Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-04 / 233. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 4., péntek PÉKEK LESZNEK Harmincegy fiatal jelentkezett az idén pékszakmunkásnak. Ez elegendő is lenne, ha mindannyian eljutnának a végső vizsgákig. Az évek során azonban felére csökken ez a szám, a sütőiparban továbbra is kevés a szakmunkás. A Sütév kaposvári üzemegységében jó körülményeket teremtettek a jövő pékjeinek. A tanműhelyben nemcsak a gyakorlati tudnivalókat sajátítják el, hanem már a termelésbe is besegítenek. Próbaüzem alatt áll két FNK kemence is, segitségükkel az országban ez a megyeszékhely lesz az első, ahol a péktanulók nem lapáttal vetik a kenyeret. Fotó: Cyertyás László Elszaporodtak a takácsatkák és a Ievéltetvek A meleg, kevésbé csapadékos szeptember első felének időjárása kedvező életfeltételeket biztosított a gyümölcsfa takácsatkák és le- véltetvek kései tömeges elszaporodásához. Bár a rovarok az idei évben már számottevő kártételeket nem tudnak okozni a vegetáció előrehaladott állapota miatt, azonban bőséges tojásrakásuk miatt o jövő tavaszi korai erős fertőzések kialakulására hívják fel a figyelmet. A takácsatika fertőzések elsősorban őszibarack, cseresznye, meggy, szilva, illetve almás gyümölcsökben alakultak ki erős mértékben, míg a Ievéltetvek elsősorban őszibarackon és díszcserjéken (rózsa, orgona, labdarózsa stb.) okoznak számottevő fertőzéseket. A jövő évi termés biztonsága érdekében feltétlenül fontos feladat a már leszüretelt gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon a ■ védekezések haladéktalan végrehajtása. Ezzel a védekezéssel a telelésre vonuló népességet számottevően lehet gyéríteni. Almán és az esetlegesen még le nem szedett szilván a védekezést a gyümölcsszedésék befejezése után tanácsos végrehajtani. A védekezésre javasoljuk Növényvédelmi tájékoztató a Bi—58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1, a Pol-Akaritox 0,15—0,2, a Mitac 20 EC 0,1 —0,2 százalékos rovarölő szer valamelyikét. A Bi—58 EC és az Unifosz egyúttal a le- véltetvek ellen is védelmet biztosít, ezért ezek használatát ott javasoljuk (őszibarack, szilva), ahol a takácsatkák és a Ievéltetvek együttes fertőzését észleljük. A díszcserjék esetében, ahol a Ievéltetvek ellen szükséges védekezni, jó eredménnyel használhatjuk a Pirimor 0,05 százalékos oldatát. A védekezést áztatásszerűen, bő vízmennyiség felhasználásával kell végrehajtani. __________JOGI TANÁCSOK A házastársi közös vagyon Családjogi törvényünk szerint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonközösség keletkezik. A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösségük fennállása alatt akár együttesen, akár külön-lkülön szereztek. (Kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek kifejezetten a különvagyon körébe tartoznak.) Közös vagyonba tartozik: a munkabér, a bérjellegű juttatás, a nyereségrészesedés, a jutalmak, valamint a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett minden fajta díjazás. Továbbá: í kisiparos és kiskereskedő bármilyen vállalkozásból szerzett jövedelme; a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető (esedékes) díj; a totón, lottón, nyereményjátékokon nyert összeg, a versenyeken nyert díj, bármilyen játékon, sportversenyen elért győzelemért kapott díjazás; a véletlenül szerzett vagyontárgy: például valaki talál valami olyan vagyontárgyat, amit jogszerűen magánál tarthat. Felsorolni valamennyi esetet nem tudjuk. Csak néhány olyan érdekességet emeltünk ki, amelyről úgy tűnhet, hogy a külön vagyonba tartoznak. Elterjedt tévhit miatt érdemes tisztáznunk, igaz-e, hogy tizenöt évi házasság után minden vagyontárgy a közös vagyonba kerül? Természetesen az eredetileg különvagyonba tartozó dolgokról esik itt szó. A hosszú együttélésnek (nevezetesen a 15 évnek) valóban jelentősége van ebből a szempontból. Tizenöt évi házasság után közös vagyonná válnak (ha addig a különvagyonba tartozott) a házastársak mindennapi életvitelét szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak. (Például személygépkocsi, motorkerékpár, bútorok, konyhafelszerelés, elektromos gépék.) De ezek is csak akkor, ha közben kicserélték másikra. Ha a 15 év alatt az előbbiekhez sorolandó, eredetileg különvagyoni tárgyat nem cserélték ki, az megőrzi különvagyoni jellegét, és a házassági életközösség megszűnése után azt abban az állapotban kell kiadni, ahogy van. Érdekes kérdés még az is, hogyan lehet elszámolni a