Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

1985. október 31., csütörtök Somogyi Néplap 3 ÉRTELMISÉGI AKTIVA UTÁN ' Elemző útmutatás — megérdemelt elismerés A megyei pártbizottság — korábbi határozatai végrehajtásának ellenőrzéseként — szeptember 11- én tárgyalt a megye értelmiségének helyzetéről. E fontos témáról, a testület állásfoglalásáról aktíva­ülést tartottak az oktatási igazgatóságon. Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a pártmunkásokat, az értelmiség vezető egyéniségeit e fontos megállapításokról. Előadásának legfőbb mozzanatait tárjuk most az olvasók elé. 'Mia már minidé nki előtt vi­lágos — íkiazdte beszédét Tóth János —, hogy a szocialista társadalom építésében — a munkás-paraszt osztólyszö- vetség bázisán — mind na­gyobb jelentősége van az ér­telmiség alkotó részvételé­nek. Ez 'is 'indokolja azt a különleges figyelmet, amely az értelmiség helyzetét, tevé­kenységét és gondolkodását kísérti társadalmunkban. So­mogy pártszarvei és -szerve­zetei rendszeresen foglalkoz­nak az écntelimóséggel, amely minden tekintetben jétamtő- sen változott az elmúlt négy évtizedben. A testület megál­lapította, hogy céltudatos ál­lami és társadalmi intézke­désiek nyomain több alapvető területen érzékelhető az elő­relépés. Ugyanakkor szüksé­gesnek tartja, hogy a XIII. kongresszus és a megyei párt- értekezlet szellemében foly­tatódjanak a politikailag in­dokolt intézkedések. Somogyiban a népesség 4,3 százaléka, az aktív kereső lakosság 6 százaléka értel­miségi — folytatta az előadó. — A vezető, irányító beosz­tásban dolgozók 27,5 száza­léka végzett egyetemet vagy főiskolát. E szempontból a megyék közti rangsorban a 18. helyen állunk. Az értel­miségiek száma az utóbbi év­tizedben 62 százalékkal nőtt; ez az ütem már megfelel az országos átiagmlak. Az értelmiségen belül to­vább emelkedett a nők ará­nya. A jogászok, az egészség­ügyiek és a pedagógusok körében továbbra 'is a pá­lya elnőiesedése tapasztalha­tó. SZAKMÁI, TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS Megyénkben a mezőg|azda- ság foglalkoztatja a diplomá­sok nagyobb részét. Az ag­rárszakemberek alkotják a megye második legnagyobb értelmiségi csoportját. Alkotó módon járulnak hozzá a párt agrárpolitikájának meg­valósításéhoz. Mellettük köz- gazdasági, jogi, számviteli és művelődési diplomások is dolgoznak a mezőgazdaság­iban', arányuk azonban még nem megfelelő. A felsőfokú végzettségűek mintegy 80 százaléka a diploma meg­szerzése után 2—3 év múlva középvezetői beosztásban dol­gozik. A kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezeitek az utóbbi öt évben több mint száz szolgálati lakást építettek számukra, javarészt állami támogatással. Az országos átlagot 'meg­haladóan nőtt a műszaki szakemberek száma, bár még mindig elmarad az igé­nyektől. Számuk növekedése a fizetési és a letelepedési gondok, a nem kielégítő fog­lalkoztatási színvonal miatt mérséklődött. A beosztott mérnökök csak kis részben tudják hasznosítani felké­szültségüket valamelyest csökkent az iparban, nőtt az építőipar­ban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban dolgozó közgazdászok aránya. A mű­szaki és a közgazdasági ér­telmiségiek körében egyre többen szereznek második diplomát. A műszaki értelmi­ségiek 20 százaléka viesz részt állami oktatásiban, tovább­képzésben. A fejlesztőmunkát azonban, nagyrészt a megyén kívüli központok látják el. A legtöbb