Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 11., péntek Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezért olyan, intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építő vállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb ■minőségű munkált végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. Általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket és a legjobb feltételeiket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen ddlgozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér niem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nemcsak a kölitségv iszonyokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem — a számukra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többletköltségeit is felszámítják a fogyasztónak. Az a szándékúink, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelviéit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyabb jövedelműek, a tehstősebbék helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt válla Írjanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azók ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával Nagy József (Baranya m,, 6. vk.), az MSZiMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára kiemelte, hogy a kormányprogram valósan, mértéktartóan határozza meg a célokat és jelöli meg a tennivalókat. A program alapkérdéseiben a társadalmi egyetértést már sikerült elérni, az igények és azok teljesítési lehetőségéi között azonban feszültségek is vannak. Borza Istvánná (Hajdú- Bihar m., 1. vk.), a Debreceni Biogal Gyógyszergyár laboránsa felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mai bérrendszer nem ösztönöz fejlődésre, akarnak könnyebb élethez jutni. A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évékhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a több- gyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kiválnunk fordítani a lakások korszerűsítésére. A tudomány egyre növekvő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szorosabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedj enek. Kedves Elvtársak! A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tarlttalimi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnák. Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, araikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb érvényre jutásának, a tehetségek kibontakozásának elősegítését. Bármennyire is nagy felelőssége van az iskolának, önmagában nem képes megoldani ezt a feladatot. Abbán, hogy a felnövekvő nemzedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pótolhatatlan szerepe van a családnak, azoknak a kisebb és nagyobb közösségeiknek, amelyekben a fiá- talok élnék. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, ei'slmleri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatósát. Azo- két, almielyek az általános emberi humánumon, a szőném mozgósítja a meglévő tudást. Rámutatott, hogy a keresetek és a teljesítmények nincsenek összhangban. Szólt a lakásépítés hitelpolitikát gondjairól is. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Mg. Tsz elnöke kifejtette: a tervezés és a kivitelezés összhangját az élet minden területén meg kellene teremteni. Nem megfelelő a tervező vállalatok érdekeltségi rendszere. A tervezés sok esetben nem felel meg a takarékosság, az ésszerűség és az egyszerűség követelményének, s nem1 igazodik mindenkor a népgazdaság reális lehetőségéihez. oiaiiista eszmeiségen, a haza- fiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását, és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a novemberre tervezett szovjét—amerikai csúcstalálkozónak, valamint araiak, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon érdemi megállapodás szülessen a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáról és a nukleáris arzenál számottevő csökkentéséről. Üdvözöljük éls maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak az e célok elősegítését szolgáló lépéseit és javaslatait. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradéktalanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek valóra- válitását. A jövőben is töretlenül folytatni kívánjuk ezt a tevékenységet. Ebben a szellemben készülünk eleget tenni az Európai Kulturális Fórum budapesti megrendezésére kapott megbízatásunknak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjában a valós helyzetből kiindulva olyan feladatokat irányozzunk elő, amelyek reálisan számlbaveszik a belső és a külső feltételeket, érvényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának határozatát, és számíthatnak dolgozó népünk cselekvő támogatására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el. Köteles Zoltán (Budapest, 29. vk.), az MSZMIP Budapesti Bizottságának titkára elsősorban