Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

4 Somogyi Néplap 1985. október 4., péntek PÉKEK LESZNEK Harmincegy fiatal jelentkezett az idén pékszakmunkás­nak. Ez elegendő is lenne, ha mindannyian eljutnának a végső vizsgákig. Az évek során azonban felére csökken ez a szám, a sütőiparban továbbra is kevés a szakmunkás. A Sütév kaposvári üzemegységében jó körülményeket te­remtettek a jövő pékjeinek. A tanműhelyben nemcsak a gyakorlati tudnivalókat sajátítják el, hanem már a terme­lésbe is besegítenek. Próbaüzem alatt áll két FNK kemen­ce is, segitségükkel az országban ez a megyeszékhely lesz az első, ahol a péktanulók nem lapáttal vetik a kenyeret. Fotó: Cyertyás László Elszaporodtak a takácsatkák és a Ievéltetvek A meleg, kevésbé csapa­dékos szeptember első felé­nek időjárása kedvező élet­feltételeket biztosított a gyü­mölcsfa takácsatkák és le- véltetvek kései tömeges el­szaporodásához. Bár a rova­rok az idei évben már szá­mottevő kártételeket nem tudnak okozni a vegetáció előrehaladott állapota miatt, azonban bőséges tojásraká­suk miatt o jövő tavaszi ko­rai erős fertőzések kialaku­lására hívják fel a figyel­met. A takácsatika fertőzések elsősorban őszibarack, cse­resznye, meggy, szilva, il­letve almás gyümölcsökben alakultak ki erős mértékben, míg a Ievéltetvek elsősorban őszibarackon és díszcserjé­ken (rózsa, orgona, labdaró­zsa stb.) okoznak számottevő fertőzéseket. A jövő évi ter­més biztonsága érdekében feltétlenül fontos feladat a már leszüretelt gyümölcsfá­kon, gyümölcsbokrokon a ■ védekezések haladéktalan végrehajtása. Ezzel a véde­kezéssel a telelésre vonuló népességet számottevően le­het gyéríteni. Almán és az esetlegesen még le nem sze­dett szilván a védekezést a gyümölcsszedésék befejezése után tanácsos végrehajtani. A védekezésre javasoljuk Növényvédelmi tájékoztató a Bi—58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1, a Pol-Akaritox 0,15—0,2, a Mitac 20 EC 0,1 —0,2 százalékos rovarölő szer valamelyikét. A Bi—58 EC és az Unifosz egyúttal a le- véltetvek ellen is védelmet biztosít, ezért ezek használa­tát ott javasoljuk (ősziba­rack, szilva), ahol a takács­atkák és a Ievéltetvek együt­tes fertőzését észleljük. A díszcserjék esetében, ahol a Ievéltetvek ellen szükséges védekezni, jó eredménnyel használhatjuk a Pirimor 0,05 százalékos oldatát. A véde­kezést áztatásszerűen, bő vízmennyiség felhasználásá­val kell végrehajtani. __________JOGI TANÁCSOK A házastársi közös vagyon Családjogi törvényünk sze­rint a házasság megkötésé­vel a házastársak között va­gyonközösség keletkezik. A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösségük fennállása alatt akár együttesen, akár külön-lkülön szereztek. (Ki­véve azokat a vagyontárgya­kat, amelyek kifejezetten a különvagyon körébe tartoz­nak.) Közös vagyonba tartozik: a munkabér, a bérjellegű juttatás, a nyereségrészese­dés, a jutalmak, valamint a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett min­den fajta díjazás. Továbbá: í kisiparos és kiskereskedő bármilyen vállalkozásból szerzett jövedelme; a felta­lálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életkö­zösség fennállása alatt meg­illető (esedékes) díj; a to­tón, lottón, nyereményjáté­kokon nyert összeg, a verse­nyeken nyert díj, bármilyen játékon, sportversenyen elért győzelemért kapott díjazás; a véletlenül szerzett vagyon­tárgy: például valaki talál valami