értelmiségi a művelődésben dolgozik, lét­számuk meghaladja az 5600­at. A pedagógusoké az egyik legdinamikusabban növekvő értelmiségi csoport. Folyta­tódott a pálya elnőiesedése, helyenként állandósult a szakképzett pedagógusok hiá­nya. A fiatalok letelepedését gátolja, hogy az állásoknak csak 44 százalékát hirdetik meg szolgálati lakással. A vezetők határozott időre va­ló kinevezése javította az irányító munkát, de nem gyorsult fel 'eléggé a minő­ségi csere, gondot okoz a ká­derutánpótlás. Tíz év alatt figyelemre- méltóan nőtt a közművelő­dési álláshelyek száma, eze­ket azonban nem sikerült mindenütt megfelelő szakem­berekkel betölteni. Magas a képesítés nélküliek aránya a művelődésAoitthan- és a könyvtárhálózatban. Nagy a fluktuáció. Ennek oka a pá­lya alacsony anyagi és er­kölcsi elismerése, a szolgála­ti lakások 'hiánya. A jogászok száma tovább ■gyarapodott. Munkájuk iránt megnőtt az Igény. Ennek el­lenére számuk csak a mező- gazdaságban és az erdőgaz­dálkodásban számottevő. Nőtt az államigazgatási főiskolát végzettek aránya is. Lakás­helyzetük hasonló a többi diplomáséhoz. Az ügyvédi munkakörben, valamint a vállalati, illetve tsz-ulkaima- zásban állók helyzete jobb. Somogy egészségügyi hely­zete az alapellátás féltétalei- nek bővítésével, az új szak­mai programok megkezdésé­vel javult. Nőtt az orvosok és a gyógyszerészek száma. Néhány területen azonban gondot okoz a szákember­hiány 1984 novemberében 48 orvosi állás betöltetlen volt. Javult a főiskoláit végzett sízaklailkialmiazoltiak aránya. A vezető orvosok határozott idejű kinevezésének gyakor­lata kialakult. A körzeti or­vosok és gyógyszerészek lete­lepítésének feltételei a köz­ségekben jók, a lakáshoz ju­tás lehetőségei városonként eltérőek. Az orvos- és nővér­szállók megépítése főleg a pályakezdőknek 'hozott átme­neti megoldást. A megye tudományos éle­te dinamikusan fejlődött. Nőtt a kutatók száma. Az agrárkutatás tárgyi és szemé­lyi feltételei a mezőgazdasági főiskolán erőteljesen fejlőd­nek: eredményeiket, rend­szerszervező munkájukat or- szágöslan elismerik. Az egész­ségügyi kutatások a gyógyí­tó-megelőző munkához kap­csolódnak. A megyei kórház, a főiskolák oktatói, valamint a történelemtanárok közül mind többen vállalkoznak tudományos (minősítés meg­szerzésére. Ért követően azonban' a kutatók egy része más területre, .illetve maga­sabb beosztásba törekszik. Somogy művészeti életében kimagasló a Csiiky Gergely Színház műheüymiunkájlai, de számottevő a képzőművészek alkotó tevékenysége is. A zenei élet személyi feltéte­lei javultak; a zenei művelt­ség viszont nem fejlődött a kívánt mértékben. Eleveneb­bé és sokszínűbbé ivóit az irodalmi élet. Továbbra is fontos szerepe van az ama­tőr művészeti mozgalomnak. Létrejöttek azok a fórumok, amelyek lehetővé teszik a művészi alkotómunka be­mutatását. A letelepedési és munkakörülmények viszont nem javultak eléggé: 'A tár­sadalmi megrendelések terü­letén politikailag is átgon­doltabb munkára, mecenatú­ráira van szükség. ÉLET- ÉS MUNKA­KÖRÜLMÉNYEK Somogybán az értelmiség 61,2 százaléka városokban la­kik, közülük 4800-ani a me­gyeszékhelyen. Jövedelmük eltérő. A kimutatható jöve­delmek általában jók az or­vosok (főleg a körzeti és a főorvosok), a jogászok (fő­ként az ügyvédek és a jog­tanácsosok) és az agrárértel­miségiek körében. Kevésbé kielégítőék a műszakiaknál, a közgazdászoknál, a pedagógu­soknál, valamint a