fővárosi ipar- és várospolitikai kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta, az iparban mélyreható szerkezeti megújulás sem Budapesten, sem az ország más területein nem valósítható meg szelektív fejlesztés nélkül. A kiválasztott területeken intenzív fejlesztéssé!1, automatizálással csökkenteni kell az élőmunkát, a visszafejlesztésre kijelölt tevékenységeiknél pedig részlegesen vagy teljesen leállítani a termelést. Bartálné, dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m. 6. vk.), a Balassagyarmati Városi Kórház gyermekorvosa a kormányprogramnak azzal a részével foglalkozott, amely az egészségügyi ellátás feltételeinek javítását érinti. Kiemelte: a gazdaság megújulásának elengedhetetlen feltétele az is, hogy a dolgozók egészségesek legyenek. Széles Lajos (Szabolcs- Szafmár m. 15. vk.), a Fehér- gyarmati Városi Tanács elnöke megállapította: rendkívül fontos, hogy társadalmunk széles rétegei megismerjék és megértsék a kormányprogramot, azonosuljanak vele és cselekvőén vegyenek részt a végrehajtásban. Pártunk nyílt, őszinte politikája ösztönzi a lakosság jelenleginél jobb, szélesebb körű és időbeni tájékoztatását. Még nem használtuk fel az ebben rejlő nagy mozgósító erejű tartalékokat. KiscelU László (Győr-Sopron m. 3. vk.), a győri közlekedési és távközlési műszaki főiskola főigazgatója a felsőoktatási intézmények hosszabb távú fejlesztéséről Sizólt, s egyebek között kitért arra is, hogy a felsőoktatásban alkalmazott gazdasági szabályozók az utóbbi évtizedekben többször módosultak, mégis a gazdaságot jelenleg rugalmasan irányító rendelkezésekhez viszonyítva ma már korszerűtlenek. Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének felszólalása: — A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a magyar szocialista munkáspárt XIII. kongresszusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kongresszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kormányzati tevékenységhez. — Céljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi feltétel, hogy békében éljünk. A békét önmagában is az egyik legszentebb dolognak tartjuk, azoniban nemesük egyszerűen, mint háborútól menltes állapotért szállunk érte síkra, 'hanem mint a különböző társadalmi berendezkedésű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztosítékáért, azért, hogy minden nép alkothasson, élvezhesse munkájának gyümölcsét. — A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk alapvető érdekeit képviseli, a szövetségeseinkkel közösen kijelölt célok élérését, a béke ügyét szolgálja. Miinden lehetőséget felhasználunk a párbeszéd fenntartására, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a fegyverkezési verseny visszaszorítására. Teljes meggyőződéssel kiállunk a szovjet békekezdeményezések mellett, és üdvözöljük a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szóló megállapodást. — A békéért, a béke védőimében, tisztelt képviselő- társaim, minden lehetségest meg kell tennünk. Ennek szolgálatában az a legfontosabb, hogy nemzeti érdekeinkkel egyezően szorosabbra fűzzük, erősítsük szövetségi kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Varsái Szerződés tagállamaival, és magasabb szintre emeljük a KGST keretében folytatott együttműködést. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában1 bizton építhetünk népünk támogatósára. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is növekvő értelmiségünk, társadalmunk minden rétege tudását Latba vetve» odaadással segíti az országépítő munkát. A szocialista célok jegyében létrejött nemzeti összefogás a bonyolultabb, gondokkal terhes időszakban is betölti hivatását, tömöríti társadalmunk valamennyi alkotó tényezőjét. Társadalmunkban feszültségek is vannak, a lakosság egyes rétegeinek romlottak a megélhetési lehetőségei, a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéke csökkent, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Fontos, hogy eredményeinket és lehetőségeinket, erényeinket és gyengeségeinket reálisan ítéljük meg. Hibás gyakorlathoz vezetne, ha bármelyiket kisebbítenénk vagy felnagyítanánk. — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz munkaköri és állampolgári kötelességeinek, saját munkájával é« nem mások rovására akar boldogulni. — Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban is vannak közömbös, önző emberek, s nem kevés a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulás. Sok fegyelmezetlenség, emberi tragédia okozója a mértéktelen italozás, az alkoholizmus. Találkozni lehet a szocializmustól, a munka társadalmától teljességgel idegen, dologkerülő, léha, élősködő életmóddal. A bűnözés több területen növekszik. Mindez joggal kelt visz- szatetszést és felháborodást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztességes életvitelt folytató többségre támaszkodva határozottabban lépjünk fel ezen jelenségek ellen. — A pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormánynak, a helyi vezetésnek, minden dolgozónak az a fő feladata, hogy feltárja és hasznosítsa a szocialista rendszerben levő erőforrásokat, mozgósítsa a tartalékokat. Ez előrehaladásunk kulcskérdése. Sorsfordító jelentősége van annak, hogy a népgazdaság intenzív fejlődését kiterjesszük a termelés és a gazdálkodás minden területére, fokozzuk a magyar népgazdaság jövedelmezőségét. Ez azt igényli tőlünk, hogy a következő években fokról fokra nagyobb teljesítményekkel előbbre jussunk a gazdaság korszerűsítésében. A kitűzött céloknak az elérése érdekében elengedhetetlen követelmény, hogy a termelés műszaki-technikai alapjait fokozatosan és széles körűen megújítsuk. Ehhez alkaLmazkodóképes, szelektív fejlesztéspolitikára van szükség. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltételeit. — Gazdaságpolitikánknak fontos törekvése, hogy a hatékonyság és a minőség követelményeit együtt érvényesítsük. Ennek szolgálatába kell állítanunk, a változó feltételeknek és a növekvő feladatoknak megfelelően tovább kell fejlesztenünk irányítási rendszerünket. — Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját felelősségét munkájukért. Minden honfitársunknak személyes szerepe és felelőssége van abban, hogyan boldogul népünk, hogyan alakul jövőnk — Az emberi értékek rendjében az első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítanunk, megvalósítva azt a követelményt hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen. — A kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Meggyőződésem, hogy a kormány programja — ha megvalósítását valamennyien szívügyünknek tekintjük, s érte minden magyar állampolgár felelősségtől áthatva cselekszik — az elkövetkező időszakban biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturális életünk az egész ország, népünk javé-* ra fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete, a kommunisták becsülettel fognak dolgozni a kormányprogramban foglaltak valóra váltásáért — mondotta végezetül Németh Károly. Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), a Zala megyei tanács elnöke elmondotta: a megyében örömmel fogadják, hogy a kormány átfogó programot dolgoz ki a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. A gazdasági felzárkóztatásban döntő szerepe van a foglalkoztatás bővítésének. az elmaradott infrastruktúra fejlesztésének, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat korszerűsítésének. Erre megyei program is készült, de a helyi eszközök mellett a megvalósításhoz központi támogatásra is szükség van. Javasolta, hogy a támogatások felhasználásáról is az illetékes megyei tanácsok dönthessenek. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kapcsolódva a miniszterelnök előterjesztéséhez, szorgalmazta: a VII. ötéves terv törvényerőre emelkedése után kerüljön sor a hosszú távú gazdaság- politikai célok mai helyzetünkből kiinduló kidolgozására is. Az egyik legfontosabb megoldandó feladatnak nevezte: megteremteni a vállalatoknál a vezetők, a kollektívák és az egyének hosszú távú érdekeltségét. Mátyus Gábor (Bács-Kis- kun m., 14. vk.), a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója szerint az élelmiszeripari ágazatban már évek óta nem a minőségi követelményekre alapozott technológiai lehetőségek szabályozzák a termelést, hanem nagyon gyakran a szállítási körülmények. Csökkenteni kellene a termelés fuvarozási igényét oly módon, hogy az élelmiszerfeldolgozó ipar közelebb települ a termelőhelyekhez. Dudla József (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 5. vk.), az MSZMP Miskolci Városi Bizottságának első titkára megállapította: a kormányprogramot mindenki alaposabban, kritikusabban fogja szemlélni, s akkor fogja jónak ítélni, ha abban saját sorsának alakulására is elfogadható perspektívát lát. Ebből a szempontból az előterjesztés megfelel a várakozásoknak. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes felszólalásában utalt arra, hogy a beszámoló közvetve vagy közvetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjúságpolitika, a szociálpolitika kormányzati teendőit. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélyesen és személyesen is érdeklődő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva szintén kidolgozzuk és a nyilvánosság elé tárjuk a megfelelő programokat. Az Országgyűlés ma folytatja mimikáját. Jó hangulatban gyülekeztek az őszi Országgyűlési megkezdésére a képviselők. Közérdekű és személyes információk cseréltek gazdát. Képünkön Kádár János Gáspár Sándorral beszélget Lázár György előterjesztése után az alábbi felszólalások hangzottak el Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese felszólal.
