Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-04 / 233. szám
Somogyi Néplap 1985. október 4., péntek VÁRKONYI PÉTER TANÁCSKOZÁSAI Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán New Yorkban tartózkodik, találkozott Vu Hszüe- csien kínai, Ali Abdessza- lam Triki líbiai, Abdellatif Filali marokkói, Faruk as- Saraa szíriai, Isidoro Mal- mierca kubai külügyminiszterrel, Mohammad Ali Ima- jah dél-jemeni külügyminiszter-helyettessel, valamint Faruk Kaddumival, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága politikai osztályának vezetőjével. A megbeszéléseken szó esett a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről, továbbá eszmecserére került sor a nemzetközi helyzet főbb problémáiról. Belgrádban folytat tárgyalásokat Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, államfő (balról középen). A jugoszláv delegációt Vidoje Zsarkovics, a JISZ KB elnökségének elnöke vezeti. (Telefotó: ADN—MTI—KS) Zsarkovics Honeckerrel találkozott Gaztettek Az ember csupán hitetlenkedni és megdöbbenni tud: miként lehetséges, hogy amikor oly (világosak |a terrorizmus veszélyei, újra meg újra ilyen akciókról kell értesülnünk? Még a nemzetközi eseményekben kevésbé jártas olvasó is tudja, hogy a világ egyik legzaklatottabb térsége a iközel-kelet, hogy itt volna a legnagyobb szükség ia békés megoldások keresésére, a szemben álló felek, s az őket támogató erők jószándékára. S mi történik ehelyett? Ugyanazon a napon két felháborító hír is érkezik a térségből. Libanonban egy szélsőséges muzulmán csoport foglyul ejtett négy szovjet állampolgárt és még a gyilkolástól sem riadt visz- sza. iA másik hír Izrael — sokadik — agressziójáról szól: harci repülőgépeivel barbár bombatámadást hajtott végre a Palesztinái Felszabadítási Szervezet tuniszi központja ellen. Nehéz volna a két hírt rangsorolni: melyik mögött húzódik meg felháborítóbb cselekmény? Az első esetében a Szovjetuniót, azt az országot vették célba, amely a legelszántabb híve az igazságos közel-keleti rendezésnek, így a libanoni megnyugvásnak is. Mi volt az emberrablók és a mögöttük megbúvó erők. szándéka? Netán az, hogy így majd rá- kényszeríthetik a Szovjetuniót az igazságos ügyükért küzdő arab népek cserbenhagy ására? Ha erre számítottak, tévedtek. A másik hír, bármilyen felháborító, nem meglepő. Ismét csak bebizonyosodott, hogy a békés rendezés legfőbb gátja a térségben: Izrael. Bármit is hoz fel újabb agressziója igazolására, nyilvánvaló, hogy — miként egy egyiptomi újság is írta — „Izrael fél a békétől”. Célja a térségben a zűrzavaros állapotok konzerválása, az általa megszállt területek megtartása, is még a külön- utas rendezési tervek sincsenek ínyére. Legalább ilyen riasztó az az önhittség, amellyel barbár akcióit végrehajtja. Nem véletlen, hogy tuniszi bombatámadása szinte azonnal világméretű felháborodást váltott ki, s csupán egy ország, legfőbb pat- rónusa, az Egyesült Államok próbálta „önvédelmi szempontokkal” védeni az agresz- szort — ikevés sikerrel. A világ közvéleménye így minősíti a Tunéziában és a Libanonban történteket: gaztettek. Kocsi Margit Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke csütörtök délelőtt Belgrádban megbeszélést folytatott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsa elnökével, aki szerdán érkezett jugoszláviai hivatalos baráti látogatásra. A véleménycsere középponjában a két párt együttműködésének további erősítése, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzete állott. Az SZKP KB főtitkára beszédet mondott a nemzetgyűlésben (Folytatás az 1 .oldalról.) Az SZKP KB főtitkára ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy a Szovjetunió a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi Franciaország biztonsági érdekeit, és a francia fegyverzet csökkentésének kérdése ma nem időszerű. 