Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
4 Somogyi Néplap 1985. november 15., péntek Érdemek, emlékek, sorsok A jelvény öregek szorítottak maguk között helyet, melléjük telepedtem. A nyugdíjastalálkozón mindenkinek mindenkihez volt kérdése — nagy a falu, az alvégen lakók talán évek óta nem látták fölvégi földijüket, csak most, hogy a téeaz jóvoltából ösz- szegyűlltók mindannyian, a szövetkezetek öregjei. Alacsony, aszott bőrű férfi görnyed mtelettem az asztalinál. Sokdioptriás szemüvegén alig hatol át a tekintete — amint a terembe lépett, az üveg .bepárásodott —, de az okuláré makacsul ül az ormyergén, az én öregem nem emeli ile. Kezével a fehér abroszon matat, a pohár már-már dön- tósközalbe kerül, azitán mégis megmenekül, mert szomszédom a zsebébe nyúl, gondosan összehajtogatott zsebkendőt vesz elő, az asztalra teríti; ugyanezzel a kezével leveszi a szemüvegét s ez az egy kéz, a három ujj elvégzi az üvegtörlés megszokott mozdulatait. A másik kar ibénián csüng alá ... — Jó ez a szemüveg, csak ez a fenéje. Otthon is, ha az udvarról bemegyek a konyhába vagy az istállóba, mindjárt ködöt látok. Letö- rülrii se könnyű, mióta cserbenhagyott a ball karom, öt éve már, azóta se tudom megszökni, hogy csak az egyik kezeimre számíthatok... Félém fordulva magyarázkodik, s amikor látja, hogy szemem megakad a zaikószi- varzsebje fölött a két jelvény egyikén, folytatja: — Látom, maga is észrevette ... Mondtam is a feleségeimnek, mi a francnak tűzi ki, mire való ezeket fitogtatni, hiszen olyan régiek már. Pontosabban az egyik, amelytik magának is szemet szúrt, az már nagyon régi. Nagyon régi? Persze, ahogyan vesszük ... Három évig én voltam a legjobb beszolgáltató a faluban. Tejből, tojásból, disznóhúsból én ad-. tam a legtöbbet. Ezért kaptam a jelvényt, hozzá pár száz forintot is, valamelyik ünnepen. Mondjafa-e, hogy nem a legjobb szemmel nézték rám még a rokonaim sem? Azt rebesgették, ez aimialyan kicsinált dolog. Hogy nem annyi a tyúkunk, mint amennyi a papíron áll’, hanem 'kétszer annyi, és ezért ll Julius 25-én ünnepélyes keretek iiü/cítt adta át a Munkaerötarta- lékok Hivatala elnökhelyettese a Munkaerútartalékck Hivatalának országos vándorzászlaját a mun- kiveríenyhcn ;egjobl> eredményt elért Somogymegveí Tanács Munkaeriigazdilkedási Osztási nak. a A j.y munka jutalmául Fonal bános osztályvezető elvtárs a * iobb osztályvezető címet és 11 forint pénzjutalmat kapott. Dombóvári László toborzási felelős, országosan a második helyezést érte el és 800 forint pénzjutalomban részesült. Szerény! Ilon« megyei niunka- kőnyve'őadó az ország legjobb ván szlót és 1,1 álmát kopott. Opra Sándor siófoki munkaerő^ gazdálkodási előadó az országi legjobb járási munkaerőgazdáiko dásí előadó címét, vándorzásziótj kapott és 900 forint pénzjuUlog jban részesült. Erzsébet fonvód^^aBRka- k önyv!a8!!!W*WHB*|^®^^^h3rma' dik helyezést ért ei cs 600 forrni pénzjutalmat kapott. a tojásbeszolgáltatásom ... Hát ilyesmiket pusmogtak, mert náluk a padlást söpörték és az úttörők csúfoló énekeket mondtak a házuk előtt... Nem volt igazuk, mert nekünk tényleg olyan jószágunk volt és úgy bántunk velük, hogy tejjel, tojással, bússal jól fizetitek, s abból jutott ős, maradt is. Ezért mondom, hogy rászolgáltam ón erre a jelvényre; csak az emberék nem nézik már jó szemmel, az asszonynak nem is kellett volna, hogy ide tűzze. De ha már úgy vigyáztunk rá, olyan hosszú időn