Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
2 Somogyi Néplap 1985. november 19., kedd MIHAIL GORBACSOV MEGÉRKEZETT GENFBE (Folytatás az 1. oldalról) Brit—francia csúcstalálkozó Margaret Thatcher brit miniszter elnök Francois Mitterand francia elnököt köszönti tárgyalásaik előtt Londonban. majd amikor a tüntetéseket betiltották, a szovjetellenes megnyilvánulások súlypontja átkerült előkelő szállodák konfermcúaterrneiibe, ahol — nyilván amerikai megrendelésre — az emberi jogok kérdése, valamint Nicaragua, Kambodzsa, Etiópia, Angola, továbbá ‘ismét csak Afganisztán volt a fő téma. A helyi sajtó a komolyabb, igényesebb kommentárok, a jóindulatú reménykedést tolmácsoló írások mellett teret engedett ezeknek a megnyilatkozásoknak lis. A hivatalos svájci hatóságok kitüntető figyelmességgel veszik körül a világpolitikai eseményt. Kurt Fungier elnök hétfőn délután külön- külön hivatalosan is fogadta az SZKP KB főtitkárát és az Egyesült Államok elnökét. Maga a csúcstalálkozó kedden. délelőtt tíz órakor kezdődik a Fleur d’Eau villában, amely az amerikai fél hivatalos szállása. Délután ismét ugyanez a villa lesz a találkozó színhelye, majd szerdán a szovjet ENSZ-misszió épületében folytatódik Mihail Georgij Arbatov, aki a Szovjetunió egyik szóvivője Genf ben, egy hétfői — az ABC amerikai televíziós hálózatnak adott — nyilatkozatában leszögezte: a hadászati fegyverek csökkentésének megvalósítása elválaszthatatlan az űrfegyverkezés megakadályozásától. „El kell dönteni, mit akar az Egyesült Államok: űrfegyverkezést s ezzel együtt a hadászati fegyverek kérdésének megoldatlanul maradását, vagy leszerelést. Ez utóbbi megvalósíthatatlan, ha nem tiltják el az űrfegyverkezést” — mondotta. Egy másik nyilatkozatában, amelyet az NEC televízió közvetett hétfőn, a vezető szovjet szakértő megismételte: a genfi csúcs találkozón feltétlenül előre kell lépni a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakításában, eredményeket kell eléírni a leszerelés kérdésében is. Utalva arra, hogy Weinberger amerikai hadügyminiszter a genfi tárgyalás küszöbén Reagan elnököt arra szólította fel, hogy a leszerelési kérdésékben ne adjon semmiféle „engedményt” sem a Szovjetuniónak. Arbatov kijelentette: ha Reagan elnök valóban új kezdetet akar a két ország kapcsolataiban, akkor tanácsadóinak hagyniok kell, hogy az elnök válóban megkísérelje ezt. A Szovjetunió javaslatairól Arbatov kijelentette, Mihail Gorbacsov „nem jött üres kézzel” Genfbe s a csúcstalálkozón új elképzeléseket is elő kíván terjeszteni. Ezeket azonban a vezető szovjet szakértő nem részletezte. George Shultz amerikai külügyminiszter egy hétfői televíziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy Reagan és Gorbacsov találkozóján megvitatják a csúcstalálkozók rendszeressé tételének lehetőségét, ez azonban az eredményektől függ. Shultz, aki ezúttal is kizárta a. Genfben lehetséges megállapodások sorából a nagyobb leszerelési egyezményeket, vitatta azokat a jelentéseket is, amelyek szerint Washington hajlandó lesz az űrfegyverkezés témájáról tárgyalni a további csúcstalálkozókon és azt javasolja majd, hogy a kérdés megvitatását tűzzék a következő ilyen legmagasabb szintű eszmecsere napirendjére. Robert McFarlane, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója ugyancsak nyilatkozott hétfőn amerikai televíziós riportereknek. A Weinber- ger-levél körül kirobbant vitákra utalva azt mondotta, Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélése. * * * Kurt Furgler, a Svájci Államszövetség elnöke hétfőn délután előbb Ronald Reagan elnököt és feleségét, majd