közműve­lődési és a kereskedelmi dol­gozóknál. Néhány termelő­ágazat kivételével hátrányos a fiatalok helyzete. A pálya­kezdőbérek nfimimumszintjé- nék bevezetése vontatottan halad. A nem termelő ága­zatokban dolgozók bérezésé­nek alapja túlnyomóan az el­töltött szolgálati idő és nem a végzett munka. A jövede­lemkiegészítő tevékenység le­hetőségei eltérőek. A külön­munkát gyakran a hivatás rovására váUál'jék. Az idősebb és a középko­rú értélmliségiek lakásviszo­nyai általában rendezettek; 97 százalékuknak saját vagy családi használatban levő la­kásuk ,van. A letelepedés fel­tételeiben nagy különbség van a települések és az egyes szakmák között. A kisebb he­lyeken üres szolgálati laká­sok várják az orvost, a pe­dagógust, még sincs jelentke­ző. Kaposváron és Siófokon a tanácsi bér-, illetve szolgá­lati llakások száma kevesebb, mint amennyi értelmiségi le­telepítésiére szükség volna. Tóth János ezután a veze­tőik felkészültségéről, a szak­irányú szervezettség alialkiulá- sáról, a szakmai továbbkép­zésről beszélt, majd. kiemelt figyelmet fordított a fiatal értelmiségiek helyzetére. Mint mondta: alacsony jöve­delmük nincs arányban a pá­lyakezdés magas terheivel. Havi átlagbérük 3988 forint. Az oktatási és a tudományos ágazatban dolgozóké a leg­alacsonyabb. Lakáskörülmé­nyeik rosszabbak a többi értelmiségiénél. A lakásra gyűjtést nehezíti a magas albérleti díj. A lépcsőzetes lakáshoz jutás rendszerének kialakítása még nem terjedt el eléggé a megyében,. A fia­tal diplomás férfiak 38 szá­zaléka, a nők 9,2 százaléka dolgozik vezetőként. POLITIKAI NYITOTTSÁG Az értelmiség tevékenysé­gét, gondolkodásmódját, ma­gatartását élénk társadalmi figyelem övezi. Számottevően hatnak a környezet gondol­kodására. Az értelmiség zö­mére a közéleti, pohtiikai nyitottság jellemző. Ez meg­nyilvánul társadalmi kapcso­lataikban, -elkötelezettségük fokozódásában. Politikai ma­gatartásuk, rendszerünkhöz való viszonyuk alapjában véve pozitív. Hivatástudatuk hozzájárul a társadalompoli­tikái célok megvalósításához. Elismerik a párt szövetségi politikáját, bár esetenként el­túlozzák saját szerepüket. El­ismerően nyilatkoznak a gaz­daság, a szocialista demok­rácia, a politikai Intézmény­rendszer fejlesztésére irányu­ló törekvésekről. Elsősorban a humán- és az agrárértei- miiség vesz részt aktívabban a demokratikus fórumok te­vékenységében, a potlitikai döntésék előkészítésében. A közelmúlt társadalmi, gazdasági változásai, a nem­zetközi viszonyok kedvezőt­len alakulása egyes értelmi­ségieknél orientációs zavar­hoz, kételyekhez vezetett. A vitás kérdésekben- -gyakran elmarad a kommunisták ki­állása, a marxista válasz. Olykor a személyiség kibon­A megyei pártbizottság megállapította, hogy az értel­miség a (megye politikai, tár­sadalmi, gazdasági és ideoló­giai életében betölti hivatá­sát. Elismeréssel nyugtázta, hogy az értelmiség zöme eredményesen hasznosítja tu­dását a megye fejlesztése ér­dekében. Egy részük azonban a politikai érdeklődés hiánya miatt távol tartja magát a közéleti, illetve a szakmai- szervezeti tevékenységtől. A megyei pártbizottság indo­koltnak tartja az értelmiség körében végzett politikai munka céltudatosságának, hatékonyságának növelését. Ezért az alábbi állásfoglalást alakította ki: I Az értelmiségi politi- ■ ka megvalósítását az MSZMP programnyilatkoza­tának, kongresszusainak szel­lemében, a központi pártha­tározatok és irányelvek sze­rint kell folytatni. Lehetősé­geink jobb kiaknázásával, az emberi tényezők következete­sebb és sokoldalúbb figye­lembevételével segítsük elő, hogy a megye értelmisége felkészültebben, hatékonyab­ban vegyen részt gazdasági, társadalmi életünk fejleszté­sében. 