3» Mihail Gorbacsov megemlítve, hogy a Szovjetunió moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésére, bejelentette, hogy a Szovjetunió jelenleg 243 olyan SS—20-as rákét a egységgel rendelkezik, amely az európai övezetben van hadrendbe állítva. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan megfelel az 1984 júniusi szintnek, amikoris a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésére válaszul elkezdték a további szovjet rakéták elhelyezését. Az ekkor pótlólag telepített SS—20-as rakéták jelenleg nincsenek bevetési készenlétben, s az említett rakéták elhelyezésére szolgáló, nem mozgatható berendezéseket pedig két hónapon belül leszerelik. Mindazonáltal az Egyesült Államok területe vonatkozásában tett válaszintézkedéseink továbbra is érvényben maradnak. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió az adott esetben mit ért az „európai övezet” kifejezés alatt. Ez az az övezet, ahonnan az itt elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai területen lévő célpontok megsemmisítésére alkalmasak. Gorbacsov hozzáfűzte, hogy a régi és rendkívül hatásos SS—5-ös rakétákat a Szovjetunió már teljesen kivonta fegyverzetéből és folytatja a SS—4-es rakéták kivonását. Ez azt jélentó, hogy a Szovjetunió az Európai övezetben most egészében véve jelentősen kevesebb közepes hatótávolságú hordozó rakétával rendelkezik, mint 10 Megdöbbenést és felháborodást keltett a diplomatagyilkosság A bejrúti diplomatagyilkosság nagy megdöbbenést és felháborodást keltett az ENSZ székhelyén. Javier Perez de Cuellar, a Világszervezet főtitkára megbélyegezte a bűncselekményt, és követelte, hogy azonnal engedjék szabadon az emberrablók fogságálban levő többi szovjet állampolgárt; Petr Mladenov bolgár külügyminiszter rámutatott, hogy a gaztettet éppen az ellen az ország, a Szovjetunió ellen követték él, amely teljes mértékben támogatja az arab népek — köztük a libanoni nép — igazságos ügyét. Bulgária követeti a szovjet túszok szabadon bocsátását — mondta a külügyminiszter. Clovis Makszud, az Arab Liga tagországainak állandó ENSZ-megfigyelője hangsúlyozta: mindazok, akiknek szívügye a közel-keleti béke és a helyzet igazságos rendezése, a túszként tartott szovjet állampolgárok szabadon bocsátását sürgetik — tette hozzá. Az Egyesült Államok a külügyminisztérium szóvivőjének helyettese útján szerdán elítélő véleményt közölt a diploma fagyi Ikosság- ról. Dzsemajel libanoni elnök szerda este tanácskozott a biztonsági szolgálatok vezetőivel. A megbeszélésen a bejrúti szovjet intézmények őrizetének megerősítéséről volt szó. Az elnök felvette a kapcsolatot a Nyugat-Bej rútot ellenőrző milíciákkal is. Egyetértésüket kérte ahhoz, hogy a kormány biztonsági alakulatokat küldjön a városrészbe. A nagykövetség épületét jelenleg a Haladó Szocialista Párt alakulatai őrzik. Az észak-libanoni Trtpoli- ban hatórás éjszakai viszonylagos nyugalom után csütörtök reggel ismét kemény harcok voltak. A szembenálló felek ágyúkkal, aknavetőkkel és rakétákkal lőtték egymás állásait. vagy 15 évvel ezelőtt. Gorbacsov aláhúzta, hogy ezt az önkorlátozást az európai biztonság széles körű érdekei diktálják. Gondolom — mondotta —, hogy Európa most joggal elvárja az Egyesült Államok válaszlépését, nevezetesen azt, hogy szüntesse be közepes hatótávolságú rákétái további telepítését az európai kontinensen. * * * A világ nagy hírügynökségei és tömegtájékoztatási eszközei röviddel Mihail Gorbacsovnak a francia parlamentben csütörtökön mondott beszéde után részletesen ismer tették a Szovjetunió újabb békekezdeményezéseit. Ronald Reagan amerikai elnök szavai szerint, „Európába telepített SS—20-as rakéták leszerelése”, illetve az a körülmény, hogy a Szovjetunió kész közvetlenül tárgyalásokat folytatni Francia- országgal és Nagy-Britanniá- val a nukleáris fegyverekről, a szovjet álláspont megváltozását jelenti. (Mint 'ismeretes, Gorbacsov