Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

4 Somogyi Néplap 1985. november 20., szerda Parasztkolbász, Sió felvágott Á siófoki November 7. Tsz termékeinek sikere Siófokon szúrják, bontják — Zaimárdihan lesz belőle tőkehús, töltelék: ez az útja 11 ezer sertésnek a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszö­vetkezetben, amíg az ólból a fogyasztó asztalára kerüü. Ezt a mennyiséget úgy ér­ték eíL, hogy évről évre nö­velték a teljesítményt, s a tavalyi 58 millió forint brut­tó bevételt az idén már 64 millióra emelik a húsipari ágazat zamórdi üzemében. A 11 ezer hízóból 8400-ált feldolgoznak, a többi tőke­húsként értékesül, s így se­gíti az ellátást: a siófoki áfész Sió Áruházában hoz­zák forgalomba. — A siófokiakkal, aztán a tahi és a balatonfüredi fo­gyasztási szövetkezettel, a Kaposkerred, a Skála-Metró­val van szerződésünk jelen­tősebb mennyiségű húsba, illetve húskészítményre, s nincs gOndiunk termékeink elhelyezésével — tájékozta­tott Tóth József, a téesz húsipari ágazatának vezető­je. — A szúrás, bontás 1983 végén új — egy korábban más célra hasznosított — létesítményiben kezdődött Siófokon, onnan kerül a hús feldolgozásra a zamárdi üzembe. Itt, Zamárdiiban a siófoki vágóhíd korszerűsí­tésével' egy időben átalakí­tottuk, bővítettük a feldolgo­zót, s nyáron már csaknem harmincán dolgoztak ebben az üzemben. A piaci igé­nyek késztettek bennünket arra, hogy termékválaszté­kunkat bővítsük, s így az idén a párizsi és a Sió fel­vágott után a parasztkol­básszal is megjelentünk megrendelőinknél. Ez az utóbbi a legkelendőbb ter­mékünk. Lángolt kolbászból egy-másfél, parasztkolbász­ból négy tonnányit adunk ki hetente a zamárdi üzem­ből ... Somogy on kívüli legna­gyobb vevőjük a kelenföldi Zöldért: hatvan boltjába vi­szik a siófoki November 7. téesz húskészítményeit. Mint megtudtuk, az üdén all ezer sértésiből -3 ezret a szövetke­zet közös hízóállományából, ezret a téesz háztáji gazda­ságaiból kapnak, a többit más gazdaságokból vásárol­ják. szerződés alapján. Hús­üzemükből látják el rend­szeresen a téesz szerződésre kiadott pecsenye-, illetve hurka- és koflibászsütőit, de hagyományos kapcsolataik révén szállítanak az üdü­lőkbe is a beutaltak étkező-' si igényednek kielégítésére. Az idén november 10-ig csupán az üdülőkbe 27 363 kiló húskészítményt küldtek. Jövőre a húsüzemi terme­lést az idei szinten tervezik, de a vágásoknál a tőkehús arányának növelésére törek­szenek, s a Kaposkerrel és a siófoki áfész-szal együttmű­ködve főként Siófok lakos­ságának juttatnak az eddi­ginél több sertéshúst. Ahhoz, hegy Siófokon, illetve Za- mártíiban eredményesebb le­gyen a húsüzemi termelés, a mostaninál több szakem­berre lesz szükség. Ezért azt szeretnék, ha a Siófokon jö­vőre induló ipari szakközép­iskolában és szakmunkás- képző intézetben henteskép­zés is folyna. Ennek az igénynek a kielégítését a téesz — közös érdektől ve­zérelve — a Kaposkerrel együtt szorgalmazza. H. F. Űj piacot keres a cérnagyár CSŐDBEN A VEVŐ - RAKTÁRBAN AZ ÁRU A Nagyatádi Cérnagyáx dolgozói az elmúlt években már hozzászoktak az éy vé­gi hajrákhoz, hiszen koráb­ban az év utolsó negyedére zsúfolódtak az exportmeg­rendelések, s azért, hogy eleget túrijainak tenni az el­ső kívánságoknak, hétvége­ken is dolgozni