Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 985. november 16., szombat Szigorúbb feltételek között Kereskedelmi palota a Duna partján A vállalati változásai Az idén a keresetek szintje várhatóan 7,5—8,0 százalék­kal növekszik. Jövőre azon­ban lényegesen alacsonyabb fogyasztói árszintnövekedés­sel számolva, a normálkere­setek is mérsékeltebb ütem­ben — 5,0—5,5 százalékkal — növekedhetnék. A kere­setszabályozás 1986. évi mó­dosítása csak a bevált konst­rukció érdemi elemeinek változtatása nélkül biz­tosítja ezt. A módosítások fokozzák a követelményeket, szigorítást jelentenek. Azt jelenti ez, hogy változatlan bérnövekedésihez nagyobb teljesítmény szükséges jövő­re, mint az idén. Az új keresetszabályozási rendszer elősegíti a magas hatékonysággal működő vál­lalatok, szövetkezetek fej­lődését, és ezeknél a maga­sabb kereseti szint elérését. A „gyengébben” gazdálkodó szervezetek a tevékenység eredményességének javítá­sára kényszeríti, megakadá­lyozva a megalapozatlan ke­resetnövekedést. Hinnék feltételeit a rend­szer — összhangban a szabá­lyozás többi elemével — az önállóság növelésével, a ko­rábban bírált szabályozó elmek kiiktatásával, a gaz­dálkodás eredményessége és a keresetek közötti kapcsolat erősítésével teremtette meg. Csökkent a vállalatok mun­kaerő-éhsége, jó néhány a szabályozás ösztönző hatá­sát felismerve, az anyag- és energiaköltségek csökkenté­sét is felhasználta a kereset­növelési lehetőség bővítésé­re. Ezt többnyire a belső ér­dekeltségi rendszer átalakí­tásával alapozták meg. Sok az olyan vállalat is, amelyek nem kielégítő gazdasági kényszer miatt a teljesít­mény növelése nélkül is je­lentős nyereséget és kereset- növekedést ért el. Melyek lesznek a kereset- szabályozás legjelentősebb változásai jövőre? Pusztuló Amazonas Az Amazonas őserdeje 60 éven belül elpusztul, ha nem csökkentik a fakitermelés je­lenlegi ütemét — hívta föl a figyelmet a Brazil Erdőgaz­dálkodási Intézet. Az inté­zetnek a nemzetközi környe­zetvédelmi és fejlesztési bi­zottság részére készített ta­nulmánya szerint az őserdő 15 százalékát máris kipusz- títóttók. Az Amazonas őserdejére kétféle módon vár pusztulás — véli az intézet. — Az egyik eshetőség, hogy az er­dőséget a mezőgazdasági te­rületek szerzése, ipari üze­mek létesítése miatt pusztít­ják el. A fákat irtják ki, mi- koris a megmaradó növény­zettel teljesen megváltozik a térség ökológiai egyensúlya, s kérdés, hogy ez a maradék növényzet képes-e kibírni valamilyen változást — hangsúlyozza az intézet. Az Amazonas erdőségeinek teljes területe jelenleg 1,9 millió négyzetkilométer. A brazil kormány többször le­szögezte, hogy fejleszteni akarja a vidéket, az ökoló­giai egyensúly megőrzésével. Ugyanakkor az utóbbi évek­ben a kormány a nyugati területeken a mezőgazdaság, a délkeleti területeken és a folyók torkolatánál pedig a cellulóz-, és alumínium- és a bányaipar fejlesztését se­gítette. A növekmény típusú sza­bályozási formában nagyob­bak lesznek a keresetek eme­léséhez kapcsolódó adóter­hek, ezzel is fokozva a tel- jesítménynövelési kényszert. Az általánosnál mérsékel­tebb az adóterhek növekedé­se a keresetszint-szabályo- zásban. A központi szabályozás te­rületén az adómentes kere­setnövelési lehetőség az idei­nél szerényebb mértékű (négyszázalékos) és adózot­tan is csak korlátozott mér­tékű (egyszázalékos) kiegé­szítésre lesz lehetőség. Az 1985-ös elképzeléseknek megfelelően mérséklődik a lineáris többletadó, 150 szá­zalékról 75 százalékra. Ehhez kapcsolódik az, hogy már 2 százalékot meg­haladó átlagkereset-növeke­dés esetén is követelmény lesz a teljesítménynek (hoz­záadott érték) a keresetekkel való együttnövekedése (1985- ben ez a szint 3 százalék). Ezt a kiegészítő elemet jövő­re a szigorított központi ke­resetszabályozásban is alkal­mazni kell. A kiugróan magas kereset- növelés fékezését szolgálja, hogy a 10 százalékon felüli átlagkereset-növekedéshez további erőteljes adóbefize­tési kötelezettséget kapcsol­nak. A keresetszint-szabályo- zást érintik legkevésbé a változások. Ezért várható, hogy azok a szervezetek, amelyek az idén — élve a lehetőséggel — a növekmény típusú formák közül válasz­tottak, most visszatérnének. Erre lehetőségük lesz: jövő­re szabad utat kapnak a ke- resetszdnt-szabályozás felé. Megfelelő munkaszervezés­sel, a termelési szerkezet korszerűsítésével, továbbá a teljesítmények növelésére erőteljesen ösztönző belső bé­rezési, érdekeltségi rendsze­rek széles körű alkalmazásá­val a vállalatok jövedelem­teremtő képessége nagymér­tékben növelhető. Ez a le­hetőség megvan a magasabb hatékonysági szinten és a gyengén gazdálkodóknál egyaránt. Rendkívül fontos, hogy a vállalatok a jövőt megalapozó fejlesztésekre ugyanolyan nagy súlyt he­lyezzenek, mint a bérek tel­jesítmény szerint emelésére. olasz sportszercéggel egye­temben — rendezvényeikről döntöttek, 1995-ig. A terem végében a szinkron tolmácsok fülkéi: a technikusok száz- vonalas hálózatról tudósíta­nák, ennek egyszerre har­minc vonal „él”, s az épp so­ros világnyelveket, amit az elnök közölt, egy apró do­bozkán lehet venni, beállíta­ni. Tetszés szerint kapható itt így vagy úgy berende­zett kis- vagy nagyterem; fent, a hatodikon egy trak­tust a központ belsőépíté­szei rendezték be, egy mási­kat viszont — ahonnan a Gellérthegyre látok — maga a bérlő, a Dow Chemical rendez be vagy 250 négyzet- méteren, igényei szerint. Itt is, ott is apró ipari té­vékamerák : mindenütt széf is van; lent, a földszinten külön helyet kapott az a be­rendezés, amivel — akár csak némely filmen — tet­szés szerint lehet az épület­ben bárkinek követni az út­ját, már azokét, akiket a fo- tocellás liftek ajtaja nem présel maguk közé, mint en­gem kis híján le-föl jártam­ban kétszer is ... Pár napja még volt három kiadó traktus, de ma már mind el van adva ... Világ- színvonal? Aligha ... Amit itt látunk, az nem a plafon, hanem inkább a kötelező mi­nimum a nemzetközi üzleti életben. Varga János Fogyasztói árak Jugoszláviában Jugoszláviában ez év ok­tóberében a kiskereskedelmi árak átlag 9,1 százalékkal voltak magasabbak, mint szeptemberben — közölte a szövetségi statisztikai intézet. — Az emelkedést elsősorban az ital, a cigaretta, a tej, a hús, a kávé, a villanyáram, a ruha, a cipő, a postai díj­szabás és a kozmetikai cik­kek drágulása okozta. Ez év októberében a kiskereskedel­mi árak 79 százalékkal vol­tak drágábbak, mint tavaly októberben. Októberban a kiskereske­delmi árak 107,6 százalékkal felülmúlták a múlt eszten­dei átlagot. A megélhetési költségek az inflációnál va­lamivel nagyobb mértékben emelkedtek, mert az élet- színvonalat leginkább befo­lyásoló termékek árindexe októberben közel 