Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

1985. november 15., péntek Somogyi Néplap 3 Csurgói fiatalok A csurgói városi jogú nagyközségi ,pártbizottság májusban tárgyalta az ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtásának tapasztalatait, az ezzel 'kapcsolatos fejlődését, valamint a KB októberi if­júságpolitikai állásfoglalás­ból adódó feladatokat. A kör­zet valtamsnnyi pártalap- szervezetéiben napirendre ke­rül az önkritikus számvetés­re és Vitára késztető téma. A körzet 17 településének 21 000 lakója közül 5100 35 éven aluli. Csaknem egyfhar- mada a fiatalok aránya a hatezer 'lakosú Csurgón. Helyzetük, közérzetük lát­szólag utal arra, miként haj­tották végire az ifjúságpoliti­kai határozatot. A valós képhez ismerni kell a terület fejlődésének néhány sajátos­ságát. A határozat megszü­letésékor például ebben a térségiben hatottak leginkább a vállásos nevelés marad­ványai. Az állami lakásépí­tés itt csak a hatvanas évek közepén kezdődött meg. E lé­péshátrányt máig sem si­került béhozniuk. Ezek isme­retében étékelhető hitelesen az alábbi véleményimoza i kb ól összeálló kép. — 11 fiatal házas részére az idén 500 000 forint la­kásépítési támogatást adtunk — mondta Kovács Ferenc, a tanács pénzügyi osztály­vezetője. — Két év alaitt egy­millió forinttal segítettük az építkezni kívánó fiatalok te­lekvásárlását. Az elmúlt öt éviben Csurgón 54-en jutot­Űj lakótelep tak tanácsi bérlakáshoz, kö­zülük 36 fiatal... A további fölsorolás még mintegy évi 700 000 forintot tett ki, ennek legnagyobb ré­sze a sportkör támogatására szolgált. A kifejezetten if­júságpolitikai célú tanácsi támogatás a nagyiközségben tavaly 70 000 forint volt. — Mindez elmarad az igé­nyektől s a tervéktől is — mondta Vancsura József, a pártbizottság titkára. — Az ifjúságpolitikai határozat végréha'jtásának anyagi föl­tételeit ma nehezebb bizto­sítani, mint a 70-es években. Ezzel függ össze a bölcsőde- hiány, az, 'hogy még Csur­gón sincs .igazán kultúrált szórakozóhely. Fontosabb, hogy kevés a szakmai fejlő­dési lehetőséget nyújtó munkahely. Eredmények vi­szont: a körzetben épült két új általános iskola, a min­den igényt kielégítő csurgói szakközépiskola, a gimná­zium felújítása vagy az, hogy a környező üzemek szociális ellátottsága és munkakörül­ményei sókat javultak. — Nem minden az anyagi lehetőségektől függ — állítot­ta Tóth Miklós, a Sefag gyáregységének ifjú mérnöke. — Nálunk a fiatalok évekig panaszkodtak, hogy azért nem tudnak sportolná, mert nincs sportpálya. Elkészült a pálya, de alig használják. A közösségi élet hiányát leg­egyszerűbb azzal indokolni, hogy nincs ifjúsági klub... — A körzetünkben műkö­dő 16 ifjúsági klub tevé­kenységének színvonala nincs arányban a tárgyi föltételek­kel — mondta Lőczi János, a csurgói KISZ-hizottság tit­kára. — Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ne volna fon­tos feladatúink a .mostoha fel­tételeik között működő klu­bok segítése. K lub tan ácsot kívánunk létrehozni, amely kölcsönzés formájában meg­felelő eszközökkel llátja el a klubókat. Miklóssal egyetér­tők abban, hogy elsősorban a klubok tartalmas közösségi élete jelentse a vonzerőt. Csurgó és környékének közművelődésében, a fiata­lok szabadidejének hasznos eltöltésében meghatározó sze­repe van a gimnáziumnak és a szakközépiskolának. Az utóbbi különösen kezdemé­nyező. — Sportköreink, irodalmi színipadunk és szakköreink szívesen látják a nem isko­lánkban tanuló fiatalokat is — mondta Németh Tibomé KlSZ-patronáló tanár. — Kö­telességünk a nyitottság. Ezért alakítottunk gépész- és szabás.