Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
1985. november 20., szerda Somogyi Néplap 5 A szocialista brigádvezetők fóruma Együtt — egészségünkért Kaposváron a Laitinca Sándor Művelődési Központban tegnap szocialista briigádveze- tőket köszöntött dr. Varjú Irén, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. A száznál több résztvevő között volt Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára is, aki bevezetőjében kiemelte: gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításában az egészséges életmódnak is nagy szerepe van. Erről beszélt dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szer- vezéstani intézetének igazgatója, az Országos Egészségnevelési Szövetség elnöke, a szadiailistta brigádvezetőknek tartott előadásában. Utalt arra hogy az egészségügyi intézményhálózat fokozatos fejlesztése ellenére a káros szenvedélyek, egészségkárosító szokások — a helytelen életmód — miaitt megszaporodott a szív- és érrendszeri betegségiben szemvédők száma, több a daganatos beteg, emelkedik a balesetet szenvedettek száma. A helyes életmód kialakításában sokait telhetnék a szocialista brigádok is — állapította meg. — A szociall istabrigád ^mozgalom a kezdettől fogva zászlajára tűzte az egészséges életmód kialakítását, fejlesztését. Magyarországon fölszámoltunk nagyon sók betegséget, de társadalmi méretűvé gondot okózott több olyan elszaporodó kór is, amely épp a helytelen életmódiból falkad. A szocialista brigádok már eddig tis sokat tettek a szabadidő hasznos eltöltésének szorgalmazásáért, a munkakörülmények javításáért, de az eddiginél többet várunk tőlük a káros szenvedélyek leküzdésében, az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelemben — válaszolta kérdésünkre dr. Tényi Jenő, majd így folytatta: — A közösségek ereje olyan tényező, amelyet figyelembe kell vennünk az egészségnevelésben, a felvilágosító munkában is. A csa lálddk, a munkahelyek alapvető sejtjei közösségi társadalmunknak hatásuk kisugárzó. A szocialista egészségügyben ezért is építünk rájuk. — Tapasztalható-e javulás az életmódiunkban? — Főleg a testkultúra ápolásában vannak biztató jelek, de az egészséges táplálkozás úttörőit szintén többen követik 'hazánkban -is, ahoil pedig még mindig sok az állati eredetű zsír fogyasztása, ami túlzottan megterheli a szervezetet és elhízáshoz vezet. Növekszik a hal és növényi eredetű olajok fogyasztása. A munkahelyéken érvényt kell szerezni annak az alapvető emberi jogunknak, hogy megkíméljük szervezetünket münden egészségkárosító szertől, hatástól, így például a dohányzás ártalmaitól is. Azokban az országokban, ahol különféle 'intézkedésekkel sikerült úrrá lenni a káros szenvedélyeken, rohamosan csökkem/t a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma. A Latínca Sándor Művelődési Központban megtartott ankéten plakát- és rajzkiállí- tás 'hívta föl a résztvevők és az intézménybe látogató vendégek figyelmét az egészséges életmód kialakításának követelményéire. H. E. Á jövő század reményei Tehetségmentés — közérdekből Meglepődhetett a néző, aiká a közelmúltban látta a TV Hét című műsorában — vágy korábban a rádióban hallotta — Nórikát, a csodagyereket. ö ugyan még csak óvodás, de már kiválóan olvas, tud a görög mitológia alakjairól, s geológiái korokról, ismeri a magyar történelem kezdeteit. Solt ez utóbbiban olyan szakmai finomságokat, különbségeket is érzékel, amelyek a király, a vezérek és a fejedelem között vannak. Játékból ösz- szeállítja az árpádházi uralkodók listáját, s számára „mellékes ügy”, hogy az angol nyelviben is rangos középhaladó szintet ért el. Egyértelműen kimagasló tehetség, bár ennék végső iránya egyelőre még bizonytalan. Egyetlen szakmai „tévedése” az volt, hogy a paleontológust régésznek fordította, bár ugyanakkor tartalmilag megközelítően jól értelmezte (de tegyük szívünkre a kezünket: hány felnőtt tudná pontosabban meghatározni a fogalmat? Másrészt: végső soron az őslénytan és az őstörténet kutatója között valóban van némi logikai összefüggés). A kisgyermek egyelőre még sok minden iránt érdeklődik ; tehetségének legfőbb mutatója az, hogy szeret és tud eredményesen tanulni! Ez számára nem kényszer, hanem öröm, a kisgyermekkor legfontosabb tevékenységének, a játéknak egyik formája. (Emlékeznek még a tavaly bemutatott gyermek-rajztehetségre, akinek otthon minden nap lé kell ülnie a rajztáblához? ...) Sok nézőt megdöbbentett az is, hogy a kisgyermek kivételes intellektuális