Mihail Gorbacsovot és feleségét fogadta. E találkozók a protokolláris formaságok után amerikai—svájci, illetve szovjet—svájci tárgyalásokká alakultak át, amelyeken a teljes tárgyaló küldöttségek áttekintették elsősorban az államközi kapcsolatok kérdéseit, majd a kedden kezdődő szovjet— amerikai csúcstalálkozóval összefüggő témakört és egészében a nemzetközi helyzetet. A szovjet—svájci kétoldalú kapcsolatokról megállapították, hogy azok a legkülönbözőbb területeken jól fejlődnek. A két ország kereskedelmi áruforgalma évi egy milliárd rubel körül mozog. A svájci külügyminiszter 1986 tavaszán a Szovjetunióba látogat, egyebek között abból az alkalomból, hogy a két ország 40 éve lépett diplomáciai kapcsolatra egymással. hogy az amerikai kormányzat álláspontja egységes a fennálló szerződések, ezen belül a hadászati fegyverek számát korlátozó SÁLT —1 szerződés megítélését illetően s ezt az álláspontot a hadügyminiszter is támogatja. McFarlane nem szólt arról, hajlandó lenne-e az amerikai kormányzat kötelezettséget vállalni az év végén lejáró szerződés érvényének további egy évre történő meghosszabbítására. Az NBC televízió közben Géniből jóléntesült forrásokra. hivatkozva azt jelentette, hogy Reagan és Weinberger álláspontja valójában nem tér el egymástól s az elnök nem kívánta felajánlani Genfben a SALT—1 érvényének meghosszabbítását, sőt nem kíván kötelezettséget vállalni erre akkor sem, ha szovjet részről tennének illyen javaslatot. Az amerikai kormányzatot így nem a benne foglalt tartalom miatt érintette kellemetlenül a levél kiszivárogtatása, hanem azért, mert azt a csúcs- találkozó elé időzítették. A Szovjet Televíziónak adott nyilatkozatában Kurt Furgler svájci szövetségi elnök kifejtette, hogy a genfi csúcstalálkozó jelentős állomása lehet a tartós békéért vívott küzdelemnek. A fegyverkezési versenynek csak úgy lehet véget vetni, ha az egymás iránti bizalmatlanság helyébe a bizalom lép. A második világMlhail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tiszteli Svájc állandó semlegességét, egyebek között helyesli azt a módot, ahogyan ezt a gyakorlatban megvalósítja, aktívan elősegítve a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételét. Szovjet részről kiemelték, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok érvényesítésének, készek megoldani a felvetődő kérdéseket, ha ez a terület célzatosságtól és spekulációktól mentessé válik — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. A szovjet—svájci tárgyalásokon foglalkoztak az enyhülés sorsával. Külön kitértek a stockholmi konferenciára, amelyen a közelmúltban az európai semleges és el nem kötelezett országok új javaslatot terjesztettek elő. Kurt Furgler svájci államelnök hangot adott annak a reményének, hogy a genfi csúcstalálkozó lendületet ad a bizalom és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó stockholmi értekezletnek. háborúban a Szovjetunió húszmillió embert vesztett, ezért érthető, hogy bárki másnál jobban foglalkoztatja saját biztonsága — mondotta. Az elmúlt negyven évben annyi fegyveres konfliktus- nák lehettünk tanúi, hogy meggyőződhettünk róla: túl sok harci eszköz halmozódott fel a Földön. Éppen ezért a béke megőrzése és a meglévő fegyverzetek csökkentése érdekében fontos a politikai bölcsesség és jószándék megnyilvánulása. Ebben az értelemben hagy jelentőségű a genfi párbeszéd — mondta a svájci politikus. Hétfő délután provokáció zavarta meg a szovjet küldöttség sajtóértekezletét. Alighogy Vlagyimir Lomej- ko, a külügyminisztérium szóvivője beszélni kezdett, egy nő, aki a Szovjetunióból