12 száza­lékkal nőtt — állapítja meg a statisztikai intézet jelenté­se. A csehszlovák gazdaság Az érdekeltségi rendszer csehszlovákiai továbbfej­lesztésének kérdésével fog­lalkozik a Hospodárské No- viny. A gazdasági mechaniz­mus fejlesztésének eddigi fo­lyamata Csehszlovákiában vitathatatlan eredményeket hozott, s eddig az első olyan gazdasági reform volt, amely egy teljes ötéves tervidő­szakban érvényesült, lehet rá tájnaszkodni a gazdasági me­chanizmus további tökélete­sítésékor. Ebből indul ki hozzászólá­sában a Hospodárské No- viny hasábjain a Károly Egyetem jogi karának egyik professzora, aki a gazdaság- irányítási rendszernek a következő .tervidőszakban bevezetendő módosításáról folyó vitához szól hozzá. Mint megállapítja: a legfon­tosabb termelőeszközök tu­lajdonára épülő gazdasági alap az emberek érdekelt­ségi motivációján keresztül hat a gazdasági tevékeny­ségre. Az emberek ésszerű gazdálkodásra való ösztön­zését nem lehet úgy elérni, hogy a munkanormákat és a béreszközöket valamennyi ágazat számára egyöntetűen és felülről határozzák meg és az ugyancsak felülről lebon­tott számtalan tervmutató teljesítéséhez kötik. A fogyasztási cikkeket és élelmiszeréket termelő, vala­mint a szolgáltató szektor­ban az anyagi érdekeltséget úgy kell központilag szabá­lyozni, hogy a bér- és juta­lomalapok jelentős része az üzem vagy a vállalat kollek­tívájának eredményétől függjöh annak megfelelően, hogy az általuk gyártott ter­mék a hazai és a külső pia­con mennyire eladható és fizetőképes keresletet elégít ki. A tapasztalatok azt mutat­ják: a csehszlovák vállalatok minél nagyobb védettséget élveznek a külső konkurren- ciával szemben, annál ke­vésbé igyekeznek lépést tar­tani a nemzetközi műszaki és gazdasági élvonallal. Minél erősebben érvényesül a vál­lalatok között pénzügyi té­ren az újraelosztás, annál jobban védi az elmaradottsá­got és a rossz gazdálkodást. A növekedés' érdekében gazdálkodásuk eredményes­ségét össze kellene kötni az­Kör ihlette épületek Világszerte kezdik meg­bontani a „derékszögű rend­szer” nagy uralmát az építé­szetben. De miért győzte le ilyen fölényesen a négyszögű rendszer a legtökéletesebb mértani formát, a kört? Épp ennek tökéletessége miatt: túlságosan zárt, nagyon is „kerek egész”; mind a hen­ger, mind a gömb vagy fél­gömb túlságosan önálló egy­ség — annyira az, hogy csat­lakozásra, társulásra képte­len. Ezzel szemben a kocka könnyen, készségesen és ami a legfontosabb: szervesen társul más kockákkal. (Min­den gyermek fölfedezi az első kirakókockával: építeni lehet vele.) Az sem lenne tehát csoda, ha a kör egyáltalán nem fordulna elő az építészetben, legföljebb néhány különle­ges esetben. Bizonyos épít­ményfajták — tornyok, si­lók stb. — esetében azonban nagyon is gyakori, s a leg­célszerűbb és legtermészete­sebb forma. A „kookatenger- ben” fel-felbukkanó ilyen jellegű épületek esetében mindig bizonyítható, hogy a körforma alkalmazása cél­szerűbb, gazdaságosabb a derékszögűnél, vagyis van­nak esetek, mikor a kör zártsága éppen nem hátrány, hanem előny. Az építész feladata, hogy felismerje ezeket az eseteket, s azok ha­tárait. Szaporodik a száma az olyan épületeknek is, ame­lyeknek ha nem is zárt kör­forma, hanem a körformáiba való szervezés a lényege. Ilyenek akár a kockákból is építhetők, s mégis a körhöz állnak közelebb. A