Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁMAK LAPJA XLI. évfolyam, 237. szám Ara: 1,80 Ft 1985. október 9., szerda Papír nélkül? A BIB és az idegenforgalmi hivatal tanácskozása Tűlferlielf Balaton Megyei tanács-vb Csurgón A lakosság pénzén bővül a rendelőintézet A figyelem már lankado- zott. A fontos döntésekre hivatott fórum hozzászólóinak többsége papírról olvasta bő lére engedett mondanivalóját. Többen hosszasan idéztek különféle már ismert határozatokból és rendelkezésekből, mások valóban figyelemreméltó meglátásaikat hivataloskodással tolmácsolták, Voltak akik felszólalásukra készülődve nem figyeltek, és ugyanazt mondták el, amit néhány perccel azelőtt már hallottuk. Végre mégis megtört a jég. A mikrofon elé lépő megyei szakirányító szabadon kezdett beszélni, s nevén nevezte a dolgokat. Nem igyekezett a „hiely rangjához illően” fogalmazni, egyszerű szavaival csupán hatni akart. Felélénkült a hallgatóság, megforrósodott a levegő, s a felszólalás végén felcsattant az első taps. Az egyik mellettem ülő némi irigységgel jegyezte meg, könnyű neki, hiszen jogászemberként gyakorlott szónok. Valóban csupán ez lett volna a felszólalás hatásának nyitja? Miért van, hogy emberek, akik szűkebb körben szókimondásukról ismertek, akiknek értékes gondolataik vannak az általuk ismert területről, magasabb fórumon terjengősen, és hivatalosko- dóan beszélnek? Mert úgy érzik, ez a diplomatikus óvatoskodás íratlan követelmény. Pedig csak rossz megszokás. Korábban előfordult, hogy néhány tisztséget viselő emberben nem bíztak meg annyira, hogy valóban képesek lesznek képviselni a közérdeket. Közéleti tapasztalatlanságukra hivatkozva, „segítőkészen” kezükbe adták felszólalásuk vázlatát tovább sorvasztva amúgy is vézna önbizalmukat. E túlbiztosítás vezetett el a felszólaló személyiségétől gyakran idegen szóhasználatú színtelen felolvasásokhoz. A nyáron lezajlott, felelős döntésre késztető választások során többször megfogalmazták, hogy a közvélemény életszerű, kötetlen hangú felszólalásokat vár tanácstagjaitól és képviselőitől. Hogy a terjengős, papírról olvasott felszólalások a mégoly jó ügyet is rosszul szolgálják. Ezzel kapcsolatban most mintha egyik másik túlzás fenyegetne. Némelyek ironikusan provokatív éllel az 1847-es reformországgyűlés példáját említik, mely csaknem egy századra megtiltotta a képviselők számára a papírról való olvasást. Nem gondolnak arra, hogy az irat- iasság újhóli előírása azzal a veszéllyel járna, hogy egyes a közéleti szereplésben kevéssé gyakorlott képviselők egyszerűen megpróbálnák betanulni szövegüket, s úgy mondanák el, föltéve ha a kamerák kereszttüzében, izgalmukban nem sülnek bele. Alapjában helyes törekvés a különféle fórumok résztvevői közvetlen hangú, élő, ezént inkább hatni tudó felszólalásokra bíztatni. De nem előírni ugyanezt. Végül is nem az a lényeg, hogy például a képviselő kezében ott van-e a lámpalázat leküzdeni segítő papír. Fontosabb, hogy legyen mondanivalója, hogy saját szavaival tolmácsolt gondolatai valóban választóinak tapasztalataihoz kapcsolódjanak. Bíró Ferenc A nemrég végződött balatoni idegenforgalmi idény tapasztalatairól és az 1986- ra való felkészülésről rendezett tanácskozást az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Balatoni Intéző Bizottság tegnap Balatonfüreden. A megbeszélésen ott voltak a balatoni megyék idegenforgalmi, kereskedelmi szakemberei és az illetékes tanácsi vezetők, valamint több — a Balatonnál üzlethálózattal rendelkező — kereskedelmi szervezet képviselői. Rosta Sándor, a BIB főtitkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Meggyes István, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal vezetője szólt 1985 első nyolc hónapjának idegenforgalmi tapasztalatairól. Az idén a szezonzárásig a szocialista országokból a tavalyinál 12 százalékkal több turista érkezett hazánkba, a tőkés országokból pedig 8 százalékkal többen jöttek. Magyarország idegenforgalmi bevételei eddig nagyobbak, mint 1984 hasonló időszakában voltak. A legvonzóbb idegenforgalmi terület továbbra is a magyar tenger környéke. Mint dr. Meggyes István elmondta, a régebbi legnagyobb gond már megszűnőben van: a víz minősége némiképp javult. Jelentkezett viszont egy sor egyéb baj, amelyekről ezt hallhatták a tanácskozás résztvevői: — A kempingek a csúcsidőben túlterheltek voltak, így a szolgáltatások