kelllett. Ez­úttal elmaradt az év végi hajrá — s ennek cseppet sem örülnek a gyáriak. Lovkó Imre főmérnök té­nyekeit sorcá. Alig egy éve úgy tűnt, hogy végre ismét jó piaca lesz a textilipari termékeknek. Ezért is ter­vezték, hogy az idén 1910 tonna hímző és varró fona­lait gyártanak, melyből 1110 tortnát értékesítenek külföl­dön. Az év első három hó­napjában több megrende­lést kaptak, így januártól március végéig kettőszázti- zenöt tonna cérnát gyártot­tak a külföldi vevők kíván­ságának megfelelő minőség­ben. Ám a kezdeti nekibuz­dulás ultán leállt a lendület, mind több gonddal kellett szembenézniük. — Tavaly nagy volt a pa- mu tfon alak alapanyagául A Szovjetunióban befeje­zéséhez közeledik az első szí­nes holografikus film felvé­tele — adta .hírül a sajtónak Viktor Komar, a rigai Foto- és Filmtudományi Intézet professzora. A sztereofilmek- től eltérően a holografikus filmekre nem mindössze ket­tő nézőpontból hanem tíz­szer, százszor többől kerül fel a tárgyak Jképe. így a tárgy pontos térbeli képe je­lenik meg a néző előtt. A mozdteremben nem lát­ható a hagyományos vetítő- vászon, jóllehet magassága nagyjából egy ember magas­ságával azonos. A film vetí­tésekor teljesen szokatlan je­lenség figyelhető meg: a filmbeli tárgyak lebegni lát­szanak a levegőben. A képi hűség annyira tökéletes, hogy ha a néző felé elindul egy szereplő, ,,hozzálép”, és a ke­zét nyújtja, a néző minden bizonnyal önkéntelenül vi­szonozza a gesztust és meg­szorítja a levegőt. szolgáló gyapottermés — mondja a főmérnök —, hu­szonöt százalékkal csökkent a világpiacon az ára, ezért a tervezettnél olcsóbban ér­tékesíthetünk. Gond az is, a korábbi biztos vevőkkel, az anaib országokkal egyre nehezebb kölcsönösen jó üz­letet kötni. Az elmúlt évek­ben több fejlődő országba is szállítottunk nagyatádi cérnát, ám ez a piac is ki­esett, hiszen egyre-másna épülték az új gyáraik. Ezért aztán a nyugat-európai pia­con kellett versenyre kel­nünk, ahol rendkívül maga­sak a minőségi követelmé­nyek, s ezeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha mi is korszerűsítünk. Nagyobb mennyiségű ex­portra szánt cérna áll a raktáraikban vevőre várva, mert az elmúlt év végén, il­letve az idei év elején több vevő biztos rendeléssel je­lentkezett, ám fizetésképte­lenség miatt a készterméket nem vették át. — Az előjelek a jövőre sem biztatóak. — Több korszerűsítést hajtottunk már végre, újiablb Különleges filmszalagot hoztak létre, amelynek rend­kívül nagy a felbontóképessé­ge. Minden milliméterre több ezer sor kerül. A színes ho­lografikus mozi levetítésére vörös, kék és zöld színű lé­zerfényt kibocsátó fényfor­rást hoztak létre. A filmre vett információk arányában keverednek az alapszínek, és minden színárnyalat előállí­tására képesek. Jelenleg 24 férőhelyes né­zőtér van kész, dolgoznak a 200—300 nézőt befogadó mo­zitermek vetítőberendezésé­nek létrehozásán. Tökéletesí­tik a külső felvételek készí­tésére használt felvevőberen­dezéseket is. A tervek szerint 1990-re Moszkvában megnyílik az első holografikus filmszín­ház. Ennek műsorához egy­órás filmet készítenek. Az új filmezési eljárást a tudo­mány és a technika más te­rületein is fel kívánják hasz­nálni — mondatta Viktor Komar. cérnákkal jelentünk meg a piacon^ de tovább kell ke­resni