-varrás szakkört az általános iskolásoknak, ezért indítottunk kezdő és haladó számítás technikai szakkört. — Amit ma Csurgó nyúj­tani tud a fiataloknak, az elég ahhoz, hogy megtartsa őket — így Lőczi János. — Ahhoz viszont kevés, hogy megfelelő vonzerőt jelentsen a környékbeli apró falvak fiataljainak. Űj munkalehe­tőségekre, jobb kereskedelmi ellátásra volna szükség ah­hoz, hogy ellensúlyozhassuk például Nagykanizsa .elszívó hatását. Bíró Ferenc (Folytatjuk.) Kiállítás az Oktatási Igazgatóságon Megnyitották a politikai könyvnapokat Az idén 24. alkalommal megrendezett politikái könyvnapok megyei meg­nyitóját tegnap délelőtt tíz órakor tartották Kaposvá­ron, az oktatási igazgatóság aulájában. A könyvkiállítás- sal egybekötött megnyitó ün­nepségen. ott volt Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkára és Gál Gyula, a Kos­suth kiadó osztályvezetője. ­Weöres Sándor Dob és tánc című versét Rumszauer Agnes, a Táncsics Diákszín­pad tagja mondta el, majd Eredícs Károly, az oktatási igazgatóság igazgatója mon­dott beszédet. Megállapítot­ta, hogy az általános mű­veltség és a politikai kultú­ra fejlesztésének eszközei közül talán a legfontosabb helyet az írás foglalja el, mert partnerévé avatja, gon­dolkodásra, állásfoglalásra, cselekvésre ösztönzi az ol­vasót. Hatalmas politikai eszköz kezében a könyv, mert toboroz, agitál, szövet­ségest, partnert keres, meg­magyaráz és indokol, tágít­ja az emberek látókörét, kí­váncsiságot eLégít ki és kí- váncsdvá tesz. A jó politikai könyv tömegeket képes moz­gósítani, befolyásolni tudja az egész ország hangulatát, közvéleményt formál és ta­nít. — A 24. alkalommal meg­nyitásra kerülő politikai könyvnapok szellemi éle­tünk olyan eseményeivé vál­tak, amelyek a legközvetle­nebb kapcsolatban vannak a marxizmus—leninizmus ok­tatásával, a világnézet for­málásával, pártunk politiká­jának megismertetésével, a határozatok végrehajtására váló mozgósítással, építő- munkánk tudati föltételei­nek megteremtésével és se­gítik ideológiai munkánkat is. Az MSZMP XIII. kong­resszus nyomatékkai szólt az ideológiai munka fejlesz­tésének szükségességéről. Hangsúlyozta, hogy határo­zottabban kell hirdetnünk világnézetünket, egyértel­műbb, érvelőbb és meggyő­zőbb kiállásra van szükség a burzsoé propaganda állí­tásai és az egyéb források­ból származó torz nézetek cáfolatához, visszaveréséhez, a kezdeményezés megraga­dásához. Ugyanakkor haté­konyabban kell képvisel­nünk és támogatnunk érté­keinket, a munka becsüle­tét, a szocialista humaniz­must, a kollektivitás eszmé­jét. Az ideológiai munkánk­Példamutatást kértek — Mindenki pluszt vállalt A gazdasági eredmények biztatóak Nem kisebb feladatot tű­zött 'maga 'elé a DéMunán- túli Vízügyi Építő*/állalat pártvezetősége, miint hogy a párt önki vüliekkel a XIII. kongresszus határozatait. Ez az alapja ugyanis annak, hogy 'egységesen cselekedhes­senek, a 'határozatok szelle­mében álljanak hélyt a gaz­dasági és a