Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

1985. október 11., péntek Somogyi Néplap 3 Kommunisták a szakszervezetekben Napjaink eseményei szük­ségessé teszik, hogy a párt­szervek és -szervezetek na­pirendre tűzzék a szakszer­vezetek tevékenységét. En­nek lehetőségét az 1986. feb­ruárjában, a magyar szak- szervezetek XXV. kongresz- szusávall záruló szakszerveze­ti választások teremtik meg. A párt útmutatásával A dolgozók százezreit meg­mozgató eseménysorozat a szakszervezeti mozgalom al­kotó eszmecseréje tagságá­val, amelyben egyaránt he­lyet kaphat az elmúlt fél évtized bonyolult, ellent­mondásos fejlődésének elem­zése, és a XIII. pártkong­resszus útmutatásán alapu­ló feladatok meghatározása is. Amikor a szakszervezeti választások politikai előké­szítése megkezdődött, néhá- nyan aggályosán szóvá tet­ték, hogy a közelmúlt belpo­litikai eseményei, amelyek megkezdődtek a pártkong- resszusi irányelvek vitájá­val, majd folytatódtak a XIII. pártkongresszussal, az országgyűlési képviselő és tanácstag választásokkal, „kimerítették” a pártszerve­ket. Várható, hogy lankad a figyelem, megtörik a politi­kai aktivitás... Az elmúlt hónapok azonban megcáfol­ták ezeket az állításokat. Si­került megőrizni a kongresz- Kzusi időszak politikai len­dületét,' és ami különösen fontos: kongresszusi „néző­pontból” tudják értékelni és meghatározni a párt szak- szervezeti politikájából adó­dó, és a szakszervezeti vá­lasztásokkal összefüggő ten­nivalókat. A legfontosabb politikai feladatként fogalmazták meg, hogy a szakszervezeti tisztségviselők megválasztá­sával összefüggő szervező munkát, a rendezvényeket fel kell használni a párt po­litikájának megvalósítása, a pártkongresszus i határozat végrehajtása, a politikai ak­tivitás növelése érdekében. A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták feladatává tették, hogy a beszámolás­kor, a feladatok meghatáro­zásakor, a kibontakozó vi­tákban ennek nagy hang­súlyt adjanak. A szakszer­vezeti tagság a választott testületek, tisztségviselők számára határozza meg az üzemi, vállalati, intézményi, megyei mozgalmi teendőket. Nyílt, őszinte eszmecserét A pártszervek és -szerve­zetek segítő, előremutató módon adjanak hangot véle­ményüknek a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták mozgalmi munkájáról, a párt Központi Bizottságának a szakszervezeti munkára vonatkozó állásfoglalása megvalósulásáról. A rendez­vényeken szóljanak a szak- szervezeteknek a társada­lomban betöltött szerepéről, helyi kezdeményezéseiről, arról, hogy milyen módon vettek részt a megyei párt­értekezlet határozatából adódó feladatok végrehajtá­sában. Az eredményes mozgalmi munkának meghatározott személyi feltételei vannak. Többek között az, hogy a szakszervezeti tisztségekbe politikailag felkészült, a vá­lasztók, a tagság bizalmát él­vező, érdekeit bátran képvi­selő, meggyőző képességgel rendelkező dolgozók kerül­jenek. A pártszervezetek a szakszervezetek önállóságát, felelősségét tiszteletben tart­va teszik meg javaslataikat a kiválasztásihoz, ezzel segít­ve a jelölőbizottságokat meg­bízásuk teljesítésében. Az elmúlt öt év alatt a szakszervezeti tisztségvise­lőknek nemcsak a mozgalmi munkája „mérettetett meg”, hanem az alkalmasságuk is. Ahol szükséges, a váltás, a lehetőség most adott. A párt- szervezetek ilyen értelemben is véleményt mondanak a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységé­ről. Egyszerűbb, de sokszínűbb A párt Központi Bizottsá­ga 1983-as állásfoglalásában javasolta a szakszervezetek szervezeti felépítésének, mű­ködésének a követelmények­hez történő igazítását. E cél érdekében most egyszerű­södni fog a szakszervezetek megyei tanácsainak felépíté­se. Változik az iparági-ága­zati szakszervezetek megyei középszerveinek formája is. Ez egy-egy megyében a je­lenleginél sokszínűbb, szak- szervezetenként is eltérő le­het. Ezek nem öncélú vál­toztatások, hanem a korsze­rűbb, hatékonyabb, az alap­szervezeteket jobban segítő mozgalmi