a NATO rakétatelepítésére válaszlépésként elhelyezett pótlólagos szovjet rakétákról beszélt.) Az Ohio állambeli Oincinatti- ban újságíróknak nyilatkozva Reagan azt mondta, hogy „nem ellenzi” a nukleáris fegyvertár csökkentéséről szóló közvetlen tárgyalásokat Moszkva, Párizs és London között. Az amerikai elnök nem reagált a csapásmérő űrfegyverek teljes betiltására tett szovjet javaslatra. Brüsszelben NATO-tiszt- ségviselők pozitívan nyilatkoztak arról, hogy a Szovjetunió kész elválasztani a közepes hatótávolságú rakétákról folytatott tárgyalásokat a hadászati űrfegyverekről szóló megbeszélésektől. Ugyancsak N ATO-szakértők üdvözölték Gorbacsovnak azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió kész elfogadni a stockholmi értekezleten az el nem kötelezett országok javaslatát ,,a bejelentési kötelezettség alá eső katonai tevékenység éves terveinek kölcsönös cseréjéről”. Hágában a holland kü- ügyminisztérium szóvivője közölte, hogy kormánya „tanulmányozza” a szovjet közléseket az SS—20-as rakétákra vonatkozóan. A Pravda todósítói arról is szólnak, hogy a francia bur- zsoá sajtó egyes orgánumait olvasva óhatatlanul is fel-' idéződik Mihail Gorbacsov televíziós nyilatkozatának az a gondolata, hogy a bizalmatlanság és a gyanú feloldásához nem csupán politikai akaratra, hanem ennek fegfelelő pszichológiai átállásra ás szükség van. A szovjet lapok részletesen beszámolnak a szerdai nap eseményeiről, idézik az elhangzott beszédeket. A Taszsz szovjet hírügynökség csütörtökön folyamatosan közölte a Párizsból keltezett tudósításokat. Busz-szerencsétlenség (Törökországban. Az autóbuszon nyugat-európai turisták voltak, közülük hat meghalt, 25 megsebesült. OPEC-értekezlet — a zavarodottság jegyében? Ha Irak egy hordóval is többet exportál, Irán kettővel toldja meg saját kivitelét — így fenyegetőzött az iráni olajipari miniszter, mintegy megadva az OPEC újabb miniszteri tanácsülésének alaphangját. Heves összecsapások, késhegyig menő viták jellemezték a kőolajexportáló országok utóbbi években tartott valamennyi értekezletét, változatosságot csak az jelentett, hogy melyik országot kiáltották ki bűnbaknak. A kartell legutóbbi júliusi értekezletén Irak, Irán, Ecuador, Katar és Gabon ült „a vádlottak padján” — ezúttal első ízben a szervezet történetében Száúd-Arábiát veszik tűz alá a többiek. A szaúdi királyság, a világ legnagyobb olajtermelője hosszú ideje már egyedül védelmezte a szervezetet azzal, hogy visszafogta olaj tér-/ melését. Ríjad képes lenne akár napi 10 millió hordó (egy hordó 159 liter) színre hozatalára is, mindmáig megelégedett azonban azzal, hogy csak egynegyedével működtesse kapacitásait: 2,5 millió hordó körüli mennyiséget dobjon a piacra. A tizenhárom tagország közül Szaúd-Arábia volt az egyetlen, amely nem élt a szervezet jóváhagyásával, nem használta ki a számára engedélyezett 4,5 millió hordós kitermelési keretet. Mindaddig, amíg az olajpiaci válság csak a népesebb, vagy a háborús terheket is finanszírozó országokat ráz- kódtatta meg, Szaúd-Arábia minden további nélkül megengedhette magának ezt a hatalmas áldozatot. Csakhogy az idén már nem éri el a szokásos milliárdos többletet az ország fizetési mérlege, sőt várhatóan 20 milliárd dolláros deficittel Szaúd-Arábia lesz az Egyesült Államok mellett az az ország, amelynek fizetési mérlege a legnagyobb hiányt halmozza föl a világon. Az olajbevételek növelése érdekében a szaúdiak megalkudtak legnagyobb vevőikkel, az ARAMCO konszernhez tartozó három nagy amerikai olajtársasággal, hogy olcsóbban értékesítik a nyersolajat. Nem a hivatalos hordónkénti 28 dolláros áron, hanem 2—3 dollárral ez alatt. A megállapodás szerint ugyanis ezentúl a szaúdi olajárakat nem a hivatalos OPEC ár alapján alakítják ki, hanem azok a feldolgozott kőolajipari termékek mindenkori szabadpiaci árát követik, amelyek