tehetség — amit egyébként a riportunkban megszólaltatott kanadai (természetesen magyar származású ...) tudőls a felnőttek intelli'gencia- szintjét 30—50 százalékkal felülmúlónak minősített! — a vele évek óta naponként foglalkozó óvónők, tehát hivatásos pedagógusok nem ismerték fel. Hány ilyen Nóri'ka van még hazáinkban? A genetikusok becslése szerint százezer gyermekből mintegy 220—225 a kirobbanóan tehetséges. Minden százezredik pedig olyan, akit a köznyelv lángésznek nevez. De ezernyi még a „rejtett tehetség”, a határhelyzetű „tehetséggyanús”. Mi lesz a Nórikákkal? Magam is találkoztam egy falusi kisiskola pedagógusával!, aki — óvoda hiányában — kénytelen volt magával vinni az iskolába 4—5 éves kislányát. Ott beültette az utolsó padba, hogy ne zavarja a többi kisdiákot, akik — aprófalvas jelenség — négy osztályba jártak, dte egy teremben tanultak. Ott a kiesi eleinte jól viselkedett, aztán egyre többet fészkeüődott, végüli ő is jelentkezett, ahogyan a nagyobbaktól látta. A játék kedvéért édesanyja fel-fel- szólí tóttá, s meglepődve tapasztalta, hogy a gyermek nemcsak jelentkezik, hanem tud is. Még olyankor is, amikor a többieknek sejtelmük sem volt a helyes válaszról. Aztán ő tanult meg legelőször írni, olvasni, félévkor már a legjobb volt az elsősök között, s év végére — lám, az osztatlan kisiskolák előnye! — a másodikos anyagban is ő lett a „'listavezető”. Szülei tanácstalanok voltak: a gyermek egy jó év múlva kezdi el — érvényes tanügyi rendünk szerint — az első osztályt, pedig már most magas színvonalon kezdhetné a harmadikat. Legalább a h)air- madikat! Nem lehetett okosát és törvényeset tanácsolni nekik, ahogyan most Nó- rika szülei is ugyanezzel a gonddal viaskodnak. Iskoláinkban jelenleg még „kifizetődőbb” áüagdiáknak lenni, aki sem „alul”, sem „feliül” nem lóg ki túllsógo- san. (A megbízható középszint valóiban hasznos, sokszor nélkülözhetetlen színvonalat jelent, de most nem erről, hamlem a különböző képességeket középszerűvé egybemosó helyzetről vári szó.) Szervezetileg inkább az előbbieken, a gyengébbeken segít az iskola; a követelmény — sajnos — inkább lefelé egyenlősít. Ezért is annyira időszerű, fontos nemzeti ügyünk a kivételesen tehetséges tanulók — számiunkra megfelelő ütemű és mértékű — fejlesztése. Közérdek, mert reájuk nem érvényes az „egy róka — egy bőr” népi bölcsessége; róluk legalább ötöt lehet lehúzni — a köz javára, s ugyanakkor az ő egyéni boldogulásukra, örömükre is! Dr. Bárdi László A magyar gobelin, 1945-1985 A kulturális fórum tiszteletére rendezett kiállítások sorából kiemelkedik a Műcsarnok új tárlata, mely a magyar kérpitszövés f i szabadulás utáni történetéi, kalauzol végig. Az Igényes, nagy mesterségbeli tudással, drága anyagokból készült gobelinek a középkor végétől kezdve a főúri reprezentáció elmaradhatatlan kísérői voltak, olyannyira, hogy a királyok, hadvezéreik, a nagy csaták idején még sátraikban is fel- agigatták. A várak, kastélyok, paloták fallatit díszítették Franciaországban, Flandriában, majd Európa más országaiban lis. Magyarországon a XV. századtól kezdve számolnak be a hagyatéki leltárak falkárpitokról, melyek a születés, a rang előkelőinek otthonait díszítették. A nagyhagyományú kárpitszövés évszázadok múltán a szecesszióban éled újjá Euró- paszarte. Nálunk a gödöllői művésztelepen Körösfői Kriesich Aladár és Nagy Sándor alapították az első modem szőnyegszövő műhelyt, amelyet több ds követett. A hazai kárpitszövés azonban európai rangra az iskolateremtő Ferenczy Noémi munkásságával jutott, aki első kárpitjait a tízes években szőtte. A mesterséget a gobelim&zövés fellegvárában, Párizsban a híres Manufacture des Gobelinében sajátította el. Hamar megteremtette a maga sajátos stílusát, amellyel az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. A magyar kár- pitszövés terén a harmincas évéktől kezdve Pekáry István és Domanovszky Endre is jeÓvári László: Ünnep Dominwty Endre: Haláss lentékeny munkásságot fejtett ki. Stílusuk a felszabadulás után teljesedett ki. Az újjáépítés lázában középületeink igényelték a falikárpit műfaját, a világosan megfogalmazott történelmi és politikai gondolatok, nagy tettek magjasnendű képi kifejezésével. A megnövekedett feladatokat Flerenczy Noémi, Domanovszky Endre, Pekáry István, a fiatalok közül Bán István és Ferenczy Noémi növendékei élégítették ki. A művésznő az Iparművészeti Főiskolán 1950-ben önálló tanszéket kapott. Az első termek gobélinjei