emigrált, kiáltozni kezdett az emberi jogok állítólagos szovjetunióbeli megsértéséről. A nyugati tudósítók egy részének érdeklődése a váratlan közbeszóló felé fordult, a többség viszont minden jel szerint a sajtóértekezlet folytatását igényelte. Miután azonban a rendet tartósan megzavarták, a szovjet szóvivő befejezte a tájékoztatót és megjegyezve, hogy „egyszerre nem lehet két személyre figyelni”, elhagyta a termet. Az emigránsnőt az incidens után a svájci szervezők megfosztották sajtóbelépőjétől. Nemzetközi űrkutatási program Üjábib, automatikus bolygóközi állomásokkal végrehajtandó nemzetközi űrkutatási programra készülnek a Vega-programlban, a Halley üstökös és a Vénusz tanulmányozásában részt vevő országok. A Vega-programot irányító nemzetközi tudományos-műszaki bizottság moszkvai ülésén született döntés értelmében az új kísérlet célja a Marsnak és két holdjának tanulmányozása. A nagyobbik holdról Pho- foosnak elnevezett programban a Szovjetunión kívül Magyarország, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, Francia- ország, az NSZK, Svédország és egy nemzetközi szervezet, az Európai Űrkutatási Hivatal vesz részt. 1988 júniusában néhány napos különb-, séggel két, Phobos elnevezésű űrszondát indítanak útnak a bajkonuri űrrepülőtérről, fedélzetükön mintegy 30—30 műszerrel. A bolygóközi állomások héthónapos út megtétele után jutnak közel a Marshoz. Lefényképezik a bolygónak és két holdjának, a Pihobosnak és a Deimosnak a felszínét, tanulmányozzák a Mars légkörét és mágneses mezejét, s leszálló egységéket küldenek a Phobősra. Radzsiv Gandhi Vietnamba látogat Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a közeli napokban .Vietnamiba látogat — jelentették be hétfőn Hanoiban. Radzsiv Gandhit Le Du- an, a VK1P KB főtitkára és Pham Van Dong, a VSZK kormányfője hívta meg hivatalos., baráti látogatásra. India és Vietnam kapcsolatai hagyományosan barátiak és magas szintűek, a két ország hasonló nézeteket vall a világhelyzet és az ázsiai biztonság kérdéseiben. Tavaly Le Duan tett látogatást Űj-De Ibiben. Meghalt Lón Nol Egy kaliforniai kórházban szívroham következtében meghalt a 72 éves Lón Nol, aki a hetvenes évek elején az amerikaiakat kiszolgáló jobboldali rendszer vezetője volt Kaibbodzsában. Don: Nol 1970-.ben a Szihanuk herceg akkori államfő eltávolításával került hatalomra Kambodzsában, és 1975-ig irányította az országot. Hatalmát 1975-ben döntötték meg a „vörös khmerék”; Lan Nol akkor az Egyesült Államokban telepedett le. Hétfőn brit—francia csúcstalálkozót tartottak Londonban. A megbeszélésen nagyobbrészt a két ország között megépítendő csatorna- alagút, vagy híd ötletéről volt szó. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a záró sajtóértekezleten azt mondta, hogy a jövő év elején Franciaországba látogat és Mitterrand elnökkel közös bejeAz ír sziget kettészakítasz óta először kapott némii beleszólási jogot "Észak- Írország (Uilstar) ügyeinek alakításába az ír Köztársaság. Cserébe azonban Dubliinnak lényegében le kellett mondania az ír egység megvalósításáról. A Margaret Thatcher bulit és Garret Fitzgerald ír kormányfő által a Belfast melletti Hillsborough kastélyában november 15-én aláírt ./történelmi” egyezményben Dublin ugyanis elismerte a „zöld sziget” megosztottságának tényét azzal, hogy elfo- giadita Danidon álláspanfbj&t: az ír egységről csak akkor lehet szó, ha azt Ulster népének többsége úgy akarja. Márpedig a népesség kétharmadát kitevő protestánsok elsöprő többsége elutasít mindenféle ír egységtörekvést. így hát csak kevesen gondolják most, hogy mégis (megtörtént