romlottak, különösen elszomorító állapotokat találtak a turisták a mosdókban, a mellék- helyiségekben. A kereskedelmi ellátás színvonala romlott, sok bolt munkaerő- hiány miatt ki sem nyitott, óriási volt a tumultus az üzletekben. Az árumennyiségre — néhány kivételtől eltekintve nem lehetett panasz —, de nehéz megmagyarázni például azt, hogy épp a Balatonnál alig léhet halat kapni. A boltokban, a vendéglátóhelyeken sokszor csapták be a vevőket, néhány éve még Magyarország egyik idegenforgalmi előnye és vonzereje volt, hogy itt korrekt a kereskedelem, ma már ezt sajnos nem mondhatjuk el. Az említetteken kívül még több gondot is fölsorolt az idegenforgalmi hivatal vezetője, végkövetkeztetése pedig az volt: ha ilyen szarvashibák lesznek jövőre is, akkor számíthatunk rá, hogy a külföldiek — különösen a legfizetőképesebb turisták — elpártolnak a Balatontól, Magyarországtól. Ez pedig érzékeny veszteség volna. Mindezek miatt központi forrásokból 300 millió forint támogatást fog kapni a Balaton. Többek között három nagy autós bevásárlóközpont épül majd ebből. Közülük kettő Somogybán: Boglárlellén, illetve Szántód- pusztán. Cél továbbá, hogy tíz közepes nagyságú új be- vásárlóhely is létesüljön a tó körül, valamint a meglévő kisebb boltök is fejlődjenek. A kempingekre is költenie kell az országnak, valamint a szabályozók megváltoztatásával és bérintézkedésekkel az élelmiszerkereskedelmi cégeket is támogatni kell, másképpen nem tudják, javítani az ellátást. Dr. Meggyes István helyzetelemzését és tervismertetését élénk vita követte. Több somogyi résztvevő felszólalt ennek során, köztük Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője is, aki aggodalmait ösz- szegezte: — Tavaly már tudtuk, hogy bajok fenyegetnek bennünket, mégsem intézkedett minden szervezet gyorsan. És továbbra is az a legnagyobb baj, hogy nem érkeznek meg időben a döntések. Az 1986-os szezonra úgy lehetne fölkészülni, ha már ma pontosan tudnánk, hogy milyen szabályozóváltozások vannak és mikor mennyi pénz áll majd rendelkezésre. Többen szóltak hasonlóképpen. Például a három nagy bevásárlóközpontot már ezekben a hetekben alapozni kellene, hogy 1986-ban valóban javuljon a helyzet, de egyelőre még csak az ígéret érkezett meg a fölépítésükhöz szükséges központi támogatásról. Ugyanígy a kereskedelmi vállalatoknak — főképpen az élelmiszer szakmában dolgozóknak — már most kellene a biztosíték az 1986-os változásokról, s ha nem kapják meg időben, akkor tehetetlenek. Egy-egy élélmiszerkereskedelmi vállalatnak a gazdálkodás jelenlegi rendjében több millió forintos veszteséget okoz a balatoni idény, nem csoda tehát, hogy zárva hagyták több üzletüket, és még többet hagynak zárva jövőre, ha nem lesz változás. Ezékkel a kétkedésekkel együtt a résztvevők abban egyeztek meg, hogy bíznak a „frontáttörésben”, remélik, hogy gyors lesz. Reméljük, hogy teljesülnek reményeik... * * * A tanácskozás végén Rosta Sándor kitüntetéseket adott át a balatoni idegen- forgalomért sokat dolgozó szakembereknek, köztük három somogyinak. Nagy Lászióné, a Kaposvári Tejipari Váltoliait osztályvezetője, Somosköviné Gémért Agnes, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoport- vezetője és Magyarosi György, a Siótour igazgatóhelyettese volt a kitüntetettek között. Luthár Péter Kiöregedtek a buszok Csurgón 'tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt. A városi jogú nagyközségi közös tanács-vb munkáját tár- gyanta meg a testület Gál Endre tanácselnök előterjesztése alapján. A téma tárgyalása során mérlegre került, hogyan fejlődött Csurgó a VI. Ötéves tervben, mii az, ami nem valósult meg, s milyen féladatok állnák a tanács előtt a VII. ötéves terv idején. A településért érzett felelősség mércéje, hogy 22 együttműködési megállapodást kötöttek. Elsősorban az oktatási és közművelődésii intézmények támogatását, a kiemelt programokban való részvételt mozdították elő. A tanács a gazdasági egységektől 18 millió forintot vesz át közcélokra az év végéig. Jellentősmek tartotta a testület, hogy bővítsék a gimnáziumot és a kollégiumot. Szenvedélyesen kiálltak amellett, hogy a hagyományok és az igényék miatt mindent tegyenek meg a csurgóiak a hamarosan kétszáz éves nagyhírű gimnázium fejllesktéséért. Az egészségügyi ellátás viisszaJfej'lődött Csurgón. Halaszthatatlan a rendelőintézet bővítése. A ‘tanács éppen ezért a jövendő területfejlesztési hozzájárulást erre szeretné folytatni. A lakosság és az üzemek társadalmi munkáját is ide összpontosítják. A nagyközség a kommunális ellátásiban lépett előre a legtöbbet, most két társközségbe fis bevezetik a vizet. A növekvő kdshatánmen- ti forgalom miatt várják a szálloda befejezését és szeretnének javítani a vendéglátáson. A következő ötéves tervben fejlesztik a költség- vetési üzemet, mert a kisebb fejlesztések és felújítások megvalósításának ez az egyetlen' járható útja. Az elhangzott javaslat alapján ez társulásos alapon az egész körzet hasznára válhatna. A fejlesztések ellenére még mindig sok a feszültség, Csurgó ma még csalk részben tud megfelel ni középfokú társközponti szerepé nők. A megyei tanács-vb arra ösztönözte a tanácsi vezetőket, hogy teremtsék meg a városi föltételeket. Dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács elnökhelyettese azt kérte: legyen tervszerűbb, átgondoltabb a településfejlesztés. Készítsenek reália tervet, amelyet anyagi szempontból is megalapoznak. A tanács vezetői fordítsanak nagyobb figyelmet a beruházások előkészítésére és kivitelezésére. Csurgó egy körzet központja, annak az igényeit elégítsék ki. A végrehajtó bizottság a Volán 13. sz. Vállalat tevékenységét, a tömegközlekedés VII. ötéves tervi elképzeléseit is megtárgyalta, dr. Bői* István igazgató: — Az egyik legjobban gazdálkodó Volán-vállalatnál ebben az ötéves terében a fő feszülség előidézője az eszközállomány műszaki színvonalának romlása volt. Csak 153 autóbusz beszerzése javíthatna a helyzeten, a vállalatnak azonban csak 75- re lesz lehetősége, s csak akikor, ha nem épít buszpályaudvart. Ezért most 40 , millió forint értékű lakossági kötvényt bocsátanak ki 23 busz lecserélésére. Ezzel lassítják az elöregedést folyamatot. A végrehajtó bizottság tagjai elbéd után Csurgóval Ismerkedtek: megnézték a szakmunkásképző intézetet, a gimnáziumot és a Napsugár Söveifkezetet. L,. G. Nx/rtlr koirtnrnn termeltek paprikát az idén a magyaratádi Barátság tsz-ben. M;UIV‘ iiCMviiun 800 mázsát szállítottak el eddig a Nagyatádi Konzervgyárnak, az Alba Regia és a Cecei javított fajtákból. Ha a szép idő tovább tanú úgy 200—300 mázsát tudnak még értékesíteni. Kutató diákok köre Olasz hajé palesztin fogságban A kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok szakmai fejlődéséhez új szervezeti keretet teremtett a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága: a kutató diákok körét. Az érdeklődő szellemű fiatalok olyan munkatémá- kat választhatnak, amelyek egyrészt ráépülnek az iskolai tantárgyakra, másrészt kapcsolódnak az akadémiai kutatási területeihez. Az MTA és a KISZ között 1985. június 3-án létrejött szerződés javasolta, hogy a területi akadémiai bizottságok és KISZ-bizottságok külön is kössenek együttműködési megállapodást. A Pécsi Akadémiai Bizottság és a KISZ Baranya megyei bizottsága megállapodott, hogy öt fő területen — matematikában, fizikában, földrajziban, irodalomban és szociológiában — szervezik meg a kutató dáikok körét, mégpedig a gimnáziumok és a szakközépiskolák III—IV. osztályos tanulói számára. A PAB hatáskörébe négy déldunántúli megye tartozik, ennek megfelelően a Baranya megyei KISZ is négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanulóifjúságának nevében működik együtt az akadémiai szervezettel. A munkába bekapcsolódott a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem is. Palesztin fegyveresek egy csoportja hétfőn este hatalmába kerítette a 24 000 tonnás Aohille Lauro nevű olasz személyszállító hajót. Ügy tudják, az Achille Laurón 104 turista és 350 főnyi személyzet tartózkodott, amikor az osztag megtámadta a személyzetet és a hajó fel- robbantásával fenyegetőzött arra az esetre, ha Izrael nem bocsát szabadon ötven palesztin ellenállót. Az Achille Lauro előzőleg kikötött Alexandriában. Mielőtt tovább folytatta volna útját Port Said felé, egy hatszáz fős nyugatnémet turistacsoport kiszállt városnézésre. Ök most Kairóban vannak és nincsenek veszélyben. A palesztinok, akiknek vezetője „Qmar” néven jelentkezett, azután támadták meg a személyhajót, hogy az kifutott az alexandriai kikötőből. A hajó kedden reggel — immár a fegyveresek parancsai szerint — Ismét a Földközi-tenger nemzetközi vizein haladt, és megszakadt rádiókapcsolata az egyiptomi szervekkel. (Folytatás a 2. oldalon)