nemcsak az ötvenes évek kor- stílusának jellemzői, hanem a nagy idők tanúi is. A hatvanas években a festészet stiláris megújhodása a faldfcárpdt eddig .teljesen képi igényű formanyelvében is változást hozott, elsősorban Domanovszky Endre expresz- szív színálmaival és Hin ez Gyula dekoratív, jelkép! sű- rítésű monumentális kárpit- jaliival. Más festők is a műfaj felé fordultak, így fok- ról-áokra új stílustörékvések nyertek polgárjogot. A belső tervezők is felismerték a műfaj hangulatteremtő erejét a belső térkialakításban. így az állami mecenatúra jóvoltából középületeink, tanácstermeink, szállodák, egyetemek, házasságkötő termek reprezentatív dísze lett az új művészéti gondolatokat közvetítő gobelin, A jubileumi tárlat változatos képet nyújt a műfaj megszaporodott művelőinek munkásságáról és különböző irányú stílustörekvéseiröL A palettán a képügényű alkotásoktól a teljesen absztrakt, dekoratív megoldásokig mindenfajta művel találkozhatunk. Az idősebb nemzedékek munkáitól a legfiaitalaib- haikig nagy stiláris mozgékonyság figyelhető meg a pop áritól az enyhe nosztalgián át az ironikus művekig, amelyek a hagyományos technlilka ellenére sem hatnak bizarrul. A műfaj hazai klasszikusai, Ferenczy Noémi, Domanovszky Endre, Pekáry István mellett a középnemzedék nevezetes alkotásai láthatók újra, Hajnal Gabriella, Fett Jolán, Tury Mária, Cságoly Klára, Széchenyi Lenke, Fóth Ernő, a nemrég elhunyt Plesnivy Károly, Pécsi László művei. A fiatalok közül Barabás Márton, Baráfh Hajnal, Katona Szabó Erzsébet, Pérely Zsuzsa művei .tűnnek fel friss, új hangokkal:. ßrestyänszky Hona Új helységnévtár A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent A Mfígyar Népköztársaság Helységnévtára, 1985 című kiadvány. A most huszonnegyedik alkalommal kiadásra került kötet színvonalasan reprezentálja a magyar statisztikai szolgálat 100 éves helységnévtár-szerkesztői tevékenységét. A kiadvány hagyományosan nemcsak név- és adattár, hanem átfogó és többirányú áttekintést nyújtó kézikönyv. Az új kötetnék különös jelentőséget ad, hogy az Alkotmány módosítását — a járások megszűnését — követően első ízben adja közre az ország valamennyi lakott helyénök hivatalos nevet és legfontosabb adatait. A közölt mutatók egy része az 1980. évi népszámlálás feldolgozásából származik, de természetesen, ahol ennél frissebb statisztikai jelzőszámok is rendelkezésre állnak, ott a legutóbbi eredményeket tükrözi. A kiadvány az 1985. július elsejei állapotnak megfelelően tájékoztat a területszervezési változásokról, a tanácsi szervezet mellett bemutatja a bíróságok, ügyészségek és a földhivatalok il- letékiésségét is. Az új helységnévtár a megszokott, áttekinthető szerkezetben, adatsorosan ismerteti Magyarország 3 064 városán, községén kiviül, több mint tízezer külterületi lakott hely nevét, területnagyságát, népességszámát, települési jellegét, a külterületek központtól való távolságát. A gazdag táblaanyagot a kötet melléklete: a Magyar Nép- köztársaság államigazgatási térképe teszi teljessé. TEVÉFILMEK Kard és kocka Üj, figyelemreméltó tévés produkciók készülnek el ezéklben a napokban. Reme- nyik Zsigmond filmen is sikert aratott drámájából, a Kard és kocka című, kuruc- korbam játszódó művéből Félix László forgat tévéjátékot Rubold Ödön, Dörner György és Zsíros Ágnes alakítja a főszerepeket. O’Flaherty Aranyház című írásából Horváth Z. Gergely rendez filmet A történet szerint a kisváros vezető személyisége — bankár, gyáros és földbirtokos — fiatal feleséget hoz egy másik városból, s az asszonykát mindenki idegenként fogadja. A feltűnően szép nő azonban felkavarja a kisváros állóvizét; vágyakozást támaszt környezetében a tiszta, szabad életre. Henrik Ibsen drámáit ma is szívesen játsszák a színházak- A leghíresebből, a Nórából most Esztergályos Károly készít tévódrámát Ven- czel Verával, Balázsovits Lajossal, Gálffy Lászlóval és Iglódi Istvánnal a fontosabb szierepekbem Sipos Tamás történetéből Az utolsó futam címmel rendez tévéfilmet Mihályfi Imre. A mű a lóversenypálya és környéke figuráit viszi képernyőre Szacsvay László, Gera Zoltán, Jordán Tamás, Csűr ka László és mások megszemélyesítésében. Már dobozban várja a bemutatást Galgóczi Erzsébet Magyar karrier című drámája Nemere László rendezésében. Az írónő otthonos közegében, a (tsz-ek világában mozog ismét e művével: egy börtönviselt férfi sorsával a melléküzemágaik, kisvállalkozások korát idézi. Madaras József a főszereplője.