az első lépés a 3,5 milllió lákosú ír Köztársaság és az Egyesült Királyságihoz tartozó 1,5 millió lákosú Ulster egyesítésének útjánDublin a megállapodás szerint egy miniszteri szintű, brit—ár kormányközi tanácskozó testület révén hallatja szavát Észak-Írország üzgyei- ben, természetszerűleg a katolikus kisebbség érdekeit képviselve. Ez azonban rmesz- sze elmarad Garret Fitzgerald ír kormányfő eredeti javaslatának mindhárom változatától: egyesítés, vagy a sziget két részének konföderációja, vagy London és Dublin közös kormányzása Észak-Írországiban, Ezeket a javaslatokat a brit konzervatív kormány annak idején azonnal elvetette, s a több mint egy évig a színfalak mögött folytatott tárgyalások végül is a hillsborough-i eredményt hozták. Dublin a prioritások sorrendjében hátrább sorolta az egyesítésnek az ír alkotmány álltai is előírt ügyét, előtérbe állítva az ulsteri protestáns és katolikus népesség megbékélését, a szélsőséges elemek élszigetelését. 1969 óta polgárháborús állapotok vannak Észak-J Írországban. 2450 halott, 332 000 házkutatás, 20 000 letartóztatás, 43 ezer erőszakos cselekmény (pokolgép, lövöldözés, gyújtogatás) — ez az eddigi mérleg. Dollárban számolva hat m biliárdot emésztettek fel a biztonsággal kapcsolatos kiadások. — A megbékélés(Telefotó: REUTER—MTI—KS) lentést tesznek a terv végleges formájáról (Ami lehet kizárólag alagút vagy híd, esetleg a kettő kombinációja.) Mitterrand egyebekben gesztust tett Thatcher asz- szony felé azzal, hogy nagyra tartotta az Észak-íror- szág jövőjéről rendelkező angol.—ír megállapodást. Vendéglátója köszönetét mondott ezért. nek az egység előtt kell járnia, s ha ez sikerül, megváltozhat a többségi akarat is. Ez talán mégéletemben bekövetkezhet — vallja a katolikus—protestáns vegyes házasságból született 59 éves Fitzgerald. Az ír kormányfőnek most bizonyítania kell az ír közvélemény előtt, hogy a hills- ■borough-i kompromisszum ném az ír egység kiárusítása, hanem hosszútávú megvalósításának nyitánya. De Margaret Thatchernek is meg kell győzni ellenfeleit: a szuverenitás dolgában jottányit sem engedett, nem taszította Ullsteiift az egyesítéshez vezető kényszerpályára, viszont lehetőséget teremtett a polgárháborús állapotok felszámolására. A megállapodás sorsa igazából Észak-írországban dől el. A protestáns unionista pártok, a protestáns és katolikus földalatti fegyveres szervezetek egyaránt elutasították az egyezményt. Az undonisták, akik 1979-ben még Thatcher miniszterelnökségében láttáik a legjobb biztosítékot uralmuk megőrzésére, népszavazást követelnek a megállapodásról. „Jobb szaviazócédulákkal dönteni, mint fegyverekkel” — fenyegetőznék. Margaret Thatcher közölltie, hogy nem enged a nyomásnak. A katolikus kisebbség közvetlen sérelmeinek orvoslása, az erőszak embereinek elszigetelése annál is nehezebb lesz, mert a megállapodás a biztonság kérdésében is elmarad a dublini várakozástól (pl. a. protestánsok ellenőrizte ülsteri királyi rendőrség reformja) s inkább csak bizonytalan ígéretet tartalmaz. A gazdasági-szociális fejlesztésre is csak általános ígéretet fogalmaz meg a megállapodás,. Az olyan jelkéipes gesztusok, mlint az ír zászló használata, az ír hősök után adható utcanevek fontosak ugyan, de messze nem elegendőek a katolikus kisebbség számára akkor, amikor körében 37 százalékos a munkanélküliség, míg a protestánsoknál 17 százalék. —Erre a nagy problémára London ezt mondja: munka, az sajnos nincs, de kitűzheted az ír zászlót — kommentálta a h‘illsborougjh-!i egyezményt egy észak-ír katolikus. Tóth László NYILATKOZATOK Mennyit ér a megállapodás?