munkát szolgálják. Fontos, hogy működésükhöz megkapják a segítséget, mert esetenként még értetlenke­dés fogadja a módosításokra irányuló szándékot. Az egyik megyei párt-vég­rehajtóbizottsági ülésen je­gyezték meg: „Zsúfolt lesz a program év végére is!” A megállapítás igaz, hiszen nemcsak a szakszervezetek választanak. Hasonló előké­születek folynak a Hazafias Népfront szerveinél is. Jóné- hány vállalat pedig ekkor választja meg, a korábbi döntéseknek megfelelően, a vállalati tanácsot. A párt­szervek segítik a koordiná­ciót, a megfelelő ütemezést, támogatják az együttműkö­dést, hiszen fontos, hogy a szervezés, a rendezvények ne zavarják egymást, mindegyik megőrizze a maga jelentősé­gét. A párttestületek, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták sokat segíthetnek a reálfis értékelés kialakítá­sában, az előremutató prog­ram kidolgozásában, és eh­hez adjanak politikai támo­gatást — következetesen képviselve és erősítve a párt szakszervezeti politikáját. Sz. Várnai Ferenc az MSZMP KB munkatársa Változások a Kaposplastnál Új gépsorok önerőből MEGSZÜNTETTÉK A VESZTESÉGET A Kaposplast az idén megszüntette a sertefeldol- gozást, száműzték a termé­szetes anyagot, a cégnél ma már minden termék mű­anyagból készül. Ezzel a hú­zással a vállalat tetemes veszteségtől szabadult meg. A serte ugyanis évek óta rá­fizetéses volt. — Miért csak most tették meg ezt a lépést, miért hur­colták évekig a terhet? — kérdeztük Zeller István mű­szaki osztályvezetőtől. — Partnereinkhez szerző­dések kötöttek, és a serte- üzemben dolgozó munkása­inkat sem kívántuk lehetet­len helyzetbe hozni. Amíg a többi munka „elnyelte” a veszteséget, addig halogat­tuk a dolgot. A megváltozott gazdasági szabályozók miatt már nem bírja vállalni a cég az ilyen áldozatot. Műanyag termékeink nyereséget hoz­nak, több megrendelésünk volt, mint amennyit teljesí­teni tudtunk. Fejleszteni akartuk a műanyagfeldolgo­zást. így tehát most két le­gyet ütöttünk egy csapásra. — Hány embert érintett az átszervezés ? — Hetvenet. S nem múlt el vihar nélkül az átcsopor­tosítás. Végül sokan elmen­tek. Senki sem maradt mun­ka nélkül, vagy nálunk vagy másutt dolgozik most is. De az egész céget tekintve vi­szonylag nyugodt, zökkenő- mentes átszervezés egy-egy dolgozónknak bizony komoly gondokat okozott. Nehéz a gazdasági szükségszerűséget és az egyes ember sorsát ki­békíteni. Túl vagyunk raj­ta, de még egy darabig „saj­gó emlék” lesz. — A veszteség elvesztésén kívül mit nyertek ezzel a fájdalmas gazdasági műtét­tel? — Több a lehetőségünk a fejlődésre. Ha már megkezd- tünk egy ilyen átalakítást, akkor nem szabad megállni, ki kell használni a megmoz­dított erőket. A műanyag- gyártás fejlesztésének erede­ti terve nem valósult meg. Import gépeket akartunk vá­sárolni, de a tőkés deviza hiánya miatt ez nem sike­rült. Meg is torpanhattunk volna. De afféle csakazértis hangulatban úgy döntöttünk: megpróbáljuk a fejlesztést önerővel. Megterveztük és több mint tíz cég segítségé­vel magunk elkészítettük azokat a gépeket, amelyeket importból nem tudtunk be­szerezni. Több pántolószalag-gyár­tó gépsor készült így. Néme­lyik már dolgozik, némelyi­ket épp ezekben a hetekben szerelik föl. Átrendezték az üzemeket, tágasabbak let­tek a munkahelyek, növek­szik a termelés. És a több mint húszmillió forint érté­kű dollárimport helyett en­nél jóval kevesebb forintért a vártnál több új géppel gyarapodott a Kaposplast. — A saját tervezésű gépek milyen minőségű munkára képesek? — Egyelőre az egyik még csak kézi felhasználásra al­kalmas pántolószalagot ké­szít, de már ellíkésizültek a tervek néhány módosításhoz és akkor automata pántoló­Kömyezetvédelem a közlekedésben Országos konferencia Kaposváron A közlekedés a járműveik zajéival és mérges gázaival az egyik legnagyobb környe­zetszennyező forrás Magyar- országon is. A hiányos út­hálózat és a pénzszűke miatt azonban még a következő években is számolnunk kell a gondok sokasodásával:. A helyzet sokhelyütt