jövő épí­tészeti elképzelései között feltehetően gyakrabban sze­repel majd a kör alak. Ké­pünkön: Tel Avivban épült, henger alakú toronyházak makettje. zal a szabadsággal, amit gaz­dasági döntéseikben élvez­hetnék és azok eredményes­ségétől függően élvezhetnek ezen szabadságot az anyagi érdekeltség érvényesítésé­ben is — veti föl a Hospo­dárské Noviny. Arra van szükség, hogy a gazdasági mechanizmus reálisan átfo­gó és hatékony nyomást gyakoroljon a vezetőkre és a vezetettekre az aktív gazdál­kodó tevékenység érdeké­ben. Ha sikerül összekapcsolni a társadalmi szükségleteket a kollektív ösztönzéssel és az egyéni érdekeltséggel, ak­kor olyan gazdasági környe­zet alakul ki, amely az ész­szerű gazdálkodó tevékeny­ség irányában fejt ki nyo­mást. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ilyen mozgásteret a szocializmus­ban az öntudat fejlesztésével vagy adminisztratív, jogi kényszerrel ki lehet alakíta­ni. A gazdaságii mechanizmus továbbfejlesztésében külö­nösen nagy jelentősége van az optimális határ megvoná­sának a központi szervek, il­letve a vállalat döntési szfé­rája között. A termelőerők fejlődésének magasabb szint­jén a gazdasági döntések erőteljes és általános centra­lizálása inkább fékezi, mint gyorsítaná a termelőerők fejlődését — írta a jogi kar professzora. A megoldás azonban nem a szélsőséges lehetőségékben van, amely vagy az abszolút centralizálását vagy a piaci decentralizálást jelenti, ha­nem egyedül az irányítási rendszer egyes szintjei gaz­dasági hatáskörének optimá­lis kijelölésében oly módon, hogy azok a gazdasági és po­litikai felelősséget is vállal­ni tudják. A szerző a továbbiakban sürgette, hogy a vállalatok dönthessenek arról, hogy a belföldi igények és az ex­portlehetőségek ismeretében mit gyártsanak és legyen na­gyobb lehetőségük a külke­reskedelemben. Azt is szor­galmazta, hogy a jól dolgo­zó, eredményes kollektívák magasabb jövedelemben ré­szesüljenek, a lemaradóknak viszont csak az átlagos, vagy annál alacsonyabb bért fizet­hessenek. ternyi terület egy hónapra 15 dollárjába kerül a bérlőnek, de a Fiat, a hamburgi kikö­tő képviselete, a Marubeni japán üzletház vágy a hol­land bőröscég, a Peja bizo­nyára nem ók és elképzelés nélkül vett bérbe itt egész Váci utcai frontot. Eme „áruk nélküli üzlet- ház”-;ban elegáns a belső tér, süppedő a szőnyeg, s a tö­méntelen virág szinte ter­mészetes. A belső udvar és az első emeletre vezető lép­cső felett hatalmas üvegko­sár. Nevüket „biztonsági okokból” szemérmesen el­hallgató kísérőimtől megtu­dom, hogy a fölfelé irányuló hatalmas „ágyúcsöveknek” semmi harcias funkciójuk nincs: egyszerűen csak me­leg levegőt fújnak az üveg­tetőre — hogy be ne párá­sod jón. Az emeleti konferencia­termet épp a technikusok szerelik, csak nemrég ért vé­get itt a nemzetközi birkó­zószövetség kongresszusa, amelyen — a Fila ismert Azt hiszem, a pesti Váci utcában a Nemzetközi Ke­reskedelmi Központ olyan „csodapalota”, amelyben hosszabb-rövidebb időre he­lyet találnak a hazai külke­reskedelmi cégek, a gyártók és az ügynökségek, és tár­gyalásához, megbeszéléséhez szép, otthonos környezetet lel — még egy-két órára is — néhány üzletember ... Afféle szálloda ez tehát a vállalatoknak. Támaszpont, ahol dolgozni lehet. Ára elég borsos, mert egy négyzetmé­keresetszabályozás

Next

/
Thumbnails
Contents