olyan vagyontárgyat, amit jogszerűen magánál tarthat. Felsorolni valamennyi ese­tet nem tudjuk. Csak né­hány olyan érdekességet emeltünk ki, amelyről úgy tűnhet, hogy a külön va­gyonba tartoznak. Elterjedt tévhit miatt ér­demes tisztáznunk, igaz-e, hogy tizenöt évi házasság után minden vagyontárgy a közös vagyonba kerül? Ter­mészetesen az eredetileg kü­lönvagyonba tartozó dolgok­ról esik itt szó. A hosszú együttélésnek (nevezetesen a 15 évnek) valóban jelentősé­ge van ebből a szempont­ból. Tizenöt évi házasság után közös vagyonná válnak (ha addig a különvagyonba tar­tozott) a házastársak min­dennapi életvitelét szolgáló, szokásos mértékű berende­zési és felszerelési tárgyak. (Például személygépkocsi, motorkerékpár, bútorok, konyhafelszerelés, elektro­mos gépék.) De ezek is csak akkor, ha közben kicserélték másikra. Ha a 15 év alatt az előbbiekhez sorolandó, eredetileg különvagyoni tár­gyat nem cserélték ki, az megőrzi különvagyoni jelle­gét, és a házassági életkö­zösség megszűnése után azt abban az állapotban kell kiadni, ahogy van. Érdekes kérdés még az is, hogyan lehet elszámolni a rokonokkal közösen szerzett vagyont. Kié legyen a nász­ajándékba kapott vagyon­tárgy, a menyasszonytáncnál összegyűlt pénz? Gyakori, hogy a közös éle­tet megkezdő fiatalok szü­lői, testvréi segédlettel kez­dik el építeni otthonukat. A rokon pénzt ad, munkát vál­lal. Aztán, ha megromlik a jó viszony a házastársak kö­zött, természetesen a segítő családtag csak a maga ro­konának szeretné juttatni a maga hozzájárulását. Ilyenkor először azt álla­pítják meg, hogy a kívül­álló, segítő szülő, testvér milyen arányiban szerez tu­lajdonjogot. A fennmaradó részt lehet a házastársak kö­zös vagyonába elszámolni. (Fele-fele arányiban.) A nász­ajándék a közös vagyonhoz számítható, tekintve, hogy azt épp a közös életkezdés­hez kapják, a fiatalok. Ám, ha az ajándékozó nyilatko­zatából, az ajándék jellegé­ből alaposan arra lehet kö­vetkeztetni, hogy azt csak az egyik házastársnak jut­tatta az ajándékozó — ak­kor valamelyikük különva­gyonának kell tekinteni. Ezt annak kell bizonyítania, aki a különvagyoni jelleghez ra­gaszkodik. A menyasszony­táncnál összegyűlt pénz ese­tében is az előbb elmondot­tak az irányadók. A vagyonközösség fennál­lása alatt, de még az élet- közösség megszűnése után is, egészen a közös vagyon megosztásáig csak a házas­társak egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni. (Pél­dául elcserélni, eladni, el­ajándékozni.) A házastársak nem álla­podhatnak meg abban, hogy kizárják a vagyonközössé­get. Illetve, ha ebben meg­állapodnak, azt figyelmen kívül hagyja a jogszabály. Hangsúlyozzuk az általá­nos szabályt: a törvény sze­rint minden a házastársak közös vagyona, kivéve azt, amit a törvény a különva­gyon körébe utal. Dr. K. É. A felderít Air felderítője Ablak­felújítás külföldi eljárással A Középületépítő Válla­lat új ablakgyártási és -fel­újítási eljárást honosított meg külföldi licenc alapján, amely lehetővé teszi, hogy ne válogatás nélküli cseré­vel, hanem az ép szerkezeti részek felhasználásával az eredetinél korszerűbb abla­kókat kapjanak a megfiata­lítandó öreg házak. A Li­cencia Külkereskedelmi Vál­lalat közreműködésével egy svájci cégtől vásárolták meg az új eljárást. A tavasszal kötötték meg a szerződést, azóta a gépek is megérkez­tek, s a vállalat központi te­lephelyén megkezdték az ab­lakfelújításhoz