a fejilesztés lehetősé­geit. A napokban jugoszláv szakemberek jártak nálunk, s arról tárgyaltunk, hogy miiként lehetne tetszetősebb csomagolást adni a tenrné- keinknek. A mi cérnáink nem rosszabbak, mint a ne­ves nyugáti gyárak fonalai, de csomagolásúik elmarad a világszínvonaltól. Ezen sür­gősen változtatni kell azíért, hogy versenyben maradhas­sunk. Ugyanakkor olyan cérnákat akarunk gyártani, melyekkel importot váltha- tunlk ki. Tavaly fejeződött be az úgynevezett flór-be­ruházás. Florcérnáinkból a legjobb szabadidőruhát le­het készíteni. A piac igényeinek ismere­te elengedhetetlen feltétele a termelésnek. A szakiroda- lom azonban nehezen hozzá­férhető, és nyelvtudást igé­nyel. Ezért határozták el a nagyatádiak, hogy intenzív nyelvtanfolyamot indítanak műszaki és közgazdasági szakembereiknek. A befek­tetésnek meg kelil térülnie. Nagy Jenő O 1 ■ w r bzovogep­csere Leállították az utolsó 80 éves szövőgépet a Pápai Textilgyárban, ezzel befeje­ződött a gépek teljes cseré­je. Az 1152 századfordulón készült Roscher 105 típusú berendezést szovjet automa­ták váltották fel. összesen 466 SZTB típusú, korszerű szövőgépet állítottak munkái ba, s ezek nemcsak egysze­rűen helyettesítik a korábbi gépparkot: lényegesen többet termelnek, és a termékszer­kezet módosítását is lehetővé teszik. Az utóbbit kihasznál­va a jövőben a Pápai Textil­gyárban — főleg a pizsama­anyagok rovására — egyre több szabadidő-ruhának való kelmét készítenek. Először a bolyhozott, fla- nell-típusú anyagokat kezd­ték gyártani, s azok sikere után már a farmer-típusú, ingnék, blézernek, szoknyá­nak, való, tarkán szőtt ter­mékkel is sikeresen bemutat­koztak a hazai és külföldi pi­acon is. Szovjet holografikus film A nürnbergi per vádlottal abban a városban kerültek bíróság elé, amelyben an­nakidején, hatalmuk tető­pontján a nádik tartották óriási hűhóval párbnapjadkat. Az itt tartott, egykori káp­rázatos, lobogó fáklyáktól megvilágított ünnepségek egyikét-másikát 1946. de­cember 11-én viszontláthat­ták a vádlottak is a tárgya­lóteremben. Ekkor — régi filmekből összeállított kép­sort vetítettek, hogy bebizo­nyítsák, miiként éltek vissza a hitlerista vezetők a propa­ganda eszközeivel, milyen módszeresen készültek a há­borúra. Göring és társai, akik előzőleg már látták a koncentrációs tálhx rofkról, majd a szovjet földön elkö­vetett német kegyetlenkedé­sekről készített filmeket is, a „régi, szép napok” emlékei­nek hatására egészen fel­élénkültek. — A film annyira meggyő­ző volt — mondta ebédszü­netben Göniing szemtelenül Giljbertnek, az amerikai pszlidhólógusnak —, hogy most már bizonyos vagyok abban, hogy Mr. Jackson be­lép a náci pártba ... Jadkson, az amerikaiak fő­vádlója volt. Estére Göring már másképpen értékelte a történteket. — Egy csomó fáradságtól megkímélhettem volna a vád képviselőit — üzente volna Jacksonnak. — Semmi szíik­„Hogy elvegyék igazságos büntetésüket’* „Ártatlanok" és „Bűnbánók" seg arra, nogy finneket ve­títsenek és okmányokat Ol­vassanak fel avégből, hogy bebizonyítsák: háborúra fegyverkeztünk. Igenis: én addig fegyvereztem fel Né­metországot, amíg készen nem állott a küzdelemre. Csak azt sajnálom, hogy nem fegyverkeztünk fel még job­ban ... Hitler háborús kabinetjé­nek másik fontos tagját, Rifo- bentropot