át. azt mondja, viseljem ünnepeken, ha sokan vagyunk együtt ilyen magamfajták. A fiatalok ? Észre sem veszik, nem lis kérdeznék semmit. Az öregebbre, mint amilyen én is vagyok, odasunyít a jelvényre, aztán elnéz messzire. Hogy mit gondolnak? Törődöm is vele... Az előadó Messziről jött ember keresett föl a szerkesztőségben. Opra Sándor Kerekében lakik, s az idén nagy öröm érte a családot... — A féleségem a Videoton talbti gyárában dolgozik, s az idén májusban a jó munkája elismerésiéként megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Az önök újságában is írtak róla. Persze, őröltünk az elismerésnek. Mondtam a gyerekeknek, az unokáiknak, én is jól dolgoztam ám, ^míg az egészségem engedte, kaptam ás jutalmat, de hát annak nemi maradt olyan nyoma, az nem olyan kitüntetés volt, mlint most a feleségemé. Csák az az újság, amelyik az én munkám elismerését megírta — mert arról is írtak annak idején! —, mines meg, hogy megmutathatnám a családnak: íme, itt a bizonyság .. Szóval azt az újságot, az 1952. július 26-1 Somogyi Néplapot kellene valahogyan előkeresni. Tudom, régen volt, több mint harminc éve, de talán maguknál földelhető ... Előkerestük azt a bizonyos újságot, s abban valóban ráakadtunk az Opra Sándor jutalmazásáról szóló tudósításra, „Jütallmazták a munka- erőgazdálkodásli osztály legjobb dolgozóit” cím alatt. A cikk így kezdődik: „Július 25-ón ünnepélyes keretek között adta át a Munkaerő- tartalékok Hivatala elnök- helyettese a Munkaerő- tartalékök Hivatalának országos vándorzászlaját a munkaversenyfoen legjobb eredményt elért Somogy megyei Tanács VB. Munkaerő- gazdálkodási Osztályának.” Aztán a folytatásban: „Opra Sándor siófoki ' munkaerőgazdálkodási előadó az ország legjobb járási munkaerőgazdálkodási előadó címét, vándorzászlót kapott és 900 forint pénzjutalomban részesült.” A tudósításról fénykép készült, s elküldtük Opra Sándor címére, Kerekiibe. Hamarosan levél jött, s benne a néhány sor arról értesített, teljesült olvasónk kívánsága. „Nagyon nagy örömet szerzett nekem és családomnak a küldött fotóval. Már be is van rámázva és kinn van az előszoba falán. Nagyon boldog vagyok. Köszönöm.” Megismételt öröm, több mint harminchárom év után. H. F. Növényvédelmi tájékoztató Á vértetű ellen Az idén megyénk több helyén észleltünk vértetű-fer- tőzést. Többnyire a rendszeres növényvédelemben részesített ültetvényekben fordult elő. Ennek az az oka, hogy a gyakori rovarőlősze- res permetezések jelentősen pusztítják a vértetű természetes ellenségét, a vértetű- fürkésat. Különösen sok házikertben figyelhető meg a fertőzés Nagyatád, Csurgó, Marcali, a Balaton-part, valamint Kaposvár körzetében. A kártevő kizárólag almán él, és szívogatásával károsítja a fa hajtásait. Nagy egyedsűrűségű telepekben lepi el a fás részeket, különösen ott, ahol a kérget, valamilyen sérülés érte. Kora nyáron telepeit megtalálhatjuk a zöld hajtásokon és a levélnyeleken is. A szívoga- tás következtében sima felületű duzzanatok, a vastagabb ágakon, gallyakor pedig karfiolszerű daganatok, elváltozások keletkeznek. A kártevő rovarok potrohát dús, fehér yaiszbevonat borítja, s ez fokozatosan ellepi az egész telepet, s őszre már fehér, vattaszerű, gyapjas külsőt ’kap. Ezekről a telepekről ilyenkor már messziről fel lehet ismerni a kártevőit. A véntetűtelepek a téli hidegnek ellenállnak; nemcsak a föld feletti részét károsítják, az erősebb fagyok beköszöntésével lehúzódnak