jelenleg alacsonyabbak a szervezet rögzített árainál. Az árcsökkenés keresettebbé teszi a szaúdi olajat és a királyság várhatóan 1,5 millió hordóval növeli is eladásait. Az új szaúdi ár- és termelési politikai fordulat érthetően óriási zavarodottságot keltett az OPEC-tagok soraiban. A tagországok többsége úgy érkezett Bécsbe, hogy végre kivívja magának a „nagyobb szeletet” a nem növelhető tortából, a korlátozott mennyiségben eladható nyersolajmennyiségből. Irak 500 ezer hordó többletre jelentett be igényt — ennyit szállíthatna új kő- olajvezetékén keresztül —, de Irán, Venezuela, Indonézia és mások is ilyen mértékben szeretnék fokozni kitermelésüket. Csakhogy a szaúdiak elragadják az orruk elől a piacot — ha ténylegesen 1,5 millió hordóval többet értékesítenek, a többiek egy cseppel sem adhatnak több olajat. Őszi tanácskozásaikon rendszerint vérmesebb reményeket szövögetnek a szervezet tagországai, arra számítva, hogy majd télen világszerte jelentősen fokozódnak az energiaigények. Az előrejelzések. szerint azonban komoly fordulatra nem lehet számítani a piacon. Jelenleg 14—14,5 millió hordó OPEC olajra van vevő, s ez a mennyiség télidőben legfeljebb 15,5—16 millióra futhat föl, tehát a hidegebb idő legfeljebb a szaúdi bevételeknek kedvezhet. Igaz, hogy a kőolaj szabadpiacán újabban drágulás tapasztalható, az árak megközelítik az előre rögzített szerződéses árak szintjét, de ennek csak időleges okai vannak. A Hárg-szigetet ért iraki bombatámadások következtében állítólag kétharmadára esett vissza az iráni kivitel és a kitermelési nehézségek miatt átmenetileg mérséklődtek a Szovjetunió nyugati olajeladásai is. A távlatokat mégsem ezek az események, inkább a szervezeten kívüli országoknak tovább bővülő kitermelése és a fejlett országokban folytatódó takarékossági erőfeszítések határozzák meg. Ilyen körülmények között az OPEC miniszterek vitája ezúttal sem hozhat eredményt a szervezet számára. A tanácskozás kimenetele mégis lényegesen eltérhet a megszokottól. Az olaj körüli fejleményekre a szaúdiak gyakorolják a legnagyobb befolyást, így a királyság pálfordulására vagy meghátrálnak a többiek, vagy felveszik a kesztyűt és könyörtelen árharcot indítanak. Ez utóbbi esetben tavaszra 15— 18 dollárra zuhanhatnak az árak a mostani 28 dollárról — mondta Jamani szaúdi olajügyi miniszter. Marton János Berlinben tartják meg a XI. szakszervezeti világkongresszust Határozatok elfogadásával Moszkvában csütörtökön befejezte munkáját a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 37. ülésszaka. A főtanács megerősítette, hogy jövő év szeptemberében Berlinben tartják meg a XI. szakszervezeti világkongresz- szust. A világkongresszusra történő felkészüléssel foglalkozó határozat megállapítja, hogy azon minden szakszervezeti tömörülés képviseltetheti miagát, amely hozzá kíván járulni a szakszervezeti mozgalom egységének és nemzetközi szolidaritásának erősítéséhez, elő kívánja mozdítani a népek közötti békét és együttműködést. A Főtanács felhívással fordult valameny- nyi szakszervezethez, hogy aktívan vegyenek részt a világkongresszus előkészítésében. A szakszervezeti jogok kérdésével kapcsolatos határozatban az SZVSZ főtanácsa ülésének résztvevői elítélik, hogy egyes tőkés országokban meg akarják fosztani a dolgozókat jogaik védelmétől. Külön határozatot hagytak jóvá a Főtanács ülésén a nemzetközi helyzetről, amelyben aggodalommal szólnak a folytatandó fegyverkezési hajszáról. Elítélik a világűr militarizálásával kapcsolatos amerikai terveket, egyúttal megállapítják, hogy az egész világon megelégedéssel fo- fadták a nukleáris űrfegyverzetek kérdéseivel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások megkezdését. A Főtanács hangsúlyozza a szovjet békékezdeményezések je>- lentőségét, s a háborúellenes és békeszerető erők tevékenységének aktivizálására szólít fel.