pártéletben. Klug Rudolf, a Délviép pártvezetőségének a titkára elmondta, hogy sokat segít most a kongresszusi irány­elvek széles körű megvitatá­sa. Jó volt az az elképzelé­sük, amikor a kongresszusra készült az ország, hogy ne csak a párttagság ismerked­jen meg az elképzelésekkel. Így a KISZ- és a szakszer­vezeti tagok is elmondták a véleményüket. Különösen sok kritikai észrevétel hangzott el a fiatalok beilleszkedéséi vei, 'lakáshelyzetével kapcso­latban. Azonkívül, 'hogy a Véleményeket eljuttatták a városi pártbizottságra, most már a vállaUatnál is erősítik a 'kapcsolatot a pályakezdők­kel. Éppen a napokban ta­nácskoztak megint velük. Az évi hatszázezer forintos lakástámogatási alap elosz­tásakor is íjdbban figyel a szakszervezeti bizottság a buzdításukra, a fiatal mű­szakiak és szakmunkások tá­mogatására. A titkár megmutatta a ve­zetőség idei munkaprogram­ját. — A pártvezetőség és a három pártálapszervezet fő célija, hogy a kongresszus, a megyei, a .városi pártértekez- let fórumain meghatározott feladatokat minél eredmé­nyesebben oldjuk meg. Mi sem természetesebb, mint hogy kiemelten figyelemmel kísérjük a VI. ötéves terv sikeres teljesítését és a VII. ötéves terv feladatainak ki­munkálását. Ez így nagyon egyszerűnek látszik. A vállalat azonban nagy erőfeszítések árán elju­tott odáig, hogy azt mond­hatja: jól állunk. A kemény tél miatt a Délviép sem a termelési, sem a bevételi ter­vét nem tudta teljesíteni ja­nuárban és februárban. Az élmaradás 'behozatala azt Igé­nyelte, hogy a gazdasági, a párt- és a 'tömegszervezeti vezetők együtt állapodjanak meg abban, milyen fontos 'intézkedésekre van szükség. Több szem többet lát alapon alakultak ki a legjobb dön­tések. — Egyetlen járható út állt a .vállalat előtt: a túlmun­ka és egy kommunista szom­bat megszervezése. A szocia­lista brigádok egyetértettek azzal, amit a hozzájuk inté­zett felhívásiban megírtunk, s egy teljes szombatot dol­goztak. A pártvezietőség is amellett állt Mi a döntés előtt, hogy a túlmunkát, a nyúj­tott műszakot területi egysé­genként, a munkák fontossá­gának megf elelően szervezzék meg. Ennék köszönhető, hogy teljesítettük a félévi tervet, az. első háromnegyed év nem végleges adatai is biztatóak. Nálunk, ahol az idei terme­lési terv 680 millió forint, ez nem kis dolog. S az első félévben a nyereségtervün­két is elértük. Egyetlen szép­séghiba, hogy sok bért fizet­ték Ikli, s most jobban meg kell fogni minden forintot a hátralevő időben. — Mi volt a kommunis-. ták szerepe mindebben a munkahelyeken ? — örülünk annak, hogy a nagyobb önállóság és kezde­ményezőkészség minden­hol megmutatkozott. A há­rom ailapszer vezet jobban fi­gyelt a gazdasági tevékeny­ségre. Ez 'megmutatkozott a taggyűléseken 'is, hiszen a hozzászólók mindig előhoz­ták a vállalati eredménye­ket, a példamutatás fontos­ságát, Miállták a fegyelem erősítése mellett. A kong­resszus széliemében most már egyre többször felhívják a vezetőségek figyelmét az észlelt hiányosságra. Ebben együttműködnék a szakszer­vezeti bizalmiakkal is. A példamutatás mindenhol ér­ződik, de szeretnénk további javulást elérni a munkafe­gyelem erősítésében. A kongresszusi határoza­tok féldolgozása során a ha­tékonyságot és a minőséget a középpontba állították. Nagy visszhangot