a föld felszíne alá és ott a fa gyökérnyaki részén telelnek át. Kora tavasszal ismét fölvándorolnak a fa koronájára. Megtelepedésükhöz előszeretettel választják a sebzési felületeket, metszéshelyeket. A kártevő áttelelésének és a tavaszi újrafertöződésének a megelőzése érdekében még az erősebb fagyok beköszöntése előtt távolítsuk el a fákon található fertőzött gallyakat, vesszőket. A vastagabb ágakon a vértetves sebeket, telepeket terpentinnel vagy gyümölcsfaolajjal ecseteljük be, és a sebeket pár nap múlva éles késsel tisztítsuk ki. A sebek felületét faragjuk simára, és kenjük be SamtarSM vagy Celoid seb- kezelő anyaggal. Tavasszal, rügyfakadás előtt, a Noven- da 2 százalékos vagy a Neo- pol 5 százalékos oldatával végrehajtott lemosópermetezéssel tudjuk elpusztítani a koronaszint felé húzódó kártevőket. JOGI TANÁCSOK A SZOMSZÉDJOGRÓL Gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy lakótársak, telekszomszédok osz- szezördülnek. A mások nyugalmát, pihenését zavaró ilyenkor ezzel érvel: hagyjanak békén, a saját lakásomban (telkemen) azt csinálok, amit akarok. Természetesen nem igaz. A polgári jog „szomszédi- jog” elnevezéssel tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a szomszédos föld- tulajdonosok egymáshoz való viszonyát szabályozzák, tekintettel a tulajdonjogra, a használati jogra és a hasznok szedésének jogára. Általános szabály, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden, olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédéit szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaikat veszélyeztetné. A mai élet persze más számos olyan tényezőt tartalmaz, amely miatt szinte megvalósíthatatlannak tűnik az előzőekben előadott előírás. Szinte elkerülhetetlen, hogy bizonyos mértékig ne zavarják egymást a telekszomszédok. Egy, a főváros külső kerületében, kertes házbán lakó idős asz- szomy szinte éveket áldozott életéből pereskedésre, mert sehogy sem tudta megérteni, miért nem szüntetik meg a szomszédjában létesített autójavítót, amelynek a működése a fellberregtetett motorokkal az ő nyugalmát zavarja. A szomszédjogok sorában fontos helyet foglal el a kerítés létesítésének szabálya. A főszabály a következő: a könnyebb megérthetoség kedvéért képzeljük el, hogy a ház homlokzati részével szemben állunk az utcán. Ezt a részt természetesen magunknak kell kerítenünk, és ez folytatódik a jobb 'karunk felé eső szomszéd mezsgyevonalán. A hátsó kerítés erre a vonalra merőlegesen csatlakozik, és a hátsó szomszéd mezsgyéjének vonalán fele részben tart. Persze egy fél kerítést nem lehet, illetve nem érdemes felhúzni. Az előbbiek a költség viselésének megosztására irányadók. A kerítést a felépítésre kötelezett semmiképp nem teheti a szomszéd telkére. Ha ezt mégis megteszi, a vita eldöntésére a bíróság van hivatva (mégpedig a polgári peres ügyekkel foglalkozó bíróság). Sokszor ad vitára alkalmat az is, hogy át lehet-e lépni a szomszéd telkére. A tulajdonos jogosult a szomszédos tólek használatára, ha ez a saját földjén való építéshez, bontási vagy átalakítási, illetőleg karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Bármennyire is birtokháborító cselekedetnek tűnik, hogy a szomszéd áthordja a szomszédba építési anyagát, mégsem az, mert természetesen a szükséges mértékben — éppen a jogszabály hatalmazza fel erre. Az építkezés során még azt is köteles tűrni a szomszéd, hogy az építő- munkások esetleg a telkén járjanak át. Hangsúlyoznunk kell, hogy a használat soha nem hjaíadhatja meg a szükséges mértéket, és a szomszédnak kártalanítás jár a földje használatáért. Ez nem azonos a kártérítéssel, amelyre szintén igényt tarthat a szomszéd, ha neki kárt okoztak. A telek határvonalán álló fa gyümölcsét mindkét szomszéd szedheti, viszont a fenntartással járó költségek is közösen terhelik a szomszédokat. Ha a szomszéd fája, bokra akkora árnyékot vet, hogy a rendeltetésszerű használatot gátolja, akkor a föld tulajdonosa követelheti, hogy a fát (bokrot) vágják ki. Ha vitájuk támad egymással, s a felek bírósághoz fordulnak, ott mindig alapos mérlegelés tárgya az összes köirülimény. A szomszédból átkóborolt állatok Ö6szeszedését is meg kell a szomszédnak engedni. Viszont a szomszéd mindaddig visszatarthatja őket, amíg gazdájuk a neki okozott kárt meg nem téríti. Előfordulhat, hogy szükséghelyzetben a szomszéd tulajdonos joga csorbul. Mit nevezünk szükséghelyzetnek? Ha valakinek az élete, testi épsége vagy vagyona közvetlen veszélyben van. Ennek a szükséghelyzetnek a megszüntetése érdekében olyan mértékben is igénybe vehetik a szomszéd tulajdonát, hogy esetleg abban kárt is okoznak. A szükséghelyzet feltételei között szerepel a „más módon el nem hárítható veszély”. Az így létrejött károkozás nem jogellenes magatartás. Természetesen a tulajdonos később a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kánt okozott, kártérítést követelhet. Az ingatlan tulajdonosa azt is köteles eltűrni, hogy bizonyos szervek, amelyeket a jogszabály erre feljogosít (például a posta, bánya, gázüzem) a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant használják, például kábeleket, vezetékeket helyezzenek el. A tulajdonos a tulajdonjogában való korlátozás fejében kártalanítást kérhet. Dr. K. É. Több lesz a mezőőr Sok a zártkert Kaposváron Rendelet írja elő, hogy a személyi és magántulajdonban levő földterületek ellenőrzésére hány mezőőrt alkalmazhatnak a tanácsok. Kaposváron az utóbbi években megnövekedett a zárt kertek területe, s a két idős mezőőr képtelen már ellátni feládatót. Galambné Csanádi Ágnes, a termeilés-ellátásfelügyeleti osztály munkatársa elmondta, hogy míg tizenöt éve öt száz és ezer négyszögöles területeiket parcelláztak, a megnövelkedett igények miatt “I igényes segítség xceszKozgyuiesi tariotiaiK Mlarcaliban az IKR taggazdaságai. Somogy és Zala megye 28 gazdaságából mintegy 100 résztvevő hallgatta meg Téglás Zoltán gazdasági igazgató tájékoztatóját a rendszer 1986. évi terveiről, célkitűzéseiről. A több mint 500 ezer hektár vetésterületen gazdálkodó közös vállalat kiemelt feladata jövőre is a szántóföldi növénytermelés anyagi, műszaki, biológiai hátterének a megteremtése. A tervek teljesítéséhez javítani kell a technológiai fegyelmet és a munkaszervezést, gondoskodnia kell a vállalatnak a taggazdaságok munkájának összehangolásáról, a termelésszervező, szolgáltató tevékenység kifogástalan ellátásáról. A taggazdaságok sora az idén hárommal gyarapodott e térségben. Erről és az ereamenyeKroi, valamint a jövő évi feladatokról Sem- sey László, a Somogy—Zala megyei körzet termelés- szervezési egységvezetője számolt be. Elmondta többek között, hogy változatlanul fő növény a kukorica és a búza, de foglalkoznak napraforgóval és repcével is. Ahhoz, hogy a vállalati célokat elérjék és eleget tegyenek az elvárásoknak, pontosan meghatározott, tervszerű munkára van szükség. A taggazdaságok jövő évi gép-, vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer- igényét már felmérték, a szerződéseket megkötötték és a szállítások is megkezdődtek. A tárgyi feltételek biztosításán kívül arra is nagy súlyt helyeznek, hogy a különböző munkákat állandó szakemberek végezzék és a dolgozók rendszeresen részt vegyeneK a tovaooképzése- ken. Ennek és az állandó munkakapcsolatnak köszönhető, hogy az idén is jó eredményeken érnek el a körzet taggazdaságai. Az előadó külön is megemlítette a gabonaprogramban való részvételüket és a közeljövőben induló folyékonyműtrágyaüzem létesítése érdekében vállalt feladatokat. Hogy a talaj táperejének szakszerű utánpótlását mennyire fontosnak tartják a szakemberek, azt a beszámolót követő hozzászólások is igazolták. Kérték a légi növényvédelem szélesebb körű elterjesztését. Többen szorgalmazták új technológiák elterjesztését, s hogy ennek a lehetőségét vizsgálják meg a‘ szakemberek. Végül a kukoricatermelési versenyben kiemelkedő eredményeket elért gazdaságoknak okleveleket adtak át. Tanácskozás a műszaki fejlesztésről A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos időszerű kérdésekről kétnapos országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Pécsett. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezetének meghívására a hazai vállalatok kétszáz vezető szakembere érkezett a Mecsek aljai városba, hogy eszmecserét folytasson a következő öt év vállalati műszaki fejlesztési feladatairól az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Ipari, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a tudományos intézetek képviselőivel. manapság egyre több az apró, nyolcszáz négyzetmétert alig imieglhailiadó zártkert. Kis- paircelláka't ad a tanács, és a már imgánkéáben levő nagyobb telkeket is megosztják a tulajdonosok. Sokasodnak a kerítések, elválasztva egymástól a területeket, áttekinthetetlen szövevénybe rendezve a zártkerteket. — Nagyobb, egybefüggő zártkentek találhatók Kapos- füreden, Toponáron, a Cseri-hegyen, számtalan tanácsi parcella van a Töröcslkei úton és magántelkek a Som-hegyen, az Ivánfa-hegyen, a Rómát-hegyen — mondta az osztályvezető-helyettes. Két mezőőr látja el a szolgálatot, egyikük már nyugdíjas. Egyszerűen lehetetlen ilyen hatalmas területet naponként bejárni. Pedig fontos a munkáljuk, feladataik közé tartozik a vagyonvédelem és az állampolgári érdekek biztosítása. Ök ellenőrzik azt is, hogy vájjon a tulajdonosok arra használják-e a földeket, amire azokat kijelölték. Felügyelnek a tanács kezelésében levő erdőkre, s amióta az amerikai szövőlepke elleni védekezés is tamáesli feladattá vált, fel- ádatulk a kártevőfigyelő szolgálat is. Májusban pedig ugyancsak megszaporodnak a tennivalóik, olyankor, a földhivatallal együtt végzik a határ szemléket. Tovább növekszik a zártkertiek területe is, a töröcskei részen már eddig is 600 új parcella van, s imég az idén további 250- et oszt a tanács. Indokolt tehát, hogy több mezőőrt al- kalmazihlasisunk a feladatok ellátására. Több bejelen tés érkezett a lakosságtól is, hogy a jelenleg alkalmazott két mezőőr nem tudja kellő színvonalon elllátdi" a teendőket. Szükséges tehát, hogy minden kétszáz hektár mezőgazda- sági rendeltetésű földingatlan őrzését egy-egy mezőőr gondjára bízni. Ezért úgy döntött a kaposvári városi tanács-vb, hpgy további három mezőőr felvételét engedélyezi. K. Á.