rokonokkal közösen szerzett vagyont. Kié legyen a nászajándékba kapott vagyontárgy, a menyasszonytáncnál összegyűlt pénz? Gyakori, hogy a közös életet megkezdő fiatalok szülői, testvréi segédlettel kezdik el építeni otthonukat. A rokon pénzt ad, munkát vállal. Aztán, ha megromlik a jó viszony a házastársak között, természetesen a segítő családtag csak a maga rokonának szeretné juttatni a maga hozzájárulását. Ilyenkor először azt állapítják meg, hogy a kívülálló, segítő szülő, testvér milyen arányiban szerez tulajdonjogot. A fennmaradó részt lehet a házastársak közös vagyonába elszámolni. (Fele-fele arányiban.) A nászajándék a közös vagyonhoz számítható, tekintve, hogy azt épp a közös életkezdéshez kapják, a fiatalok. Ám, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből alaposan arra lehet következtetni, hogy azt csak az egyik házastársnak juttatta az ajándékozó — akkor valamelyikük különvagyonának kell tekinteni. Ezt annak kell bizonyítania, aki a különvagyoni jelleghez ragaszkodik. A menyasszonytáncnál összegyűlt pénz esetében is az előbb elmondottak az irányadók. A vagyonközösség fennállása alatt, de még az élet- közösség megszűnése után is, egészen a közös vagyon megosztásáig csak a házastársak egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni. (Például elcserélni, eladni, elajándékozni.) A házastársak nem állapodhatnak meg abban, hogy kizárják a vagyonközösséget. Illetve, ha ebben megállapodnak, azt figyelmen kívül hagyja a jogszabály. Hangsúlyozzuk az általános szabályt: a törvény szerint minden a házastársak közös vagyona, kivéve azt, amit a törvény a különvagyon körébe utal. Dr. K. É. A felderít Air felderítője Ablakfelújítás külföldi eljárással A Középületépítő Vállalat új ablakgyártási és -felújítási eljárást honosított meg külföldi licenc alapján, amely lehetővé teszi, hogy ne válogatás nélküli cserével, hanem az ép szerkezeti részek felhasználásával az eredetinél korszerűbb ablakókat kapjanak a megfiatalítandó öreg házak. A Licencia Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével egy svájci cégtől vásárolták meg az új eljárást. A tavasszal kötötték meg a szerződést, azóta a gépek is megérkeztek, s a vállalat központi telephelyén megkezdték az ablakfelújításhoz szükséges alumíniumszerkezetek próbagyártását. Az új szerkezetekkel megerősítik a régi ablakokat, valamennyit egységesen „ailumíniumpáncélba öltöztetik”, ugyanakkor hőszigetelő üvegezései a korábbinak majdnem a felére csökkentik a zárt ablakok hőveszteségét, tehát jelentős fűtési energiát takarítanak meg. így a legszigorúbb hazai hőtechnikai követelményeket is kielégítik. A gazdaságossági számítások szerint az új módszerrel a felújítás mintegy 40 százalékkal olcsóbb, mint ha a régi ablakot kidobnák és helyébe újat készítenének. A köz- épülletépítők már megkapták az első megbízást, amely szerint rövidesen megkezdik és még az idén befejezik a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházán a régi ablakok megfiatalítását. Tárgyalások folynak arról, hogy az új módszerrel korszerűsítsék a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárépületének ablakait, s érdeklődött e gazdaságos felújítási megoldás iránt a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat is. A tervek szerint a budapesti középületépítőik évente négyezer négyzetméter ablakot állítanak elő az új eljárással, így befektetéseik várhatóan három év alatt megtérülnék. Ha hosszabb életet adott volna számára a sors, ma, október 4-én volna kilencven éves, A harcban azonban, amit a maga sajátos eszközeivel vívott, még ötven esztendős kora előtt elesett. Előzőleg több mint egy évet töltött cellájában, halálra ítélve. Mégis nyugodtan töltötte életének utolsó időszakát. Annak a tudatában, hogy ha fel is kell áldoznia életét, emberek százezreinek az életét mentette meg. Halálának huszadik évfordulóján a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki, azóta tudja róla a világ, hogy történelmi tetteket hajtott végre. Ismerjük két táviratát, amelyet rejtjelezve 1941. októberében indított útnak . a Központ számára. A két jelentés rövid időközökben követte egymást. Az egyik: „Abszolút biztonsággal állítjuk, hogy a Szovjetuniót nem fenyegeti már a japán támadás veszélye. Ramsay.” A másik: „Japán légierő megtámadja az Egyesült Államok flottáját Pearl Harbor- nál. Valószínűleg november 3-án hajnalban. Forrás megbízható. Raimsay.” A hitlerista csapatok Moszkva alatt álltak, amikor a táviratok