2 Értelmiségünk jobban ■ vegye ki részét társadal­mi, közéleti céljaink megva­lósításából. Részvételük a szakmai programok kidolgo­zásában, a döntéselőkészítés­ben, az irányító testületek tevékenységében elengedhe­tetlen. Nagyobb következe­tességgel törekedjünk arra, hogy a különböző testületek­ben dolgozó képviselőik a magas színvonalú szakmai képzettségűek, a köztisztele­tet érdemlő magatartásúak, a politikailag elkötelezettek közül kerüljenek ki. Fokozni kell értelmiségünk anyagi és erkölcsi megbecsülését, job­ban figyelembe véve a tel­jesítmények valóságos érté­két, társadalmi hasznosságát. 3 Az eddiginél előrelátób- ■ bán, szervezettebben kell biztosítani a mezőgazdaság, az ipar, a társadalmi intéz­mények szakemberszükségle­tét és az utánpótlást. Üjabb ösztöndíjak alapításával, tervszerűbb káderpolitikával, a fizikai dolgozók tehetséges tokozásának feltételeit hiá­nyolják és kifogásolj áik a tár­sadalmi egyenlőtlenség növe­kedését, a műveltség presz­tízsének csökkenését. Egyes értelmiségi csoportok befelé fordulnak és kispolgári ma­gatartást tanúsítanak. Aggo­dalommal figyelik a világpo­litikai eseményeket, .a foko­zódó feszültséget. A többség ■elítéli az imperializmus agi- res&zív törekvéseit és jelen­tősetek ;tartja a szocialista or­szágok állttal kezdeményezett tárgyalásokat, hazánk diplo­máciái aktMitálsáit. • Tájékozódásuk sokrétűbb, emiatt viszont helyenként ér­zékelhető az amtimarxis'ta propaganda hatása, a diva­tos nyuglalti ideológiák kriti- kátlan átvétele, néha ter­gyermekeinek értelmiségi, pályára irányításával, kiváló képességű szakembereink megtartásával és számuk nö­velésével, a tehetséges és felkészült fiatalok bátrabb előléptetésével kell elérni, hogy hosszabb távra megte­remtsük Somogy sokoldalú fejlesztésének személyi felté­teleit. JCülöm figyelmet érde­mel e területen a művelődés, az egészségügyi szakellá­tás, az idegenforgalom, a szolgáltatás, a szakigazga­tás, a számviteli munka és a vegyészet. Várhatóan na­gyobb szükség lesz mikro­elektronikai, számítástechni­kai szakemberekre, a társa­dalomtudomány területein közgazdászokra, szociológu­sokra, pszichológusokra. To­vábbra is fontos a tehetséges alkotóművészék, kutatók le­telepítése. A vezető munkában nö- • vélni kell az arra alkal­mas, felsőfokú végzettségű értelmiségiek arányát. Kö­vetkezetesebb kádermunka szükséges az utánpótlás ne­velésében, a vezetők cseré­jében. A munkahelyi veze­tők (fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a szakismeretek hasznosítását gátló tényezők feltárására és megszünteté­sére. Adjanak az értelmisé­gieknek felkészültségüknek megfelelő önállóságot, bízzák meg őket alkotó feladatok­kal. Anyagi és erkölcsi meg­becsülésüknél jobban figye­lembe kell venni teljesítmé­nyük minőségét. Segítsék elő. hogy a szakmai képzettségük, az önművelésük iránti igény fokozódjék. Ennek megfele­lően javítsák a továbbkép­zés tartalmát és szervezett­ségét. A szellemi foglalkozá- ■ súaik ideológiai, politikai arculatának, elkötelezettségé­nek kialakításában nagy sze­repe és felelőssége van a kommunista értelmiségnek. Tőlük azt várjuk, hogy meggyőződéssel vállalják, képviseljék