szükséges alumíniumszerkezetek pró­bagyártását. Az új szerkezetekkel meg­erősítik a régi ablakokat, valamennyit egységesen „ailumíniumpáncélba öltöz­tetik”, ugyanakkor hőszige­telő üvegezései a korábbi­nak majdnem a felére csök­kentik a zárt ablakok hő­veszteségét, tehát jelentős fűtési energiát takarítanak meg. így a legszigorúbb ha­zai hőtechnikai követelmé­nyeket is kielégítik. A gaz­daságossági számítások sze­rint az új módszerrel a fel­újítás mintegy 40 százalék­kal olcsóbb, mint ha a régi ablakot kidobnák és helyébe újat készítenének. A köz- épülletépítők már megkapták az első megbízást, amely sze­rint rövidesen megkezdik és még az idén befejezik a Ma­gyar Rádió Bródy Sándor ut­cai székházán a régi ablakok megfiatalítását. Tárgyalások folynak arról, hogy az új módszerrel korszerűsítsék a Magyar Tudományos Aka­démia könyvtárépületének ablakait, s érdeklődött e gazdaságos felújítási megol­dás iránt a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat is. A tervek szerint a buda­pesti középületépítőik évente négyezer négyzetméter abla­kot állítanak elő az új el­járással, így befektetéseik várhatóan három év alatt megtérülnék. Ha hosszabb életet adott volna számára a sors, ma, október 4-én volna kilencven éves, A harcban azonban, amit a maga sajátos eszközeivel ví­vott, még ötven esztendős kora előtt elesett. Előzőleg több mint egy évet töltött cellájában, halálra ítélve. Mégis nyugodtan töltötte életének utolsó időszakát. Annak a tudatában, hogy ha fel is kell áldoznia életét, emberek százezreinek az éle­tét mentette meg. Halálának huszadik évfor­dulóján a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki, azóta tudja róla a világ, hogy tör­ténelmi tetteket hajtott vég­re. Ismerjük két táviratát, amelyet rejtjelezve 1941. ok­tóberében indított útnak . a Központ számára. A két je­lentés rövid időközökben kö­vette egymást. Az egyik: „Abszolút biztonsággal állít­juk, hogy a Szovjetuniót nem fenyegeti már a japán táma­dás veszélye. Ramsay.” A másik: „Japán légierő meg­támadja az Egyesült Álla­mok flottáját Pearl Harbor- nál. Valószínűleg november 3-án hajnalban. Forrás meg­bízható. Raimsay.” A hitlerista csapatok Moszkva alatt álltak, amikor a táviratok megérkeztek. A japán fővárosban működő ki­váló felderítő jelentései azt mutatták, hogy Japán részé­ről egyelőre nem fenyegeit támadás a Szovjetuniót. így hát a Távol-Keleten állomá­sozó szibériai hadosztályokat át .lőhetett irányítani a szov­jet főváros védelmére. Idejé­ben érkeztek meg. Pedig a ■harmadik birodalom azon szerkesztőségeiben, amelye­ket doktor Richard Sorge olyan buzgón és avatott tol­lal tudósított a politikai szö­vetséges Japánból, már elké­szültek azok a címlapok, amelyeken Moszkva bevételét kívánták bejelenteni. Ezek a címek soha nem jelentek meg. A kutatók szerint eb­ben elévülhetetlen érdemei vannak annak a férfinak, akiről tucatnyi könyvet írtak mér, filmeket készítettek ró­la, de még mindig nem tu­dunk mindent róla. A bátor szovjet felderítő. Bakuiban született. 1895-ben. Német származású édesapja egy Bakuban működő cégnél technikusként dolgozott. Anyja orosz volt. Így hát a kis Richard már gyermekko­rában megtanulta a német nyelv mellett az oroszt is. Nem sokáig éltek Oroszor­szágban : hároméves volt, amikor szülei Németországba Berlinbe kültöztek, ott járt iskolába. A háború azonban véget vetett a diákéveknek. 1914 novemberében behívták, és csaknem két esztendeig a fronton szolgált. Megsebe­sült. A kórházban eltöltött napok döntő fordulatot je­lentették a fiatal, rendkívül éles eszű, tehetséges ember életében. Centrista szocialis­tákkal került kapcsolatba, belépett a Független Szocia­lista Pártba. Kiéiben és Hamburgban, a két kikötő­városban dolgozott, s itt vált kommunistává. A Né­met Kommunista Párt meg­alakulása után tagjainak so­rába lépett. Közben elvé­gezte az egyetemet, megsze­rezte a politikai tudományok doktora címet. Tanári kine­vezést kapott az aoheni egyetemen. A pártnak azonban a bá­nyászok között volt szüksége munkájára. És ekkor Sorge beállt bányásznak. A föld alatt dolgozott, a legnehe­zebb munkát végezte munka­időben, s munkaidő után. Jóllehet, háborús sérülései miatt valóságos kín volt szá­mára a nehéz fizikai mun­ka, összeszorított foggal tűr­te a fájdalmakat, forgatta a csákányt, amikor pedig vége volt a sichtának, agitált, kommunista sejteket szerve­zett, sztrájkokat vezetett a kapitalisták ellen. Egy sztrájk során lebukott. Rend­őrtisztek és ügyészek nem akartak hinni a fülüknek, amikor a nyakig szénporos sztrájkvezér az iskolai vég­zettségét tudakoló kérdésre azt válaszolta, hogy a poli­tikai tudományok doktora. Sok csatát vívott meg dr. Richard Sorge Németország­ban 1924 végéig, amikor a párt javaslatára Moszkvába utazott. 1925 márciusában a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lett. Har­mincéves volt, amikor meg­kapta a tagsági könyvet. Először Sanghajban dolgo­zott, már akkor 'is Max Klausen, egy másik német származású kommunista volt a rádiósa. Aztán Hitler ha­talomra jutása után Tokióba küldték őket. A szovjet ka­tonai hírszerzés vezetője így ismertette Sorgeval a zse­niális elgondolást: „Sorge elvtárs, ön az eredeti nevén szerepel majd Tokióban. Ma­ga német, most, hogy a ná­cik hatalomra jutottak Né­metországban, felajánlja szolgálatait az új rezsimnek. Belép a nácipártba, befolyá­sos barátokat szerez, s ki­küldeti magát tokiói sajtótu­dósítónak. Ön tud japánul, az ilyen emberekre szüksége van most a hitlerista ban­dának ...” Sorge, miután alaposam be­ásta magát a náci ideológiá­ba, Berlinbe utazott, és ott sikerült magát Hitler lel­kes híveként elfogadtatni. Ezekután kapott megbízást különböző német lapoktól a tokiói tudósítói tevékenység­re. A japán titkosrendőrség — mint minden külföldit a szövetségeseket is beleértve — végig figyelte. Ennek el­lenére nem fogtak gyanút. Időközben — a második vi­lágháború előestéjén — Sor­ge a tokiói német nagykövet­ség sajtóattaséja lett. így még több értesülés gyűjtésé­re nyílt módja. Idejében je­lezte például a Központnak a Lengyelország elleni hit­lerista támadás tervét és időpontját, majd hírt adott arról az értekezletről, ame­lyet Hitler részvételével tar­tottak a Szovjetunió elleni támadás tervéről. Rendszere­sen tájékoztatta a Köz­pontot a német—japán kato­nai szövetségről folyó tár­gyalásokról. Hitler ugyanis rá akarta venni Hirohitó császárt, hogy nyisson Távol - Keleten frontot a Szovjet­unió ellen, A koronatanács azonban másképpen döntött. Ennek eredményeként küldte el Sorgo Moszkvába a törté­nelmi jelentőségűnek ítélt táviratot. Ezek voltak utolsó jelenté­sei. A fatális véletlen nyo­mán másnap segítőtársaival együtt a japán' kémelhárí- tók kezébe jutott. 1944. no­vember 7-én végezték ki. Pintér István

Next

/
Thumbnails
Contents