megérkeztek. A japán fővárosban működő kiváló felderítő jelentései azt mutatták, hogy Japán részéről egyelőre nem fenyegeit támadás a Szovjetuniót. így hát a Távol-Keleten állomásozó szibériai hadosztályokat át .lőhetett irányítani a szovjet főváros védelmére. Idejében érkeztek meg. Pedig a ■harmadik birodalom azon szerkesztőségeiben, amelyeket doktor Richard Sorge olyan buzgón és avatott tollal tudósított a politikai szövetséges Japánból, már elkészültek azok a címlapok, amelyeken Moszkva bevételét kívánták bejelenteni. Ezek a címek soha nem jelentek meg. A kutatók szerint ebben elévülhetetlen érdemei vannak annak a férfinak, akiről tucatnyi könyvet írtak mér, filmeket készítettek róla, de még mindig nem tudunk mindent róla. A bátor szovjet felderítő. Bakuiban született. 1895-ben. Német származású édesapja egy Bakuban működő cégnél technikusként dolgozott. Anyja orosz volt. Így hát a kis Richard már gyermekkorában megtanulta a német nyelv mellett az oroszt is. Nem sokáig éltek Oroszországban : hároméves volt, amikor szülei Németországba Berlinbe kültöztek, ott járt iskolába. A háború azonban véget vetett a diákéveknek. 1914 novemberében behívták, és csaknem két esztendeig a fronton szolgált. Megsebesült. A kórházban eltöltött napok döntő fordulatot jelentették a fiatal, rendkívül éles eszű, tehetséges ember életében. Centrista szocialistákkal került kapcsolatba, belépett a Független Szocialista Pártba. Kiéiben és Hamburgban, a két kikötővárosban dolgozott, s itt vált kommunistává. A Német Kommunista Párt megalakulása után tagjainak sorába lépett. Közben elvégezte az egyetemet, megszerezte a politikai tudományok doktora címet. Tanári kinevezést kapott az aoheni egyetemen. A pártnak azonban a bányászok között volt szüksége munkájára. És ekkor Sorge beállt bányásznak. A föld alatt dolgozott, a legnehezebb munkát végezte munkaidőben, s munkaidő után. Jóllehet, háborús sérülései miatt valóságos kín volt számára a nehéz fizikai munka, összeszorított foggal tűrte a fájdalmakat, forgatta a csákányt, amikor pedig vége volt a sichtának, agitált, kommunista sejteket szervezett, sztrájkokat vezetett a kapitalisták ellen. Egy sztrájk során lebukott. Rendőrtisztek és ügyészek nem akartak hinni a fülüknek, amikor a nyakig szénporos sztrájkvezér az iskolai végzettségét tudakoló kérdésre azt válaszolta, hogy a politikai tudományok doktora. Sok csatát vívott meg dr. Richard Sorge Németországban 1924 végéig, amikor a párt javaslatára Moszkvába utazott. 1925 márciusában a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lett. Harmincéves volt, amikor megkapta a tagsági könyvet. Először Sanghajban dolgozott, már akkor 'is Max Klausen, egy másik német származású kommunista volt a rádiósa. Aztán Hitler hatalomra jutása után Tokióba küldték őket. A szovjet katonai hírszerzés vezetője így ismertette Sorgeval a zseniális elgondolást: „Sorge elvtárs, ön az eredeti nevén szerepel majd Tokióban. Maga német, most, hogy a nácik hatalomra jutottak Németországban, felajánlja szolgálatait az új rezsimnek. Belép a nácipártba, befolyásos barátokat szerez, s kiküldeti magát tokiói sajtótudósítónak. Ön tud japánul, az ilyen emberekre szüksége van most a hitlerista bandának ...” Sorge, miután alaposam beásta magát a náci ideológiába, Berlinbe utazott, és ott sikerült magát Hitler lelkes híveként elfogadtatni. Ezekután kapott megbízást különböző német lapoktól a tokiói tudósítói tevékenységre. A japán titkosrendőrség — mint minden külföldit a szövetségeseket is beleértve — végig figyelte. Ennek ellenére nem fogtak gyanút. Időközben — a második világháború előestéjén — Sorge a tokiói német nagykövetség sajtóattaséja lett. így még több értesülés gyűjtésére nyílt módja. Idejében jelezte például a Központnak a Lengyelország elleni hitlerista támadás tervét és időpontját, majd hírt adott arról az értekezletről, amelyet Hitler részvételével tartottak a Szovjetunió elleni támadás tervéről. Rendszeresen tájékoztatta a Központot a német—japán katonai szövetségről folyó tárgyalásokról. Hitler ugyanis rá akarta venni Hirohitó császárt, hogy nyisson Távol - Keleten frontot a Szovjetunió ellen, A koronatanács azonban másképpen döntött. Ennek eredményeként küldte el Sorgo Moszkvába a történelmi jelentőségűnek ítélt táviratot. Ezek voltak utolsó jelentései. A fatális véletlen nyomán másnap segítőtársaival együtt a japán' kémelhárí- tók kezébe jutott. 1944. november 7-én végezték ki. Pintér István