keltett a megál­lapítás: nincs szükség arra, hogy minden ' áron ered­ményt érjenek el, a minőség nélkül ez semmit sem ér, in­tő példa erre a balatonki- liti tározó ügye. — Ennék szellemében tár­gyalta meg a pártvezetőség a minőségszabályozás hely­zetét. Elsősorban a minőség védelmét kívánjuk erősíteni, megteremtve hozzá a tárgyi és személyi föltételeket, a megfelelő ösztönzést. Ez a párttagok feladata is, sőt most már a dolgozók is kez­dik megérteni a jelentőségét. Azt várjuk, hogy úgy dol­gozzanak: amit csinálnak, az válóiban jó legyen. A pártvezetőség rendsze­resen figyelemmel .kísér1! a beruházások sorsát. Amikor gondokat észlelnek, azonnal jeleznek. Az anyaghiányt például a városi pártbizott­ságon is elmondták. Ez sok­szor nagyon nehéz helyzetet teremt a vállalatok számára. — Elmondhatjuk, hogy a vállalat egyébként szeren­csés helyzetben van — ma­gyarázta Klug Rudolf párt­vezetőségi titkár. — Az előirányzatoknak megfelelően teljesíti a VI. ötéves tervet. Most már ké­szül a vállalat stratégiája a VII. ötéves terv időszakára, mlinden vélemény figyelem­bevételévé! Szeretnénk ugya­nis nagyon alaposan fölké­szülni a következő öt évre. Az elképzelések egyike-miási- ka még változhat, az a fon­tos azonban, hogy a straté­gia a párt gazdaságpolitiká­ján alapszik. Lajos Géza ban jobban és helyesebben kell alkalmazni a marxista —leninista elmélet és gya­korlat egységét Oktatási igazgatóságunk arra törek­szik, hogy az oktató- és a kutatómunka jobb szervezé­sével elmélyítse a közgon­dolkodás szocialista voná­sait, gazdagítsa a párttagság politikai kultúráját. Somogyiban sem a külső­ségek jelzik a politikai könyvkiadás rangját, hanem az, hogy a marxizmus—leni- nizmus eszméje mennyire gyökeresedett meg, épült be műveltségünkbe, politikai kultúránkba. A megyei párt- vib október 16-i ülésén a po­litikai irodalom terjesztésé­nek tapasztalatait elemezve így értékelte a helyzetet: „A megyében a politikai könyv- nlapok közéleti eseményekké váltak, növekedett az alap­szervezetek kezdeményező szerepe és önállósága a szer­vezésben. 1976-ban 62, 1984- ben 205 alapszervezetben rendeztek «- politikai könyv- napokat. Ma már az okoz gondot, hogy a nagyobb ér­deklődést kiváltó könyve­ket a kellő példányszám hiánya miatt sokan nem tudják megvásárolni.” Eredttcs Károly befejezé­sül elmondta, hogy a Kos­suth kiadó az idén mintegy 600 ezer kötetet jelentetett meg. A politikai könyvna­pok alkalmából kiadott 21 új könyv a kiállításon is megtékinith ető. A résztvevők a megnyitó után sokáig ismerkedtek a bemutatott politikai művek­kel. A szövetkezetek véleményét kérik a jogszabályról Az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége Rév La­jos soros elnök vezetésével csütörtökön ülést tartott. A testület a szövetkezetek jo­gi szabályozásának helyze­tét elemezte. Javasolta, hogy a szövetkezetek a jövő évi kongresszusaikra való felké­szülés során nyilvánítsanak véleményt a szövetkezeteket érintő jogszabályról. Megál­lapításaikat, javaslataikat küldötteik útján érvényesít­sék a kongresszusi vitákban. Születésének 75. évfordulója alkalmából Erdei Ferenc szövetkezeti munkásságával foglalkozó tudományos ülés megrendezésére kérte fel az elnökség a Szövetkezeti Ku­tató Intézetet.

Next

/
Thumbnails
Contents