nem lelkes, hanem meghatott hangulatba hozták a vetítővásznon, megjelent régi emlékek. „Hitler szemé­lyiségének lenyűgöző erejé­ről” beszélt, és kijelentette — Tudja, kérem mlindazok utón is, amiket megtudtam, ha Hitler most belépne ide a celláimba, és azt monda­ná: „Tedd meg ezt!”, mégis újra megtenném. Eilbbentrap úgy tett, mint­ha a nürnbergi tárgyalóte­remben szerzett volna tudo­mást a gázkamrákról És Göring is azt hajtogatta, hogy meglepte, amit a tárgyalóte­remben megtudott. Az utolsó szó jogéin — Gö­ring megtagadta Hitlert, és bombasztikus beszédében hangsúlyozta „ártatlanságát”. A „német népet hívta tanú­nak” annak „bizonyítására”, hogy „csupán hazaszeretet­ből tette”, amit tett. Amikor pedig elhangzott a halálos ítélet, Göning összeomlott. Ríbbenltrop meg sem ér­tette, hogy ki fogják végez­ni. Csak aizt hajtogatta: — Halál! Halál! Akkor hát nem írhatom meg az én szép emlékirataimat... Akadt a vádlottak közül három „bűnbánó” is. A vé­reskezű Frank vallásos má­niába esett, a bibliát és más szent könyveket bújta, és a bíróság előtt kijelentette: — Kérem a törvényszéket, hogy a bírósági vizsgálat so­rán döntse el bűnösségem fo­kának kérdését, mélységesen bűnösnek érzem magam. És miután halálra ítélték, Frank szinte beleegyezően nyugtázta az ítéletet: — Megérdemeltem, számí­tottam rá ... örülök, hogy az utolsó hónapok során végig­gondolhattam mindent... Imádkozva töltötte a börtön­ben napjait. A másik két „bűnbánó”, Baldur von Sdhirach és Al­bert Speer börtönbüntetést kapott. Mondani sem kell, hogy semmit sem értettek meg abból, ami történt, s később mindent visszavon­tak, ami visszavonható volt. Baldur von Sohirack, az egykori „birodalmi ifjúsági vezető” a nürnbergi bírák előtt így beszélt: — ... Az én bűnöm, ame­lyért felelek Isten és a né­met nép előtt: a német if­júságot egy olyan ember iránti hűségre neveltem, akit hosszú éveken át országunk igazi vezérének tartottam, aki azonban gyilkos volt... Minden német bűnös, aki még Auschwitz után kitart a fajüldöző politika mellett... Albert Speer, így beszélt: — Elnök úr, bíró urak! Hitler és rendszerének csőd­je hihetetlen szenvedéseket okozott a német népnek ... E per után a német nép meg fogja vetni Hitlert és el fog­ja átkozni, minit minden sze­rencsétlenség okozóját... Az utolsó szó jogán tartott felszólalását így fejezte be: — Mint az 'igen fejlett fegyverkezési ipar egykori minisztere, végső kötelessé­gemnek tartom kijelenteni. Az új világháború az em­beri kultúra és civilizáció Hermann Göring Ribbentrop vallomását figyeli. megsemmisítésével fog vég­ződni. Ezért a pernek elő kell segítenie, hogy a jövő­ben elejét vegyék a pusztí­tó háborúknak, és lerakják a népek békés együttélésének - alaraialit. Mit számít az én életeim azok után, ami tör­tént, s egy ilyen nemes cél­hoz képest!... Harminc óv múltán ugyan­ez a Speer megjelentette Spamdaui napló című köny­vét, amelyet állítólag a há­borús bűnösök börtönében töltött húsz esztendő alatt írt cellájában, vécépapírra, és amelyben' már egészen más hangokat penget. A könyv több millió példányban fo­gyott el, következett tehát még kettő. E kötetek hono­ráriumából élt Speer halálá­ig, 1982-ig, és nem is rosszul. Pintér István (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents