­kordidő alatt készült el az üzletház.

Next

/
Thumbnails
Contents