a párt po­litikáját, aktívabb cse­lekvéssel, határozottabb állásfoglalással mutas­sanak példát. Fordítsanak fi­gyelmet az antimarxista esz­meáramlatok és nézetek bí­rálatára, leküzdésére. jesztése is. A fiatalok ©gyes osopörtjainiak körében, erőtel­jesebben mutatkozik meg a pacifizmus, a semlegesség képviselete. A közélettől való elfordulás, a ihiazafiisóg és a njacianal izmus megkülönböz­tetésének hiánya különböző erővel (tapasztalható. Egy ré­szükre a vallásosság is jel­lemző. Az értelmiség eszmei-poli­tikai felkészültségére kedve­zően hait, hogy nagyobb számban vesznek részit párt­ós tömegszervezeti oktatás­ban. A fiatalok azonban nem tartják elég korszerűnek a marxisdaHeminíista tárgyak oktatásét. Az egyetemeken és a főiskolákon nem kap­nék megfeMő választ kérdé­seikre és ösztönzést a továb­bi elmélyült tájékozódáshoz. Nehezíti eligazodásukat, hogy felszabadulás utáni történel­münk feldolgozása nem elég tisztázott, jóllehet az utóbbi évékben kedvező változás ta­pasztalható. A megye párttagságának 18,2 százaléka értelmiségi. Eainek ellenére olykor a sta­tisztikái szemlélet miatt jo­gos kritika éri a tagfelvételi munkát. A kommunista ér­telmiségiek közül egyre töb­ben vállalnák feladatot a pártoktatásban. A propagan­disták 64,2 százaléka diplo­más. Az értelmiségiek ará­nyuknak megfelelően vesz­nek részt a tanácsokban, a népfronitbizofttságokban^ a Vöröskeresztben. A fiatalok aktivitása nagyobb a munka­helyi közéletben. Körükben nőtt a KISZ-itagok szánta. / Javítani és rendszeressé kell tenni az értelmiség igényeinek megfelelő tájé­koztatást; magasabb szintű politikai képzésüket, tovább­képzésüket. A politikai egy­ség további fokozásával együtt törekedni kell arra. hogy az értelmiség mind je­lentősebb részének tudatában váljon uralkodóvá a marxis­ta—leninista eszmeiség, a szocialista ideológiai egység. Növelni kell az agitációban. a propagandában, a tömeg- politika valamennyi területén az értelmiség részvételét. Jobban ki kell aknázni a po- lotikai végzettséggel rendel­kezők szellemi teljesítőké­pességét és pártoktatásban, a sajtóban, a kiadványozás egész területén. 7 Kiemelt figyelmet kell ' ■ fordítani a fiatal értel­miség helyzetére, beilleszke­désére; a pályakezdés, csa­ládalapítás nehézségeinek csökkentésére. Támasszunk magasabb követelményeket közéleti és politikai tevé­kenységük iránt. Az életko­rúkból és más hatásokból fa­kadó bizonytalanságot meg­győzőbb érveléssel, színvona­lasabb vitával kell ellensú­lyozni. A letelepedés lehető­ségeit, az életkörülmények javítását a tartalékok foko­zottabb kihasználásával kell elősegíteni. Jobban számon kell kérni a vezetőktől a fia­talokkal való foglalkozás ha­tékonyságát, kibontakozásuk támogatását. Q Alapvető feladat, hogy a párt minden szerve és szervezete, a tanácsok, a tö­megszervezetek, a tudomá­nyos egyesületek, a Hazafias Népfront szervei fejlesszék tovább munkájukat az értel­miség körében. Valósághűen ítéljék meg az értelmiség szerepét és feladatát, rend­szeresen igényeljék vélemé­nyüket, állásfoglalásukat. Az értelmiség valamennyi cso­portját az eddiginél na­gyobb mértékben vonják be és tegyék érde­keltté a helyi gazdasági, társadalmi, politikai dönté­sek előkészítésébe és megva­lósításába. Segítsék elő, hogy az értelmiségiek társadalmi­lag hasznos tevékenysége kapjon megérdemelt elisme­rést. A PÁRTBIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents