Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLI. évfolyam, 239. szám Ara: 1,80 Ft 1985. október 11., péntek LÁZÁR GYÖRGY TERJESZTETTE ELŐ A KORMÁNYPROGRAMOT Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Tagnap délelőtt megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A nyáron alakult Új összetételű törvényhozó testületiünk első munkata- nácsikozásán részt vett Losonc zi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aiz őszi ülésszakot Sarlós István, nyitotta meg. Kegye- létes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgó László és Sándor József képviselőikről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezután az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentése alapján budapesti 48. számú választókerületben megüresedett képviselői helyre a pótképvíse- lőfcént megválasztott Radnai Gábor mandátuméit igazolta. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak Óta végzett munkáról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről.: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. interpelláció. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. Tisztelt Országgyűlési Tisztelt Képviselő Elvtársiak! A kormány munkaprogramját tárgyaló országgyűlési ülésszak szervesen illeszkedik azoknak a nagy fontosságú belpolitikai eseményeknek a sorába, amelyekét a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa nyitott meg. Pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése, a választások, napjainkban. pedig a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusi előkészületei jó lehetőséget adtak és adnak arra, hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre eredményeinket és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. Belpolitikai helyzetünk stabil. Minden törvénytisztelő állampolgár, bármilyen legyen is a világnézete, nemzetisége, egyenlő jogókat élvez. A közös célok és a szövetségi politika talaján erősödő szocialista nemzeti egység tág teret nyit az alkotni tudó és akaró emberek számára. A tervgazdálkodásit folytató Magyarországnak, amelyet alig fél évszázada még az éhségzónába sorolt a viliág, ma közepesen fejlett gazdasága, egyre korszerűsödő ipara, a nemzetközi élmezőnyben helyet foglaló mezőgazdasága van. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság és a létbiztonság, mindinkább közkinccsé válnak a tudomány és a kultúra értékei. — A legutóbbi fél évtizedben nyugtalanítóan feszült nemzetközi helyzetben és számunkra hátrányos világgazdasági körülményekkel birkózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatát. A teljesítmény, amit felmutathatunk figyelmet és megbecsülést érdemel, de várakozásainktól és reményeiktől elmarad. Az okokat kutatva nehézségeink forrósai között egyaránt megtalálhatók az áltálunk nehezen befolyásolható külső és a tőlünk függő okok. A küiláő tényezőkkel, mint realitásokkal természetesen számolni kell, de ha nem alkarunk a magyarázkodás hibájába esni, a fő figyelmet mégis arra kell fordítani, hogy mit és hogyan javíthatunk a saját munkánkon. Bár ezen a téren is előre jiutótitunk, önkritikusan be kell látni: minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk elkerülni, hogy az elmúlt évékben újabb teherpróbá- nak tegyük ki lakosságunkat. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke expozéját mondja. A társadalmi-gazdasági fejlődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmünket az operatív tennivalókról egyre inkább a fejlődést megalapozó koncepcióknak és megvalósításuk feltételeinek a kidolgozására, a fő folyamatok összehangolására és ellenőrzésére fordítsuk. A hetvenes években megbomlott egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések eredményeként a konvertibilis valutában számolt külkereskedelmi forgalom 1982 óta minden évben aktívummal zárult, eleget tettünk fizetési kötelezettségeiknek, és megkezdtük az adósságállomány csökkentését. Ezt a fontos célt sikerült nagyobb megrázkódtatás nélkül elérni, alapvető társadalmi vívmányainkat megvédtük. Országunk gazdaságának teljesítménye, pénzügyi viszonyaink külföldi megítélése érezhetően javult. A helyzet reális értékeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a termelési szerkezet és az exportképesség javítására tett intézkedések, bár kézzelfogható eredményeket hoztak, mégis kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigorúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be, hogy az egyensúly helyreállításában nagyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi felhasználás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél, három százalékot a hitelek törlesztésére és a kamatok fizetésére kellett fordítani, a tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukíurális átalakulásának üteme. Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeni társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesí íhető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Ehhez viszont arra van szükség, hogy szellemi és anyagi erőinket a jól megválasztott fejlesztési célokra összpontosítsuk, a gazdálkodási feltételeket még inkább olyanná formáljuk, hogy azok megfelelő erővel ösztönözzenek, és ha kell, kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Ha jól meggondoljuk, ezek nem új követelmények, nem másról van szó, mint arról, hogy következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. — Arról adhatok számot, hogy a VH. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az ország- gyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését. az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások Különleges érdeklődés előzte meg a ^kormány öt évre szóló 1programjának ismertetését \a parlament tegnapi ülésén. E fejlődésünket meghatározó dokumentumról beszélgettek becsengetés előtt a somogyi képviselők is. Reidl János az elmúlt napokban nyolc falugyűlésen vett részt, ezeken úgy tapasztalta, a kistelepülések gondjainak orvoslása az eddigieknél is több erőfeszítést kíván. — A helyenként túlzó köz- pontosítások miatt a települések lakóinak a közös tanácsokkal kapcsolatos bizalma sok helyen megrendült. Igaz, vannak indokolatlan igények is, nem ttekinthető azonban ilyennek az alapellátás. Sajnos, a közös tanácsok eltérő „hozzáállása” miatt nagy különbségek alakultak ki az egyes falvakban. A különbségek kiegyenlítése nem várható csupán a lakossági tejavuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST-ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség, hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása, biztosíthatók az előrehaladás forrásai. — A műszaki haladás élvonalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egy- időben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdasághervállalástól. Azért sem, mert épp a „lemaradott” falvak lakói, többségükben idős, kisebb jövedelmű emberek. Örömmel thallottam, hogy megyénkben a jelenlegi mintegy 24-ről 33 százalékra hő a községek részaránya a hetedik ötéves terv várható beruházási kiadásaiban. Plecskó Ferenc szerint az alapellátás milyensége nem mindig utal a település fejlődési esélyeire. — Az alapellátás olykor o megcsappant lakosságszámhoz mérve lett jobb. Körzetemben Barcs kivételével mindenütt csökkent a falvak lélekszáma, így az ellátási mutatók javultak. A lakosságmegtartó-képesség erősödése azonban csak az eltartóképesség növekedésétől, azaz új munkahelyek teremtésétől várható. Végül is tehát a kulcskérdés az e területeken működő gazdálkodó egységek, főként gyentalan, vagy veszteséges termelés jövedelmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a megszüntetésére. Az ipar termelésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapozhatónak. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mező- gazdasági termékek terrnélé- se évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. — Az építőiparróli szólva — bán a túlzó általánosaltás mém lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán éipít, s hogy elfogad- haitatllain sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten miéi őbb változtatni belli (Folytatás a 2. oldalon) ge adottságú tsz-ek megerősödése. Mészáros Győzőt az előző kormányprogramban megfogalmazott, ám teljesen nem teljesült két szándék foglalkoztatja: — Ilyen cél volt a szelektív iparfejlesztés és a vállalati gazdálkodás önállóságának növelése. Utóbbi helyett több tekintetben erősödött a költségvetési szemlélet. A fejlesztési követelmények érvényesítése sem volt mindig következetes. A hosszabb távú gazdaságfejlesztés — s ez w vitában is megfogalmazódott — csupán tartósabb érvényű szabályozásra alapozható. A kormányprogram is tágabb teret kíván adni az alkotó kezdeményezéseknek, és ezek fokozottabb elismerésének. Meghatározó, hogyan sikerül majd beépíteni ezeket az elveket a szabályozórendszerbe. A gazdaságunk által is kibocsátott Vasutastalálkozó A magyar és a szovjet vasutasok közötti, mintegy húsz esztendős múltú mun- kaverseny-imozgalom továbbfejlesztésének, a két ország közötti áruszállítási feladatok sikeres teljesítésének lehetőségeit vitatták meg csütörtökön a záhonyi MÁV- üzemigazgatóság eperjeskei állomásfőnökségén tartott tanácskozáson. A megbeszélésen hatvan magyar és tíz szovjet szocialista brigád vezetői és tagjai vettek részt, ott voltak a munkaverseny- mozgalomban érintett szolgálati főnökségek vezetői, illetve a hazai társigazgatóságok képviselői. A tanácskozáson értékelték a MÁV záhonyi üzem- igazgatóság * kollektívája által az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteltére korábban tett vállalások teljesítését. A SZOVJET néTjiNARJAI KULTÚRAN£#/1985 XS-M. A szovjet kultúra napjai alkalmából eszmecserét tartottak a szovjet és magyar színházi szaikeimberek csütörtökön a Fészek művész- kLubban. A szovjet kultúra napjai országszerte zajló rendezvényeinek sorában csütörtökön Szolnokon mutatkozott be a Moszkvai Virtuózok Kamarazenék ara. Pécsett Rudolf Kerer neves szovjet zongoraművész koncertet adoltt a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Szombathelyen nyilvános rádiófelvételt és közönségtalálkozót rendeztek a megyei művelődési és ifjúsági központban a Szovjet írószövetség küldöttségének részvételiével. A Budaörsi Művelődési Központban Ju- rij Uszanov Magyarországon élő szovjet festőművész alkotásaiból kiállítás nyílt, amelyen a művész tizennyolc alkotása — pasztellje és ákvaiiellje — látható. Székesfehérváron szovjet filmplakát kiállítást nyitottak az MSZMP Oktatási Igazgatóságának épületében, és a városiban megalakították a szovjet filmbarátok körét. kötvény például jó lehetőség. Csupán erre azonban nem alapozható a fejlesztés. Dr. Horn Péter örömmel nyugtázta, hogy a kormány- program a nemzeti jövedelem növekedési üteménél nagyobb arányú ráfordításokkal számol a tudományos kutatások területén. — Egy országnak, ha nem akar kimaradni a világméretű innovációs folyamatból, vállalnia kell ezt az arány- módosítást. A gazdasági prosperitás nyitja ugyanis az innováció, a tudományos kutatás gyorsabb termelőerővé válása. A mezőgazdasági nagyüzemekben ma erős ez a megújulási szándék és a készség az új kutatási eredmények befogadására. Alkotó partnerei a kutatóknak. A szűzbeszédére készülő dr. Vida Kocsárd somogyi képviselő a kormányprogram ma folytatódó vitájában kap majd szót. Bíró Ferenc Tágabb teret az alkotó kezdeményezésnek