tűrhetet­len, mégis növekvő szennye­zést kell eltűrnünk ■ • • Mi a teendőnk ezzel a tartós el­lentmondással együtt élve? Többek között ezekre a fo- igaís kérdésekre próbálnak válaszolni a tegnap Kapos­váron megkezdődött első or­szágos közlekedési környe­zetvédelmi konferencia részt­vevői. Ezt a tanácskozást ezentúl kétévenként meg­rendezik városunkban, s re­mélhetőleg eredményei lesz- nielk. A tegnapi megnyitó után dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztály­vezetője köszöntötte a komiferenioia részvevőit. El­mondta : Somogy örömmel adott otthont a közlekedés­tudományi egyesület, a köz­lekedési minisztérium és a környezetvédelmi hivatal rendezvényének. A köszöntőt követően dr. Giltner Andor, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökhélyette- se vázolta föl Európa és ha­zánk környezetvédelmi hely­zetét. A közlekedésről szól­va kiemelte, hogy a fejlet­tebb technológiával rendel­kező országokban' élőbb érzé­kelték a gondokat, mint ná­lunk és előbb is hoztak kör­nyezetvédő intézkedéseket. Magyarországi új autóink óriási többsége is már el­avult, a környezetet nem kímélő konstrukciójú. Dr. Tóth László, a Közler kedési Minisztérium állam­titkára előadásában hangsú­lyozta: — A levegő szénmonoxid szennyezésének 60 százalé­kéit, az ólamszennyezés 90 százalékát a járművek okoz­zák, ebből kiderül, hogy mi­lyen óriási a közlekedési ágazait felelőssége. A zajár­talmak nagy része a közle­kedésből származik. Ezt az állapotot úgy „értük él”, hogy az élmúlt két és fél évtizedben keveset tettünk a közlekedés szennyezései el­len. A hetvenes években ugyan eléggé szigorú előírá­sok születtek, de a rendel­kezésüket nem sikerült be­tartatom. A hosszú távú vé­delmi koncepció 1978-ban készült él, ennék már azzal a realitással kellett számol­nia, hogy a kilencvenes évekig már csupán csak lassítható a romlás, javulást pedig az évezred utolsó év­tizedében várhatunk. Mimondlta, hogy a közúti közlekedés a legnagyobb szennyezőforrás. A vasút sok­kal jobb helyzetben van. E megállapítás azért érdemel külön' figyelmet, merít eszünkbe juttathatja: vajon a környezetvédelmi szem­pontok miént nem játszottak szerepet akkor, amikor me­gyénkben is megszűnt sok vasútvonal és a forgalmát a közutakra terelték. Vázolta a védekezés kö­zeljövőjét is. Forgalomszer­vezéssel, a járművek szigo­rúbb ellenőrzésével sok ered­ményt elérhetünk. E célók gyakorlati teendőiről beszélt Katona András, a Közleke­dési Minisztérium főosztály­vezetője, aki ismertette a közlékedés környezetszeny- myeziését csökkentő új sza­bályozás legfontosább ele­méit. A jövőre életbe lépő rendelkezésék megszigorítják az autók műszaki vizsgáit és a közúti ellenőrzésiek se­gítségével is kiszűrik majd a szennyező járműveket. Az előírások szigorúak lesznek, de nem betarthaitatliano|k. Alapos fölmérések szerint a ma futó autók 60 százalé­ka megfelelne a normáik­nak, 10—15 százaléka egy kis karbantartás után át­mérnie a vizsgán, 25—30 szá­zaléka azonban fönnakadna a rostán. Jó lesz tehát figyelnünk erre és fölkészülünk a szi­gorításokra. A tanácskozás első napján dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács elnökhelyettese is­mertette a résztvevőikkel So­mogy környezetvédelmi hely­zetét és még több előadás hangzott el a közlekedés környezetvédelmének egyes szakterületeiről. A konfe­rencia ma folytatódik. L. P. gépekhez megfelelő minőség­re is képesek lesznek ezek a gyártósorok. Régebben több felhasználó bírálatát kellett elviselnünk, nemsokára már senki sem kifogásolhatja ter­mékeink minőségét. Eddig 1600 tonna mű­anyag termék került ki a gyárból. Igény kétezer ton­nára lett volna. A fejlesztés eredménye, hogy jövőre már legalább 2000 tonna termé­kei bocsátanak ki, tehát utolérik a keresletet. Mégpe­dig — mint fentebb olvas­ható — önerőből, import gé­pek nélkül. Szép is ez, de ... Fölvetődik a kérdés: mi­ért csak a szükségből lehet nálunk erényt kovácsolni? Vajon amíg úgy tetszett: drága pénzért is lehet majd gépeket venni, miért nem törte senki sem a fejét azon, hogy ezt házon belül meg­oldja? És vajon hány hazai gyárban vesznek úgy új gé­peket, hogy eszükbe sem jut a szakembereknek olcsóbb megoldást keresni? Termé­szetesen azt senki sem kí­vánja, hogy átessünk a ló másik oldalára, és akkor is saját erővel próbálkozzunk, amikor lehetetlenség leg­alább ugyanolyan jót itthon készíteni, mint amilyent kül­földről vásárolhatunk. Ma­gyarán : itt is érvényes a köz­hely: sokszor a drágább megoldás az olcsóbb. De nem mindig ... E kételyeket elsoroltam az osztályvezetőnek is. Szét­tárta a kezét: — Talán híjával voltunk a vállalkozókedvnek. Talán nem bíztunk magunkban. A gondolkodást nem könnyű megváltoztatni, fölgyorsíta­ni. Végül, is a műszaki gárda zöld utat kapott, s minden­áron be akartuk bizonyítani, hogy meg tudjuk oldani a feladatot. A Kaposplastnál tehát a kényszer sikert szült. Inte­lem lehet ez másoknak is: nem muszáj addig várni, amíg a rosszabbodó körül­mények sarokba szorítják a vállalatot. Papp Lajosné főkönyvelő adatai is erről győzhetik meg a kétkedőket. 1985-től, tehát az átszervezéssel terhes és az új gyártósorokat még csak kipróbáló évről ezt mondta: — Termelési értékünk 15 millió forinttal lesz kevesebb a tervezettnél. Ez természe­tes, hiszen még úgy indul­tunk, hogy a sertefeldolgozás értékét is tartalmazta a ter­vünk. A nyereségünk pedig nem változik: 29,5 millió forintot terveztünk, az meg is lesz. És az idén befejező­dik a gyár átrendezése, te­hát jövőre remélhetőleg még több nyereséget érhetünk el, hiszen nemcsak a megszűnő veszteség javítja az adato­kat, hanem a korábbinál jó­val hatékonyabb, termeléke­nyebb lesz a munkánk. L. P. Készülődés a VII. ötéves tervre Műszaki és közgazdasági hónap Siófokon Kilencedik alkalommal rendezi meg október 15 és november 15 között a siófoki műszaki és közgazdasági hó­napot a MTESZ megyei szer­vezetének siófoki intéző bi­zottsága. Mint eddig minden alkalommal, ezúttal is számos közreműködő segíti a ren­dezvénysorozat sikeres lebo­nyolítását Ba laton-parti vá­rosunkban, így a házigazda tisztét betöltő intéző bizott­ság és a tudományos egye­sületek csoportjai mellett részit vállal a munkából a helyi pártbizottság, a tanács és a KlSZ-hizottság, a TIT dél-balatoni titkársága, a Dél-bálatonli Kulturális Köz­pont és a MTESZ megyéi szervezete is. Az idei műszaki és köz- gazdasági hónap alapgondo­lata, mely meghatározza a számos rendezvény témáját: a városban működő egyesü­leti csoportok bázisvállalatai- nlak — mlint amilyen példá­ul a DRW, a GOV — VII. ötéves tervi célkitűzéseinek megvitatása, a tervek meg­valósításának elősegítése a tudományos tevékenység ré­vén. Kiemelten, foglalkoznak a város idegenforgalmi fej­lesztésével, a településietjlesz- tés és a környezetvédelem egyensúlyával és az energia­gazdálkodási feladatokkalL A rendezvénysorozatot Ba­lassa Béla, a siófoki városi pártbizottság első titkára nyitja meg október 15-én dél­után 2 órakor a Dél-balato­ni Művelődési Központban, s ebből az alkalomból dr. Meggyes István, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője a magyar ide­genforgalom időszerű kérdé­séiről és VII. ötéves tervi céljairól tart előadást. Az ezt követő programiban — egye­bek között — a siófoki új autóbusz-pályaudvarról és a város közlekedésének forgal­mi változásairól, a számítás­technikának a vállalati gaz­dálkodásban való alkalmazá­sáról, az energiagazdálkodás feladatairól, a szennyvíz- iszap ártalmatlanításáról hangzik el előadás. A műszaki és közgazdasági hónap programjában üzem- látogatások, szakmai tapasz­talatcserék te szerepelnék. Október 22-én például az Oroszlányi Szénbányáik már- kuslhegyii bányaüzemébe lá­togatnak a siófoki szakem­bereik, november 12-én pe­dig a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát tekintik meg. A rendezvény­sorozat november 15-én Sió­fők város műszaki szellemi vetélkedőijével zárul a GOV nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents